Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-16 / 39. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napiö ______Az MSZMP Boronyq megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XV ÉVFOLYAM. 39. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. FEBRUÁR 18.. PÉNTEK Mi van a pénztárcában? Ezekben a napokban a járási, városi, községi tanácsok végrehajtó bizottságai egyik legfontosabb napirendet, az évi költségvetéseket tárgyalják. Mi van a pénztárcában? — ez az első kérdés s utána azonnal a második kérdés: mire költsük? A két kérdésre feleletet adni az új gazdasági mechanizmusban nem könnyű. Most van itt igazán az ideje hogy önállóan, de annál nagyobb felelősséggel döntsenek a tanácsok, adjanak választ mindkét kérdésre. Mert régebben például a mi van a pénztárcában kérdésre könnyű volt válaszolni: annyi, amennyit a felsőbb szerv adott. Se több, se kevesebb. Most bonyolultabb de egyszersmind kedvezően bonyolultabb a helyzet. Mert a pénztárcába év közben is lehet pénzt szerezni, többet mint a tervezett. Ehhez azon ban okosan, jól kell gazdálkodni. Érdemes alaposan körültekinteni, mert az újabb bevételi források felkutatása, a tanács hasznára, a köz hasznára válik, azt teljes egészében felhasználhatják. Pécs I. kerületének tanácsa — de más tanácsok is — alaposan megnézte házának tájékát: az ebadóbevételektől a piaci helypénzekig minden bevételi forrást u,elemzett”. Ebadóból 70 000 forint, a helypénzekből 50 000 forint, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok térítési díjaiból is jó néhány százezer forint lesz a bevétel. Természetesen a legnagyobb „bevétel” ebben az évben is az állami hozzájárulás: több mint IS millió forint. Hogyan növekedhet a tervezett bevétel? Úgy, hogy fokozzák az ellenőrzést! A törvényes kereteken belül! Például ne árusíthasson senki, aki nem fizette meg a helypénzt. Ellenőrzik, hogy a szülök valóban a keresetüknek megfelelő összeggel járulnak-e hozzá a bölcsődék, napközik térítési díjához. Ha a tervezett összegnél több folyik be a péntárba, ■— ebből is építhetnek új ’ utakat, járdákat, a lakosság igényének, kérésének megfelelően. Csak helyeselni lehet, hogy « felsőbb szintű tanácsok az alsóbb szintű tanácsoknak nemcsak nagyobb önállóságot adnak, hanem gazdálkodásukat anyagilag is segítik. A Szigetvári Járási Tanács vb. pénzügyi osztálya — de más példákat is említhetnénk — a költségvetési előterjesztésében ezt, írja: „A községi tanácsok költségvetésének megállapításánál javaslom, hogy az egyes adók ahhoz a tanácshoz kerüljenek. ahol azokat kivetik cs beszedik”. Ha pedig oda kerülnek, akkor érdemes „ott” fokozottabban ellenőrizni is: vajon befolynak-e? Mert ezeket az összegeket a község szépítésére, fejlesztésére fordíthatják, vagy tartalékolhatják is kívánságuk szerint, s ha két-három év alatt egy nagyobb summa jön ösz- sze, abból már például tisztasági fürdőt, vagy művelődési otthont is lehet építeni. Mire költsük a pénzt? — B másik kérdés. Választ adni senki más nem hivatott, mint a község vezetői. Most tehát érdemes felszólalni, vitatkozni, jobban mint valaha. A pénz ott van a község pénztárcájában, lehet belőle gazdálkodni. Biszku Béla elvtárs látogatása Baranyában Biszku Béla elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap, csütörtökön Baranya megyébe látogatott. Biszku Béla elvtárs délelőtt a pártbizottság székházában beszélgetést folytatott a Megyei Pártbizottság titkáraival, a pártbizottság apparátusának tevékenységéről. A tanácskozás során részletesen tájékozódott a megye párt-, állami, gazdasági, társadalmi életéről, a legfontosabb feladatokról és gondokról. A Központi Bizottság titkára a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Eltávolítják a hídroncsokat — Szabályozzák, hajózhatóvá teszik a folyót — Közös magyar—jugoszláv vízierőmü? A magyar—j ugoszláv vízügyi bizottság határozata értelmében