Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

1968. 31. E> una ntai 10 9 fiífási e;yzés f • ai Tatoknak Szóm megjelent a pénzű gt er rendelete az áll^yon biztosítá­sával atos kormány- rendelehajtásáról. Ez­zel eg> a Pénzügymi- nisztéritosítási főigaz- gatóságieményt adott ki, ami részletesen is­merteti ami vállalatok vagyonosának feltéte­leit, lefeit. Az áh a társadalmi szerveköltségvetési in- tézménjivételével — április vagyonbiztosí­tást ka. Biztosíthat­ják épít, felszerelései­ket, g< járműveiket, készleteűz-, villámcsa­pás- ésnás-károkra is köthető ítás. Betöréses lopás, i elleni biztosí­tás kö1 készletekre — beleértvénzkészletet, a pénzszekn, valamint a pénztári árukísérőknél levő váhrtékeket is. A biztosítáat a kockázat mértékéi gyelembevéte- lével diiáltan, a biz­tosított itárgyak brut­tó értékján állapítják meg. Az utzimondja, hogy a biztosiját a fejlesz­tési alaiére fizetik a vállalatoéve a fejlesz­tési alapi képező vál­lalatokat állami és az erdőgazdat, amelyek eredménfrhére számol­ják el a A kortndelet április 1-től mteti az eddigi költségvfcárkiegyenlíté- si rends; így a válla- latoknakős” a biztosí­tási szermegkötése. Az álvagyonbiztosí­tás min'2000 trösztöt, vállalatot, s a több százmillidalati vagyon biztosítás eldöntése, a tömegesejentkező szer­ződések tése hosszabb időt veszbe. Ezért, ne­hogy a (biztosítás hiá­nya — 3ak átmeneti­leg is —lalatokat ter­helje, a* * *mi Biztosító április 1- napos bizto­sítási fed ad a vállala­toknak. Amelyek írás­ban beje előjegyezte­tik a bizh igényeiket — még ha nikötötték meg a szerződ- károsodás esetén káit kapnak áp­rilisban ami Biztosító­tól. Az elő;i igényeket Budapested,, b. főigaz- gatóságán^éken az Á. B. megyetgatóságainak kell bekül Újabb 300 vagon takarmányt kaptak a tsz-ek Vita az elosztás elveiről — Öt tsz-t diszkvalitikáltak — Pécs nvárosi Tanács Kórházának, ányatelep be­teglátogatásii968. április el­sejével megc — Ezentúl: szerda—péntvasámap 16—18 óráig. vidé) ugyanakkor 11.30—12 órálsieg 11—12 órá­ig lesz. ősszel nagyobb mennyiségű takarmányt kapott a megye az állami készletekből, s en­nek zömét rövidesen kiosztot­ták. Akkor úgy tűnt, hogy — ha nem is dúskál a megye takarmányban — azért ta­vasszal sem lesznek nagy gon­dok. A szövetkezetek több­sége ugyanis úgy nyilatkozott, hogy — hála az állami se­gítségnek — elegendő takar­mánya van. Kihúzza vele az újig. Az őszi hangok után némi meglepetést okozott, hogy teg­nap, a megyei takarmánygaz­dálkodási bizottság ülésén ki­derült: egy csomó tsz-nek megint nincs elég takarmá­nya. Háromszáz vagon állami készlettel rendelkezik még a megye, s ez — az igényekből ítélve — kevés. Máskor is előfordult ilyes­mi, s az illetékes mezőgaz­dasági vezetők» — mint ko­rábban — most is feltették a kérdést: ml ennek az oka? Sajnos, a válaszban nem volt semmi új. Ismét kitűnt, hogy néhány tsz korántsem gazdálkodik olyan felelősség­gel a takarmánnyal, mint ahogy azt elvárhatnék tőle. Az egyik például kukoricát s egyéb abrakot árusít a városi boltjaiban, s ugyanakkor több vagon takarmányt kér az államtól. Magától értetődik, a tsz-ek többsége nem ebbe a kategó­riába tartozik. A zöm azért kér ma kukoricát, mert