Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

1968. FEBRUAR 11. 7 napló A völgy A rendező egyik nyi­latkozatában órató­riumnak nevezte a filmjét. Ha elfogadjuk ezt a meg­határozást. akkor a kifo­gásainkat átköltve a zene nyelvére azt kell mondani, hogy Rényi Tamás új (ha­todik) játékfilmjében a „belső zengés és a dirigá­lás” egyformán ellenérzé­seket vált ki. Közvetleneb­bül megfogalmazva: filo­zófiája is. modora is. A völgy (eredeti címén: Az ötödik parancsolat) rendkívül izgalmas, lénye­gében alapvető kérdéseket feszeget: élni, halni, sze­retni, ölni. A párhuzamok és ellentétek egy szinte végletekig élezett szituá­cióban jelennek meg. Egy, a háborúban férfi nélkül maradt hegyifaluba öt ka­tonaszökevény (köztük egy nazarénus) vetődik el. Az asszonyok habozás nélkül befogadják, elrejtik őket. Néhány szép, szikár jele­netsorban felvillan a fér­fias munka hangulata, a szerelem tisztasága, s mindaz, ami egy stilizált békefaluban ellentéte le­het a hegyen túli háborús külvilágnak. Ám végül ide is beront a háború, az esz­telen vérengzésben, a há­ború utolsó napján az egyetlen nazarénus kivéte­lével mindenki életét vesz­ti. Az alapkérdés tehát negatív fényt kap, ami ön­magában még nem volna baj, hiszen ebben a fény­ben is döbbenetes lehet a háborút, öldöklést megunt férfiak, s a szerelem nél­kül maradt asszonyok foj­tott, rezzenéstelen világá­nak ábrázolása. Mégis, ml a baj? Bizonyára sokan azt mondják: ez a film eg­zisztencialista. Valóban megtalálható benne az eg­zisztencialista filozófia néhány lényeges vonása: a modern polgári filozófiák jellegzetes végérzete, ki­úttalansága, a szexuális kérdés is eléggé centrális helyet kap a történetben, az embereket s kérdései­ket elszigetelten vizsgálja, de A völgy végkövetkez­tetésben még az egzisz­tencializmust se vállalja. Nem vállalja annak vi­szonylag pozitív vonásait, még heroikus pesszimiz­musát sem, hanem tovább lép, irracionalizmusa fel- oldhatatlanná teszi a vá­lasztást. Hol van innen, micsoda társadalmi távol­ságra Sartre filozófiatanár hőse, Mathieu Delarue, aki reménytelen helyzetében is tüzet nyit a templom­toronyból a bevonuló né­metekre? A völgy ezzel szemben semmit sem tud nyújtani a természettel szinte közösségben élő alakjainak, mint az értel­metlen, lényegükkel nem szinkronizáló pusztulást. A rendező eddigi film­jei figyelmeztetnek, hogy nem ez a filozófiája. Eb­be a „környezetbe” leg­feljebb kirándulni tért át, s nem is tud itt rendesen eligazodni. Eltévedt, és .nagy filozófiai és módszer­beli keveredések támad­tak a filmben. Innen szár­maznak a film modorbeli problémái is. Rényi Tamás alkata legfeljebb csodál­kozni tud ebben a filozó­fiai környezetben, de nem mélyen ábrázolni, s így szinte következik ebből az elbizonytalanodásból, hogy az oratórium előadásmód­ja is tükrözi ezt a bizony­talanságot, mintha egy kis baj lett volna a hangsze­rek kiválogatásával. A film a csináltság érzését kelti a nézőben. A meg­kapó, mélységeket felvil­lantó résnek értékei el­vesznek az állandó épí- tettségben, a helyenként csaknem elmosolyító mér- tanias megoldásokban, a dialógusok modemkedő szögletességében. Az egyé­ni pillanatokat a különbö­ző idegen stílusok percei váltják fel. Az öregasz- szony (Dayka Margit) és az egyik szökevény (Mol­nár Tibor) emberségesen mély pillanatai, a szerel­mes nők lelkének hiteles rezdülései, a nazarénus ér­telmetlen temetkezései, a háborúból hazatérő férjek fájdalmas ki-befutkosásai mellett olyan képsorok keltenek a nézőben tel­jes zavart és ellenérzést, mint a görög sorstragédiák hangulatát idéző nőválasz­tás a falu főterén, az esti fáklyás, egzaltált táncegy­veleg, amely szinte nyíl­tan s több irányban asz- szociálja a nézőt, hogy a templomban halomra ölt nők tömegéről ne is be­széljünk, amelyet csak a véletlen nem hoz összefüg­gésbe a nácik Oradour- aur-Glane-i templomi mé­szárlásával. A z ember óhatatlanul összefüggéseket ke­res az