Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

4

Dunámon nmiio

1968. április 4.

7 ilos

tüzel rakni az erdőkben !

; A Belügyminisztérium 5 5 Tűzrendészete Országos \ s Parancsnokságán közöl- J < ték: a tavaszi időszakban ! S leginkább tűzveszélyes az > í erdő. Ebben az évben a >

> csapadékmentes és a szó- i j katlanul meleg időjárás <

tovább fokozta a tűzve- > í szélyt. Az erdőgazdaságok >

> és a tűzrendészeti szer- s í vek a múlt napokban < \ többször is felhívták a í l figyelmet arra, hogy a í ! szokottnál is fokozottabb > } gondossággal, figyelem- >

I

mel és körültekintéssel i kell eljárniuk azoknak, í akik az erdőben dolgoz- S nak, vagy ott tartózkod- S nak. De még a — tűz- < rendészet szempontjából < — kedvezőtlen időjárási í helyzet sem indokolja, > hogy ilyen nagyszámú { \ tűzeset forduljon elő. A \ í parancsnokság szakembe- í | rel nyomatékosan hang- ^ súlyozták: kizárólag a la- ; j kosság fegyelmezett ma- /

I

gatartása veheti elejét a ) további, súlyos anyagi í károkkal járó füzeknek. < Éppen ezért az eddigi ? tapasztalatok alapján, a / megelőzés érdekében a > Mezőgazdasági és Élei- i mezésügyi Minisztrérium < / arról rendelkezett, hogy jj < április 2-től kezdve az / £ erdőkben és az erdők kö- í í zelében még a kijelölt <

I

! helyeken is — az erdei í üzemi termelés helyeit, a / szénégető és mészégető i helyeket kivéve — tilos i a tűzrakás és a gazége- l tés. (Egyébként a tűzren- l dészeti hatóságok a sza- > bálysértöket súlyos pénz- í büntetéssel sújtják, indo- $

Í

kolt esetben bűnvádi el- t járást is kezdeményez- í nek.) ;

Végül a Tűzrendészet S Országos Parancsnoksága i figyelmezteti a kirándu- j lókat, akik nyilván ki- í használják a közelgő ün- > nepeket és az iskolai ta- S vaszi szünetet, hogy min- < denképpen tartsák meg a í tűzrendészeti előírásokat ?

A Mecseki Szénbányák minden üzemében

Szabadszombatos

munkarend

Hétfőtől a Mecseki Szénbányák valamennyi üzeme — bányák, szénelőkészítő művek, kisegítő üzemek, valamint a két brikettgyár — úgynevezett háromharmados szabadszombatos munkarendben dolgozik. Az átállást a műszaki, gazdasági feltételek megteremtéséved párhuzamosan, fokozatosan terjesztették ki.

Az első 60 fős kísérleti csoport a múlt év márciusában tért át a szabadszombatos munkarendre. 1968. április 1- től pedig már 18 000-en dolgoznak ebben a munkaidőben. A munkacsökkentési program végrehajtásával a vállalat évi

1.9 millió óra munkaidő-kedvezményt biztosított dolgozóinak. Ennek bérértéke kereken 30 millió forint. Amit különféle szervezési, műszaki-fejlesztési intézkedésekkel ellensúlyoznak. Az érintett dolgozók valóságos időnyeresége azonban jóval több. Nemcsak a munkában töltött napok száma csökkent, de a kapcsolódó igénybevételek — az utazás, a eligazítás, az öltözködés, a tisztálkodás ideje is. Ezzel együtt a számítások szerint a Mecseki Szénbányák dolgozóinak évi szabadidő növekedése 3,2 millió óra. Az új ■ rendben a vállalat különös gonddal tanulmányoztatja a j műszaki-gazdasági mutatók alakulását.

