Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

MM. Április 28. Dunantmi napi« 7 Skanzen a Zala mellett VT ásodfk évtizede járom Zalát, Magyarország egyik legsajátosabb néprajzi tájegységét, ahol a földrajzi, történelmi adottságok követ­keztében talán a legtisztáb­ban maradtak fenn a „sze­gekben” a népi építőtevé­kenység sajátos emlékei. Saj­nos, ezek felett sem múl­tak el nyomtalanul az év­tizedek és a Zala megyei Ta­nács abból a felismerésből kiindulva, hogy a történelmi múltnak ezeket a különleges népi emlékeit — legalább részben — meg kell őrizni az utókor számára, elhatá­rozta, hogy „skanzent” vagyis szabadtéri falumú- ' zeumot létesít Zalaegerszeg mellett, a Zala folyó egykori árterületén, a legépebben fennmaradt alulcsapós vízi­malom mellett. 1960—61-ben Országos Skanzen Bizottság alakult, amely kidolgozta a központi skanzen és a regionális sza­badtéri gyűjtemények prog­ramját. Hasonló jellegű falumú­zeumok kialakításának gon­dolata a múlt század végén merült fel először, elsősor­ban az északi államokban. Az akkori nagy lendületnek induló polgári fejlődés meg­semmisüléssel fenyegette a falu történelmi múltját il­lusztráló emlékeket. Az első skanzen 1891-ben készült el Stockholm közelében. Ezután egymás után épültek fel a nemzeti skanzenek Hollan­diában, Dániában, Finnor­szágban. — Magyarországon már a század elején foglal­koztak lelkes és neves nép­rajzosaink hasonló skanzen kialakításával, de az egykori tervek csak a felszabadulás után valósultak meg. A Megyei Tanács határoza­ta után Skanzen Bizottság alakult, melynek feladata lett a Zalaegerszeg területén épü­lő szabadtéri falumúzeum valamennyi szervezési és ki­vitelezési munkálatainak irá­nyítása. Az anyagiak kezdet­ben nagyon komoly gondot okoztak, hiszen az épületek, építészeti objektumok, ame­lyek áttelepítését tervbe vet- ték, kivétel nélkül magántu- '%lajdonban voltak, illetve varr­nak, nemegyszer jelentős távolságra a szabadtéri mú­zeum céljára kijelölt hely­től. Jellemző a zalaegerszegiek­re és a Zala megyeiekre az a nagy lelkesedés — ponto­sabban egészséges lokálpat­riotizmus, — amely nehéz­ségeket nem ismerve segítette a Skanzen Bizottságot a kitű­zött feladatok elvégzésében. A hivatalos anyagi támogatás mellett nagyarányú társadal­mi munka bontakozott ki és valamennyi ipari üzem, az állami gazdaságok vállalkoz­tak egy-egy épület lebontásá­ra, helyszínre szállítására és felépítésére megfelelő szak­mai irányítás mellett. Az is­kolák a talajrendezést és parkosítást vállalták és vé­gezték, Illetve végzik. Az áttelepített és áttelepi­alapra épült és a múlt szá­zadban újjáépített alulcsa- pós vízimalom, amely mel­lett későb a malomtó ad horgászó lehetőséget e sport kedvelőinek. A malom kö­rül helyezkednek el egy szá­zadvégi göcseji falu képét nyújtó lakóházak, mellék- épületek. udvarok, kismes­terségek műhelyei. Ugyanott megtalálhatók a teljességre ■törekvés elve alapján a ha­ranglábak, útszéli keresztek, sőt még az egykori védő­szentek szobrai is. Az építőmunkában nél­külözhetetlen segítséget nyúj­tanak a még élő népi építész mesterek, a „vadácsok”. Él még az öreg — talán utolsó — zsuppoló mester is, Ka- czor László, aki valóságos