Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
♦968. március 29. 3 pimantait nap to Miért termelnek kevés burgonyát? Mezőgazdasági vezetők és szakemberek vitája Vagy háromszáz esztendeje termesztünk Magyarországon burgonyát. Az elmúlt évszázadban e növény egyik legfontosabb népélelmezési cikkünkké vált. A múlt év ősze óta azonban megcsappant a termelési kedv, kevesebbre szerződtek, mint korábban, s ha nem történik valami, biztosra vehető, hogy csak külföldi behozatallal tudjuk fedezni a szükségleteket... Mi az oka ennek a jelenségnek? — tették fel a kérdést tegnap a Technika Házában, ahol — a műszaki propaganda hónap keretében — burgonyatermesztési tanácskozást tartottak. A válaszok sokrétűek voltak. Gábris Zoltán, a Pécsi Vetőmagfelügyelőség helyettes vezetője, aki a tanácskozást megnyitotta, valamint dr. Réthy Béla, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola csoportvezetője, aki előadást tartott a témáról, tehát ők ketten elsősorban a burgonyát pusztító különböző vírusokat okolták, melyek ellen egyelőre nincs hathatós védekező szerünk. Mint dr. Réthy Béla mondotta, évente körülbelül egymilliárd forint kárt okoznak a különböző burgonyavírusok Magyarországon. Nyilas Lajos, megyénk egyik legnagyobb burgonyatermesztő gazdaságának, a sombereki Béke Tsz elnöke szóvá tette, hogy nincsenek elég hatásos növényvédőszereink a burgonyabogár ellen. Hasonlóképp nyilatkozott a MÉK képviselője is, aki kérdést intézett az előadókhoz: mikor lesznek újabb szerek? Dr. Réthy Béla válaszában közölte, hogy a Fiiból—E, illetve Nikéről L—7-es nevű vegyszert tudja ajánlani a burgonyabogár ellen. Hozzátette, hogy a Növényvédelmi Kutató Intézet ismeri a problémát, új vegyszereket próbál ki. Mindez azonban időt vesz igénybe. Tóth Miklós, a Megyei AGROKER osztályvezetője nem értett egyet azzal, hogy a burgonyabogár lenne a főok. Ügy vélte, egyes gazdaságok mindent a burgonyabogár számlájára írnak. Elmondotta, hogy nem lehet a termelési kedv egyértelmű megcsappanásáról beszélni. Egyes gazdaságok ugyanis növelik a burgonya vetésterületüket, azok viszont, amelyek 50 holdnál kisebb területen foglalkoztak vele, sorozatosan felhagynak a termesztéssel. Tehát szakosodás megy végbe. Sárközi Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi MiŰlést tartott a Pécs városi Tanács Rendelet a lakóbizottságokról A Pécs megyei jogú Városi Tanács csütörtök délelőtt 9 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében ülést tartott. Egyebek mellett elfogadták a tanácstagok a lakóbizottságokról szóló tanácsrendelet megalkotására vonatkozó javaslatot. Az új tanácsrendelet a lakóbizottságok fontos szerepét hangsúlyozza, amikor megállapítja: „A lakóbizottság a lakosság által demokratikusan választott, az állampolgárok olyan öntevékeny szerve, amely a lakóterület egységeivel is kapcsolatot iart; tevékenységét a tanácsi szervek irányításával fejti ki, s elősegíti a tanács államhatalmi, államigazgatási és tömegszervező munkáját” A rendelet foglalkozik a lakóbizottságok választásával, jogaival és feladataival, valamint működésének szabályozásával. A lakóbizottságok legfontosabb feladatai — azon kívül, hogy működési területükön összeíró, adatszolgáltató tevékenységet végeznek, igazolásokat adnak ki — a következők: — közreműködnek a törvények és egyéb jogszabályok ismertetésében és a végrehajtásukra való mozgósításban; — segítik a tanácstag választókerületi munkáját, közreműködnek a tanácstag és választói illetve a tanács és a lakosság kapcsolatainak elmélyítésében, segítségére vannak a Hazafias Népfrontnak és más társadalmi szerveknek; — közreműködnek a társadalmi munkák szervezésében, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmében, szorgalmazzák a házban és a ház körül lévő hibák kijavítását; — elősegítik a lakók szocialista együttélését, területük közérdekű ügyeit képviselik a kerületi tanácsnál; — ellenőrzik a lakóházak karbantartási és felújítási munkálatait és véleményt