Tv-antenna minden második ház tetején

Tsz-tagok az Adrián

Babarc 1968-ban

Tizenhat személygépkocsi van a faluban — a takarékbetét — Körzeti iskola

Mohácstól nyugatra tíz kilométernyire fekszik az 1240 lakosú Babarc község. 333 házának túlnyomó része a fel- szabadulás előtt épült. Az embereknek mindig volt mit a tejbe aprítaniuk, de sokan nem engedték meg maguknak, hogy tejet igyanak, inkább elvitték a csarnokba, hogy pénz, majd föld legyen abból

1948-ban tíz földnélküli zsel lér termelőszövetkezeti csoportot alakított itt 90 katasztrá- lis holdon. Egy évre rá a csoport III. típusú termelőszövetkezetté alakult és felvette a Béke nevet. 1961-ben Lip- tóddal, 1965-ben Szajkkal és Versenddel egyesült, jelenleg 5140 katasztrális hold a közösen művelt földterület. A múlt év végi adatok szerint 1056 a tsz-tagok száma, beleértve Tóni bácsit, aki annak idején sapkáját a földhöz vágva jelentette ki: Nem!, és Józsi bácsit, aki soha nem szólt semmit, amikor agitálták, csak nézett maga elé, akárha aludna. Most sem beszél sokat, de felveszi az 55 forintot minden munkaegység után,

— Nézze, megmondom őszin tén, annak idején az emberek nem akartak belépni. Én sem. Most meg már az újonnan jelentkezők nagy részét el kell utasítanunk. Megnőtt a tsz-tagság értéke, nem is csoda, az elmúlt évben katasztrális holdanként 22,75 mázsa búzánk termett, ez kimagasló eredmény megyei viszonylatban.

— És az egyéni eredménye? Maga személy szerint mit tud felmutatni?

Idősebb Maul Károly elfogultság nélkül kezdi mesélni élettörténetét

1936-ban építettem egy házat. Ezzel meg a 21 hold földemmel 1947-ben mint sváb, vagyonkorlátozás alá estem. Nem telepítettek ki, hanem átraktak egy elhanyagolt, öreg házba. 1951-ben léptem be a tsz-be, másodszor 1959-ben ... A közösből származó jövedelmemből kicsinosítottuk azt az öreg házat, három éve pedig vettünk egy szebb, nagyobb épületet is, közvetlenül a miénk mellett. Abban lakik a fiam — állattenyésztési brigádvezető — a családjával. Én növénytermesztési brigádvezető vagyok, hatvankét ember van a kezem alatt. Azt mondogatják, csak ne legyen rosszabb jövőre se. Amennyire az ilyesmit tudni lehet, legtöbbjüknek van betétje a takarékban.

A babarci takarékszövetkezet betétállománya 1968. március 31-én 5 millió 577 ezer forint, a betéttulajdonosok több mint háromnegyed része babarci lakos. Tizenhat személygépkocsi, 141 televízió- készülék van a faluban.

— 1964 őszén jöttem ide — mondja Englert János, a vegyesbolt vezetője, akkor egymillió 700 ezer forint volt a bolt évi forgalma. 1967-ben már csaknem 3 millió. Az utóbbi két évben mintegy 80 mosógépet, 60 porszívót és táskarádiót, 40 hűtőszekrényt és 20 kis- és nagymotort adtam el. Tíz naponként 20 kiló pörköltkávé fogy, rögtön le is daráljuk a vevőknek.

Ö a mohácsi Fmsz könyv- bizományosa is. Az elmúlt évben több mint tízezer forint értékű könyvet vásárolták tőle a falusiak. Most kapott új helyiséget a 2300 kötetes könyvtár — 247 ifjúsági és 118 felnőtt olvasója van —, . korszerű férfi és női fodrász- ! üzletet nyit a község központjában a B. m. Fodrász Ktsz, a Bóly és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet pedig több mint háromszázezer forintot fordít cukrászda létesítésére, valamint a vegyesbolt és húsbolt átalakítására.

Nemrég költözött új, nagyobb helyiségbe a község óvodája (hetvenezer forint KÖFA, ötvenezer a járástól, plusz társadalmi munka), reggel nyolctól délután négyig, a tavaszi munkák idején öt óráig vannak el itt a gyerekek Éneklő hangon, kórusban fogadják köszönésünket, arra is egyszerre és igennel válaszolnak, hogy izlett-e az ebéd. Cukorborsófőzelék volt rántotthússal, ha a szakácsnő nem mondaná, nem is tudnánk, a tányérok már mind üresek, Évike, a napos szorgalmasan szedi össze őket.

