Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

2 Ounonratt napi a 1968. március 29. Emlékezés Jurij Cagarinra Meghalt egy ember, aki nevét örökre beírta a leg­nagyobbak közé, az emberi megismerés, a tudomány történetének könyvébe. Ju­rij Alekszejevics Gagarin a világ első űrhajósa nincs többé. Nagyon fiatalon ment el, ebben a hónapban ün­nepelte harmincnegyedik élet évét. 1955 júliusában emel­kedett először a magasba egy vidéki repülőklub kis sportgépén. 1968. március 27- én repült utoljára: egy gép nem tért vissza és nem tér vissza Jurij Gagarin ezredes és bajtársa, Vlagyimir Szer- jegin mérnökezredes... 1961. április 12-én fénylő üstökösként emelkedett a magasba űrhajója a Vosztok 1. és üstökösre emlékezte­tett Jurij Gagarin pályafu­tása is. Egyedülálló pályát írt le ez az üstökös, és még­is kifejezi azokat a szédítő lehetőségeket, amelyeket a szovjet redszer nyitott meg az embermilliók előtt. Kis faluból származott Gagarin, nagyon egyszerű családból. Rokkant édesapja falusi ács, mindössze hét elemi iskolai osztályt végzett. A kis Ga­garin előbb öntőtanuló lett, de a tudás, a tanulás az ipa­ritanuló iskolában töltött első naptól kezdve mágnes­ként vonzotta. E sorok író­jának elmondta: moszkvai iskolájában a fizikai szak­körben, 16 éves korában egy téli estén hallott először egy előadást, amely meghatároz­ta pályájának későbbi koor­dinátáit. Az előadásnak ez volt a címe: „Ciolkovszkij orosz tudós és tanítása a bolygóközi utazásról”. Gagarin akkor elmondta, utólag visszatekintve minden olyan volt, mint a mesében: amikor először hallott az űrhajózásról, elhatározta, hogy űrrepülő lesz. És az lett... Milyen ember volt Jurij Gagarin? Nevét nem ismerte a világ 1961. április 12-ig, hogy aztán percek alatt hihe­tetlen sebességgel repülje kö­rül a Földet; övé lett a leg­híresebb név. Postája napon­ta több száz levélből állt. Hazai és külföldi levelek­ből. Meghívások százával árasztották el a világ min­den tájáról. Államfők fogad­ták és kormányfőnek kijáró protokolláris díszkíséretet adtak mellé. Filmcsillagok versengtek, hogy vele fény- képeztethessék magukat, mellét elborították a kitün­tetések. O megmaradt annak az egyszerű szerény, közvet­len, jóhumorú fiatalember­nek, aki tudja, hogy az, amit tett, elválaszthatatlan a milliók akaratától és egy nép kollektív erőfeszítéseitől. Aki nem szívesen mondja ki azt, hogy én — sokkal gyak­rabban azt, hogy mi. Ilyen­nek ismerték meg nálunk is azok, akik együtt lehettek vele magyarországi útja ide­jén. amikor a Szovjetunió Hősének aranycsillaga mel­lé odakerült a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje is. Akkor mondta a Duna parti parlament fényesen kivilá­gított kupolacsarnokában: úgy tekinti ezt a kitüntetést, mint ami az őt nevelő né­pet, az őt tanító pártot éri... Régesrég világhírű volt, fiatalom mindent elért, amit csak ember elérhetett és megtehette volna a — per­sze, hogy megtehette volna —, hogy a biztonságos Föl­dön ' marad. Ami vonzotta a távolság és a magasság, a végtelen világűr ember nem látta messzeségei. Ezért emel kedett a magasba ezen a március végi reggelen. Mind­nyájunk, az egész emberi­ség csillapíthatatlan tudás­vágyáért, az örökkön örök­ké jobbra, szebbre, maga­sabbra és tökéletesebbre va­ló törekvésért áldozta életét társával együtt. Nehezen írja le a ceruza e sorokat: elment tőlünk Jurij Alekszejevics Gagarin. El­ment tőlünk egy igaz ember, de akik nyomába lépnek tovább folytatják életművét. VAJDA PÉTER Mély részvéttel emlékezik meg a világ Gagarinról Jurij Gagarin tragikus ha­lálának híre megdöbbenést keltett a világ minden részén. A nagy világlapok sora olda­lakat szentelt Gagarin emlé­kének méltatására. Állam- és kormányfők részvéttávirataik­ban fejezték ki együttérzé­süket a szovjet kormánnyal és Gagarin családjával. