Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
8 Dunnntmi naoto 1968. március 31. A kőgömbök rejtély© Costa Rica-ban, nemrég érdekes felfedezést tettek. A munkások, miközben a dzsungelt irtották, hogy a helyén banánül- letvényt telepítsenek, az erdő mélyén szabályos gömb alakú köveket találtak. A legnagyobb gömbök átmérője két méter, súlyuk kis híján 16 tonna. A legkisebbek átmérője körülbelül 10 centiméter. A gömbök mértani alakban helyezkedtek el; egyenes vonalakat, háromszögeket, köröket alkottak. Egy- egy csoportban 3—45 gömb volt. Azt is megállapították, hogy a gömbökből kirakott egyenesek az észak-dél vonalat követték. Vajon kik, mikor, milyen célból alakították k» ezeket a különleges kőidomokat? Sajnos, e kérdések egyelőre még megválaszolatlanok. A tudósok úgy vélik, hogy a kő- feCtfűtböket az indiánok a XIV— XV. században készítették, mivel ebből az időből származnak a gigantikus kőtömbök tövében talált agyagedények és aranyékszerek. Lehet, hogy a gömböket az indiánok különféle szertartásokhoz használták. Van olyan feltevés is, hogy a gömbökből kirakott szeszélyes kőmozaikok a naptárszámítással és a földművelési munkák idejének megállapításával kapcsolatos csillagászati megfigyeléseket szolgálták. Az is rejtély, hogyan szállították ezeket a sok tonnás gránitgömböket a dzsungeleken, mocsarakon keresztül a több tízkilométernyire lévő kőfejtőktől. Autó aufő hátán A tokiói közlekedési szakemberek gyakran hasonlítják városuk utcahálózatát a vérerekhez, de mindjárt hozzá is teszik, hogy ezek az erek, sajnos, elmeszesedtek. A világ legnagyobb városában 1,3 millió gépjárművet tartanak nyilván, és a szomorú statisztikai adatok szerint évente kereken 70 000 törik össze belőlük valamelyik utcakereszteződésen. 1966- ban 635 ember veszítette életét közlekedési szerencsétlenségben, 51 ezren pedig megsérültek. A tavalyi év kilenc hónapjában 64 ezer közlekedési szerencsétlenség történt. Tokióban közlekedni egyenlő a halállal, mondják az autósoké A japán főváros minden tizedik lakosának van autója, s átlag minden családban van egy hajtási engedély. Az autóvezetők egyre nagyobb kínnal törnek utat maguknak a gépkocsik, riksák, kerékpárosok és gyalogosok között. Nemegyszer pedig éppenséggel fogátos járművek állítják meg a forgalmat. Nem csoda hát, hogy a naponta történő torlódások, dugók a közlekedési rendőrök rémálmai, noha a forgalom irányításában televízió és radar is részt vesz. Reggelente 700 000 gépkocsiból álló karaván hömpölyög a belvárosban, vasárnaponként pedig kocsi kocsi hátán utaznak az emberek a természetbe. A közlekedési szakemberek mindent megtesznek, hogy javítsanak a helyzeten. Legelőször is a nehézkes, állandó torlódást okozó villamosokat vonják ki, jövőre pedig szélesítik Hz utcákat, alul- és felüljáró rendszert dolgoznak ki, újabb közlekedési jeleket állítanak fel. A közlekedés irányításának gondja természetesen elsősorban a rendőrség vállán nyugszik. 2400 közlekedési rendőr 800 gépkocsival — irányítja a forgalmat. Valamennyi rendőr összeköttetésben áll a központtal, ahoi elektronagy végzi az ellenőrzést, és jelzi, hol keletkezett torlódás. A város utcáit feltüntető térképen ilyenkor azonnal kigyúl a vörös lámpa, jelezvén, hogy a közlekedési rendőrnek segítségre van szüksége. A Kommunizmus Hajnala szovhoz Nincs hely a nagy állatok számára? — Kenyának gondot okoznak az elefántcsordák — A vastagbőrűek ugyancsak felbolygatták Kenyában a kedélyeket A szembenálló felek, akik az ország elefántcsordái miatt rántottak kardot, egymást is valamiféle vastagbőrűséggel vádolják, mi vei egyik fél sem látszik kompromisszumra hajlandónak. Tény, hogy Kenya legnagyobb turistaattrakciója révén került szorult helyzetbe, mégpedig kétféle szempontból: az elefántoknak fenntartott területeket tarrágás miatt az elsztyeppesedés fenyegeti. A többi állat, a- melyek a devizát hozó turistákat nem kevésbé vonzák, ezáltal elveszti létalapját. A kérdés, amellyel Nairobiban és mindenütt szembetalálják magukat. azok, akik törődnek Afrika állatvilágával, a következő: nem kellene-« kiirtani az elefántok egy részét, hogy köztük egy népesedési robbanást megakadályozzanak? A