író és a rendező között Hernádi Gyula ír­ta Jan cső Miklós néhány filmjének — s legsikere­sebb filmjeinek — forga­tókönyvét is. Jan cső telje- aen úrrá tudott lenni Her­nádi Gyula irodalmi anya­gán, ez Rényi Tamásnak nem sikerült Elsősorban nyilván azért, mert Rényi Tamás alkotói világát egé­szen más helyzetek, képek, alakok, viszonyok népesí­tik be, gondoljunk csak eddigi filmjeire, mint a Legenda a vonaton, a Ti­los a szerelem, vagy a Si­kátor. Úgy is mondhatjuk: ez nem az ő műfaja. Egy jól megcsinált éa reálisabb filozófiát képvi­selő A völgy talán kitűnő vitalehetőséget teremtett volna. így sajnos, még csak vitafilmként sem fog­hatjuk fel, mert érveit túl könnyű megcáfolni, állítá­sai védtelenek, az alap­kérdésben elfoglalt kon­cepciója ellentmond az ember valójának. Thlery Árpád A legjobb trombitás? Ma dél­előtt fél ll-kór a Bach hangver­senyen mutatkozik be a pécsi közönségnek Inhcff Ede A mo­hácsi származású fiatalember, aki sokáig a siklósi vár presszójának zenekarában játszott, most az Ál­lami Hangversenyzenekar tagja, A Brandenburgi verseny ritka teljesítményt kívánó trombita szólamát az országban egyedül 6 tudja eljátszani, ♦ Készül az Avar Corpus A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából L. Kovrig Ilona szerkesztésében készül az avarkori (VI—X. századi) emlékanyag publiká­lása A Baranya megyei anya­got, köztük Dombay János ásatásainak anyagát, dr. Kiss Attila muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum régészeti % osztályának vezetője teszi köz-} zé. Ez huszonöt avarkori te­mető 1500 sírjának anyagát je­lenti. Az anyag kiadása és ér­tékelése nagyban hozzájárul a Dél-Dunántúlról eddig szer­zett, s e korszakra vonatkozó ismereteink kiszélesítéséhez. A publikáció hatvan rajzos tábláját M. Kampis Margit! grafikus készíti. • MESEREVÜ. A magyar televízió Egyszer volt... cím­mel meserevü-filmet forgat Budapesten az aggteleki bar­langban. Ebben a Magyar Ál- > laml Operaház táncosaival együtt a Pécsi Balett tagjai is szerepelnek, többek között Eck Imre is. í O VATA EMIL KAPOS- VÁRON. A Pécsi Nemzeti ’ Színház díszlettervezője, Vata Emil tervezi a Kaposvári J Csiki Gergely Színház legkö- — zelebbi bemutatójának, Hala­si Mária: Akkor az egyetlen egyszer című darabjának dísz­leteit ▼ KOLLÉGIUMAVATAS. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rának diákotthonát a KISZ Központi Bizottsága és a Mű­velődésügyi Minisztérium en­gedélye alapján kollégiummá avatják. Március 14-én este lesz az ünnepség, s Szalay László negyvennyolcas jogtör­ténészről és politikusról ne­vezik majd el a kollégiumot • KÖNYVTÁROS TAN­FOLYAM. A Szakszervezetek megyei Tanácsának könyvtá­rában holnap kezdődik a szakszervezeti üzemi könyv­tárosokat képező újabb tan­folyam Pécsett. A Művelődés- ügyi Minisztérium és a SZOT határozata alapján előírt ké­pesítést ez alkalommal 25-en szerzik majd meg. o NÖTA-OLIMPIA. Ma este 6 órakor nóta-olimpia kezdődik a Fegyveres Erők Klubjának éttermében. A vi­dám magyarnóta esten B. Ács Irén és Vörös Imre énekel. ▼ VEÖREÖS BOLDIZSÁR PÉCSETT. Veöreös Boldizsár a Pécsi Balett egykori tagja a napokban Pécsett járt El­mondotta: a Német Demok­ratikus Köztársaságban, Len­gyelországban és Bulgáriában lépett fel eddig elsősorban revükben. Bach H-moU miséje IVasárnap délelőtt a Liszi­r teremben kezdődik el az a három koncertből álló soro­zat, melynek keretében Bach H-moll miséjének részletei hangzanak el, hogy végül má­jus 26-án és 27-én a teljes mü szólaljon meg. Bach több kantátájának s mindenekelőtt Máté passiójá­nak ötszöri pécsi előadása után vállalkozott a Liszt Kó­rus és a Filharmonikus Zene­kar Antal György vezényleté­vel a H-moll mise első pécsi előadására. Ennek a niűnek megszólaltatása a világ min­den városában nagy ünnepi eseménynek számít, hiszen a kompozíció roppant méretei s az ezekkel arányos mondani­való mélysége robbanásszerű zenei energiákat szabadít fel. Nem