Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
4 1*03. mcucius 24. Dunanimi nauio Bővítik a garázstöm bőket Kétszáznegyven férőhelyes nagy garázsok — Parkoló helyeket létesítenek — M g 190 garázs épü hét az újmecsekaljai zöldövezetben At utóbbi években különösen magasra szökött Magyar- országon a magángépkocsik száma, és ezen a téren Pécs jóval az országos átlag előtt jár. így nem véletlen, hogy a garázsprobléma is feszültebb az országos átlagnál, és a téma ezen túl nagyobb réteget is érint, úgy is mint gépkocsitulajdonosokat, és úgy is, mint a város polgárait, akiknek nem közömbös a városképet helyenként már-már elcsúfító, a múltban nem mindig tervszerű garázsépítkezés. Felkerestük Hirdi Ferenc elvtársat, a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét, és tőle kértünk Választ a garázsépítésekkel kapcsolatos kérdéseinkre. — Hány garázs van pilla- | natnyilag Pécsett? — Az osztályunknak nincs nyilvántartási kötelezettsége, így nem tudok pontosan válaszolni. Kezdettől fogva a kerületi tanácsok sem vezettek nyilvántartást, így csak az utóbbi két-három évben kiadott engedélyekről van pontos, átfogó kép. — Ez a helyzet nyilván kedvez a garázsspekulációnak. — Ez elsősorban igazgatási probléma volna. A két-három év óta kiadott garázsengedélyek, garázsépítkezések ellenőrzése a kerületek részéről teljes. Ha valaki ma kilép egy régi garázsból, azt az új bérlő csak tökéletes igényjogosultság alapján kaphatja meg, hasonló kiutalási rendszerben, mint egy lakást. Tehát á továbbiakban elejét tudjuk venni a garázsspekulációnak, és nem fordulhat elő, hogy valaki két éve kapott garázsépítési engedélyt, s egy újabbat kér és kap. Konkrét bejelentés nem érkezett hozzánk, de sejtjük, hogy a korábbi időkből több ilyen „eset” maradt ránk. Mindenesetre időszerű volna a korábbi állapotok pontos felmérése, hogy megszüntethessük a spekulációs lehetőséget és eloszlassuk a tévhiteket is. — Ki építtethet és ki építhet garázst? — Elvileg az építtethet, akinek gépkocsija van, vagy i Merkur által visszaigazolt lefizetési bizonylattal rendel- cezik. A végleges építési engedélyhez szükséges a garázs eljes műszaki terve, és csak a jóváhagyott részletes városrendezési szempontok alapján lűjelölt helyen lehet építkezni. Ki építheti fel a garázst? üzt korlátoztuk. „Házi” kividben nem lehet felépíteni, csak felelős, iparigazolvány- nyal rendelkező kisiparostól .«fölfelé”. — Általános panasz, hogy a város különböző pontjain épült, különböző garázsok, hogy is mondjam: „megjelenésükben” nem díszítik a városképet. Mi erről a hatóság véleménye? — A tanácsi vb-határozat ] világosan rögzíti a minőségi 1 követelményeket. Üjmecsek- alján nagyjából a tervezett helyeken épültek fel a garázstömbök. A déli városrészben voltak problémák, főleg a régen épült garázsoknál, de ezeket már átépíttették, és ha nem is a legideálisabb helyen vannak, nem nyújtanak épp gyönyörű látványt, de el lelet fogadni. A már felépült garázsok külső minőségét is felülvizsgálják a kerületi tanácsok. Ilyesmire gondolok, mint külső vakolat, festés, tisztaság stb. A kerületi tanács el is rendelte már, hogy melyik garázs szorul ilyen munkára. Ezt ellenőrizni fogják, és ha kell, kényszerítő intézkedésekkel szereznek érvényt az utasításnak. — Sok vita tárgyát képezi a garázsok tulajdonjoga. Sokan okkal sérelmezik, hogy csupán bérleti, s nem tulajdonjoguk van a garázsra, amelyet pedig ök építtettek. Mi a végleges álláspont ebben a kérdésben? — Országosan nyolc-tíz évvel ezelőtt ez még nem volt olyan téma, amelyet jogilag meg kellett volna fogalmazni. Ma már azonban olyan mértékű a garázsépítési igény, hogy jogilag feltétlenül rendezni kell. Korábban a helyi tanács eladta a telkek egy részét, viszonylag magas, négyszögölemként kétszáz forintos áron. Ez nem járható út, annál az egyszerű oknál fogva sem, mivel ilyen csekély nagyságú terület nem szerepel az építési szabályzatban. Az ország több városa is érdeklődött az illetékes fórumokon. Tisztázatlan