művésze mesterségének. Nem egyszer megcsodáltam cso­dálatos munkáját. Kiváiló mester, aki „taréjt és sáros- gerincet” egyaránt tud ké­szíteni. A vadácsok ugyan­azokkal a szerszámokkal dol­tendő épületek, muzeális jel­legű tárgyak, általában rom­lékony anyagból — fából, szalmából, nádból, földből — készültek és különösen ki vannak téve a pusztulásnak. Ezért valamennyi tárgyat restaurálnak, a restaurálási és konzerválás! munkánál igen nagy szerep jut a mű­anyagoknak. Ugyanakkor va­lamennyi épületet tűzmente- sítenek is. A munkálatok irányításával Temesvári An­dor neves restaurátort bízta meg a Zala megyei Tanács. A göcseji falumúzeum kiala­kítását dr. Szentmihályi Im­re, a Zala megyei Göcseji Múzeum igazgatója vezeti. A falumúzeum területére kizárólag Göcsej területéről beszállított népi építészeti emlékeket állítanak fel, és a múzeum kialakítása 1968. év végén fejeződik be. Érdemes az épületek elhe­lyezésével is foglalkozni. A terület központjában helyez­kedik el egy, a XVIII. sz.-i goznak, mint messze elődeik, fejszével, szekereivel és bárd- dal mindenekelőtt. 1969-ben a Göcseji Falu­múzeum mellett felépítik a Szabadtéri Olajtörténeti Mú­zeumot is, így állítva egy­más mellé Zala megye miilt­ját és jelenét, sőt lényegé­ben jövőjét is, mutatva, hogy milyen nagyot lépett előre az ember a kicsi fából, föld­ből és szalmából épített föl­des szobás házakból, a gö­cseji völgy egykori homályá­ból a jövő felé tekintve, a mába. A zalaiaknak, mint az or szág első skanzen épí­tőinek, nagyon sok új, ed­dig ismeretlen problémával kellett megbirkózniok, és ép-. pen ezért — úgy érzem —' — nagyon hasznos tapaszta­latokat szerezhetünk ezek­től a nagyon lelkes emberek­től a Pécsi Tóhoz tervezett Baranyai skanzen felépíté­séhez. kialakításához. Debitzky István a fejemből, ez lesz életem nagy műve, van egy történetem Taormináról... I egközelebb az utcán találkozunk, iga­*"■ zán rendes vagy, mondom, nagyon szé­pen hoztátok azt a kis busztörténetet, hónap közepe van. Jó, hogy találkozunk, mondom, időm nincs, de ráérek, lényegében befejez­tem a nagy ügyet, tudod, van az a történe­tem Taormináról, csodálatosan sikerült ki­emelnem a sztoriban egy szerelmi szálat, amiről az egész írás olyan lebegő és átlátszó lett, mint az üvegipar fejlődése. A táskám­ra ütök, mondom, nehéz ismételni ilyesmit, már beszéltünk róla, itt van nálam, nagyon szívesen átadnám, minek zavarjalak a szer­kesztőségben. Szeretném, ha gyorsan elol­vasnád, az utóbbi időben ugyanis aggaszt a fejlődésem, várom a véleményed, ha egye­dül vagyok zavar a saját jelenlétem. Ter­mészetesen csak abban az értelemben, hogy van az a történetem Taormináról, ahogy mondom, olyan légies az egész, mintha he­likopteren érkeznének a gondolataim, de azért nem tévesztem szem elől belső vilá­gom, bár néha úgy érzem magam, mint egy zseniális rongyszedő, aki a görög-római om- ladékok között talált egy történetet, és most állandóan azt kell mesélnie felesége első he­lyettesének. Tudod, azok a rómaiak, én imá­dom, mikor ünnepük magukat a házigaz­dák. hol van már ilyen, te magad is tudod, az ifjúság mást akar Szóval, egy kétezer éves plakátragasztó Taorminában, az oszlop fele frankón