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Kor­mány egész népünk nevében mélységes részvétét fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­Megyénk dolgozói, köztük a Gagarin-brigádok mély meg­rendüléssel értesültek a rádió tegnap reggeli adásából Ga­garin, a világ első űrhajósá­nak tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláról. A Pannónia Sörgyár Gaga­rin nevét viselő hétszeres szocialista lakatos brigádja, hallván a gyászhírt, rendkí­vüli gyűlést tartott. A brigád tagjai megfogadták, hogy munkájukkal, egész magatar­tásukkal bizonyítják: hűek Gagarin emlékéhez. A brigád részvéttáviratot küldött a budapesti szovjet nagykövet­ségnek. Gagarin 1961-ben részt vett a Komló várossá nyilvání­tásának 10. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen, ekkor lett a város tisztelet­beli polgára. Tegnap reggel a komlói tanácsházára kitűz­ték a fekete lobogót. nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a Komszo- mol Központi Bizottságához küldött táviratában fejezte ki ifjúságunk részvétét. Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter A. A. Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszteréhez kül dött táviratban fejezte ki a Magyar Néphadsereg szemé­lyi állománya nevében rész­vétét A Kossuth-bányai gépüzemi integra szerelő brigád, mely közvetlenül az első űrrepü­lést követően vette fel a Ga­garin nevét s azóta megsze­rezte az aranykoszorús szo­cialista brigád címet, fekete szalaggal keretezte be Gaga- rinnak a műhelyben kifüg­gesztett képét és a temetés megtörténtéig a brigád mind a 17 tagja gyászkarszalagot visel. Elhatározták, és anya­gilag is hozzá kívánnak já­rulni ahhoz, hogy brigádjuk egyik tagja kijuthasson a te­metésre. Nemesi Árpád, a brigád vezetője, aki maga is 300, Gagarint ábrázoló fény­képpel rendelkezik, a komlói lakosoknál lévő fényképek és egyéb emléktárgyak fel- használásával kiállítást sze­retne rendezni, hogy ezzel is adózzanak Gagarin emléké­nek. Befejeződött Fock 3enő vidéki körútja Ma adják ki a francia—magyar közös közleményt Fock Jenő látogatása első­rendű eseménnyé emelte a Lyoni Vásár magyar napját. A magyar kormányfőt és ki- séretét Robert Perrier, a vá­sár igazgatótanácsának elnö­ke köszöntötte. Fock Jenő megtekintette a magyar pa­vilont: Droppa Gusztáv, a HUNGEXPG vezérigazgatója, a nagysikerű kiállítás szerve­zője vezette végig. A Lyoni Vásáron Magyar- ország először képviselteti magát jelentősebb pavilonnal. — Elsősorban könnyűipari és élelmiszeripari termékeket ál­lít ki. A „Presence Hongroi- se” a „Magyar jelenlét” nagy visszhangot keltett — nem­csak gazdasági körökben, ha­nem az egész dél-franciaor­szági vidéken is. Franciaor­szág nem csupán Párizs — hangoztatják a gazdag táj lakói, s ezért örülnek, hogy Magyarország szükségesnek tartotta önálló kiállítás meg­rendezését a vásáron. A Le Progres című lyoni lap csü­törtöki száma felhívja a fi­gyelmet arra, hogy számos lyoni és magyar üzem között alkultak ki gyümölcsöző gaz­dasági kapcsolatok és további fejlődésre van kilátás. A lyoni fotóriporterek a mintegy másfélórás vásári séta során valóságos pergő­tűzbe fogták a magyar mi­niszterelnököt — a francia újságíróknak különben fel­tűnt, hogy a magyar kor­A CSKP KB kibővített teljes ülése Svoboda