nagyarányú felmérési munka kezdődött a Dráván. Felmérik a meder alakját, a mélység váltakozásait, a vízáramlás irányát stb. A felmérésre részben azért van szükség, mert a két ország vízügyi szakembereinek nincs pontos képük a mai Dráváról. A legutolsó felmérés ugyanis még 1929-ben, tehát csaknem negyven évvel ezelőtt történt. Ami az akkor készült térképeken medernek van jelölve, az számos helyen szárazföld már. amit viszont a térkép szárazföldként tüntet fel, az ma már vízfelület. Bár már a XVIII. században megkezdődött a folyó szabályozása. s 1887-től napjainkig 200 millió mai forintnak megfelelő összeget költöttek a Drávára (csaknem félmillió köbméter követ és 462 ezer köbméter rozsét építettek be, nagyobb részt még az első világháború előtti években), a szakemberek még ma is szabályozatlan folyónak minősítik a Drávát. Amint a Dél- dunántúlj Vízügyi Igazgatóság szakemberei elmondották, a 140 kilométer hosszú közös, magyar—jugoszláv szakaszból 55 kilométer még teljes szabályozásra szoruló, 21,5 kilométer pedig csali részben szabályozott. E helyeken gyakoriak az ún. partvándorlások, azok pedig lehetetlenné teszik. hogy a telkek, birtokok állandóak maradjanak. Elsőrendű követelmény tehát, hogy végre nyugalmat teremtsenek ezen a vidéken. Az árvízvédelem is megköveteli a folyó szabályozását, hiszen csak akkor célszerű megépíteni a költséges árvíz- védelmi berendezéseket, ha előzőleg megszüntetik a partvándorlást. Szabályozást kívánnak a hajózási igények is. Az első világháború végéig ugyanis jelentős mértékű hajózást bonyolítottak le a: Dráván: a barcsi téli kikötő, illetve tárházak még ma is dokumentálják azt az időszakot. Később azonban a szabályozás elhanyagolása miatt megszűnt ez a lehetőség. Nem lehet ugyanis hajózni ott, ahol a hajósok nem ismerik a folyó medrét, s nem tudják, hogy hol milyen mély a víz. Megjegyezzük, hogy a Dráva- szabolcsnál, Zalátánál és Barcsnál visszamaradt második világháborús hídroncsok eleve lehetetlenné tettek minden hajózást. A drávaszabol- csi roncsokat az elmúlt évben távolították el. a zaiáta; és barcsi roncseltakarítások most vannak folyamatban. A szabályozás mellett szól az is. hogy az ún.. elfajult, tehát helyenként igen sekélyei. kisebb-nagyobb zátonyok tömegével telt folyó medrében helyenként nagyon összetorlódhat a jég, s a jégtorlaszok árvizet idézhetnek elő. Végül, h vízierő kihasználás is megkívánja a szabályozást. A szakemberek szerint ugyanis a folyó esése, víztömege alkalmasnak látszik arra, hogy esetleg vízierőművet építsenek a Dráván. Mindkét ország érdeklődik e lehetőség iránt, s mindkét ország szakemberei tanulmányozzák ezt a témát. A felmérést magyar részről a Déldunánlúlí Vízügyi Igazgatóság, jugoszláv részről pedig az Eszéki Vízgazdálkodási Vállalat végzi el. Szondázással, drótkötélen leengedett ólomsúlyokkal, illetve ultrahangos mérésekkel állapítják meg a meder mélységét, alakját. s olyan, részletes helyszínrajzokat készítenek, amelyek minden fontos adatot tartalmaznak. közöttük az áramlási irányokat is. E felmérések alapján "készítik el a szabályozási tervet, s végzik el ezt a munkát. Az előzetes számítások szerint a szabályozási költségek másfélmillió forintot tesznek ki kilométerenként — a part egyik oldalán. A 140 kilométeres szakasz magyar oldalának szabályozása tehát mintegy 200 millió forintot emészt majd fel. A nagy költségek miatt valószínű hosszabb időt vesz majd igénybe a munka. A két ország között 1958. óta alakult ki szorosabb együttműködés a Dráva szabályozása céljából. Már akkor elhatározták, hogy szabályozni fogják a Matty és Drávasza- bolcs között fekvő, mintegy tíz kilométeres folyószakaszt, ami azóta megtörtént. Most a Drávaszabolcstól Majláth- pusztáig terjedő, ugyancsalt tíz kilométeres szakasz szabályozására készítenek mindkét részről kiviteli terveket, s a jövő évben kezdenek hozzá a munkákhoz. Mindemellett — a