ter­ven felül fejleszti a sertés- állományát stb. Az igények na­gyobb része tehát indokolt. Az indokolatlan kisebb rész azonban — mint mindig — most is elegendő ahhoz, hogy zavart okozzon a megye ta- karmánymérlegében. Mivel nem először fordult már elő, hogy a valóságnak meg nem felelően tájékoztat­ták a megye vezetőit, illetve takarmányt eladó tsz-ek kér­tek tavasszal kukoricát, is­mét felvetődött a kérdés: mi legyen velük? Adjanak nekik takarmányt, esetleg azok ro­vására is, akik ebben a vo­natkozásban is nyílt, egyenes, korrekt magatartást tanúsí­tottak? „Nyeljék le” ismét, hogy félrevezették a takar­mánygazdálkodási bizottságot? Hosszas vita bontakozott ki erről a témáról, s a vita ered­ménye az volt, hogy egyszer már véget kell vetni ennek a ki tudja hány éve tartó türelmi időszaknak. A bizott­ság a következő négy elvet fogadta el: 1. Aki takarmányt adott el, nem kaphat most. 2. Meg kell nézni, hogy a takarmányt kérő tsz mennyi kukoricát osztott ki ősszel, a tagjai között. Ha méltányta­lanul sokat, ki kell zárni a jogosultak névsorából. 3. Meg vizsgálandó, hogy a ma ta­karmányt kérő tsz a zárszá­madás idején is kimutatta-e a takarmányhiányt? Ha igen, tett-e félre takarmányvásár­lásra pénzt? 4. A népgazda­ságnak elsősorban sertéshús­ra van ma szüksége. Ezért első­sorban az kap takarmányt, aki több sertést ad. öt tsz tartozik abba a cso­portba, mely a megyei takar­mánygazdálkodási bizottság ismeretei alapján megsértette ezt a négy elvet. Ezt az öt tsz-t diszkvalifikálták, ezek tehát nem kaphatnak takar­mányt. A döntésről tájékoz­tatni fogják a járási takar- roánygazdálkodási bizottságo­kat is, melyek a napokban ül­nek össze, hogy a járási kon­tingenst elosszák. Április 4-én Ismét kinyit a pécsi Vidámpark. Négy új játékkal gyarapodott a pécsiek és turisták kedvenc parkja: dodgemmel» elektromos lottóval amellyel még értékes karórát is lehet nyerni, a szélmalommal és a szerencseke lékkel. Képünkön: az Újvári Jó­zsef és Kótsch László, a Vidám park szerelői által konstruált el­més villanylottó-asztal látható Nyolcvannégy községben huszonhárom tanács Miért előnyös a körzetesítés? A siklósi járás tapasztalatai Az Iparban dolgozd fiatalok tevékenysége címmel nyílt kiállítás Pécsett, a Leőwey Klára Gimnáziumban. Az érdekes kiállítás szem­léltetően mutatja be a fiatalok mestermunkáit és képzőművészeti alkotásait A siklósi járás 84 községét a végrehajtott körzetesítés kö­vetkeztében jelenleg 31 tanács irányítja. A nem is olyan tá­voli jövőben — amint a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa engedélyezi — további össze­vonásokat terveznek, melynek eredményeként 23-ra csökken a járásban a községi tanácsok száma. Miért jó a körzetesítés a járási tanácsnak, és jó-e, miért jó a lakosságnak ? — erről beszélgetünk dr. Vida Sándor­ral, a Siklósi járási Tanács vb-elnökével. — Azzal kell kezdenem, hogy a körzetesítést nem mi találtuk ki. Az idősebbeknek nem mondok újat vele: a fel- szabadulás előtt, sőt egészen 1950-ig, a tanácsok megalaku­lásáig, úgynevezett körjegyző­ségek működtek a járás terü­letén, melyekhez hol öt, hol hét, de mindenesetre több község tartozott. — A helyi tanácsok lét­rehozásakor aztán az „Egy község — egy tanács” elve érvényesült. — Igen, és most könnyen rámondhatnánk, hogy helyte­lenül. Pedig nem ilyen egy­szerű a dolog. A körjegyzősé­geket azért is felszámoltuk, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön a néphez. Ez volt a politikai ok, de az „egy-egy” elvet indokolta a termelőszö­i vetkezetek megszervezésének ; akkor napirenden lévő felada- I ta is. Szükség volt tanácsra Dozókat felvesznek Kőműves, k rakodó, ku­bikus és ke női segéd­munkás dóig felveszünk, azonnali belé jelentkezés: Pécsi Kertészqalat parképí­tő üzemében, sí „t 104 (a temető főbejái szemben) az üzemvezetőnél. (169830) A Mecseki Ál^azdaság pécsi fagyártmányteQzeme szalag- fűrész kezelésVtas dolgozó­kat vesz fel ktikos munká­ra. Kereseti bg: 1800—2600 Ft között. Ha\kg ingyenes tűzifa. Jelentkt Pécs, Lég- szeszgyár n. 22.iepen. (658) 508. sz. Ipari nunkásképző Intézet, Pécs, út 35. sz., azonnali belépépüle'karban- tartót keres. K% villany- és vízvezetékszerelijártas jöhet számításba. Jeles az intézet gazdasági irodá' 8—16 óráig. (169871) A 12. sz. AKdvesz kom-* presszorkezelői val rendel­kező és villanysjhez is értő dolgozót, váltó akra, vala­mint vízvezetcks és segéd­munkást állandó ára. Jelent­kezés személyese, sz. AKÖV gondnokságán, I Néphadse­reg útja 33. sz. a (169881) 1 Gyakorlattal rfczö gépko­csivezetőket felv< jelentke­zés: Énítöipari Vsi Vállalat munkaügyi osztátiegyeri út (169921) A B. m. Állami Építőipari Vál­lalat felvesz vasszerelő szakmun­kásokat és segédmunkásokat köz­ponti vasszerelő telepére. Napi háromszori étkezést, vidékiek ré­szére munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a munkaerőgazdáiko- dáson: Pécs, Rákóczi út 56. (169965) ☆ Dömpervezetőket felvesz a B. m. Állami Építőipari Vállalat. Je­lentkezés a garázsmesternél. Pécs, Czinderi u. (169985) 4c Építésztechnikust, vagy építész- mérnököt műszaki ellenőri, gé­pésztechnikust vagy gépészmérnö­köt TMK-ügyintéző, illetve mű­helytechnikusi beosztásba azonna­li belépéssel keresünk. Jelentke­zés személyesen vagy írásban a vállalat műszaki igazgatójánál, Törökszentmiklós, Bethlen u. .47— 49. Útiköltséget felvétel esetén té­rítünk. (170001) * MEZÖBER Tolna megyei Kiren­deltsége keres legalább 5 éves tervezői gyakorlattal rendelkező építészmérnököt csoportveze:ői be­osztásba. Lakást biztosítunk. Je­lentkezés önéletrajz mellékelésé­vel. Szekszárd, Borkombinát. (170002) * A Görösgali Állami Gazdaság felvételre keres tehenészeket, leg­alább 5 éves fejési gyakorlattal, lakást helyben bizto utunk. Fize­tés kollektív szerződés szerint. — Jelentkezni lehet a görösgali üzemegységvezetőnél. (163281) A Pécs-Mecsek SZOT-űdűlű fő­foglalkozású fűtői beosztásba vizs­gázott kazánfűtőt keres. (170055) * Segédanyagraktárba férfi segéd­munkást, valamint karkantartó munkakörbe villanyszerelőket fel­veszünk. Tejüzem, Pécs, Tüzér u. 15. (170058) * Kereskedelmi vállalat mérlegké­pes oklevéllel rendelkező belső ellenőrt keres. Jelentkezés írás­ban a Hunyadi úti hirdetőbe. — „Ellenőrzés” jeligére. (335) 4c A Mohács városi TÖVÄLL kő­műveseket és segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet: Mo­hács, Budapesti országút 21. sz., irodában. (332) te