Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
Dunnntmi napto 19i8. március 3. Meztelen párbeszéd tónheiy a véméndi általános iskola. A szereplők kissé elfogó- óottan ülnek egymás mellett. Az idegennek kijáró, egyszerre bizalmatlan és kiváncsi pillantásukat időnként elfogom. Ilyenkor lelepleződve elmosolyodnak. A szereplők cigánygyerekek, akiket minden különösebb osztályozás nélkül választottam ki. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy gyerekek. Orsós Anna tizenhárom éves, ötödik osztályba jár. Nem napközis. Öten vannak testvérek, az apja az erdőgazdaságnál dolgozik. A cigánytelepen laknak, kunyhójukban nincs villanyvilágítás. A lány tanulmányi eredménye 2,7, a kedvenc tantárgya az orcsz. Orsós Ferenc alacsony termetű, legfeljebb tízévesnek látszik. ö is ötödik osztályos, napközibe jár. Heten vannak testvérek, apja palotabo- zsokon dolgozik. Az első volt, aki négy éve nem kis erőfeszítéssel kijött a telepről és házat épített A, lakásban villanyvilágítás van.. A fiú tanulmányi eredménye 2,7, kedvenc tantárgya a földrajz. Orsós Mihály is tizenhárom éves, negyedik osztályba jár. Nem napközis. Hatan vannak testvérek. Az apja a vasútnál dolgozik. Ok is a kevesek közé tartoznak, akik otthagyták a telepet, az egykori cigányiskolában kaptak lakást A gyerek tanulmányi eredménye 1. Saját állítása szerint kedvenc tantárgya a számtan és az olvasás. Az elmondottakból kitűnik, hogy a három gyerek — a közös családi nérv ellenére — nem testvér, de mind a hárman 1955-ben születtek. PÁRBESZÉD l — Mit vacsoráztál tegnap este? Anna: — Paradicsomlevest Feri: — Krumplilevest Miska: — Csirkelevest — Mi mit reggeliztél7 Anna: _ Teát, vajas kenyeret Feri: — A napköziben teát és zsíros kenyeret Miska: — Kávét és kenyeret aprítottam bele. — Szoktál-e süteményt enni? Anna: — Szoktam. Buktát ettem utoljára. Feri: _ Vasárnap ettem egy g óskiflit Miska: — Mákossüteményt ettem, de nem tudom, hogy mikor volt — Melyik ételt szereted a legjobban? Anna: — (sokáig hallgat) A cukorborsót Feri: — A rizst, pörkölttel. Miska: — Mindent Meg a süteményt — Hány pár cipőd van és hány ruhád? Anna: — Két szandál és egy pár félcipő. Ruhám sok van. Feri: — Egy pár bakancs, félcipő, dorkó. Egy öltöny sötétkék ruha, és van még más is. Miska: — Egy pár bakancs, egy pár félcipő. Ruha sok Nadrág is, meg kabát is. — Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? Anna: — Boltos. Gépeket szeretnék árulni. Feri: — Gépkocsiszerelő. Miska: — Sofőr. — Kihez szeretnél hasonlítani? Anna: — (hosszú ideig hallgat) Nem tudom. Feri: — Mint apám. Miska: — Én is, mint apám. — Ki a legjobb barátnőd, illetve a barátod? Anna: — Orsós Erzsi. Feri: — Ez a Miska itt, mellettem. Miska: — A Feri. — Szoktál-e álmodni és miről? Anna: — Utoljára azt álmodtam, hogy ötös találatom volt. Feri: — Álmomban versenyeztünk egy dzsippel, és én lettem az első. Miska: — Legutóbb azt álmodtam, hogy egy ember levágta a nyakamat. — Szoktál-e félni? Ha igen, kitől vagy mitől? Anna: — Szoktam a sötétben. A halottaktól is félek. Á szüleimtől is, ha meg akarnak verni. Az idegenektől is félek, hogy megfognak... Nem, eddig még nem fogtak meg. Feri: — Akkor félek, ha álmodok. Az idegenektől is félek. Miska: — Az idegenektől szoktam félni. Mert megfognak és megvernek... Nem, még nem fogtak meg, de bármikor megfoghatnak, ha nem vigyázok. — Van-« ördög? Anna: — Nincs. Feri: — Nem tudom. Miska: — Van. — Vannak játékaid? Anna: — Nincs. Feri: — Nincs. Miska: — Nincs. — Szoktál-e ajándékot kapni? Ha igen, mit kaptál utoljára? Anna: — Utoljára egy nyakláncot Feri: — Vásárkor egy zsebkést és egy úttörő-derékszíjai Miska: — Karácsonykor egy zsebkést és egy úttörő-derékszíját — Tudsz-e mesét mondani? Anna: — (hosszú hallgatás után) Tudok. A halászról meg a kishalról, amikor nagy vihar veit, és az öregasszony ... Feri: — Igen. Piroskáról és a farkasról. Piroskát elküldte az anyja, hogy