A babarci körzeti iskolába j 232 tanuló jár, 171-en idevalósiak, közülük 21 hátrányos helyzetűnek tekinthető. Egy részük azért, mert csak az egyik szülő él, az is beteges és komolyan számít a gyerek otthoni munkájára, a másik rész azokból tevődik össze, akikkel szüleik nem törődnek, egyszerű felelőtlenségből, nem anyagi okok miatt. Hock János iskolaigazgató tájékoztatása szerint öt-hat tanulónál nem lehet biztosra venni, hogy elvégzi a nyolc általánost, ők kivétel nélkül a felelőtlen szülők gyermekei.

Akik tovább akarnak tanulni, azoknak sikerül is. Az elmúlt években a végzettek mintegy 35 százaléka került középiskolába, tanulmányi eredményük átlagosan mindössze fél százalékkal csökkent, ami szép eredmény. A többiek szakmunkásképző intézetben folytatják tanulmányaikat, elenyésző azoknak a száma, akik a nyolc általános után otthon maradnak vagy rögtön munkába állnak.

Öt és fél millió forint napközivel

konyhaépület áll ott, sehol sem tartanának még, ha együtt lett volna rá a pénz. De a tanács csak 200 ezer forinttal tudott hozzájárulni a KÖFA-alapból, a hiányzó 126 ezret pedagógusok, gyerekek, szülők lelkes társadalmi munkával pótolták, így lett kész gyorsabban, mintha vállalat építette volna. Huszonöt-har- mincezer téglát építettek be, ha teljesen elkészül a beruházás, az eddigi negyven helyett nyolcvan gyerek veheti igénybe az iskola-napközit.

— A szülői munkaközösség 2820 társadalmi munkaórát ajánlott fel — mondja Andrási Miklós, az iskola-napközi vezetője —, de ettől eltekintve is kijelenthetem: az SZMK- ra legalább annyira támaszkodhatunk, mint bármelyik városi iskola pedagógusai.

A babarci KlSZ-szervezet- nek negyven tagja van. Szeretnek sportolni, szórakozni, mint mindenütt a fiatalok, de Stefán Mária KISZ-titkár szerint van egy „különleges” tulajdonságuk: egyáltalán nem közömbösek. Április 4-én „Háború és béke” címmel irodalmi műsort mutatnak be húsz szereplővel, mert eny- nyien jelentkeztek, és nem akartak senkit sem visszautasítani.

Egy nap nagyon kevés, majdnem semmi egy község feltérképezésére. Késő délután van, ideje elbúcsúzni. Izsák Lajos vb-elnök és Pál József né vb- titkár kikísérnek a kapuig és hosszasan integetnek a távolodó kocsi után. 1963-ban, amikor idekerültek, „Gyerekek” címmel jelent meg cikk róluk a Tanácsok Lapjában. Most is fiatalok, de az eltelt öt év alatt felnőttek az egyre szebb és egyre nehezebb feladatokhoz.

Kéri Tamás

Három héttel ezelőtt még fű és dudva nőtt a tantermek üres térségén, ma már nyolcvan főt befogadó ebédlőUukuzawa Hicsiro ja- pán írónak van egy megrázó novellája. Az elbeszélés egy faluról szól, ahol az a szokás, hogy a hetven év körüli öregeket felviszik egy nagy hegyre, majd otthagyják. Az öreg magával vihet néhány rizsgombócot, s amíg az tart, eltengődhet, de ha az elfogy, nincs más választása, mint az éhenha- lás. Annak az öregnek ugyanis, akit a halál szent hegyére vittek fel, nem szabad visszatérnie. Ha mégis megkísérli: gyávának bélyegezik és visszakergetik.

Nálunk nem voltak ilyen csontvázaktól fehérlő szent hegyek, de az öregek sorsa szomorú volt sok helyen itt is. Abban a faluban, ahol gyermekkoromban éltem, még magam is láttam a konyha zugában, a rongyos vackaikon tengődő öregeket, s fültanúja voltam annak, amikor egy idős asszony lánya felfortyant: Maga is itt van még?! Jobb lenne, ha meghalna már!