Perfekt gyors- és gépírónőt azonnali belépéssel felvesz a szi­getvári Fogyasztási Szövetkezet. — Jelentkezés: Szigetvár, Kossuth tér 7. (323) * Borpalackozó üzeműnkhöz kő­művesek mellé segédmunkásokat borjárandósággal. magasnyomású kazánhoz fűtői vizsgával rendel­kező dolgozót azonnali belépéssel felveszünk.. Battyhány u. 2. Só­lyom elvtársnál. (319) 4c Szociális otthon, Molványhíd, vezető könyvelőt keres. Belépés azonnal. (163278) * Lemezlakatosokat, gépkocsisze­relő mellé segédmunkásokat, va­lamint fiatalkorúakat segédmun­kásként alkalmaz Építőipari Szál­lítási Vállalat, Megyeri út 50. Je­lentkezés a főművezetőnél. (170088) Kőművest (lehet fiatalabb Is) felvesz állami vállalat. „Állandó” jeligére a Sallai utcai hirdetőbe. (170041) 4c Kőművesek, kályhások, villany- szerelők mellé segédmunkásokat felveszünk. Építő Ktsz. Sallai u. 1L (170029) k Péeso Tervező Vállalat felvétel­re keres, gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, bérezés meg­állapodás szerint. — Jelentkezés: Pécs, Rákóczi út 1., személyzeti vezetőnél. (170089) * INGYENES SZAKMUNKÁSKÉP­ZŐ tanfolyamra Jelentkezhetnek 22—45 éves férfi segédmunkások ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmára, valamint 18—45 éves férfi segédmunkások gépkezelő­képző tanfolyamra, Bajára. A tan­folyam ideje alatt kereseti lehető­séget, 15 százalék idénypótlékot, naponta 15—20 Ft különélés! pót­lékot fizetünk. Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés elle­nében biztosítunk. Érdeklődök le­velezőlapon kérjenek tájékoztatót Bács megyei Állami Építőipari vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. (127904) AZONNALI BELÉPÉSSEL AL­KALMAZUNK kőműves, ács, fű­tésszerelő. festő-mázoló. vízszige­telő, tetőfedő, lakatos, hegesztő, kövező szakmunkásokat, kubiku­sokat, férfi segédmunkásokat. — Bérezés: teljesítménybér, napi há­romszori étkezés — modern mun­kásszálló — térítés ellenében biz­tosítva. Jelentkezés kizárólag Du­naújváros, Kenyérgyár u. 1., 26. sz. Építőipari Vállalat. (276) minden községben, de az idők folyamán egyre inkább vilá­gossá vált az is, hogy szinte lehetetlen nyolcvannégy hely­re megfelelő képzettséggel és rátermettséggel rendelkező községi vb-vezetőket találni. — És ekkor kezdtek gon­dolkozni az összevonás le­hetőségén? — Nem, még nem, hiszen említettem, szükség volt ak­kor minden községben a ta­nács működésére. Később azonban, a társadalomban be­következő változások hatására jó néhány községi tanács munkája formálissá vált Ta­nács- és vb-üléseiket rendsze­resen megtartották, de egyre esetlegesebbé és felszínesebbé vált kapcsolatuk a lakosság­gal. — Milyen változásokra gondol? — Talán legfontosabb ezek közül a gazdasági egységek; a termelőszövetkezetek több községet érintő összevonása volt. De ide tartozik az is, hogy a begyűjtési rendszert a felvásárlás váltotta fel, sőt hogy még jobban visszamen­jek, már maga az, hogy az egyéni gazda tsz-taggá lett, feleslegessé tett egy csomó tanácsi funkciót. Leegyszerű­södött az adózás, minimumra csökkent a föld adásvétele, a tsz-tag és a tsz közötti viták pedig csak abban a községben foglalkoztatták a tanácsot, ahol a tsz központja volt. Hát körülbelül ezek az