Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
1X8. március 24, Duviatttaii name Készülnek as idei tervek Építkezni, gépesíteni akarnak a termelőszövetkezetek Tovább nő a kukorica vetésterülete Korszerű ffirészporelszivó berendezéseket szereltek fel a Mohácsi Farostlemez- gyárban. Az egészségvédelmi berendezést március elején helyezték üzembe. Képen: az elszívóberendezés porleválasztói es a hozzátartozó vezetékek. I — Szokolai felv. — K1S%-védnökséget kér Beremend! Zoldutat kapott Hatvanmillió forint értékű munkát a baranyai építők A termelői árrendezés és egyéb intézkedések folytán most első ízben lettek pénzügyileg teljesen önállóak a termelőszövetkezetek, s 1968. évi tervüket már úgy kell elkészíteniük, hogy bevételeikből fedezni tudják kiadásaikat, közben a gazdaságuk erősödjön, tagjaik jövedelme pedig a kívánt mértékben emelkedjék. Ez a körülmény nagyobb felelősséget ró a gaz- iasági döntések meghozatala torán a szövetkezeti vezetők- e. A legfontosabb döntések nőst a tervkészítések kapcsán .zületnek. íedvezö tendenciák A siklósi járás szövetkeze- eiben előrehaladott a munka, bizonyos tendenciák náris felismerhetők. A növénytermelés tekintetében lé- lyeges szerkezeti változtatást íem terveznek a szövetkeze- ek, helyenként a kukorica- erületet növelik a cukorrépa óvására. A pillangósok ará- lya nő, s árpa helyett takar- rtánybúzát vetnek nagyobb erülelen. A készülő tervek egszembetűnőbb vonása a magas átlagtermésekre való ervezés, járási átlagban 15— 20 százalékos a hozamnövelési terv. A körülmények isme- etében ez reálisnak értékelhető. A szarvasmarha- és sertéshizlalást 3—4 százalékkal kívánják növelni. Baromfinál a szint tartása jellemzi a terveket, A segédüzemi tevékenységnél — mely tavaly az össztermelés 7—10 százalékát adta — sem várható lényeges változás. Feltűnő az eddig elkészült tervekben a magas — százmillión felüli — beruházási igény, szemben a korábbi évek 25—27 milliójával. Ez az igény a közös gazdaságok nagyfokú termelésbővítési törekvéseiről árulkodik, reálisan azonban ma még nem teljesíthető. De hát a tervek még nem nyerték el végleges formájukat, most alakítják elképzeléseiket az üzemek hozzáigazítva a reális lehetőségekhez. Három termelőszövetkezet vezetőjét kérdeztük meg, hogyan látják ezeket a lehetőségeket, milyen elképzeléseket rögzítenek az 1968. évi termelési és pénzügyi tervben? Horváth László, az egyházasharaszti tsz elnöke A siklósi járás legnagyobb közös gazdaságát, a hétezer holdon gazdálkodó Jóbarát Tsz-t éveken át a krónikus abrakhióny jellemezte. Földjei leromlottak, a kukoricahozam tavaly is mélyen a megyei átlag alatt — 13 mázsás — volt, az abrakhiány pedig 40 vagont tett ki. Eszközellátottságuk rossz annak ellenére, hogy 1967-ben jövedelmük 40 százalékát — országosan is a legmagasabb szám — fordították felhalmozásra. A tsz-nek 1100 szarvasmarhája van. s csak egyetlen egy száz férőhelyes tehénistállója. Az állatokat szétszórtan igen mostoha körülmények között tartják. A marhák egy része a szabadban telelt. A vezetőség két kulcsfontosságú feladatot ragadott meg: a hozamnövelést s az ebből következő abrakönellátást. A terv 18 mázsás kukorica- termést jelöl meg 1300 hold átlagában. Ha megvalósul, egyszeriben megszünteti a 40 vagon abrakhiányt. E terv kapcsán Horváth László tsz- elnök a gondokról beszél: — Kevés a műtrágyánk. 