vigyen kalácsot meg egy üveg bort... Miska: — Az Irigy testvérről tudok. Egyszer egy szegényember elment halászni és kihúzott a víziből egy aranygyűrűt... mm Ha teljesülhetne most három kívánságod, mit kívánnál ? Anna: — (bosszú, mér-már veréjtékes töprengés után) Először is, hogy boltos legyek. Azután ötös találatot Harmadszor egy szép házat Negyvenezer forintosat Feri: — Valamilyen fegyveres játékot Másodszorra egy versenybiciklit... Harmadik? (hallgat) Harmadikat nem kívánnék. Miska: — Először is ötös találatot. Másodszor egy autóbuszt, amivel embereket szállítanék. Ingyen vinném őket oda, ahol dolgoznak. Sürgős betegség miatt mindenkit elvinnék akármilyen messzire. Harmadszorra pedig azt kívánnám, hogy király lehessek... PÁRBESZÉD IL Az „ellenszereplő” Orcsik Piroska. Tizenegy éves. Ö is ötödikbe jár, mint Orsós Anna és Orsós Feri. Piroska tanulmányi átlaga 3. Az első kérdés váratlanul éri, a másodikat már a legnagyobb közvetlenséggel fogja fel. Látszik, hogy szívesen s zavartalanul válaszol. Válaszai rövidek, természetesek. Nem sokat töpreng. Egy világ választja el a három cigánygyerektől. Kiosztották a munkavédelmi filmfesztivál díjait Szombaton délben díjkiosztással ért véget Budapesten a munkavédelmi és munkaegészségügyi filmek idei bemutatója. Az első díjat az oktató- és dokumentumfilmek kategóriájában a MAFILM „Kulturált munkahelyet” című, az agitációs játékfilmek csoportjában a Kohó- és Gépipari Minisztérium filmstúdiójának „Játék az üzemben” című, a munkaegészségügyi filmek közül pedig a Nehézipari Minisztérium műszaki filmszolgálatának „Aki időt nyer” című filmje kapta. Az év legjobb munkavédelmi filmje címet és a vándor- serleget a MAFILM „Emberközelben” című filmjének ítélte a zsűri. — Mit vacsoráztál az este?! — Teát és pirítóskenyeret! — Ma mit reggeliztél? — Kakaót és kenyeret. — Szoktál-e süteményt enni? — Tortát ettem tegnap. — Hány cipőd és hány ruhád van? — Három pár cipőm van. Ruhám sok. — Mi szeretnél lenni? — Kertész. — Kihez szeretnél hasonlítani? — Az unokatestvéremhez, aki gimnazista Pécsett. — Ki a legjobb barátnőd? — Bíró Györgyi. Hatodikos. — Szoktál-e álmodni, és miről? | —r Arról, hogy majd a kertészetbe fogok járni. Erről többször is álmodom. — Szoktál-e félni? — Én? Az egértől csak. — Amikor semmit se kell csinálnod, mit csinálsz a legszívesebben? — Horgolok. — Vannak játékaid? — Van. Sok. — Szoktál-e ajándékot kapni? — Igen. Utoljára egy kabátot és egy mackót kaptam a névnapomra. — Voltál-e már tál a falu határán? — Pesten is. — Tudsz-e mesét mondani? — Kettőt-hármat? — Ha teljesülhetne három kívánságod, mit kívánnál? — Először is egy orkánkabátot, azután egy hosszú garbót, végül pedig azt, ha földrajzból megkaphatnám a négyest Ez a beszélgetés körülbelül két perc alatt zajlott le. Több, mint négy éve riportsorozatot írtam a véméndi erdő cigánytelepéről. Nehéz, döbbenetes helyzetről számoltam be. Orsós Jánost__akit é n akkor lelkesülten Házépítő Jánosnak neveztem el, mert ő volt az első, aki fogcsikorgatott szorgalommal, s akarattal és a helyi tanács és más helyi szervek segítségével elsőként épített házat a faluban — őt azóta három cigánycsalád követte. A többi a telepen maradt. A férfiak két-három kivétellel mind rendesen, becsülettel dolgoznak. Az asszonyok között is akad, aki állandóan dolgozik. A cigányság helyzete azonban ettől függetlenül alig változott Gruber Ferenc községi tanácselnök, aki négy éve kísérőm volt a telepi barangolásokban, azt mondja: A telepen ma rosszabbak a körülmények, mint négy éve. A kunyhókat minimum fel kellene újítani. Az idén csak két-három család kaphat a faluban házat vagy lakást, pedig ennél sokkal nagyobb az igény. Az új rendelet alapján még legalább négy olyan család van a telepen, amelyik az öt-hat gyerek mellett is összespórolt 6—8 ezer forintot az induláshoz. Mi, helyileg mindent megteszünk, de ez kevés ..Két éve a helyi nőtanács