okok kész­tettek bennünket arra, hogy tervet dolgozzunk ki a gaz­dasági és az igazgatási egy­ségek kialakítására. — Milyen szempontokat vettek figyelembe a tervek készítésénél? — Égjük oldalról a helyi adottságokat, tehát, hogy hol vannak a kereskedelmi góc­pontok, az iskolai vonzáskör­zetek, hol milyenek a közle­kedési viszonyok és így to­vább, másik oldalról pedig a tradíciót. (Tehát, hogy a múlt­ban hová, melyik vonzási kör­höz tartozott egyik vagy má­sik község.) Sajnos a végre­hajtás nem -minden esetben volt következetes. A nagyhar- sányi tsz több éves eredmény­telen gazdálkodását például úgy akarták megjavítani, hogy a villányi tsz-szel vonták ösz- sze a nagyharsányit, s a tsz központja lett a közigazgatási központ is. Így adódott elő az a helyzet, hogy a 2000 la­kosú Nagyharsány nem ren­delkezik önálló igazgatással, noha ipari üzeme, jelentős iskolai vonzásköre van, egész­ségügy és állategészségügyi központ s ráadásul még va­sútvonal sem köti össze Vil­lánnyal. Az Elnöki Tanács en­gedélyének birtokában Nagy- harsányt haladéktalanul le fogjuk választani Villánytól, körzeti központtá tesszük, melyhez Kisharsány és Nagy- tótfalu tartozik majd. • — Az eddigiekből már kö­vetkezik, oz összevonás azért előnyös a járási fa- nács szempontjából, mert színvonalasabbá teszi a i?e- zetést községi szinten, s így nyilván gyorsabb, hatéko­nyabb lesz a feladatok vég­rehajtása is. Más előnyök is származnak a körzetesítps­m?. . — Igen, lehetőséget ad a községfejlesztés differenciált tervezésére és végrehajtására. A községek egyenletes fejlesz­tését lehetetlen megvalósítani, és azzal sem mennénk sokra, ha az egyik község a kereske­delem, a másik az iskolaügy, a harmadik az egészségügy központja lenne és így to­vább. Az összevonás útján vi­szont elérhetjük, hogy a ki- ‘ alakuló központok a szó igazi értelmében központok legye­nek, minden szempontból j vonzást gyakoroljanak. — Nincs messze az az idő, amikor 24-re csökken a já­rásban a községi tanácsok száma. Nem lesz ez hátrá­! nyos valamiképp a többi hatvan község számára? — Felelősséggel állíthatom, hogy nem. De nézzük meg' az egyes összetevőket. Iskola: az alsó tagozat továbbra is a kisközségben marad. A felső tagozatosok azzal, hogy a köz­ponti községekbe járnak, osz­tott rendszerben, tehát osztá­lyonként külön tanulhatnak, nem érzik majd a középisko­lában a kisközségben végzés hátrányait. — A másik összetevő: az igazgatással szemben minden­nap jelentkező igényeket (jár- latlevél kezelés, birtokhábo- rítási ügyek bejelentése, egyéb igazolások) továbbra is hely­ben, a tanácsi kirendeltségen lehet kielégíteni. — És mi a sorsa■ a kis­községek lakossága által be­fizetett községfejlesztési hoz­zájárulásnak? — Örülök, hogy feltette ezt a kérdést, legalább eloszlát- hatom az esetleges félreérté­seket. A központi tanácsnál külön tartják nyilván a kis­községek befizetéseit és azok kizárólag a befizető kisközség­ben használhatók fel. Az vi­szont előfordul, hogy egy-egy fontosabb célra a központi ta­nács a saját KÖFA-alapjából is hozzájárul. így történt pél­dául a Marócsát Sellyével ősz szekötő öt kilométeres sala kos út esetében is. Kéri Tamás i f

Next

/
Thumbnails
Contents