csak állatbarátok válasza egyértelmű: nem. A tudósok viszont, akiknek feladata a kérdés megoldása, eljutottak a „talán”- ig. Ez egy közel két éves kutatómunka sovány eredménye, amire a Ford Alapítvány közel 240 ezer dollárt költött. A tudósok több mint 300 elefántot lövettek ki „tanulmányozás céljából”. De amikor két angol szakember annak a véleménynek adott hangot, hogy még több állatot keli kiirtani a probléma megoldása érdekében, a barikádokra vonultak az állatvédők. Végleges választ az elefántok további sorsát illetően mindeddig senki sem adott. Most ez a helyzet: a Tsavo Nemzeti Parkban 240 kilométerre Nairobitól délre közel negyvenezer elefánt él egy nem egészen 13 ezer négyzetkilométeres területen. (Baranya területe 4387 négyzetkilométer). Most még bokrok borítják, de már kezd kiszáradni és elsztyeppesedni. Néhány évtizeddel ezelőtt az elefántok a terület egyedüli urai voltak. Átvonultak rajta, egy sávot letaroltak és továbbálltak, ha már nem találtak semmit. így az általuk látogatott vidékek regenerálódhattak. Manapság az emberek és a XX. századi fiatal állam szükségletei egy viszonylag kis területre szorították az elefántokat. Az idők megváltoztak, a vastagbőrűek étvágya azonban nem. Ami egykor erdőség és magas bokros vidék volt. helyet adott a bozótnak, de már ez is veszélyben van. Az elefántok legelési módszerei rombolólag hatnak a rezervátumokra — állapították meg a szakértők. Kenya kormánya már nem sokáig zárkózhatik el annak tudomásulvételétől, hogy cselekednie kell. Ma az a vélemény látszik túlsúlyba jutni, hogy csak a korlátozott és célszerű kilövés segíthet. Kenyának máris tapasztalnia kellett más állatok erős elvándorlását, amelyektől a falánk vastagbőrűek elvették a megélhetés lehetőségét. Az állatok egy részének tehát a Nemzeti Park minden lakója üdvére bizonyára a fűbe kell majd harapnia. Légpárnás expedíció El Doradóba ) Egy angol expedíció ? < légpárnán meg akarja is- < S mételni az Erzsébet-kora- > beli kutató, Sir Walter í Raleigh 1596-ban megtett S 3200 kilométeres útját az / áradásos Amazon-dzsun- < \ gelben. \ A 18 tagú csoport azt S ( tervezi, hogy légpárnás jár- j művön süvít el Észak-Bra- < zília mocsarai és rohanó ) folyó! fölött, dacolva ki- ? lene méteres kígyókkal és s y vérszopó denevérekkel, ) <■' hogy megállapítsa, vajon < ) feltárhatók-e ezek a távoli ; Sj vidékek. ) > A sugárhajtásos korszak ) \ járművének fedélzetén a ( színes TV riporterei is ott ) !> lesznek, akik remélik, vé- { < gére járhatnak azoknak \ ; a meséknek, amelyekben > / az utazók magas, mezte- c s len, harcias nőkről szá- £ / mólnak be, akik férfiaikat ? ( izgatószerekkel serkentik < > szerelemre. s — Nem veszélytelen az b / út — mondta a harminc- ) < ezer fontba kerülő expe- s S díció egyik tagja. Az ex- ) ) pedíció — az Edinbrughi ' s herceg szellemi gyermeke i 5 — április 10-én indul a \ ) ^ brazíliai Manausból. < 1 A csapat — miután el- l s olvasták könyvét: A nagy S ) és szép Guianai birodalom <j < felfedezése, — megállapí- s $ tóttá, hogy útjuk ugyanaz ) < mint a XVI. századi angol ? ( tengerész kutatóé. De az s > útvonal — Brazília Negro ) / és Orinoco folyóin fel a ) > venezuelai San Felixig — S ? az egyetlen hasonlóság, ? ( mert a „Winchester” lég- { } párnás jármű az embere- > / kel és felszerelésüket egy ^ s méterre a levegőbe emeli \ <> és 64 kilométeres sebes- J 5 séggel zúg el a morajló r S vizek fölött. S ( Földrajz-, természetrajz- s tudósok és kutatók elem- \ zik majd a folyóvizet, a $ talajt és a fel nem tárt ) terület növényi életét, < hogy megállapítsák meg ) \ lehet-e művelni. ( ( Amikor esténként tábort i > ötnek, meg fogják vitatni ) } napi észleléseiket, ébren S ügyelve az emberölő han- / ; gyákra, krokodilusokra és < } barátságtalan törzsekre. ; S A TV csoport reméli, > > hogy megfejti a 400 éve« ( < legenda rejtélyét a szőke S I ' hajú Amazon szépségek- ' ről, akikről azt mondják, <j hogy hangszereket készí- > tenek megunt szeretőik ? csontjaiból. A csoport ve- < zetője Brian Rranston azt ) mondta, hogy másik cél- ( juk El Dorádó eredetének S felderítése, a legendás or- ) szágé, amely tele van s . arannyal, s amely