nyilvánítanak az átvételnél; — közreműködnek a házirend előírásainak megtartásában, indokolt esetben foglalkoznak a házban lakó gyerekekkel, szükség esetén elősegítik az egyedülálló betegek és öregek gondozásának megszervezését. A lakóbizottságok, munkájuk eredményes ellátása érdekében kapcsolatot tartanak a lakókkal, a területileg illetékes tanácstagokkal és — a végrehajtó bizottság iránymutatása szerint __ a területen m űködő társadalmi és tömeg- szervezetekkel. A rendelet, melynek hatályba lépésével az 1/15164. számú tanácsrendelet hatályát veszti, utal a lakóbizottság és a házfelügyelő, illetőleg a házkezelési szerv viszonyának néhány kérdésére is. idöjarasjelentes Várható időjárás péntek estig: kevés felhő, száraz, az évszakhoz képest meleg idő. Gyenge, napközben kissé élénkebb. változó irányú szél. Reggeli párásság, egy-két helyen köd Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, plusz 6 fok között, néhány helyen gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hó- Eftérséklet 20 fok körül. Hűségjutalom Egy házas- haraszti ban A Dráva mente legnagyobb közős gazdasága — az öt falut egyesítő egyhá- zasharasztj Jóbarát Tsz — hűségjutalmat alapított régi, szorgos tagjai számára. A termelőszövetkezet új alapszabályába is belefoglalt határozat kimondja, hogy azok a tagok, akik öt éven keresztül rendszeresen dolgoznak a közösben, egyhavi keresetüknek és akik tíz éven keresztül dolgoznak, másfél havi keresetüknek megfelelő összeget kapnak. Tíz évi állandó tagsági viszony után minden ötödik évben másfél havi, harminc évi tagsági viszony után pedig minden ötödik évben kéthavi átlagkeresetet fizet ki a dolgozóknak a termelőszövetkezet hűségjutalom címén. Eső ízben az idén — az alkotmány ünnepe alkalmával — adják át a hűségjutalmakat. A termelőszövetkezet vezetői számba vették azokat a tagokat, akik 1961 óta — ekkor alakult ki a mai, több mint 7000 holdas mezőgazdasági nagyüzem — szorgalmasan dolgoztak a közös gazdaságban és így már teljesítették az öt éves szolgálat feltételeit. Mintegy kétszáz ilyen dolgozója van a Jóbarát Tsz-nek, tehát meglehetősen nagy summát fizet majd ki a termelőszövetkezet. nisztérium főelőadója is úgy vélekedett, hogy inkább köz-, gazdasági okok játszanak itt közre, mint termelésiek. Mások viszont azt állították, hogy főként fajta- és vetőgumókérdésről van szó. A jelenlegi hazai fajták legtöbbje már nem felel meg a követelményeknek. Külföldi fajták behozatalát sürgették. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a burgonyatermesztés nagy felkészülést és hozzáértést igénylő folyamat, ezért további szakosodásra, illetve specialistákra van szükség. A legfontosabbak egyike abban jelölhető meg, hogy a nagy burgonyatermesztő gazdaságok állítsanak külön szakembert e növénytermesztési ág élére. Falusi bankrészvények A baranyai falvakban működő ötvei. „szövetkezeti bank” betétállománya rekordösszeget ért el: márciusban 150 millió forintra nőtt. Az utóbbi hónapokban mintegy húszmillió forinttal gyarapodott ez az összeg, jórészt a termelőszövetkezetekben történt év végi nyereségrészesedések kifizetése következtében. A pénzügyi szakemberek érdekes összehasonlítást tettek. Ahhoz, hogy az első ötven millió forint összegyűljön a megye takarékszövetkezeteiben, kereken hat év kellett, a második ötven millióhoz viszont már csak három év, a harmadikhoz pedig mindössze két év volt szükséges. Ma már 35 ezer falusi „bank- részvényes’» van a megyében. Ez azt jelenti, hogy a körzetükben élő minden három család közül kettő kapcsolatban van a takarékszövetkezetekkel. 