két ország megállapodásának megfelelően — a 140 kilométeres folyószakasz más részein is hozzálátnak az előzetes szabályozási munkákhoz, elsősorban ott, ahol sürgős a beavatkozás. Kádár János és Fock Jenő fogadták az Országos Szövetkezeti Tanács vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön fogadták az Országos Szövetkezeti Tanács vezetőit. A meg beszélésen részt vett Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Dobi István, az OSZT elnöke. Molnár Frigyes első elnökhelyettes, Erdős József, Szabó István és Szirmai Jenő elnökhelyettesek ismertették az Országos Szövetkezeti Tanács alakuló ülésének állásfoglalását, a tanács terveit, vázolták a különböző fajtájú szövetkezetek általános helyzetét és fejlesztési problémáit. Az Országos Szövetkezeti Tanács társadalmi tanácskozó testületként működik. Szabad fóruma lesz a szövetkezetek több fajtáját érintő közérdekű kérdéseknek, s előzetesen véleményt nyilvánít a törvényhozás, a kormány tevékenységéhez a szövetkezeti kérdésekben. Elsőként a szövetkezeti demokrácia kérdéseit, a szövetkezeti önkormányzat fejlődésének problémáját tűzi napirendre a tanács. A megbeszélés során Kádár János elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány bizalommal tekint a magyar szövetkezeti mozgalomra és támogatja a szocialista szövetkezeti törekvéseket. Számít a szövetkezetek munkájának további fejlődésére és a most megalakult országos tanács eredményes munkálkodására. M Ünnepség a magyar—szovjet barátsági egyezmény megkötésének 20. évfordulója alkalmából A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésének 20. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a SZIM Elutazott a holland külügyminiszter Dr. J. M. A. H. huns holland külügyminiszter és felesége, valamint kísérete csütörtökön koradélután elutazott Magyarországról. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Péter János külügyminiszter, Szilágyi Bála külügyminiszterhelyettes és felesége, dr. Házi Vencel nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Barta Lajos, a Magyar Népköztársaság hágai nagykövete. Jelen volt a búcsúztatásnál A. C. Schoch, a Holland Királyság budapesti nagykövete, s a nagykövetség tagjai. A Baranya megyei Gépjavító Vállalat gépjavító állomásain egy-cgy típusú erőgépek nagyjavítását végzik. A szalagon történő nagyjavítás olcsó bb és gyorsabb az átfutási idő. Képünkön; a mágocsi gépjavító állomás nagycsarnoka, ahol a D 4 K típusú traktorokat felújítják. Esztergagépgyár művelődési termében. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke is. A magyar és szovjet ""'himnusz elhangzása után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Mihályfi Ernő mondott ünnepi beszédet. Utalt arra, hogy 1948 február 18-án írtait alá Moszk vában a magyar és a szovjet kormány képviselői az első szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, mely alapja volt két évtizeden át a magyar nép fejlődésének. A továbbiakban hangoztatta: a múlt év szeptemberében megkötött új szerződés figyelembe veszi azokat a .történelmi változásokat, amelyek a két ország egymáshoz való viszonyában belső társadalmi, gazdasági fejlődésében és a nemzetközi helyzetben végbementek. Ezután F. J. Tyitov, budapesti szovjet nagykövet szólott az ünnepség résztvevőihez. Meleg szavakkal méltatta a .magyar nép elmúlt 20 évben elért sikereit, majd az új egyezmény jelentőségéről szólott. Rámutatott, hogy ötszázaink, pártjaink és kormányaink egységes álláspontot képviselnek a szocializmus és a kommunizmus építése. a kommunista világmoz- galoin, a jelenlegi nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésében, s ez a biztosítéka annak, hogy sikeresen megvalósí thatj uk új egyezményünk céljait Az ünnepség első része az Intemacionálé hangjaival végződött. A második részben neves fővárosi művészek adtak magasszínvonalú műsort i 4 Negyven év után Felmérik a Drávát
