Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Dunnntmi napto 19i8. március 3. Meztelen párbeszéd tónheiy a véméndi általá­nos iskola. A szereplők kissé elfogó- óottan ülnek egymás mellett. Az idegennek kijáró, egyszer­re bizalmatlan és kiváncsi pillantásukat időnként elfo­gom. Ilyenkor lelepleződve el­mosolyodnak. A szereplők ci­gánygyerekek, akiket minden különösebb osztályozás nélkül választottam ki. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy gyerekek. Orsós Anna tizenhárom éves, ötödik osztályba jár. Nem napközis. Öten vannak testvé­rek, az apja az erdőgazdaság­nál dolgozik. A cigánytelepen laknak, kunyhójukban nincs villanyvilágítás. A lány ta­nulmányi eredménye 2,7, a kedvenc tantárgya az orcsz. Orsós Ferenc alacsony terme­tű, legfeljebb tízévesnek lát­szik. ö is ötödik osztályos, napközibe jár. Heten vannak testvérek, apja palotabo- zsokon dolgozik. Az el­ső volt, aki négy éve nem kis erőfeszítéssel kijött a telepről és házat épített A, lakásban villanyvilágítás van.. A fiú tanulmányi eredménye 2,7, kedvenc tantárgya a földrajz. Orsós Mihály is tizenhárom éves, negyedik osztályba jár. Nem napközis. Hatan vannak testvérek. Az apja a vasútnál dolgozik. Ok is a kevesek kö­zé tartoznak, akik otthagyták a telepet, az egykori cigány­iskolában kaptak lakást A gyerek tanulmányi eredménye 1. Saját állítása szerint ked­venc tantárgya a számtan és az olvasás. Az elmondottakból kitűnik, hogy a három gyerek — a kö­zös családi nérv ellenére — nem testvér, de mind a hár­man 1955-ben születtek. PÁRBESZÉD l — Mit vacsoráztál tegnap este? Anna: — Paradicsomlevest Feri: — Krumplilevest Miska: — Csirkelevest — Mi mit reggeliztél7 Anna: _ Teát, vajas ke­nyeret Feri: — A napköziben teát és zsíros kenyeret Miska: — Kávét és kenye­ret aprítottam bele. — Szoktál-e süteményt en­ni? Anna: — Szoktam. Buktát ettem utoljára. Feri: _ Vasárnap ettem egy g óskiflit Miska: — Mákossüteményt ettem, de nem tudom, hogy mikor volt — Melyik ételt szereted a legjobban? Anna: — (sokáig hallgat) A cukorborsót Feri: — A rizst, pörkölttel. Miska: — Mindent Meg a süteményt — Hány pár cipőd van és hány ruhád? Anna: — Két szandál és egy pár félcipő. Ruhám sok van. Feri: — Egy pár bakancs, félcipő, dorkó. Egy öltöny sö­tétkék ruha, és van még más is. Miska: — Egy pár bakancs, egy pár félcipő. Ruha sok Nadrág is, meg kabát is. — Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? Anna: — Boltos. Gépeket szeretnék árulni. Feri: — Gépkocsiszerelő. Miska: — Sofőr. — Kihez szeretnél hasonlí­tani? Anna: — (hosszú ideig hall­gat) Nem tudom. Feri: — Mint apám. Miska: — Én is, mint apám. — Ki a legjobb barátnőd, illetve a barátod? Anna: — Orsós Erzsi. Feri: — Ez a Miska itt, mellettem. Miska: — A Feri. — Szoktál-e álmodni és mi­ről? Anna: — Utoljára azt ál­modtam, hogy ötös találatom volt. Feri: — Álmomban verse­nyeztünk egy dzsippel, és én lettem az első. Miska: — Legutóbb azt ál­modtam, hogy egy ember le­vágta a nyakamat. — Szoktál-e félni? Ha igen, kitől vagy mitől? Anna: — Szoktam a sötét­ben. A halottaktól is félek. Á szüleimtől is, ha meg akar­nak verni. Az idegenektől is félek, hogy megfognak... Nem, eddig még nem fogtak