Még mindig magam előtt látom az öregasszony riadt, tétova tekintetét. S eszembe jut: micsoda történelmi korszaknak kellett eltelnie ahhoz, hogy ennyire gyökerestől megváltozzék minden: nyugdíjat kapjon a paraszt! Talán nem is értékeljük kellőképpen, mit jelent ez. Mint ahogy megszokjuk, hogy egy tsz-jegy- zőkönyv lapjain ilyesmit olvashatunk: János Lajos idős tsz-tagunkat szívtrombózis érte és munkaképtelenné vált. Mivel János Lajos a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, járadékot kap. Ezenkívül, a szociális bizottság javaslatára kétezer forint vissza nem térítendő rendkívüli segélyben részesítjük őt, hogy némileg kárpótolhassuk a sajnálatos rokkantság miatt. Kelt Hí- mesházán, 1967 ...

Mindez csak egy kis ízelítő abból a mind tartalmasabbá váló szociális programból, mely a mai falvakban kibontakozik. Ez a program minden generációt átfog, következésképp sok juttatást kapnak a fiatalok is. A hímesházi tsz-ben pl. 500 forint bevonulási segélyt és ezer forint házassági segélyt szavazott meg a küldöttgyűlés. Ha mind a két házasuló tsz-tag, akkor mind a ketten megkapják az ezer forintot, még akkor is, ha a menyasszony teszem fel egy szomszédos szövetkezetben dolgozik. Az a fontos, hogy tsz-tag legyen ő is.

A bevonulási, meg házassági segélyhez járul még a szülési segély, temetkezési segély vagy tanulmányi segély. S végül az említetteken túl van még egy támogatási forma a tsz-ek- ben: az ún. rendkívüli segély. Ezt akkor adják, amikor se szülés, se házasság, haláleset, vagy hasonló nem fordult elő a családban, viszont mégiscsak történt valami előre nem látható esemény, mely érzékeny anyagi veszteségekkel, illetve kiadással jár.

Ha a sokféle segélyt ösz- szeadjuk, láthatjuk, hogy a hímesházi tsz-tag már úgyszólván minden olyan támogatásnak a részese lehet, mint az a hímesházi férfi, aki bejár Pécsre, s valamelyik ipari vállalatnál dolgozik. Még ez, a szociálpolitika is azt bizonyltja tehát, hogy a tsz-ek olyan nagyüzemek, melyek egyre inkább az ipari vállalatokra kezdenek hasonlítani. Természetes, van azért még némi különbség, hiszen csak a jobb, erősebb tsz-ek képesek arra, hogy napidíjat, házassági segélyt stb-t fizessenek, s a nyugdíj összege, a családi pótlék nagysága általában nem éri el még az ipari színvonalat; Jól jelzi azonban a tendenciákat, hogy vannak már olyan tsz-ek is, ahol arra törekszenek, hogy a még meglévő különbséget kiegyenlítsék. Ilyen például a véméndi tsz, mely úgy döntött, hogy két gyermek után 300, három gyermek után 510 forint családi pótlékot fizet, tehát pontosan annyit, mint amennyit a munkások és alkalmazottak kapnak az államtól.

TLf ég az üdülés terén is foszladoznak a különbségek. A szabadszentkirályi és baksai tsz-nek például saját üdülője van Harkányban, s a megye mindkét tsz-szövetsége arról tárgyalt, illetve tárgyal, hogy újabb üdülőket kellene építeni, esetleg a Balatonnál. Tömeges méretűvé váltak az országjárások, sőt a külföldi utazások is. Az elmúlt évben vagy egy tucatnyi baranyai tsz fogadott külön autóbuszt, s vitte el tagjait az Adriai-tenger partjára. Birtokunkban van például a hímesházi Petőfi Tsz egyik vezetőjének felvétele. A fénykép bőszoknyás, kendős és tu- tyis sváb néniket ábrázol, akik kagylót szedegetnek a tenger partján...

Elkértük s ezúttal közzé- tesszük ezt a történelmi jelentőségű felvételt. Történelmit mondok, hiszen a parasztok közül azelőtt csak a férfinem képviselője juthatott külföldre, ő is akkor persze, ha besorozták katonának. A parasztasszonyok nem szoktak külföldre járni.

Talán ez a kis kitérő is érzékeltetni tudja, hogy micsoda ellentmondások lappanganak egy ilyen adriai felvétel csendes derűje és líraisága mögött. Talán segít felidézni, hogy honnan jöttünk, hová tartunk, • — ami a legfontosabb — miért léphettünk arra az útra, amin most járunk.

Magyar László

Hímesházi tsz-tagok kagylót szednek az Adriai-tenger partján ...

(Németh Elemér felvételei