150 vpgon nitrogént igényeltünk és csak 60 vagonnal kapunk, mivel a tavalyinál nem tud többet adni a kereskedelem. Tavaly meg azelőtt nem volt pénzünk, hogy többet vegyünk, most van pénz, de nincs műtrágya. Ezért, hogy jó földbe kerülhessen a kukoricánk, kénytelenek vagyunk abbahagyni a cukorrépatermelést. A tavalyi 170 holddal szemben most nem vetünk semmit. Más körülmények is a répa ellen szólnak. A répa szállításigényes áru. Márpedig a szomszédban — tőlünk 600 méterre — épülő beremendi cementmű teljesen leköti a kistapolcai vasútállomás kapacitását, mi pedig oda hordtuk a répát. Másik fő indok, hogy tagjaink öregednek, gépesítenünk kell a termelést, de erőnk kettőre nem futja Ügy döntöttünk, hogy a répa helyett a kukoricát gépesítjük. Már vettünk Is négy csőtörőt, kombájnt és adaptert szerzünk be. Sok jószágunk van, de alacsonyak a hozamok. A színvonal növelését gátolja, hogy a bank megtagadta tőlünk egymillió forint hitel odaítélését, mert felhalmozásunkat a tavalyi 40 százalékról a reális 28 százalékra csökkentettük, s így a tagok jövedelmének növekedése nagyobb — egymillióval — a felhalmozásnál. Ha e szankció miatt nem tudjuk igénybevenni a 70 százalékos állami kedvezményt, akkor három darab százas marhaistálló építése hiúsul meg az idén. Ez arra kényszerít, hogy eladjuk a szarvasmarhaállomány 30 százalékát Balta András, a drávaszabolcsi tsz elnöke. Jelentős ipari üzem, a lengyár szomszédságában gazdálkodik a drávaszabolcsi Dózsa Termelőszövetkezet A tervle- bontásos rendszer korszakában ez úgyszólván nem jelentett semmit — Már tavaly is igyekeztünk jó kapcsolatot kialakítani a lengyárral abból a meggondolásból, hogy ez hasznos lehet — mondja Bállá András, a tsz elnöke —. A mező- gazdasági üzemeknek egyik igen fontos feladatuk az ipar nyersanyaggal való ellátása. Itt nincs hagyománya a lentermelésnek, hisz valamikor kendergyár volt ez az üzem. Pedig a gyárnak is előnyösebb volna, ha nem a harmadik megyéből kellene a nyersanyagát beszereznie. Ezért tavaly a gyáriakkal közösen lenkísérletet állítottunk be. Az eredmény igen szép és biztató, hisz ha kis területen is, de holdanként átlag 40 mázsa rostlent takarítottunk be. Az 1968. évi tervünkben már a len az egyik legfontosabb növény, 300 holdon termeljük a legkorszerűbb nagyüzemi technológiával. Vetését — melyet a napokban meg is kezdtünk — a magas, holdanként 8—9 milliós tőszám igénye miatt, keresztso- rosan végezzük. Vettünk négy lennyűvő kombájnt, s igy 8— 10 nap alatt learatunk. Holdanként 30 mászás átlagtermést terveztünk, csak a lenből 3 milliós bevételre számítunk. Bállá András jó üzleti partnerként említette meg a konzervgyárat is. Ezért mertek vállalkozni 200 holdon zöldbab termelésére, s ez egyedülálló Baranyában. A zöldbab még területet sem köt le, hisz gabonatarlóba, vagy takarmánykeverék után vetik el, s mivel öntözni fogják, holdanként 35—40 mázsás termést várnak belőle szeptemberre. Az első osztályú zöldbab kilónkénti védőára 3 forint 50 fillér Érdemes áldoz- | ni rá, meghálálja az öntözést. Üjdonság a tsz ez évi tervében a fóliás zöldségtermelés is. Egy hold fóliás területet alakítanak ki, s a primőrt a MÉK-en keresztül exportálják. Itt is előtérbe került a tagok foglalkoztatása, annál is inkább, mert január—februárban 109 helyi fiatal kérte a felvételét. A nádpalló készítő üzem és a lápkitermelés télen is ad majd munkát a tagoknak. Lajos Csaba, a turonyi tsz i'őagronómusa Amennyivel kisebb a Ten- kesalja tsz, annyival kisebbek a gondjai is, bár a problémák nagyon hasonlóak. Itt is alacsonyak a hozamok. Tavaly volt olyan búzatáblájuk, ahol csak 8—9 mázsa búza termett, volt olyan is, ahol 35 mázsa. Ez év őszén már 130 holddal kevesebb búzát vetnek. Céljuk, hogy a legjobb földekbe kerüljön a búza, s a hozamnövelés kompenzálja a területkiesést. A felszabaduló területeken takarmányfélét fognak termelni. Férőhelyük van évi kétezer hízottsertésre is, de csak ezret tudnak meghizlalni, mert kevés az abrak. Ezért térnek rá az intenzív abraktermelésre, a jugoszláv és hazai hibrid kukoricák vetésére. A kukorica-programnak máris feláldoztak egy sor ipari növényt. Fő profiljuk a tehenészet és a sertéshizlalás. A tejtermelésben komoly szintet értek el, hisz tavaly 3100 liter volt az egy tehénre eső éves termelés. A tej-, a marha- és sertéshústermelésnek rendelik alá a növénytermelési ágazatot. E célt szolgálják 1968. évi beruházásaik is. Turonyban máris gond