meg. Feri: — Akkor félek, ha ál­modok. Az idegenektől is fé­lek. Miska: — Az idegenektől szoktam félni. Mert megfog­nak és megvernek... Nem, még nem fogtak meg, de bár­mikor megfoghatnak, ha nem vigyázok. — Van-« ördög? Anna: — Nincs. Feri: — Nem tudom. Miska: — Van. — Vannak játékaid? Anna: — Nincs. Feri: — Nincs. Miska: — Nincs. — Szoktál-e ajándékot kap­ni? Ha igen, mit kaptál utol­jára? Anna: — Utoljára egy nyak­láncot Feri: — Vásárkor egy zseb­kést és egy úttörő-derékszíjai Miska: — Karácsonykor egy zsebkést és egy úttörő-derék­szíját — Tudsz-e mesét mondani? Anna: — (hosszú hallgatás után) Tudok. A halászról meg a kishalról, amikor nagy vi­har veit, és az öregasszony ... Feri: — Igen. Piroskáról és a farkasról. Piroskát elküldte az anyja, hogy vigyen kalá­csot meg egy üveg bort... Miska: — Az Irigy testvér­ről tudok. Egyszer egy sze­gényember elment halászni és kihúzott a víziből egy aranygyűrűt... mm Ha teljesülhetne most három kívánságod, mit kíván­nál ? Anna: — (bosszú, mér-már veréjtékes töprengés után) Elő­ször is, hogy boltos legyek. Azután ötös találatot Har­madszor egy szép házat Negy­venezer forintosat Feri: — Valamilyen fegy­veres játékot Másodszorra egy versenybiciklit... Harma­dik? (hallgat) Harmadikat nem kívánnék. Miska: — Először is ötös ta­lálatot. Másodszor egy autó­buszt, amivel embereket szál­lítanék. Ingyen vinném őket oda, ahol dolgoznak. Sürgős betegség miatt mindenkit el­vinnék akármilyen messzire. Harmadszorra pedig azt kí­vánnám, hogy király lehes­sek... PÁRBESZÉD IL Az „ellenszereplő” Orcsik Piroska. Tizenegy éves. Ö is ötödikbe jár, mint Orsós An­na és Orsós Feri. Piroska ta­nulmányi átlaga 3. Az első kérdés váratlanul éri, a má­sodikat már a legnagyobb közvetlenséggel fogja fel. Lát­szik, hogy szívesen s zavarta­lanul válaszol. Válaszai rö­videk, természetesek. Nem so­kat töpreng. Egy világ vá­lasztja el a három cigánygye­rektől. Kiosztották a munkavédelmi filmfesztivál díjait Szombaton délben díjkiosz­tással ért véget Budapesten a munkavédelmi és munka­egészségügyi filmek idei be­mutatója. Az első díjat az ok­tató- és dokumentumfilmek kategóriájában a MAFILM „Kulturált munkahelyet” cí­mű, az agitációs játékfilmek csoportjában a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium filmstú­diójának „Játék az üzemben” című, a munkaegészségügyi filmek közül pedig a Nehéz­ipari Minisztérium műszaki filmszolgálatának „Aki időt nyer” című filmje kapta. Az év legjobb munkavédel­mi filmje címet és a vándor- serleget a MAFILM „Ember­közelben” című filmjének ítél­te a zsűri. — Mit vacsoráztál az este?! — Teát és pirítóskenyeret! — Ma mit reggeliztél? — Kakaót és kenyeret. — Szoktál-e süteményt en­ni? — Tortát ettem tegnap. — Hány cipőd és hány ru­hád van? — Három pár cipőm van. Ruhám sok. — Mi szeretnél lenni? — Kertész. — Kihez szeretnél hasonlí­tani? — Az unokatestvéremhez, aki gimnazista Pécsett. — Ki a legjobb barátnőd? — Bíró Györgyi. Hatodikos. — Szoktál-e álmodni, és miről? | —r Arról, hogy majd a ker­tészetbe fogok járni. Erről többször is álmodom. — Szoktál-e félni? — Én? Az egértől csak. — Amikor semmit se kell csinálnod, mit csinálsz a leg­szívesebben? — Horgolok. — Vannak