tábornokot javasolják köztársasági elnökké választani Csütörtökön délelőtt össze­ült a CSKP Központi Bízott-1 ságának kibővített teljes ülé­se Az ülést Josef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja nyitotta meg. Az ülés első napirendi pont­ja a köztársasági elnökjelölt személyének kijelölése. A párt elnöksége nevében Alexandr Dubcek, a Központi Bizottság első titkára azt ajánlotta, hogy az elnöki tisztségre a Cseh­szlovák Kommunista Párt Ludvik Svoboda hadseregtá­bornokot javasolja. „Svoboda legmegfelelőbb személy, aki elő tudja segíteni népeink, s minden társadalmi réteg és csoport egyesítésének ügyét és a belpolitikai helyzet konszo­lidálását” — mondotta Dub­cek. * A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége üdvözli a CSKP Központi Bizottsága elnöksé­gének azt a javaslatát, hogy a nemzetgyűlés Ludvik Svo­boda hadseregtábornokot vá­lassza meg köztársasági el­nöknek. Csütörtökön délelőtt 10.45- kor a CSKP KB ülésén el­nöklő Josef Lenart miniszter- elnök megszakította az ülést és bejelentette Jurij Gagarin tragikus halálát. A KB tag­jai felállva adóztak Gagarin emlékének, majd elhatároz­ták, hogy a CSKP KB, a cseh­szlovák kormány és a nemzet- gyűlés elnöksége részvéttáv­iratot küld az SZKP KB-nak, a Szovjetunió kormányának és a Szovjetunió Legfelső Taná­csának. A CSKP KB ülése a Gaga­rin haláláról történt megem­lékezés után folytatódott. Szé­leskörű vita indult meg a köztársasági elnök személyé­re tett javaslatról. Délelőtt 35 felszólaló fejtette ki nézetét. Egyetértettek azzal, hogy az elnökség által előterjesztett javaslat átgondolt és Ludvik Svobodát az egész ország la­kossága elismeri a cseh és a szlovák nemzetek szabadságá­ért folytatott harcában szer­zet érdemeiért. Bel- és külföl­dön egyaránt köztiszteletnek örvend becsületes, egyenes jel­leme, személyes bátorsága, a Szovjetunióhoz és a szocialista eszmékhez fűződő bensőséges kapcsolatai miatt A vita folyamán felszólal­tak más szervezetek által az elnöki tisztségre javasolt sze­mélyek is. Josef Smrkovsky ki­jelentette, hogy egyetért Lud­vik Svoboda jelölésével, aki az egész nép előtt rendkívüli megbecsülésnek örvend és el­ismert erkölcsi értékekkel rendelkezik. Cestmir Cisar beszámolt a CSKP KB elnökségének leg­utóbbi üléséről, amelyen meg­hívottként résztvett s ame­lyen foglalkoztak az elnöki tisztre javasoltak személyével. Kijelentette, hogy ő is támo­gatja Ludvik Svoboda jelölé­sét. Hangsúlyozta, hogy néze­te szerint azok a feladatok, amelyekkel őt — az ideológia, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén a CSKP megbízta, a legmegfelelőbbek számára, hogy hozzájárulhas­son a demokratizálási folya­mat sikeréhez. A CSKP Központi Bizottsá­ga csütörtökön a kora délutá­ni órákban befejezte a vitát a köztársasági elnök jelöltjé- nek személyéről. Alexander Dubcek, a KB el­ső titkára zárszavában leszö­gezte, hogy az elnökség vala­mennyi körülmény gondos mérlegelése után javasolta Ludvik Svoboda tábornokot a köztársasági elnöki tisztségre, abban a meggyőződésben, hogy a jelenlegi helyzetben ő a legalkalmasabb jelölt, aki személyes tekintélyével felújí­taná a köztársasági elnöki funkció történelmi jelentősé­gét és hozzájárulna a belpo­litikai helyzet konszolidálódá­sához. Alexander Dubcek megállapította, hogy a KB tagjainak döntő többsége egyetértett az elnökség ja­vaslatával. A KB ezután egyhangúlag elfogadta Antonin Novotny lemondását a CSKP KB el­nökségében és titkárságában viselt tisztségeiről és egyetér­tését fejezte ki azzal is, hogy lemondott a