a telepi cigányasszonyok kérésére főzőtanfolyamot akart szervezni. Sajnos, kiderült hogy az alapanyag előteremtéséhez sincs elég pénz, segítséget nem kaptak, így a főzőtanfolyam elmaradt A véméndi iskolába huszonöt cigánygyerek jár, közülük csak hatan — a napközibe is. Pálmai Károly igazgató sajnálkozva mondja: — A cigánygyerekek tanszerellátására a helyi tanács költségvetéséből megkapjuk az évi hatszáz forintot. Korábban hat cigánygyerek napi egy-egy forintos napközitérítését a járási gyámügyi hatóság biztosította, ezt sajnos, szeptember elsejével megszüntették ... A párbeszédekhez nem sokat tudok hozzátenni. Legfeljebb azt, hogy egy filmkamera segítségével élethűbben lehetett volna érzékeltetni a három cigánygyerek és Orcsik Piroska válaszai közti különbségeket. A magabiztosság, a képzelőerő, a belső bátorság és a környezeti hatások közti különbségeket. Igen, ezt tulajdonképpen egy filmen kellett volna megörökíteni. Kél alagút Abaligetnél Bükkösei >js Godisa között rekonstrukciói i^rvez a vasút 230 millió forintos beruházás Hazai viszonylatban hegyipályának számít a Budapest— Pécs vasútvonal Godisától Bükkösdig terjedő, 14 kilométeres szakasza. Ez a vonalsza- i kasz több szempontból kedve- | zőtlen, hiszen itt az egyébként 100 kilométeres sebességgel haladó gyorsvonatok is csak 60 kilométerrel mehetnek. Bük- kösdtől, Illetőleg Godisától Abaliget állomásig 10—11 ezrelékes emelkedőt kell leküzdeniük a vonatoknak, ami a teherszerelvényeknél rendszerint csak tolatómozdony segítségével lehetséges. A járművek mozgását nagyon nehezíIhlery Árpád Májusban: | Nemzetközi fotószalon I Pécsett Tavaly volt a Mecseki Fotoklub fennállásának lt- évfordulója. Technikai okok miatt a jubileumra nem sikerült megszervezni egy reprezentatív kiállítást, az idén azonban május 5. és 25. között megrendezik Pécsett a nemzetközi fotószalont. Az elnevezés azt jelenti. bogy a meghívott fotoklubok állítanak ki, klubonként csak nyolc, s fejenként csak két képet. Nyilvánvaló, hogy emiatt a különböző fotoklubok a legjobb anyagukból válogatnak, s Így kétszeres „zsűrizés” után kerülnek a képek a kiállítási tablókra. A Mecseki Fotoklub azokat a hazai és külföldi klubokat hívta meg a kiállításra. amelyeknek ki- állításain maguk la részt vettek, meghívásos alapon, az elmúlt években. Harminchárom európai klub kapott Így meghívást Pécsről, két szovjet, három jugoszláv, két csehszlovák, három osztrák, egy-egy lengyel. Illetve bolgár klub. De éppen a korábbi meghívások viszonzásaképp elment a meghívó a tokól éa a hongkongi fotoklu- boknak is. Magyarország fotoklubjai közül a budapestit, a miskolcit és a győrit hívták meg, ■ kiállítanak végül maguk a vendéglátók la. Nagy gondot Jelent a rendezőbizottságnak, bogy mivel a meghívott és szereplő klubok kiküldöttel nem láthatják a kiállítást, a megrendezés színvonaláról. kulturáltságáról csak a katalógus alapján alkothatnak fogalmat maguknak. Ezért olyan szépkivltelű, gondosan megtervezett katalógust kell készíteni, amellyel ugyanúgy nem vau szégyent a Mecseki Fotoklub, mint ahogy eddigi képeivel sem. Előreláthatólag, belekalkulálva a postai nehézségeket. a távolságokat is, kb. 3« klub mintegy 24» képpel állít ki Pécsett a Nemzetközi Fotószalonon, amely valószínűleg értéke* j és Izgalmas esemény lesz í a pécsi közönség számá- s ra Is. tik ezen a szakaszon a k’ssu- garú ívek is. A nagy völgyhíd Pécs felőli oldalánál például 223 méteres sugarú ívben kanyarodik a pálya, bár ma már minimális követelmény a 600 méteres ívek alkalmazása. Egyéb tényezők is sürgetik a Godisa—Bükkösd közötti szakasz rekonstrukcióját, korszerű formában történő átépítését. Az alagút, ahol a vonal- szakasz legmagasabb, úgynevezett vízválasztó pontja található, 1882-ben épült és már annyira elavult, hogy rendbehozása csak rendkívül nagy költséggel volna lehetséges. A két völgyhíd 1912-ben került a helyére, de szerkezetüket azóta — ahogy jöttek a nagyobb mozdonyok — már háromszor megerősítették. További erősítésükre nincs reális lehetőség. Ennek következménye az, hogy a 116 tonna önsúlyú M 62-es szovjet Diesel-mozdonyok csak 20 kilométeres sebességgel haladhatnak át a völgyhidakon. A korszerűtlenné vált vonalszakasz átépítésére elkészültek a tanulmánytervek és a MÄV Tervező Intézete megkezdte a részletes Programm kidolgozását is. A tervek szerint Bükkösd és Godisa között Abaliget állomás érintésével új nyomvonalon vezet majd a vasút. Az új pályán 7 ezrelékesnél nagyobb emelkedő nem lesz és minimálisan 600 méteres íveket alkalmaznak. A mély völgyet elkerüli az Új vonal, így hidakra nem lesz szükség. A nagy völgyhíd és Abaliget állomás között, a jelenlegi nyomvonaltól nyugatra 800 méter hosszú alag- úton vezet majd a pálya. A megyefai kőbányánál 300 méter hosszú alagút építését tervezik, hogy elkerüljék a Bük- kösd-patak éles kanyarulatát Ez vonalrövidítést is jeleni majd. Az új vonalszakasz építésének kezdési időpontja még nincs meghatározva. Várhat tóan késedelem nélkül megkezdik a munkálatokat amint a vasút rendelkezésére áll a* ehhez szükséges 230 millió forint beruházási összeg. A beruházás gazdaságos le»a hiszen az előzetes számítások szerint évente 10—11 millió forint megtakarítást jelent a vasútnak, ha az itt közlekedő vonatok elkerülhetik a nagy emelkedőt A tervek szerint a Bányászati Aknamélyítő Vállalat végzi majd a két alagút építését. A hosszabbik alagút megépítése nemcsak méretei miatt jelent „izgalmas” feladatot hanem főként az itt lévő iszapos, homokos agyag miatt, amelyben a fúrások tanúsága szerint, nem összefüggő homokkőpadok találhatók. A talaj szerkezete következtébe* számolni kell a hegynyomá»- sal. A 300 méteres alagút mészkősziklába épül, s az itt kitermelésre kerülő 10—12 ezer köbméter követ az új töltések árvédelmi műveihez és útépítéshez használhatják fel. Forgalombiztonság szempontjából lényeges, hogy as új vonalszakaszon nem lesz vasúti-közúti kereszteződés, az érintett utak felüljárókra éu egy aluljáróra kerülnek. A vasútépítéssel párhuzamosan a terület átfogó vízrendezését is elvégzik. Ennek terveit a MÉLVÉPTERV vízrendező csoportja készíti; Több évre szóló vasútépítési feladatot jelent ez a terv. Megvalósulása lehetővé tenné a költséges tolószolgálat megszüntetését és azt, hogy Abaliget térségében is 100 kilométeres sebességgel robogjanak a gyorsvonatok. L. J. A tejportól gyorsabban gömbölyűdnek a malacok Érdekes vizsgálatot folytatott a baranyai termelőszövetkezetekben a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség; összehasonlította a hagyományos módon és a mesterségesen nevelt malacok fejlődését. Tavaly 11 közös gazdaságban kísérletképpen bevezették a malacok tej pótlószerrel (tejporral) való nevelését. A múlt évben csaknem hétezer malacnál alkalmazták ezt az új módszert és várakozáson felüli eredményt értek el vele. A szokásos nyolc-tíz hét helyett már egy hónapos korban elválaszthatták őket az anyjuktól és azután már csak tejport kaptak, illetve fokozatosan rászoktatták őket a normális takarmányozásra. Mire elérték a süldőkort, átlagosan 17 és fél kiló súlyúak voltak, vagyis három kilóval nehezebbek, mint a hagyományosan nevelt malacok. De nemcsak gyorsabban gömbö- lyödtek a tejportól, hanem egészségesebbek, ellenállóbbak is lettek: a szokottnál jóval kisebb volt az elhullás. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség vizsgálatának eredményei olyan meggyőzőek voltak, hogy eddig már S5 termelőszövetkezet közölte: az idén ők is mesterségesen — tejpótló-szer használatával — kívánják a malacokat felnevelni. Megkezdték a régi épület bontását és átalakítását a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti 1*0 zet bicsérdl telepén. A régi épültében mintegy bárom és fél millió forintos költséggel laboratóriumokat. emeletén pedig könyvtárat és irodákat alakítanak ki. I