a tagság folyamatos foglalkoztatása. Erről Lajos Csaba így beszél: — Csak azért termelünk seprűcirkot, hogy azoknak az asszonyoknak, akik egész nyáron át a legszorgalmasabban dolgoznak, télen is tudjunk munkát biztosítani. Beindítunk egy seprűkötő üzemet. Ennél nem a bevételt nézzük, hanem azt, hogy a nők télen is munkaalkalomhoz jussanak. Ez nagyon fontos nekik a nyugdíjévek, a fizetett szabadság megszerzése végett. Bővítjük, gépesítjük kőbányánkat, ez is folyamatos munkát ad a tagok egy részének, azonfelül igen jövedelmező. A mi kövünk a legalkalmasabb a nemrég megkezdődött Dráva-szabályozás- hoz. Megállapodást kötöttünk a Vízüggyel, és a kőkitermelést kérésükre növeljük. — Rné — A kormány a múlt héten az utolsó szót is kimondta az új Beremendi Cement- és Mészmű építésével kapcsolatban — zoldutat kapott a kivitelezés. A harmadik ötéves terv monumentális létesítményének megvalósításában résztvevő építőipari vállalatok már számos koordinációs meg beszélést tartottak, melyek keretében pontosították az első év feladatait. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1968-ban 60 millió forint értékű munkát végez Beremenden. Az előirányzatok szerint a baranyai építőknek az idén 3 panel-lakóépületet kell átadniuk, továbbá egyet szerkezetileg teljesen el kell készíteniük. A BÉV ezenkívül 5 kilométer hosz- szúságban felépíti a gyárhoz vezető vasutat, s felújítja a körülbelül ugyanilyen hosszú közutat is. A szakipari részleg brigádjai a vízvezeték- rendszer kiépítésében vesznek részt Folyamatos tervszolgáltatás A vállalat a munkáslétszám biztosítása érdekében az elmúlt hetekben ismertetőket szervezett a gyár körzetéhez tartozó községekben. A heti 44 órás munkaidő, a jó kereseti lehetőség, s az a tény, hogy a munkahely megközelítése nem kíván órákat, jelentős vonzóerőnek bizonyult. A Magyarbólyban tartott beszélgetés után például több tucat környékbeli dolgozó jelentkezett építőipari munkára. Az új gazdasági mechanizmus a beremendi beruházás bonyobtúsá során is érezteti kedvező hatását. Az eddigi gyakorlattól eltérően például a kivitelezéssel nem várják meg a teljes tervdokumentáció elkészültét, ezzel is csökkentve a megvalósításhoz szükséges időt. A tervező intézetek a munkálatok előrehaladásával párhuzamosan szolgáltatják a kiviteli részletterveket. A közelmúltban újabb adatok birtokába jutottunk a Kistapoica, Püspökbóly, Be- remend háromszögben felépülő óriás műszaki adataival kapcsolatban. A gyár úgynevezett lebegtető, száraz eljárással fog üzemelni. Felr építése viszonylag egyszerű. Két gépsorból áll, melyekbe a következő egységek tartoznak; két szárító, két nyersmalom, két granuáló berendezés, két klinkergyártó forgókemence és három — 1400 —1500 tonna/nap teljesítményű — cementmalom. A magasfokú automatizálás következtében a munkáslétszám viszonylag alacsony lesz, bár a jelenleginél természetesen jóval többen találnak majd munkát a gyárban. A régi üzemben 307 munkás dolgozik — az újban 796 munkás lesz. A műszaki létszám harmincról kilencvennyolcra emelkedik. Adminisztratív dolgozó hatvanegy lesz. (Jelenleg 23 ilyen jellegű munkakör van). A kisegítők száma huszonegyről negyvenötre nő, ami azt jelenti, hogy az összlétszám éppen ezer lesz. A törzsgárdát természetesen az „öreg” gyár 387 fős állománya alkotja majd, mely a mostoha műszaki viszonyok között elért kimagasló termelési eredményeivel országos szaktekintélyt szerzett az elmúlt évtizedben. Olcsóbb és több cement Az új gyár felépülte után a termelési érték a jelenlegi szint nyolcszorosára emelkedik, s meghaladja a 638 millió forintot. A korszerű technológia, a magasfokú gépesítés következtében az egy mun kásra eső termelési érték is ugrásszerűen nő: a jelenlegi 253 ezer forintról évi 800 ezer forint fölé emelkedve. Egy torma cement termelésére ma 3,43 órát fordítanak. 