köztársasági el­nöki funkcióról. Ezután a KB titkosan sza­vazott a köztársasági elnökje­lölt személyéről. A szavazás eredményét Ivan Skala ismer­tette, e szerint a CSKP Köz­ponti Bizottsága Ludvik Svo­bodát javasolja a köztársaság elnökéül. A KB elnöksége tagjává választotta Josef Smrkovskyt, Cestmir Cisart pedig megvá­lasztotta a KB titkárává és a titkárság tagjává. A KB ezután elnapolta ülé­sét. Tanácskozását hétfőn, áp­rilis 1-én folytatja. Ekkor vi­tatja meg a CSKP akcióprog­ramjának tervezetét és a je­lenlegi politikai helyzet egyes kérdéseit. mányfő rendkívül szakszerű kérdéseket tett fel a fémipari pavilonban a különböző kiál­lítóknak. A Le Progres mun­katársa — egyébként a vá­sár elnökének díszebédje után meginterjúvolta a magyar miniszterelnököt. Fock Jenő elmondta, hogy nagyon tetszett neki a város, különösen az, hogy a reggeli órákban, a rendkívül zsúfolt program pillanatnyi lazítását kihasználva, magánemberként tehetett rövid sétát a patinás házak között. A francia új­ságírók a továbbiakban arról kérdezték a magyar kormány­főt, hogy mi a véleménye a vásáron bemutatott cikkek árairól. Fock Jenő őszintén válaszolt: az ipari termékek általában viszonylag olcsók, de néhány cikk meglehető­sen drága. A tömegfogyasz­tási cikkek árai nem túl ala­csonyak, de viszont nagy a kínálat, a választék. Ugyancsak az őszinte hang­nem jellemezte a magyar mi­niszterelnök beszédét, ame­lyet Robert Perrier-nek a vá­sár igazgatótanácsa elnöké­nek díszebédjén mondott el. A magyar miniszterelnök el­mondotta, hogy a vidéki prog­ram kidolgozásánál több vá­ros szóba jött. így többek között Grenoble is. A ma­gyarok azonban élénken em­lékeznek arra, hogy a téli olimpián csak egy hatodik helyet sikerült szerezniük, remélik, hogy most ebben a híres városban Lyonban na­gyobb sikerük lesz. — A ma­gyar miniszterelnök a továb­biakban elmondotta: ő és kísérete azzal az eltökélt szándékkal indult Francia- országba, hogy mindent meg­tesznek a két ország közötti kapcsolatok sokirányú fejlesz­tése érdekében. „Meg kell mondanom — fűzte hozzá —, hogy ez a gazdasági téren nem fog könnyen menni. Szép ez a Lyoni Vásár, de minden kiállító csak eladásról beszélj — vételről senki. Persze, ha ez csupán egy vásáron tör­ténik, az még csak hagyján. De az üzemekben is azt ta­pasztaltuk, mintha nem tud­nák, hogy nemcsak eladni, hanem vásárolni is lehet. — Együttműködésre van szük­ség, amelynek keretében fran­cia részről vásárolnak is Ma­gyarországon. Jobban meg kell ismernünk egymást, több szakembernek kellene elláto­gatnia Magyarországra: ak­kor rájönnének, hogy a ma­gyar ipar fejlettebb, mint gondolják” — mutatott rá Fock Jenő. Az eseménydús lyoni láto­gatás után a francia kormány által rendelkezésre bocsátott Caravelle-gépen a magyar mi­niszterelnök és kísérete dél­után három óra után érkezett vissza Párizsba. Ezzel a lá­togatás országnéző programja befejeződött, a figyelem ismét a politikai tárgyalások felé fordult. Ezekre kitűnő alkalmat nyújtott Valkó Mártonnak, ha­zánk párizsi nagykövetének ] délutáni fogadása a Crillon Hotelben, a magyar küldött­ség szállásán, majd este a Champs Elysées-i elegáns Le Doyen étteremben rendezett díszvacsora, amelyet Fock Je­nő adott Pompidou francia miniszterelnök tiszteletére. A megbeszélések középpont­jában most már a pénteken kiadandó közös közlemény áll, amely előreláthatólag újabb fontos állomást jelent majd a francia kapcsolatok fejlődésé­ben. Miniszterelnökünk franciaországi látogatása a francia lapok tükrében A csütörtök reggeli francia lapok