volt, hogy kinek a tulajdonába kerül a terület és az építmény? Végül az Építésügyi Minisztérium állást foglalt. A mi vb-határozatunk is ennek szellemében rendezi a garázsépítést; az utóbbi időben már állami területre, s az építmény is az állam tulajdona. Az építtető a költségeinek megfdelően mentesül bizonyos ideig az egyébként méltányos bérleti díj alól. Két-három éve ez a gyakorlat, de rendezetlen a régi garázsok ügyé. Egy biztos, hogy mielőbb tisztázni kell ezt a kérdést, véglegesen, egyértelműen, az állam és a garázstulajdonos teljes mgelégedésé- re, hisz magas telekárakról, 12—15 ezer forintos építkezésekről van szó. — Ügy tudjuk, hogy az: utóbbi időben elég sok építési kérelmet elutasítottak. Várható-e a közeljövőben valami megoldás? — Főként Ujmecsekalján sok a kérelmező, ahol a városi átlagon felül is lényegesen jobbak az anyagi körülmények és több a kocsi. A sok visszautasítás miatt (de a vb-határozat is beszámolásra kötelez bennünket), különböző javaslatokon gondolkozunk. Részben a meglévő garázstömbök bővítésével próbálunk segíteni, hogy legalább átmeneti megoldást biztosíthassunk. Ugyanaltkor egy nagy garázs tanulmánytervén is dolgozunk, erről december 31-ig kell beszámolni a vb-nelt. A távlatban két ilyen nagy garázsról volna szó, egyenként 240—240 férőhellyel. Esetleg szövetkezeti társulásként, vagy lesz egy vállalat, amelyik üzletet lát a bérgarázsok felépítésében. Ezenkívül Ujmecsekalja területén újabb 190 garázs építéséhez látunk lehetőséget, az úgynevezett zöld övezetben. Az eddig elutasított kérelmeket ilyen módon kielégíthet-1 jük. — Számítani lehet a magán- gépkocsik számának további, esetlég gyorsütemű növekedésére. Lépést tud-e majd tartani ezzel a garázsépítkezés? — A maximális igényt sohasem fogjuk kielégiteni. Alinak ellenére, hogy a tanács mindent elkövet az igények kielégítésére. A tervezés irány A pécsi Isz szövetség küldöttgyűlése A Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetségének Elnöksége március 29-én, pénteken délelőtt 9 órára összehívta a szövetség küldöttgyűlését. A rendezvényt Pécs-Újmecsekalján, az Olimpia Étteremmel szomszédos Ságvári Endre Művelődési Házban tartják meg. Az első napirendi pontban Nagyváradi János, a szövetség «tienorzö bizottságának elnöke tesz jelentest az 1967. évi költségek felhasználásáról. Ezt követően Csötönyi Gyula, a tsz-szövetség titkára értékeli a szövetség elnökségének eddig végzett munkáját és ismerteti 1968. évi programját, majd Papp Zoltán, a tsz-szövetség elnöke előterjeszti a szövetség ez évi költségvetését. Az utolsó napirendi pontban egyebeket tárgyalnak meg. elvei szerint 2000-ben a lakosság 75 százalékának lesz gépkocsija. Az új lakótelepek tervezésénél ezt figyelembe veszik, de a már meglévő városrészeknél ez megoldhatatlan. Mindig lesz, akinek kint kell hagynia kocsiját a parkírozó területeken. Mi arra törekszünk, hogy ez a parkírozó terület ne legyen majd egy aszfalttenger, hanem fásított, kultúrált, esetleg valami könnyű műanyagtetővel lefedett, viszonylag biztonságot nyújtó, összefüggő parkolóhely — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Hirdi Ferenc osztályvezető. Thiery Árpád Április 5-től tavaszi szünet A művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása szerint az idén az általános- és középiskolákban a tavaszi szünet április 5-én, pénteken kezdődik, s az első tanítási nap április 16-án, kedden lesz. Számos tanintézetben már elkészült a szünidei program. A diákok, az úttörő- csapatok kirándulásokat, túrákat, táborozást rendeznek. Sokfelé hasznos szórakozás várja a tanulókat az úttörőházakban, a művelődési otthonokban is. A miniszteri rendelkezés előírja, hogy a szünetben is gondoskodni kell a napközi otthonos gyerekek foglalkoztatásáról, ellátásáról. A szekrényből csak úgy dőlt a pénz Háromszázezer íorintos sikkasztás Vásárosdomhón Hogyan kell egymilliót lopni? — című filmet játsszák a pécsi mozik. özv. Monek Ferencné, a vásárosdombói