4 kollektív szerződések tapasztalatai Színház téri székházában csütörtök délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa. Először Bogár József, az SZMT vezető titkára számolt be a tanács legutóbbi ülése óta végzett munkáról és tájékoztatta az SZMT tagjait a SZOT 1968. március 15-i ülésén elhangzottakról. A kollektív szerződések meg kötésének megyei tapasztalatairól Tihanyi János, a köz- gazdasági bizottság vezetője terjesztett elő részletes jelentést, amelyet a tanács megvitatott. A jelentés beszámol arról, hogy Baranya megyében 106 kollektív szerződést és 39 gyáregységi függeléket i kötöttek és ezek döntő többCsiszoltan pasztellzöldre sötétül a kő... Zuhanyai márvány a KGSi Ipal otál mn Az országúiról — amely a siklósi állomás mentén Vókány irányába visz — letér a dülőút és talán két kilométer után egy szakadékba torkol. Kétoldalt szőlő aztán ahogy mélyül a szakadék, már nem látni nást, mint a zuhányai márványbánya barnás-vörös sziklafalát. Zuhánya. — Szépen zengő név, talán onnét ered, hogy évszázadokon át a lezuhogó csapadékvíz mosta, mélyítette a szakadékot. Kőfejtő volt ez már az 1800-as években is, olasz mesterek leltek itt szép zöldmárványra. De a szelíd hegyoldal eléggé szűkmarkúén „osztogatta” különlegesen szép kincsét. A réteg megmegszakadt, meddő állta a kőfejtők útját, legutóbb pedig — 1963-ban — maga a szakadék. Schaff Antal bányamester szavaival . élve, „kiveszett” a kő, délkeleti irányban pedig tudták, hogy van még itt zöldmárvány, csak meg kell keresni. A Földtani Kutató Intézettől Papp professzor tanulmányozta a kőzetet itt: 1964-ben ismét kutatófúrásokat végeztek és közben elég szép mennyiséget ki is fejtettek. És biztos az is, hogy részben Papp professzor vizsgálatainak köszönhető, hogy félmillió forintot költenek majd ez év második felében a kutatófúrások folytatására. A bányamester magyarázza, hogy a mészkőnek három fokozata van: az első a tömör, aztán a szemcsés és a harmadik a kristályos, a tulajdonképpeni márvány,’ a jól faragható, formálható zöld márvány. Nem is zöld. Legalább is első látásra nem az. A leszivárgó víztől oxidált kőzet rozsdavörös, ez nem márvány, hanem az a szürkés-fehér. De csiszoltan — amikor olyan fényes és sima, mint a tükör — már pasztell zöldre sötétül a kő, szépen mutatja erezetét. A hernyótalpas vontató által letaposott kis padkán több tonnás márványtömb süpped a talajba. A félbevágott, párhuzamos fúrólyukak láthatók a kövön, s ha szeniügyre veszi az ember, megpillantja a szinte hajszálvékony repedést, amely a kocka alakú márványt éppen átlós irányban fogja át. — Mi lesz ezzel? — Éket verünk a repedésbe és kettéválasztjuk. A kisebb darabokat is elszállítjuk, de már csökkent használhatósági értékkel. A tömbök váltakozó mérete eléggé befolyásolja a terrné- lési értéket. Tavaly 500 köbmétert termeltek vagy 3 millió forint értékben, 150 köbméterrel többet, mint amit terveztek. Jó, egybefüggő rétegekre akadtak, ez is növelte a termelést. És persze a létszámfejlesztés és a gépesítés is. Az idei termelés majd attól függ, hogy milyen hosz- ezúságban és mélységben tudják a jelenlegi márványfalat megtisztítani a meddőtől és a földrétegtől: így kapnának egy metszetet, amely meghatározza majd a fejtés irányát. Lassú, vizsgálódó, tapogatózó munka ez még ebben az esztendőben is. „Nem áll mögöttünk senki” — mondja a bányamester, s ezt képletesen kell értelmezni. Vagyis: pontosan meg kell találni a márvány vonulatát, ez kísérleti munka, elsietni nem lehet. De közben termelni is kell. Az ÉVM Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat, mint központ, minden műszaki támogatást megad a siklósi bányaüzemnek, de benyújtja a megrendelést is éppen úgy, mint a korábbi két esztendőben. És kik a megrendelők? Szállítottak már az NSZK-ba, az NDK-ba, legutóbb pedig a Szovjetunióba a KGST palota építkezéséhez. Oblicsev szobrászművész tervei alapján a KGST palota egyes belső és külső homlokzati részét több színű márvánnyal burkolják. A zöldszínű zuhányai márványt mi adtuk. Innét nyers tömbben szállították Budapestre, onnét pedig — már szépen megmunkálva — tovább vitték kamion kocsikkal Moszkvába. Nem folyik itt még nagyüzemi termelés, évekkel ezelőtt még úgy sem, de a zuhányai zöldniárványt, vagy a szomszédos, ugyancsak siklósi sárgamárványt felhasználták már különböző építkezéseken: látható a Ferihegyi repülőtér oszlopain, az