beszámolnak Fock Je­nőnek, a Minisztertanács elnö­kének szerdai lyoni látogatá­sáról. Legrészletesebben ez­úttal is a legnagyobb példány­számban megjelenő reggeli napilap, a Figaro tudósít. A lap tudósítója hangsúlyozza, hogy a magyar miniszterel­nök a rendkívül fárasztó prog­ram ellenére még a délutáni üzemlátogatás során is nagy figyelemmel hallgatta a ma­Svoboda tábornok életrajza A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöki tisztére je­lölt tudvik Svoboda tábornok 1894-ben született. Mezőgaz­dasági tanulmányokat folyta­tott, amikor az első világhá­ború idején behívták az oszt­rák—magyar monarchia had­seregébe. Orosz fogságba esé­se után az Oroszországban alakult csehszlovák légió so­raiban harcolt. Az első világháború után a Csehszlovák Köztársaság had­seregében folytatja katonai pályafutását és 1938-ban al­ezredesi' rangban a hranicei katonai akadémia tanára lett. Amikor a müncheni egyez­mény szabaddá teszi az utat Hitler számára Csehszlovákia elfoglalására. Svoboda ott­hagyja a hadsereget és Mor­vaországban résztvesz a föld­alatti ellenállási mozgalom megszervezésében. 1939 jú­liusában a megszállt Cseh­szlovákiából sikerül Lengyel- országba jutnia, ahol az an­gol és a francia kormánnyal kötött megállapodás alapján menekült csehszlovák tisztek­ből és katonákból csehszlovák fegyveres erőket hoz létre. Lengyelország hitleri megszál­lása után. 1939 szeptemberé­ben Svoboda 800 katonájával a Szovjetunióba megy, ahol létrehozza a későbbi első cseh­szlovák hadtest magvát. Ez a hadtest Konyev szovjet tábor­nok hadseregének oldalán harcol és 1944 októberében is­mét Csehszlovákia területére érkezik. 1945-ben Svoboda tábornok a felszabadult Csehszlovákia első honvédelmi minisztere lesz és az 1948 februári for­dulat is e tisztségben találja. 1950 áprilisában távozik a honvédelmi minisztérium élé­ről és az ifjúság és a sport ügyeivel megbízott miniszter­elnök-helyettes lesz. Ugyan­ez év szeptemberében felmen­tik tisztségéből és törlik a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­jainak sorából. A tábornokot háromszor tüntették ki a csehszlovák há­borús érdemkereszttel, s ezen­kívül a szovjet Lenin- és Zu. vorov-rend, valamint a fran­cia becsületrend nagykereszt­jének viselője. 1965. novembe­rében 70. születésnapja alkal­mából a Szovjetunió hőse cím­mel tüntették ló. gyarázatokat. sőt konkrét kér­déseket is feltett. Az Humanité tudósítója megemlíti, hogy Vaulx-Enve- linben, a magyar vendégeket a Lyon-környéki városka kommunista polgármesterhe­lyettese fogadta. Az Aurore idézi a Népszabadság megál­lapítását, amely szerint „so­kat vásároltunk Franciaország­ban”. A Combat leközölte „Ma­gyarország Franciaországra te­kint” című riportsorozatának második, befejező részét. A cikkíró felsorolja az együtt­működésre vonatkozóan fran­cia cégekkel eddig kötött meg­állapodásokat. A magyarok azonban az együttműködést újabb területekre is ki akar­ják terjeszteni, mégpedig a színes televízió és a számító­gép gyártására — írja. Tito elnök újabb ázsiai útja Tito jugoszláv elnök ha­marosan újabb ázsiai útra indul: április 8-a és 15-e között a japán kormány meg­hívására látogatást tesz Ja­pánban. A jugoszláv állam­főnek ez lesz az első útja a távol-keleti szigetországba. Japánban eddig legmagasabb- rangú jugoszláv küldöttség­ként a Szövetségi Nemzet­gyűlés delegációja járt 1960- ban. A jugoszláv fővárosban ta­valy decemberben közölték, hogy tavaszi ázsiai útja so­rán Tito látogatást tesz a Mongol Népköztársaságban is, * « 8

Next

/
Thumbnails
Contents