ott áll most is azon a helyen... Ismerem a következményeket, ideges lett. mint egy elektronikus kémközpont, nyúlok a táskámba, előveszem a kéziratot. Piaci je­lentés, elfogyott a steksz, az utolsó fillérig, szerencse, hogy kéznél vagy drágám. Taor­mina. Ez persze nem az. mondom, ez csak egy olyan négy flekkes tárca, tudom, hogy a művelt emberiség nem erre vár, ezt min­den gyerek megérti, még két hét, és végzek Taorminával, de lehet, hogy hamarabb. Kis­sé hosszúra sikerült ugyanis, most rövidí­tem, és ami már holtbiztos, maximum 110 folytatásban közölhető. Addig iit ez a négy flekkes kis ügy, tudod, semmi az egész, egy kis humoros krimi, nézem a tévét, olyan unalmas, akkor jutnak eszembe az ilyen öt­letek. Alvás helyett, mit szólsz hozzá. Zsebre gyűri oft a sarkon a négy flekket, nem éppen barátságos, de látom, hogy azért nincs komoly baj. Pontosan két hét múlva jelenik meg az írás, úgy nyomtatva, lapban, még rosszabb mint kéziratban. Előre számol­tam ezzel a két héttel, időzítés tőlem, most várja, hogy beállítok és folytatom, tudod van az a történetem Taormináról... De öregem, megbocsáss, most közöltük tőled azt a szto­rit a buszról, mi is a címe... Ja igen: . Szállj le rólam’.. A z igazság, hogy tényleg van egy törté- ** netem Taormináról Gyönyörűen ala­kul, talán ez lesz a legjobb, amit valaha ír­tam. Itt van a történet a táskámban, csak vázlat, külön raktam, ne is keveredjen a többivel. Ha sikerül a nyáron külföldi utam, valóban küldök majd neki egy levlapot, mindössze ennyi szöveggel: üdvözlet Taor- minából. A történetet egyszer valóban meg kellene írni, de az is lehet, hogy nem írom meg so­ha. Így keresek vele a legtöbbet. ApriMs 30-án repülőgépre ül a Pécsi Balett összesen 42 tagú társulata. Milanóban le- szállnak, majd Bolognába mennek át, ahol mintegy két héten át a szálláshelyük lesz. Carlo Maria Badini, a bo­lognai Opera igazgatója hívta meg a Pécsi Balettet, s per­sze nemcsak Bolognában, ha­nem Olaszország más városai- van is vendégszerepelnek majd. Május 1-én és 2-án Pármában lépnek fel, a kö­vetkező négy napon Bologná­ban, 8-án és 9-én Ravenná- ban. Vivaldi: Etűdök kékben, Vujicsics: Változások egy ta­lálkozásra, Gulyás: Pókháló és ICincses: Mit takar a kala­pod lesznek műsoron. A bu­dapesti MÁV szimfonikusok kamarazenekara kíséri őket, Nagy Ferenc vezetésével. Bo­lognában azonban — a tervek szerint —, rendelkezésükre A 15 külföldi turné: Olaszországba utazik a Pécsi Balett bocsátanak egy nagyzenekart, s itt Rossini Nyitányát is be­mutatják. Ennek bizonyos ün­nepi jellege is lesz, hiszen Rossini 1868 novemberében halt meg, s halálának 100. évfordulóját egész Olaszor­szágban Rossini-éwel ün­nepük. Couperin: Etűdök No 2 és Láng: Hiperbola című darab­jait is „viszi” a Pécsi Balett, lehetséges, hogy ezeknek be­mutatására is sor kerül majd. Az Eck Imre vezetésével útrakelö 42 fős stábban ter­mészetesen a technikai sze­mélyzet is benne értendő. A díszletek, ruhák stb. — össze­sen 1400 kilogramm poggyász — már egy héttel előbb útra­kelt. Olaszországban első ízben szerepei a Pécsi Balett Ez lesz a tizenötödik külföldi vendégszereplésük. Az olaszországi turné érde­kessége még, hogy velük együtt