játékaid? — Van. Sok. — Szoktál-e ajándékot kap­ni? — Igen. Utoljára egy ka­bátot és egy mackót kaptam a névnapomra. — Voltál-e már tál a falu határán? — Pesten is. — Tudsz-e mesét mondani? — Kettőt-hármat? — Ha teljesülhetne három kívánságod, mit kívánnál? — Először is egy orkánka­bátot, azután egy hosszú gar­bót, végül pedig azt, ha föld­rajzból megkaphatnám a né­gyest Ez a beszélgetés körülbelül két perc alatt zajlott le. Több, mint négy éve riport­sorozatot írtam a véméndi er­dő cigánytelepéről. Nehéz, döbbenetes helyzetről számol­tam be. Orsós Jánost__akit é n akkor lelkesülten Házépí­tő Jánosnak neveztem el, mert ő volt az első, aki fog­csikorgatott szorgalommal, s akarattal és a helyi tanács és más helyi szervek segítségé­vel elsőként épített házat a faluban — őt azóta három ci­gánycsalád követte. A többi a telepen maradt. A férfiak két-három kivétellel mind rendesen, becsülettel dolgoz­nak. Az asszonyok között is akad, aki állandóan dolgozik. A cigányság helyzete azonban ettől függetlenül alig válto­zott Gruber Ferenc községi tanácselnök, aki négy éve kí­sérőm volt a telepi barango­lásokban, azt mondja: A te­lepen ma rosszabbak a körül­mények, mint négy éve. A kunyhókat minimum fel kel­lene újítani. Az idén csak két-három család kaphat a faluban házat vagy lakást, pe­dig ennél sokkal nagyobb az igény. Az új rendelet alapján még legalább négy olyan csa­lád van a telepen, amelyik az öt-hat gyerek mellett is össze­spórolt 6—8 ezer forintot az induláshoz. Mi, helyileg min­dent megteszünk, de ez ke­vés ..Két éve a helyi nő­tanács a telepi cigányasszo­nyok kérésére főzőtanfolya­mot akart szervezni. Sajnos, kiderült hogy az alapanyag előteremtéséhez sincs elég pénz, segítséget nem kaptak, így a főzőtanfolyam elmaradt A véméndi iskolába huszonöt cigánygyerek jár, közülük csak hatan — a napközibe is. Pálmai Károly igazgató saj­nálkozva mondja: — A ci­gánygyerekek tanszerellátásá­ra a helyi tanács költségveté­séből megkapjuk az évi hat­száz forintot. Korábban hat cigánygyerek napi egy-egy forintos napközitérítését a já­rási gyámügyi hatóság bizto­sította, ezt sajnos, szeptember elsejével megszüntették ... A párbeszédekhez nem so­kat tudok hozzátenni. Legfel­jebb azt, hogy egy filmkame­ra segítségével élethűbben le­hetett volna érzékeltetni a három cigánygyerek és Orcsik Piroska válaszai közti kü­lönbségeket. A magabiztosság, a képzelőerő, a belső bátor­ság és a környezeti hatások közti különbségeket. Igen, ezt tulajdonképpen egy filmen kellett volna megörökíteni. Kél alagút Abaligetnél Bükkösei >js Godisa között rekonstrukciói i^rvez a vasút 230 millió forintos beruházás Hazai viszonylatban hegyi­pályának számít a Budapest— Pécs vasútvonal Godisától Bükkösdig terjedő, 14 kilomé­teres szakasza. Ez a vonalsza- i kasz több szempontból kedve- | zőtlen, hiszen itt az egyébként 100 kilométeres sebességgel ha­ladó gyorsvonatok is csak 60 kilométerrel mehetnek. Bük- kösdtől, Illetőleg Godisától Abaliget állomásig 10—11 ez­relékes emelkedőt kell leküz­deniük a vonatoknak, ami a teherszerelvényeknél rendsze­rint csak tolatómozdony segít­ségével lehetséges. A jármű­vek mozgását nagyon nehezí­Ihlery Árpád