Erkel Színház emeleti dohányzójának márványpultján és pillérein, Pécsett a Nádor kávéház padlózatán, a Pannónia bár előterében és a villányi Oportó vendéglőben. De a nyár végi kutatófúrások megmutatják majd, hogy hol és milyen mennyiségben rejtőzik még ez a ritka szép kőzet a zuhányai szakadék környékén. Rab Ferenc sége az előírt időben, a műM év végéig aláírásra került Az egy évre szóló vállalati „alkotmányokat” rövid idő alatt körültekintően és nagy felelősségérzettel készítették el a munkabizottságok. A több vállalat kollektív szerződésében előfordult hibákat, pontatlanságokat a szükséges tapasztalatok hiánya és több fontos rendelkezés késői megjelenése magyarázza. A kollektív szerződések kidolgozása során erősödött az üzemi demokrácia, mert a munkába bevonták a munkásokat, a legtapasztaltabb szakembereket. A tervezetek megvitatása során rendkívül sok észrevétel, javaslat hangzott el a dolgozók részéről. A helyenként több száz oldalt kitevő javaslatok között jóné- hány évek óta húzódó, megoldatlan probléma is szerepelt. A javaslatok többségét figyelembe vették a kollektív szerződések kialakításában, de sok indokolt kérést anyagi fedezet hiányában még nem teljesíthettek a gazdasági vezetők. Különösen vonatkozik ez a bérek és a különféle pótlékok emelésére tett javaslatokra. Az építőiparhoz tartozó vállalatoknál elhangzott 700 javaslatból 405 került be a kollektív szerződések végleges szövegébe. A MÁV kollektív szerződésébe a dolgozók által tett javaslatok 40 százalékát építették be. A vasutasok joggal kifogásolták, hogy későn kapták meg a tervezetet és nagyon rövid idő állt rendelkezésükre a javaslatok megtételére. Az aláírt kollektív szerződéseket a legtöbb vállalatnál kellő példányszámban sokszorosították és valamennyi üzemrész, műhely kapott belőle. Több vállalatnál a művezető és a szakszervezeti bizalmi részére is biztosítottak belőle egy-egy példányt. Ahol üzemi újság van, abban közölték a kollektív szerződést. Több vállalatnál a kiosztott kollektív szerződéseket olyan helyen tárolják, ahol a dolgozók nehezen férnek hozzá. A szakszervezeti bizottságok, ahol ez szükséges, kezdeményezzék a kollektív szerződések szélesebb körű ismertetését. A szocialista rnunkaverseny mozgalom 1968. évi célkitűzéseiről és beindításának tapasztalatairól szólt az SZMT elé terjesztett következő jelentés. A tanács tagjai ebből részletes tájékoztatást nyertek a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbánya Vállalat és további 24 más vállalat, üzem versenymozgalmának helyzetéről. | Rekord a Kesztyűgyárban 35 napi kereset a nyereségrészesedés Három év óta devizagazdálkodási rendszerben működik a Kesztyűgyár. Tavaly rendkívüli gazdasági eredményt értek el: 6 millió 246 ezer devizaforint- tai növelték hozamukat. E kiváló eredmény alapján a vállalat 7 736 000 forint nyereségrészesedést számolhatott el, s ez 44,2 napi bérnek felel meg. A rendelkezések alapján a vállalat kollektívája az elszámolható részesedésből maximálisan 35 napi keresetnek megfelelő összeget vehet igénybe. Az ezen felüli 1 611 000 forintot tartalékalapjuk feltöltésére kell fordítaniuk. A Kesztyűgyárban felvehető 35 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés azért magasabb az iparban szokásos egy havi bérnek megfelelő felső határnál, mert a vállalat e lehetőség megadásával is ösztönözve volt a devizaeredmények fokozására. A felosztható nyereségrészesedésről a vállalat vezetősége a nagyvállalati szakszervezeti tanáccsal egyetértésben március 27- én döntött. Ennek megfelelően 26 napi át'agkere- setnek beillő összeget április 2-án készpénzben kifizetnek a dolgozóknak az év elején jóváhagyott nyc- reségfeioszíási szabályzat szerint. Egy napot a kiváló dolgozók jutalmazására számolnak el. 3,4 napot a gyár balatonboglári üdülőtelepének fejlesztésér- fordítanak. További i;' napi keresetnek m-o-fririő ösz- szeget az évköz- jutalmazásokra, illetve az 1968. évi részesedés kiegészítésére tartalékolnak.