egy 99 darabból állá fotókiállítás is Pármába uta­zik. Az ókeresztény sírkam­ráktól az Uránváros modern panelházaiig Pécset mutatják be ezek a fotók. A színvona­las fényképkiálütás anyagát a Mecseki Fotoklub készítette s állította össze. A Pécs várost bemutató képkiállítás ugyan­azon a napon nyílik meg Pár­mában, amikor a Pécsi Balett első bemutatkozását tartja. Túlje'entkezés a középiskolákban A jövő tanévre száznyolcanhéttel többen jelentkeztek a pécsi kö­zépiskolákba, mint amennyi férőhely azok első osztályaiban lesz. — A száznyolcvanhétből hatvannyolcnak a bizonyítványa 3,7 3**» illetőleg 3,»-es átlagú — mondották a Városi Tanács V. B. művelő­désügyi osztályán. — Közülük a 3,8-as és a 3,9-es átlageredmény­nyel rendelkező gyerekek valószínűleg bekerülnek valamelyik kö­zépiskolába, mert osztályonként két helyei fenntartottunk a felleb­bezések elbírálásáig. Egyébként a szülők kérelme nélkül is mind * száznyolcvanhét gyerek jelentkezési lapját fellebbezésként kezeljük. Végül is az osztályonként fenntartott két helyre összesen közel ötven gyerek kerül majd be. A többiek? A Nagy Lajos Gimnázium esti tagozatára felveszünk minden olyan tanulót, aki ebben az évben tölti be tizenötödik életévét, még akkor is, ha nem dolgozik sehol* Végül még egy lehetőség kínálkozik: esetleg egy új gimnáziumi osz­tályt indítunk valamelyik középiskolában. Erről azonban még nem született meg a döntés. ® AFRIKA MENTEN. Ma. április 28-án, délután 5 óra­kor a Pedagógus Szakszerve­zet Nyugdíjas Csoportja a Nevelők Házában klubestet rendez. Ezen Szendrödy Ist­ván nyugalmazott zenetanár tart rietített képekkkel kísért élménybeszámolót Utazás ha­jóval Afrika északi partjai mentén címmel. ▼ HÁTRÁNYOS HELYZE­& KRIZSIK ALI ÚJRA PÉCSETT. Randevú Koncz Zsuzsával címmel könnyűze­nei hangversenyt rendez az Országos Filharmónia Pécsett május 13-án a Liszt-teremben. A műsorban Koncz Zsuzsán és a Pannónia Együttesen kí­vül fellép Pécs nemrég még oly népszerű, ma már Pesten élő zenei paródistája, Krizsik Alfonz is. Jugoszláviába utazik Bázsa Éva, a Pécsi Nemzeti Színház művész­nője, hogy részi vegyen egy ké­szülő film forgatásán. • TÜEK. A Baranya megyei Ta nács végrehajtó bizottsága nemrég határozatot hozott: meg keü vizsgálni a hátrá­nyos helyzetű diákok körül­ményeit. Ezért a Megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztálya május 2-től 4-ig háromnapos nagyszabású értekezletet ren­dez, melyen több szekcióban vitatják meg ezt a kérdést. Az értekezlet egyik előadója Bakonyi Pál, az Országos Pe­dagógiai Intézet főigazgató- helyettese. Hazaérkezett külföldi vendégsze­repléséből Marczis Demeter, aki hazánk felszabadulásának évfor­dulóján Angliában három konzer- tet adott. • LENGYEL VENDEGEK A FŐISKOLÁN. A Lengyel Központi Pedagógiai Módszer­tani intézet igazgatónője Krys- tyna Kuligowska, valamint igazgatóhelyettese Stefan Krzysztoszek ellátogattak a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol a főiskolának a pedagó­gus továbbképzésben betöltött szerepét tanulmányozták. o A húszas stúdió A Magyar Rádió állandó műsort sugároz Húszas stú­dió címmel, melyben a fiata­lok problémáival foglalkozik. A május hatodiki adásban