Májusban: | Nemzetközi fotószalon I Pécsett Tavaly volt a Mecseki Fotoklub fennállásának lt- évfordulója. Technikai okok miatt a jubileumra nem sikerült megszervezni egy reprezentatív kiállítást, az idén azonban május 5. és 25. között megrendezik Pé­csett a nemzetközi fotósza­lont. Az elnevezés azt je­lenti. bogy a meghívott fotoklubok állítanak ki, klubonként csak nyolc, s fejenként csak két képet. Nyilvánvaló, hogy emiatt a különböző fotoklubok a legjobb anyagukból válo­gatnak, s Így kétszeres „zsűrizés” után kerülnek a képek a kiállítási tab­lókra. A Mecseki Fotoklub azo­kat a hazai és külföldi klubokat hívta meg a ki­állításra. amelyeknek ki- állításain maguk la részt vettek, meghívásos alapon, az elmúlt években. Har­minchárom európai klub kapott Így meghívást Pécs­ről, két szovjet, három jugoszláv, két csehszlovák, három osztrák, egy-egy len­gyel. Illetve bolgár klub. De éppen a korábbi meg­hívások viszonzásaképp el­ment a meghívó a tokól éa a hongkongi fotoklu- boknak is. Magyarország fotoklubjai közül a buda­pestit, a miskolcit és a győrit hívták meg, ■ ki­állítanak végül maguk a vendéglátók la. Nagy gondot Jelent a rendezőbizottságnak, bogy mivel a meghívott és sze­replő klubok kiküldöttel nem láthatják a kiállítást, a megrendezés színvonalá­ról. kulturáltságáról csak a katalógus alapján alkot­hatnak fogalmat maguknak. Ezért olyan szépkivltelű, gondosan megtervezett ka­talógust kell készíteni, amellyel ugyanúgy nem vau szégyent a Mecseki Fotoklub, mint ahogy ed­digi képeivel sem. Előreláthatólag, belekal­kulálva a postai nehézsé­geket. a távolságokat is, kb. 3« klub mintegy 24» képpel állít ki Pécsett a Nemzetközi Fotószalonon, amely valószínűleg értéke* j és Izgalmas esemény lesz í a pécsi közönség számá- s ra Is. tik ezen a szakaszon a k’ssu- garú ívek is. A nagy völgy­híd Pécs felőli oldalánál pél­dául 223 méteres sugarú ív­ben kanyarodik a pálya, bár ma már minimális követel­mény a 600 méteres ívek al­kalmazása. Egyéb tényezők is sürgetik a Godisa—Bükkösd közötti szakasz rekonstrukcióját, kor­szerű formában történő átépí­tését. Az alagút, ahol a vonal- szakasz legmagasabb, úgyne­vezett vízválasztó pontja ta­lálható, 1882-ben épült és már annyira elavult, hogy rendbehozása csak rendkívül nagy költséggel volna lehetsé­ges. A két völgyhíd 1912-ben került a helyére, de szerkeze­tüket azóta — ahogy jöttek a nagyobb mozdonyok — már háromszor megerősítették. To­vábbi erősítésükre nincs reá­lis lehetőség. Ennek következ­ménye az, hogy a 116 tonna önsúlyú M 62-es szovjet Die­sel-mozdonyok csak 20 kilo­méteres sebességgel haladhat­nak át a völgyhidakon. A korszerűtlenné vált vonal­szakasz átépítésére elkészül­tek a tanulmánytervek és a MÄV Tervező Intézete meg­kezdte a részletes Programm kidolgozását is. A tervek sze­rint Bükkösd és Godisa között Abaliget állomás érintésével új nyomvonalon vezet majd a vasút. Az új pályán 7 ezre­lékesnél nagyobb emelkedő nem lesz és minimálisan 600 méteres íveket alkalmaznak. A mély völgyet elkerüli az Új vonal, így hidakra nem lesz szükség. A nagy völgyhíd és Abaliget állomás között, a jelenlegi nyomvonaltól nyu­gatra 800 méter hosszú alag- úton vezet majd a pálya. A megyefai kőbányánál 300 mé­ter hosszú alagút építését ter­vezik, hogy elkerüljék a Bük- kösd-patak éles kanyarulatát Ez vonalrövidítést is jeleni majd. Az új vonalszakasz építésé­nek kezdési időpontja még nincs meghatározva. Várhat tóan késedelem nélkül meg­kezdik a munkálatokat amint a vasút rendelkezésére áll a* ehhez szükséges 230 millió forint beruházási összeg. A beruházás gazdaságos le»a hiszen az előzetes számítások szerint évente 10—11 millió forint megtakarítást jelent a vasútnak, ha az itt közlekedő vonatok elkerülhetik a nagy emelkedőt A tervek szerint a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat végzi majd a két alagút épí­tését. A hosszabbik alagút megépítése nemcsak méretei miatt jelent „izgalmas” felada­tot hanem főként az itt lévő iszapos, homokos agyag miatt, amelyben a fúrások tanúsága szerint, nem összefüggő ho­mokkőpadok találhatók. A ta­laj szerkezete következtébe* számolni kell a hegynyomá»- sal. A 300 méteres alagút mészkősziklába épül, s az itt kitermelésre kerülő 10—12 ezer köbméter követ az új töltések árvédelmi műveihez és útépítéshez használhatják fel. Forgalombiztonság szem­pontjából lényeges, hogy as új vonalszakaszon nem lesz vasúti-közúti kereszteződés, az érintett utak felüljárókra éu egy aluljáróra kerülnek. A vasútépítéssel párhuzamosan a terület átfogó vízrendezését is elvégzik. Ennek terveit a MÉLVÉPTERV vízrendező csoportja készíti; Több évre szóló vasútépíté­si feladatot jelent ez a terv. Megvalósulása lehetővé tenné a költséges tolószolgálat meg­szüntetését és azt, hogy Aba­liget térségében is 100 kilomé­teres sebességgel robogjanak a gyorsvonatok. L. J. A tejportól gyorsabban gömbölyűdnek a malacok Érdekes vizsgálatot folyta­tott a baranyai termelőszö­vetkezetekben a Megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség; összehasonlította a hagyomá­nyos módon és a mestersé­gesen nevelt malacok fejlő­dését. Tavaly 11 közös gazda­ságban kísérletképpen beve­zették a malacok tej pótlószer­rel (tejporral) való nevelését. A múlt évben csaknem hét­ezer malacnál alkalmazták ezt az új módszert és vára­kozáson felüli eredményt ér­tek el vele. A szokásos nyolc-tíz hét he­lyett már egy hónapos kor­ban elválaszthatták őket az anyjuktól és azután már csak tejport kaptak, illetve foko­zatosan rászoktatták őket a normális takarmányozásra. Mire elérték a süldőkort, át­lagosan 17 és fél kiló súlyúak voltak, vagyis három kilóval nehezebbek, mint a hagyo­mányosan nevelt malacok. De nemcsak gyorsabban gömbö- lyödtek a tejportól, hanem egészségesebbek, ellenállób­bak is lettek: a szokottnál jóval kisebb volt az elhullás. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség vizsgálatának eredményei olyan meggyőző­ek voltak, hogy eddig már S5 termelőszövetkezet közölte: az idén ők is mesterségesen — tejpótló-szer használatával — kívánják a malacokat fel­nevelni. Megkezdték a régi épület bontását és átalakítását a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti 1*0 zet bicsérdl telepén. A régi épültében mintegy bárom és fél millió forintos költséggel laboratóriu­mokat. emeletén pedig könyvtárat és irodákat alakítanak ki. I

Next

/
Thumbnails
Contents