1973 után már csak 1,4 órát igényel ugyanennek a mennyiségnek az előállítása. A klinkerégetéshez felhasznált kalóriamennyiség hetven százalékkal csökken — s mindez természetesen nagyméretű önköltségcsökkenést eredméa BCM végezi! ek idén nyez. Az új gyár elkészültével egy tonna beremendi cement a mostani 663 forinttal szemben mindössze 391 forintba fog kerülni. A megye, a járás, s természetesen a régi beremendi cementgyár is nagy gonddal készül az építkezés megkezdésére. A műszaki vonatkozású dolgok mellett számos „járulékos” problémát is tisztázni kell ezekben a hetekben, hisz nem mellékes az sem, — hogy csak egy példát mondjunk — milyen lesz az „építőváros” szociális és kulturális ellátottsága. A közelmúlt beszélgetései, taggyűlései és ankétjai során több alkalommal is felvetődött a javaslat: az országos érdeklő« dés közepette felépült Dunai Cement- és Mészműhöz hasonlóan Beremend felett is vállaljon védnökséget a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A DCM építésének éveiben számos nehézség áthidalását segítette a KISZ jól megszervezett, országos szintű védnöksége. Az ifjú-kommunisták valamennyi érintett vállalatnál kiemelt fontosságot tulajdonítottak a DCMrhez címzett szállítmányoknak, sen nek következtében azok túlnyomó többsége határidő előtt, kiváló minőségben érkezett a szerelés színhelyére. Eredményes volt a KISZ szervező, mozgósító munkája magán az építkezésen is: az 1 ifjúsági munkabrigádok mind a minőség, mind a mennyiség terén rekordok sorát állították fel. Gyöngyös, Győr, Beremend A KISZ Központi Bizottsága ez idő szerint két nagy beruházást: a Gyöngyösi Hői erőművet és Lignitbányát; valamint a közúti járműipar fejlesztését szolgáló győri gépgyárat vallja „sajátjának”. A Beremendi Cementgyár KISZ alapszervezete — a ) nagyszerű példák láttán —• j hivatalosan is állást foglalt j az ifjúsági védnökség gondo- I tata mellett, s melegen támo- j gáttá az elképzelést a Cement- és Mészművek vezér- igazgatósága is. Egyetértett a javaslattal a járási pártbizottság, s örömmel üdvözölték s felcsillantott lehetőséget a megye más szervei is. Különösen nagy jelentősége lehetne a KISZ védnökségnek a közel 3000 fős „építőváros” munka utáni életében, hisz egyáltalán nem mellékes, milyea színvonalú politikai és kulturális tevékenység folyik majd Beremenden a monumentális terv megvalósításának éveiben, A DCM után most a BCM kéri a fiatalokat: segítsetek! Bckés Sándor Személyi változások < Ülést tartott tegnap a 1 í Pécsi Városi Tanács Vég^ rehajtó Bizottsága, ame> lyen egyebek között sze- \ mélyi változásokkal kap- i csolatosan hoztak határo- i zatot. í Somos Jenőt, a Városi í Idegenforgalmi Hivatal ve- s zetőjét saját kérésére, ér< demeinek, munkásságának í elismerése mellett március S 31-i hatállyal nyugállo- í mányba helyezték. Dr. Misángyi Sándort, a Pécsi < Városi Tanács tervosztá- / lyának vezetőjét érdemei- S nek, munkásságának elis- í mérésé mellett tisztségá- j bői felmentették és egyridejűleg április 1-gyel a í Városi Idegenforgalmi Hivatal vezetőjévé nevezték ki. í A Pécsi Városi Tanács i tervosztályának vezetőjévé í április 1-gyel dr. Dányi > Pált, a Magyar Nemzeti > Bank Baranya megyei i Igazgatósága főelőadóját ! nevezték ki. t A Végrehajtó Bizottság $ Hirdi Ferencet, a Pécsi í Városa Tanács építési és < közlekedési osztály-ának ( megbízott vezetőjét az ősz- ; tály vezetőjévé nevezte ki. i Dr. Bánki Nándor, a Pé- ( esi Városi Tanács ipari í osztályának vezetője kérel- í mének, hogy tisztsége alól ] mentsék fel, mivel felsőbb pártszervek egyetértésével ( más szervnél politikai > megbízást kap, a Végre- í hajtó Bizottság helyt í adott. Helyére Dunavölgyi \ István, a Pécsi Víz- és í Csatornaművek igazgatóját ( nevezte ki. < A Pécsi Víz- és Csator- > naművek igazgatójává í Arató Ferencet, a vállalat | eddigi műszaki vezetőjét \ nevezték ld. Az újonnan kinevezettek í április 1-vel kezdik meg ; tevékenységüket új mun- í kahelyükön. > dk i