pé­csi és baranyai — mégpedig mohácsi, szigetvári és siklósi — fiatalok szólalnak majd meg. A műsort a héten már felvették. ▼ PÉCSI UTCA. A Si­ketek és Nagyothallók Orszá­gos Szövetségének Pécsi Cso­portja pantomimfilmet ké­szíttetett Pécsi utca címmel. A filmben a csoport tagjai szerepelnek. Bemutató: ápri­lis 28-án, ma este 7 órakor a csoport Jókai utca 9. szám alatti székházában. O A Bartók Klub programja Ma, április 28-án délelőtt tíz órakor a TIT szokásos szellemi vetélkedőjét tartják meg. Április 30-án. kedden pedig a Fiatal Mű­vészek Klubjának rendezvénye lesz délután 4 órakor. © TÁNCMŰVÉSZEK SE­REGSZEMLÉJE. A magyar táncművészet történetében elő szőr május 18 és 26. között tartják meg a legjobb hivatá­sos együttesek nagyszabású seregszemléjét. A Pécsi Balett május 24-én és 25-én lép fel ennek keretében az Állami Operaház színpadán. PÉCS „SZABADTÉRI MÚZEUMÁBAN” — a Dóm téren — megkezdték a székes- egyházi plébánia és káptalani levéltár épületének helyreállí­tását. A 18. század végén emelt épület restaurálásával befejeződik a Dóm tér teljes „megfiatalítása”. A tér nyuga­ti oldalán álló középkori ere­detű püspöki palota már ta­valy új arculatot öltött, s a monumentális, négytornyú szé kesegyház is levette hét évti­zede viselt kopott »köntösét”. O „PIONIRO” (ÚTTÖRŐ) címmel eszperantó úttörőlap látott napvilágot Pécsett. Ma­gyarországon ez az első esz­perantó nyelvű gyermekújság, s a világon is csak kevés ilyen jellegű sajtóterméket adnak ki. A tíz oldalas, szí­nes borítólappal ellátott új­ság a pécsi „Szabó István” út­törőház kiadásában — a KISZ támogatásával — havonta je­lenik meg. O NORVÉG LÁNYOK TIT­KAI Tegnap, április 27-én este Bárdos Lajos zeneszerző tartott előadást a Nevelők Háza Kamarakórusának klub­estjén Bach és Kodály, avagy a Norvég lányok titkai cím­mel. ! Diákhangverseny IVÍ 3 este 7 árai kezdettel $ 1Ti rendezi a Liszt-terem­ben diákhangversenyét a pé- 5 esi Nagy Lajos Gimnázium ( és Szakközépiskola. A kon- ) certet számos magyarorszá- ? / gi és pécsi bemutató teszi \ c különösen vonzóvá és érté- j késsé. Elsőnek a gimnázium ( / vegyeskara és vonószeneka- ra mutatja be új műsorát > Ivasivka Mátyás vezényle- < tével. Magyarországi bemu- > tatóként ekkor szólal meg / először Krenek: Guten Mór- ? gén, Amerika c. alkotása, / > Kocsár: Fiatalok vagyunk c. <. ) kórusműve és felújítják Til- ) J lai: Concertinojának előadá- ^ ; sát Vendégként fellép az < < egri Gárdonyi Géza Gimná- } zium leány kamarakórusa ( Dimény Judit vezényletével, j továbbá a pécsi Janus Pan- ? nonius Gimnázium leányka- ( ra, a Nagy Lajo3 Gimná- > zium spirituálé-együttese, { ) Orff-együttese és férfi vo* S l kál-együttese új műsorával, ) ; többek özött Várnai Ferenc ( \ és Tillai Aurél egv-egy kom- } \ pozíciójának bemutatásával. ( / A szegedi Tömörkény István J ( Gimnázum leánykara meg- / { szólaltatja karnagyának. Mi- ( < bálka Györgynek: Szegedi ) > kantáta című alkotását Sza- ( 1 bó Miklós operaénekes, va- < j lamint a gimnázium hang- > j szeres karcarn köz­\ remük ödmév *. Az érdekes- \ nek igérk ’ző körushangver- . > seny összkari számmal zá- > s fül. }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents