Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
1968. április 4 3 Dunamoii nattio Reális anyagi érdekeltség Kerekasztal-beszélgetés az új részesedési rendszerről A vállalati gazdálkodás új szabályai közöl nem a legfo ntosabbak a részesedési alap nyereségrészesedésre fordítható részének felosztási szabályai, mégis szinte a legnagyobb érdeklődést ezek váltották ki a dolgozók körében. Ennek az a magyaráza ta, hogy a személyi jövedelmeket a következő esztendőkben erő sen befolyásoló felosztási rendsze rről van szó. A nyereség felosztásának új szabályai az an yagi érdekeltség fokozott érvény esitését hivatottak előmozdítani. A kollektív szerződések mind en vállalatnál tartalmazzák a fl yereségrészesedés három kategó- góriáját, részletesen felsorolva, hogy kik melyikbe tartoznak. A többség a III. kategóriába került, s bár sok magyarázat hangzott már el a nyereségfelosz tás új rendszeréről, sokan nem értik annak célját, értelmét, reális tartalmát. A Dunántúli Na pló szerkesztőségébe kértünk néhány gazdasági szakembert. A beszélgetésen elhangzottakat — melyek sok vitás kérdésre adnak választ — az alábbiakban őss zegezhetjük. Dr. Várszegi Károly: Igen sokan úgy gondolják., hogy az első és a második részesedési kategóriába besorolt vezetők érdemük feletti részt kapnak a nyereségből a 80 és -az 50 százalékos részesedés alapján. Aki az új szabályokat csak felületesen szemléli, az valóban így látja az új nyereségrészesedési rendszert. Próba- számításokat végeztünk, amelyben az új elosztási elvek alapján alakuló jövedelmeket összehasonlítottuk az 1967. évi személyi jövedelmekkel. Az évi 8—9 százalékos eszközarányos nyereségből az adók levonása után felosztható rész hat százaléka jut az I. kategóriába, 22 százalék a II. kategóriába, 72 százalék a II. kategóriába soroltak között kerül felosztásra. A közhittel ellentétben az egy főre jutó jövedelem az első kategóriában 5—10 százalékkal csökken, a II.-ban 15 százalékkal, a III.-ban 15—20 százalékkal növekszik. Kitűnt például, hogy az újításokkal elérhető nyereségtöbblet felosztható részéből 800 OOO forint jut a III. kategóriának és csak 100 000 forint a másik kettőnek. Megállapítható, hogy az új elosztási szabályok 90—95 százalékos pontossággal a korábbi személyi jövedelmi arányokat stabilizálják. Pálinkás László: A mi gyárunkban sem fogadták nagy megértéssel a dolgozók az új részesedési arányokat Arra gondoltak, hogy a vezetők optimális nyereség esetén rendkívüli részesedésre tehetnek szert. Elvileg az így is van. A rendelkezések előre- • mutató jellegűek, de hozzá- tehetem, elérésük egyelőre illúzió ... Ahhoz, hogy a maximális nyereség legyen kifizethető 160 millió forintos termelési értékünk mellett 150 milliós nyereséget kellene elérnünk. A mai adottságok mellett ez kizárt dolog. Lényegesen szerényebb lehetőségekkel kell számolnunk. Dr. Fenyőházi Ernő: Tavalyi eredményünk alapján 26 napi keresetnek megfelelő nyereséget oszthattunk. Kilenc napot jelentett ebből a téglahiány megszüntetésére ösztönző állami támogatás. Az idén ezzel nem számolhatunk. Az új részesedési szabályok szerint, ha az idén egy millió forinttal növeljük nyereségünket, 9—10 napi keresetnek megfelelő felosztható alapunk lesz. A kategória besorolás nálunk sem vezet aránytalanságokra. Számításaink szerint az I-es és a II-es kategóriába tartozó dolgozók a prémiumokat és a jutalmakat beszámítva korábban nagyobb részesedéshez jutottak. Az adott lehetőségek mellett törekszünk az annyagi érdekeltség fokozására. A bérarányok alapján a nyereség egy részét adjuk majd, másik részét a vállalati eredményekre gyakorolt hatás. a végzett munka alapján differenciáltan számoljuk és érvényesíteni kívánjuk a törzs- gárdához való tartozás elismerését is, Dr. Várszegi Károly: 'Szeretném felhívni a figyelmet arra a körülményre, hogy a munkaerő vándorlás elsősorban a III. kategóriában érvényesül. Minden kifizetett bér növeli a kategória részesedési arányát, viszont nyereséget csak azok kapnak, akik megfelelnek a követelményeknek. Így előfordulhat, hogy vállalatunknál a nyereség 72 százalékát, ami a III. kategóriára jut, a dolgozók 55 százaléka között osztják szét. KevArs Attila közgazdász: Különféle vállalatoknál vizsgáltuk a részesedési arányok új szabályok szerinti alakulását. Megállapítható, hogy a kis vállalatoknál a következő 2—3 évben növekszik a ve- ■ető beosztású dolgozók személyi jövedelme, a nagyvállalatoknál azonban bizonyos csökkenéssel kell számolni. A III. kategóriába tartozó dolgoKerekasztal- beszélgetésünk résztvevői: Dr. Fenyőházi Ernő, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat főkönyvelője. Kovács Attila, közgazdász. Lemmer János, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat főmérnöke. Pálinkás László, a Pécsi Porcelángyár főkönyvelője. Dr. Várszegi Károly, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főkönyvelője. Dr. Lőrincz János, a Dunántúli Napló ipari rovatának munkatársa. zők számára viszont a nagyüzemben végzett munka a kedvezőbb, mert ott nagyobb nyereségrészesedést kaphatnak a jövőben. Az új részesedési rendszer arra ösztönzi a vállalatokat, hogy irányító létszámukat az optimális szintre csökkentsék. Lemmer János: Évekig nem volt nyereség, így a dolgozók nem is fordítottak eddig különösebb figyelmet a részesedés új rendszerére. Több vezető beosztású dolgozónk kérte is, hogy az alacsonyabb részesedési kategóriába soroljuk, mert azt biztonságosabbnak tartják. Általánosan kialakult vélemény nálunk, hogy indokolt a vezetők fokozott anyagi érdekeltsége, beleértve azt is, hogy veszteség esetén keresetük csökkenjen, mert döntő befolyásuk van a jövedelmezőség alakulására. Egy- egy helyes gazdasági döntés milliókat hozhat a vállalatnak, míg a hibás intézkedések ugyanilyen arányú ráfizetéshez vezethetnek... Pálinkás László: Különösen vonatkozik ez a műszaki vezetőkre. Kitűnő példa erre, hogy gyárunk műszaki vezetői kifejlesztettek egy olyan nagy- szilárdságú hosszúrúdszigetelőt, amelyet lényegesen magasabb áron tudunk értékesíteni. Ez a műszaki intézkedés lényegében változatlan ráfordítás mellett két év alatt 10 millió forint többleteredményt hozott a gyárnak. Kerekasztal beszélgetésünk tanulságaként — az itt nem idézett véleményeket is figyelembe véve — megállapíthatjuk, hogy a részesedés új rendszere nem vezet aránytalanságokhoz, de megfelel a szocialista bérezés, a fokozott anyagi érdekeltség elveinek. Reális vonása egyrészt, hogy azokat részesíti előnyben, akik a kockázatot vállalják, akik a felelősség, a gondok nagyobb részét viselik- Másrészt a dolgozók keresetét a vállalat ráfizetéses működése alapján is garantálja a népgazdaság, amikor a vezetők keresetüknek csak 75 százalékát kapják. Az új részesedési rendszer intenzív gazdálkodásra, a termelékenység és a jövedelmezőség fokozására serkenti az üzemeket —- végső kihatásában a népgazdaság gyorsabb fejlődését szolgálja. Lőrincz János Kitüntetések április 4-e alkalmából Kormánykitüntetéseket adtak át tegnap a Megyei Tanács nagytermében. Az ünnepségen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Nyéki Károly és Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetői és dr. Galabár Tibor, a Pécsi városi Tanács vb-titkára. Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke mondott rövid beszédet, megemlékezve hazánk felszabadulásának 23. évfordulójáról. A vb-elnök többek között ezeket mondotta: — A munkások és parasztok az államhatalom birtokosai, a szocializmust építő társadalmunk alappillérei. Dolgozó népünk új arculatának egyik legjellemzőbb és legszebb vonása a munkához való új viszonya lett, melyben felismeri, hogy munkájával a szocializmus építését szolgálja. Ez a felismerés ad lendületet, értelmet annak a munkának, amely a kapitalizmus idején kényszerű robot volt. E felismerésnek és lendületnek ékes bizonyítéka a kitüntetésben részesülő elvtársak munkája, mely a szocializmus győzelmébe vetett hit és bizalom jelképe is. ^ Palkó Sándor ezután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének megbízásából átnyújtotta a kormánykitüntetéseket. Első ízben történt, hogy ezen aktusra itt Baranyában kerül sor, ahol a kitüntetettek élnek és dolgoznak. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki: Ambrus Jenő és Horváth Lajos (balról) a kitüntetettekkel beszélget Fischer Ferencet, a belvárd- gyulai tsz elnökét és Szániel Imrét, a Megyei Tanács mező- gazdasági osztályának volt vezetőjét. A Munka Érdemrend ezüst fokazatát kapta: Fischer Jenő Mecseki Szénbányák, Lovai István, Mecseki Szénbányák, Lábán János, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Gere János, újpetrei tsz-elnök, Róth Károly, hímesházi tsz-elnök, dr. Török Gyula, a Bólyi Állami Gazdaság főállatorvosa, Bajomi László, Pécsi Bőrgyár, Klement László, a Pécsi Faipari Ktsz elnöke, Lénárd Ilona, MÁV főintéző, Farkas Indul a BCM-program Nagyszabású tereprendezés Beremend határában A talajvizsgálók egy hónapja érkeztek, két fúrós és két csöves brigádjuk van. Berendezéseikkel IU0 méteres mélységig szerezhetnek pontos információkat a talaj szerkezetéről, teherbirókészségéról. A „vizesek” március 20-án fejezték be a felvonulást. Az építkezés vízszükségletének kielégítésére három kutat mélyítenek. Az egyik — előreláthatólag —, ötven. méterről ad vizet, a másik kettő — ezek közvetlenül a beremendi faluvégen vannak —, feltehetően 150 méternél érik el a vízzáró réteget. A furatok mélysége jelenleg 20—30 méter. A kutak a tervek szerint már a hónap végén vizet adnak. A legnagyobb munka a tereprendezőkre vár. Az első ütemben eltávolítják a humuszréteget — ez körülbelül 100 ezer köbméter földet jelent —, majd 150 ezer köbméter földet mozgatnak meg — »utat” csinálva a tulajdonképpeni építőknek. A kivitelező vállalatok felvonulása még nem kezdődött meg, de rövidesen sor kerül rá, ezért is sürgős a tereprendezők munkája: nekik kell kialakítaniuk a gyárhoz vezető ideiglenes vasútvonal nyomvonalát, mely nélkül elképzelhetetlen az építőanyagok helyszínre szállítása. E munka során mintegy 45 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A géppark ma még elég kicsi — három dózerrel és öt szkréperládával dolgoznak —, az erősítés azonban folyamatosan érkezik: Sásdról, Szász- halombattáról, Csepelről és Dunaújvárosból indítják útnak a gépeket. Baranyai Vince építésvezető tájékoztatása szerint rövidesen négy kotró, húsz ZIL-kocsi, négy dózer és több szkréper dolgozik a terepen. A munkásokat a község lakóitól bérelt szobákban helyezik eL Imre, a Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Orosz Ferenc, a Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Ágoston Ferenc, Mecseki Szénbányák, Árvái József, Mecseki Szénbányák, Vertike István, Mecseki Szénbányák, Hadnagy József, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Grubács Istvánná, Pécsi Kesztyűgyár, Simon Istvánná, Pécsi Kesztyűgyár, Kislaki László, pogányi tsz- elnök, Polgár Miklós, a nagy- nyárádi tsz f őagronómusa, Reith Imre, egyházasharaszti tsz főkönyvelő, Witlmann Mihály, mozsgói tsz-kertész, Wiczencz Ottó, a Villányi Gép javító Állomás igazgatója, Egri Vendel, a Zengőaljai Állami Gazdaság igazgatója, Vízvári János, a Mecseki Állami Erdőgazdaság erdésze, Horn Gyula, a MÉSZÖV ipari osztályának vezetője, Csáki István. MÁV műszaki főellenőr, Fábián Lajos, MÁV műszaki ellenőr, Horváth Tibor, MÁV főintéző, dr. Pintér Mi- hályné, postai főellenőr, Varga József, MÁV főintéző, Máy Ferenc, a Mohácsi Farostlemezgyár üzemvezetője, Földes József, a Mohácsi Járási Kórház főkönyvelője, Fenyvesi György, az Állami Építőipari [Vállalat főépítés-tervezője, Hidegkúti József, a Pécsi Porcelángyár függetlenített szb- titkára, Köves Emil, a Pécsi Tervező Vállalat irányító tervezője, Rózsa Béla, a Pécsi Porcelángyár szerszámkészítő lakatosa, Sámi Ede, az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi üzemegységének szocialista brigádvezetője, Szemelácz József, a Mohácsi Téglagyár gyárvezetője, dr. Tamásfy József, pécsi járásbírósági elnök, Lippai Pál, a Déldunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi vezetője. Farkas László, a Sásdi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályénak termelséi szakfelügyelője. Vörös Béla., a Siklósi Járási Tanács pénzügyi osztályának vezetője. Berek József, a Mohácsi Városi Tanács gépkocsivezetője és Kovács Andrásné, 501-es Ipari Szakmunkásképző Intézet. Az Qrszágos Tervhivatal el- 1 nöke Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesítette Palotai Ferencet, a Megyei Tanács tervosztályának vezetőjét. A kitüntetettek nevében Jakabos Zoltánná mondott köszönetét, s kérte, tolmácsolják köszönetüket az Elnöki Tanács elnökének is. Ezután a Megyei Tanács elnöke fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Horváth Lajos, Pécs városi Tanács vb-elnöke a Városi Tanács vb-termében nyújtott át kitüntetéseket. Az átadáson részt vett Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első titkára is. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával Steer Károlyt, a Fémipari Vállalat igazgatóját, Nagy Pál Jenőt, a Geodéziai és Térképészeti Vállalat főmér- 1 nőkét tüntették ki. A Munka Érdemrend brona fokozatát dr. Végső Pál, a Pécs II. kér. Tanács igazgatási osztályának vezetője, dr. Bőbei Huba, Pécs városi Tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője, Salamon Gyula, az AGROKER igazgatója kapt^. Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt dr. Böhm János, a Pécs városi Tanács igazgatási osztályának vezetője, dr. Korányi László, a Pécsi I. kér. Tanács titkárságának főelőadója, Simon Géza, a Pécs III. kér. Tanács titkárságának főelőadója és Saághy István, a Pécs I. kér. Tanács pénzügyi osztály költségvetési csoportjának vezetője kapta. Kiváló termelőszövetkezeti tag miniszteri kitüntetésben Dalmadi Gyula, a Pécsi Uj Élet tsz anyagkezelője, özv. Varga Jánosné, a Pécs Vasas II. Jószerencsét—Búzakalász fejőnője, Tamásovics József, Pécs, Mecsekalja Mecsek Gyöngye Tsz brigádvezelője, Takács Pál, a Pécsi Uj Élet tsz növénytermelője részesült * Az illetékes minisztériumokban több pécsi tudományos és oktatásügyi szakember kapott kitüntetést a felszabadulás ün nepe alkalmából. Márk Bertalan, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója, valamint dr. VJ éber Mihály, a Pécsi Tanárképző Főiskola állattani tanszékének vezetője a Munka Érdemrend ezüst, dr. Ivancsics Imre, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara államigaz gatási jogi tanszékének adjunktusa, a kar pártszervezetének titkára, továbbá Ballér Endre, a Baranya megyei Tanács VB Művelődési Osztályának középiskolai főelőadója a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. * A Pécsi Nemzeti Színházban is kitüntetéseket, illetőleg okleveleket nyújtottak át. Bősze György színművész és Vhrik Dóra balettáncos a Szocialista kultúráért érdemérmet, Amrein Ferenc színházi szabó és Kozma József díszítő miniszteri dicsérő oklevelet kapott. A Művelődésügyi Minisztérium pedig nívódíjban részesítette az Aida előadásáért Horváth Zoltán rendezőt, Horváth Eszter és Erese Margit operaénekesnőket, valamint Juhász Pál operaénekest. * A Megyei Tűzrendészet! Parancsnokságon a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát kapta: Kapus Ferenc őrnagy; ezüst fokozatát: Horváth János főtörzsőrmester. A „Tűzrendészet! Érem” arany fokozatát: Kapusi József hadnagynak; ezüst fokozatát: Kiss István törzsőrmesternek és Büki Károly őrmesternek; bronz fokozatát: Török Béla főhadnagynak nyújtották át. * A gépállomás kiváló dolgozója miniszteri kitüntetésben részesítették tegnap a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat hét dolgozóját, a cserkuti központban megtartott ünnepségen. A kitüntetéseket Lukács Antal, a vállalat igazgatója adta át. A Beremend—Kistapolca közötti mezőségem, közvetlenül a vasút szomszédságában, „megindult” a föld: az 1. számú Földmunkát Gépesítő Vállalat nehéz dózerei — az új beremendi cementgyár építési programjának megfelelően —, április első napján megkezdték a beépítésre kijelölt, közel ötven holdas terület tereprendezését. A búzával, illetve cukorborsóval bevetett síkság olyan, mint egy expedfciós hadsereg gyülekezési körlete: lakókocsik, teherautók, terepjáró személygépkocsik feketéllnek az üde zöldben, a sebtiben felállított talajkutató fúrótornyok környékén csövek, üzemanyagtartályok, súlyos vasalkatrészek hevernek — s pár nap óta már a csendnek | is vége: a súlyos szkréperládákat vonszoló láncos erőgépek hajnaltól hajnalig dübörögnek. /■ A gyárépítésre kijelölt nyolcszázszor háromszáz méteres területen három vállalat brigádjai álltak fel. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat talajmechanikai vizsgálatokat végez, a Pest megyei Vízmű és Kútépítő Vál- , lalat ideiglenes víznyelő he- j lyeket mélyít, a „Földgép” pedig mintegy húsz centiméter vastagságban a humuszt ta- . karítja eL