postahivatal vezetője, bár a filmet nem látta, megtalálta azt a módszert, amellyel alaposan megdézsmálhatta a kezelésére bízott pénzt. Az eddigi vizsgálatok szerint mintegy 900 ezer forintra rúg az az összeg, amelyet 1963-tól 1968-ig eltulajdonított. Tény, hogy évek során körülbelül 450 ezer forintot visszafizet- getett, százezer forint körüli összeget pedig a házkutatás során találtak meg a lakásában, csakúgy mint egy csomó bélyeget is. A ténylegesen elAs első ugrás — Először ugrik? — Igen. — Mit érez? — Most semmit. Majd, ha a gépből kilépek ... — Mit érzett? — Furcsa érzés volt a levegőben, mintha álltam volna ... Tegnap a pogányi repülőtéren a többieket is körülbelül hasonló érzések töltötték el, mint ami Hőgye Bélát, a DÉDÁSZ ipari tanulóját. Amikor földet értek nem álltak meg szilárdan a lábukon, hanem hátukra huppantak, de rögtön fel is pattantak, hogy ráncbaszedjék az oldalán gu- rigázó, még mindig kerek, széldagasztotta ejtőernyőt. Amikor összeszedte és behozta őket a gépkocsi, boldog mosollyal sorakoztak, köztük mindjárt az első turnusban két bátor leány, Garamszegi Margit és Mikó Erzsébet. A Magyar Honvédelmi Szövetség Pécsett működő repülőklubjának ejtőernyős szakosztálya és a Komlói Ejtőernyősklub tagjait szombaton délben végre kegyeibe fogadta az időjárás. A táborban Katona Lajos reptérparancsnok és Egervári József ugrásvezető némi aggodalommal nyugtázta a reggel óta sűrűn ■ érkező jelentéseket: az a bizonyos izé ..., amelyre mi civilek legfeljebb azt tudjuk mondani, az a három forgó merőkanál — a szélsebességmérő másodpercenként 10 méteres széllökéseket jelez az írószerkezet grafikonján. Az első ugrásoknál viszont a széllökés fél órán belül hatnál nagyobb értékű nem lehet. A grafikon szerencsére reggel óta meredeken esett, s végül engedélyt adhattak az ugrásra. A repülőtéren katonás rend. A zászlókkal kijelölt területen várakoznak a fiatalok, a ponyvákon vonalegyesen bátyúk sorakoznak, a T—2-es ernyőkkel, odébb a hajtogató terület leterített ponyvái. A készenléti területen felsorakozik az első nyolc, akiket egy ugrató és egy segédugrató visz fel. — Formulárokat kinyitni! Valahol, valami baj van, nem stimmel a szám. Elcserélték? Formulárja, azaz törzskönyve van minden ejtőernyőnek, mint forgalmi engedély az autónak. A számot mind a kettőn feltüntetik, azoknak egyezni kell. A vi- gyázzban várakozó ejtőernyősök felett Varga Jenő felszerelőparancsnok tart szemlét, rendben van-e a szerelés? Némelyikén igazít egyet s mást. — Vigyázz! Jobbra át, a géphez lépés, indulj! Felbúg a LI 2-es motorja. A nekifutáshoz kikerekezik a repülőtér szélére, majd landol. Először egy néhány de- kás fehér-piros-fehér krepp- papírt, célszalagot dobnak ki a gépből, vajon hol ér földet. A célugrónak is ugyanez a feladata, a második rárepülés- kor, tehát egy ejtőernyős pottyan ki. A LI 2-es még egy kört ír le, a magasság 800 méter, és aztán szórja kifelé terhét. Bekötött ernyővel ugranak, az ernyők azonnal kinyílnak. A himbálózó égi gombákat lassan sodorja a szél. Az első csoport át is esett a tűzkeresztségen. Az első tíz ugrást egyébként ilyen bekötött nyitású ernyővel kell ugrani annak, aki ejtőernyős akar lenni. Ejtőernyős bárki lehet, ha az orvosi vizsgán megfelel és, hát természetesen résztvesz a két hónapig tartó kemény munkában, s állja a sarat, a heti négy óra elméleti és tornatermi edzésen. Mindenki szerencsésen földet ért. Gépkocsi gyűjti, hozza be őket. A repülőgép kerekei leheletfinoman fognak földet. Most az oktatók szállnak be, a magasság 1000 méter lesz. Nagy Endre, a másik ugrásvezető, aki Budapestről jött Pécsre, néhány lépéssel az előttünk leterített asztalterítőnyi ponyvára mutat. — Abba fogok beleugrani. Amikor a levegőben megpillantom színes zuhanóernyőjét, kötve hiszem, amit mondott. De addig manőverezett, nyitogatta az ernyő kormányréseit, míg tényleg a mondott helyen, orrunk előtt pottyant le. Az utolsó métereket Ijesztően gyorsan tette meg, álmomban mindenesetre „öreg- urasabb” sportnak képzeltem el mindezt. De Nagy Endre már több, mint ezerszer ugrott, és, ha a mostani első ugrósok is elérik ezt a számot, bizonyosan úgy zsonglőrködnek a levegőben, mint ő. Miklósvári Zoltán | sikkasztott összeg tehát mint- i egy 300 ezer forint. Moneknét 1961-ben nevezték ki a vásárosdombói posta- hivatal vezetőjévé. Munkatársa nem volt, egyszemély- ben látta el a hivatal munkáját. Férjével — aki 1966- ban halt meg — rosszul éltek. „Állandóan ivott, pénzt követelt tőlem” — mondja Monekné. Megtörtént, — mint az asszony elbeszéli —, hogy egy napon férjével összeve- j szett, férje erre mérgében az ' íróasztal tetejére kötegelésre kitett százforintosokba belemarkolt és a marék százast az égő kályhába dobta. Körülbelül 200 darab piros bankó égett el. Ez az összeg azonban szinte jelentéktelen ahhoz képest, amit Monekné a saját céljaira elsikkasztott. A módszert a belvárdgyu- lai postán elkövetett sikkasztásból merítette, ö is hozzányúlt azokhoz a pénzekhez, amelyet a takarékbetétesek vittek a postára. A betétesek könyvébe pontosan beírta a betett összeget, ellenben az összeget a személyi kartonokra nem vezette rá. így aztán az ellenőrzés a kartonokon szereplő összegeket hiába adta össze, a hiány nem „ugrott ki”. A befizetett, de le nem könyvelt pénzt nem a postán „tárolta”, hanem saját lakásában, egy kétajtós szekrényben. Amikor a házkutatás során ezt a szekrényt kinyitották, csak úgy ömöltek ki a százforintosok. Mintegy százezer forint volt a szekrény rekeszeiben — ömlesztve. — Mire költötte Monekné a háromszázezer forintot? „Évek során kicseréltem a bútorzatot, hármasszekrényt vettem, heverőt, tv-t, kétajtós szekrényt, dohányzóasztalt, fotelokat, párnázott székeket, konyhabútort, lemezjátszót”! Taníttatta három gyermekét is, gyakran vendégelte meg barátait, ismerőseit. „Az utóbbi években már dolgozni sem tudtam rendesen, mert nagyon ideges voltam, mikor jönnek rá a sikkasztásra . ; Egy véletlen folytán lebukott. A történtek ismeretében önkéntelenül is felvetődik: vajon milyen ellenőrzési rendszer lehet az, amelyik évek hosszú során nem képes felderíteni 900 ezer forinttal folyó manipulációt? Tény, hogy a betétkönyvek titkosak, az ellenőrök csak a postán bent lévő kartonokon szereplő ösz- szegeket adják össze, s ha ez megegyezik a pénztárban lévő pénzzel, a bűntény nagyon nehezen deríthető fel. Az OTP megyei fiójának vezetője és a Postaigazgatóság vezetője véleménye szerint a betétek titkossága gördít akadályt az ellenőrzés hatékonysága elé. A titkosságát feladni nem lehet. Ezt az elvet a jövőben is változatlanul alkalmazzák. De kidolgozásra vár egy ellenőrzési rendszer, — amely a titkosság további megtartása mellett — kiküszöböli a sikkasztás lehetőségét. A takarékbetéteseket természetesen semmi kár nem éri, mert a betett összegekért az állam mindig szavatosságot vállal. Monekné ügye a bíróság elé kerül. (Garay) Napirenden a hőmunka Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Dél- dunántúli Középfokú Higiénikus Szakcsoportja március 26" án, kedden délelőtt 9 órakor továbbképző nagygyűlést tart Pécse t a Tudomány és Techhika Házában. A napirenden a következő témák szerepelnek: Trichopytiás foglalkozási megbetegedések Baranya megyében 1963-tól 1967-ig. Ez az előadás Éles Kálmán állami közegészségügyi ellenőr díjnyertes pályaműve. Utána dr; Kőhegyi Imre állami közegészségügyi felügyelő tart előadást A fizikai munka élettana az ellenőrzések középpontjában címmel. A nagygyűlésen két előadás is elhangzik a hőmunkával kapcsolatosan. Az egyiket dr. Meláth Ferenc, állami közegészségügyi felügyelő tarja Hőmunka-sajátosságok vizsgálata az ellenőrzések kapcsán, másikat Mischl Györgyné, állami közegészségügyi ellenőr A hőmunka egyszerű műszeres ellenőrzési módjai címmel. Az előadások után dr. Kőhegyi Imre vetítetkénes élménybeszámolót tart a Német Demokratikus Köztársaságban tett tanulmányút jár ól, különös tekintettel az üzemegészségügy! kérdésekre. i t