számos ; \ expedíció célja volt már. < Antik város Kolhidában Az ősi Kolhida földje (a Kaukázus fekete-tengeri partvidéke), ahová az argonauták aranygyapjúért hajóztak, ismét meglepetéssel szolgált az archeológusoknak. Vanj grúz város közelében egy nagy antik város maradványaira bukkantak: csupán a város fellegvára 12 hektáron terül el. A régészek megállapították, hogy ez a város már az i. e. IV. században is létezett. Az ásatások vezetője úgy véli, hogy azt a templomvárost sikerült megtalálniok, a- melyről több ősi írás is említést tesz. I. u. 47-ben Farnak boszporuszi cár lerombolta a várost. A legérdekesebb lelet egy bronz istennő-fejekkel díszített. áldozati oltár. Az oltár legszebb dísze a győzelem szárnyas istennőjének képmása. Az antik városban több mint száz pontiusi rézpénzt is találtak. A leletekből ítélve az antik várost teljesen váratlanul érte ■ a támadás. Mindenesetre az erődfalak mentén felhalmozott, lövedékül szolgáló köveket nem használták fel. Az archeológusok a városban két kultúrréteget tártak fel. Az alsó réteg az ie. VI— V. századból származik. Itt amphorákra és kerámiatárgyakra bukkantak, amelyek az itt élt lakosság fejlett kultúrájáról és kiterjedt kapcsolatairól tanúskodnak. Hegújuló szovjet falvak M ilyen újdonságok várhatók a falusi építkezésben — ezzel a kérdéssel kereste fel az APN tudósítója Ivan Bekarjevet, a Szovjetunió Mezőgazdasági Építészet' Tervező Intézetének igazgatóját. — Ha a jövő falujára kíváncsi, keresse fel Krasznaja Pah- rát, itt van Moszkva közelében — válaszolt az igazgató. ... Krasznaja Pahra éppen olyan mint a többi falu, földszintes házikók, a tetőkön televízióantennák. De teljes gőzzel építkeznek. A kocsi egy kis fehértéglából készült emeletes épület előtt áll meg. Még néhány hét és beköltözhetnek a lakók. Bemegyünk egy kétszintes lakásba. Az előszobából egy nagy szoba nyilik, mellette a konyha, így jól használható ebédlőnek. A veranda kis kertre nyílik. Az előszobából vezet lépcső az emeletre, ahol két szoba van. — Egy-egy ilyen házban nyolc ilyen összkomfortos lakás van, — magyarázza Beljajev, a tervező intézet fő- konstruktőre. — Épülnek három, sőt négyemeletes házakból álló telepek is, ezek is nagyon kényelmesek. A szomszéd faluban például, Baribi- nóban, a Kommunizmus hajnala szovhozban. ... Ez a falucska nyílt mezőn épült, miután 1960-ban néhány kolhozból egy nagy gazdaságot szerveztek. Ez a szovhoz központja, itt él a dolgozók többsége. A falu főutcáján — amelynek építése még folyik — háromemeletes lakótömbök épülnek, egy-egy közülük 40, 48, 64 lakással. A 2—3 szobás lakásokban, mint a városban, gáz, fürdőszoba, központi fűtés van. Persze mindehhez megfelelő bolthálózat, korszerű iskola, óvoda, bölcsőde járul. Most épül a művelődési ház, befejezéshez közeledik a háromemeletes 120 ágyas kórház építése. — Ilyen falvak nemcsak Moszkva közelében épülnek, — mondja Ivan Bokarjev igazgató. — sok hasonló épült Bje- lorussziában. Ukrajnában. A falusi építkezések tervezésén 25 ezer építész és mérnök dolgozik. akik természetesen mindenütt figyelembe veszik a nemzeti és klimatikai sajátosságokat, a helyi sajátos építőanyagokat és mindenekelőtt a lakosság kívánságát. Az ősi falvak helyén rövidesen új, komfortos telepek emelkednek, amelyek tervszerű elhelyezésüket és a kényelmet tekintve semmiben sem különböznek majd a városoktól. Az órásművészei remeke Már több mint 40 éve mutatja ez az óra, nemcsak a helyi időt másodpercekben, percekben és órákban, de le lehet olvasni róla a dátumot is napokban, hónapokban és években. Ezen felül jelzi a napkeltét napnyugtát és holdjárást. Mutatja a csillagos ég pillanatnyilag látható részét a megfelelő állatövekkel, a csillagidőt és szökőéveket. Minden órában üt, minden negyedik héten kell felhúzni és rendkívül pontos. Ez alatt az idő alatt legfeljebb két másodpercet siet. Igen sok turista csodálja meg ezt a műremeket, amelyet egy Glashütte-i órásmester, Hermann Görtz készített 1919-től 1926-ig. Az Érchegység kis faluja. Glashütte, az NDK délkeleti részén már hosszú ideje ismert a világon precíziós óráiról, a Glashüttei óraművek a föld igen sok országába szállítanak.