véletlen, hogy a második világháborút követő években az első moszkvai előadás elő­készítésére két esztendőt szánt a mü dirigense. Azóta is min­den esztendőben Bachnak ez­zel az alkotásával indul a moszkvai hangverseny évad. A zenetudósok legújabb ál­láspontja szerint Bach tulaj­donképpen nem is komponált H-moll misét. A 4 külön komponált önálló tétel életé­ben nem is hangzott el együtt, s csupán a szerző szándékos vagy véletlen irástechníkai el­járása fűzte egységbe ezt a művet Ez a tény. valamint a mére­tek nagysága, mely mind az előadó, mind a hallgató szá­mára jelentős szellemi igényt támaszt, indokolja annak a tervnek jogosságát, hogy az Országos Filharmónia éves bérletének utolsó hangverse­nyeként elhangzó művet há­rom részletben már előzetesen megszólaltassa az előadó ap­parátus O DIÁKPARLAMENT. Az idén is megrendezik a diák­parlamenteket. A megyei parlamentre való készülődés már megkezdődött. Az idén Siklóson tartják meg a me­gye diákjainak ezt a tanács­kozását. O Kamara hangverseny Az Országos Filharmónia rendezésében február 14-én, szerdán este fél nyolckor hangverseny lesz Pécsett a Liszt-teremben. Közreműkö­dik a Nevelők Háza Kamara­kórusa Dobos László és Til- lai Aurél vezényletével, vala­mint a Mecsek Fúvósötös, to­vábbá Pachmayer Ilona hár­fán, Kováts András hegedűn és Gaál Mimi zongorán. A hangversenyen Händel, C. Franck és Benjamin Britten művek hangzanak majd el többek között. o MOZIAVATÁS. A nagy költséggel felépített korszerű mohácsi mozit a busójárás­kor, vagyis február 25-én ad­ják át a közönségnek. Ez al­kalommal a Telemark hősei ; című filmet mutatják majd be. • KENDE SÁNDOR ÜJ REGENYE. Rövidesen megje­lenik Kende Sándor: Fekete vakáció című új regénye. Ez az írás a gyermekekről szól, akik megpróbálnak a felnőt­tektől független világot te­remteni maguknak. + PEDAGÓGUSOK FÓ­RUMA. Megalakult a Sziget­vári Tinódi Pedagógus Iro­dalmi és Zenei Klub. Első programja: a szigetvári pe­dagógus írók, zeneszerzők, képzőművészek, iparművé­szek, fotósok és gyűjtők be- » mutatják munkájukat. ▼ DOBOS ATTILA AZ ÉLEN. A pécsi Kossuth La- ; jós utcai hanglemez boltban ! jelenleg Dobos Attila szerze­ményeit vásárolják a legtöb­ben, mégpedig a Rózsák il­latozzatok, Kövek a vízpar­ton című lemezeket. Ezekből a jövő héten nagyobb meny- nyiséget kap majd a bolt. J TANULÓI SZABÁLY- (ZAT. A pécsi Jókai utcai Ál- > talános Iskola külön füzetben jelentette meg a tanulók ma- \ gatartására, a tanítás rendjé- | re vonatkozó szabályzatot. A Barfók-lclub programjából TJétfőn, kedden és szerdán tartják m fttmklubvezetők tovább- képzését, amelyet a filmklubok megalakulása óta rend­szeresen megrendeznek. Hétfőn délután • órakor a Munkácsy Mi­hály Szabadegyetem Idegenforgalmi tagozatának előadássorozata keretében dr. Kolacsek András, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem adjunktusa tart előadást Kedd délután az agrártudományi szakosztály klubdélutánján Ttmon Béla főkertész ismerteti a korszerű gyümölcs- és zöldség­kereskedelem technológiai kérdéseit. Csütörtökön a kémiai szakosztály és a Magyar Gyógyszeré­szen Társaság megyei szervezete tart közös klubdélutánt. Pénteken délután fél 6-kor pedig a politikai könyvterjesztők klubja rendezi meg ünnepi klubdélutánját a klub megalakulásá­nak egyéves évfordulója alkalmából. Pénteken délelőtt az agrár- tudományi szakosztály tart kukorica termesztési tanácskozást, dr Rajki Sándornak, a Martonvásári Kutató Intézet igazgatójának ve­zetésével. vényesűlés lehetősége és még sok egyéb. Az írónak a „já­tékszabályok” betartásával mindezen kérdésekre választ kell adnia. A krimiben a nyomozó sze­mélye mindig érdekes. A de- tektívregények írói „kiter­melték” a „nemzeti sajátos­sággal felruházott” detektív típusát. A japánok Mr. Moto-ja kérlelhetetlen logikájával szo­rítja mindjobban a tettes nyaka köré a hurkot. Az amerikai krimik Nagy De- tektívje a „kemény fickó tí­pusa”. Golyó nem fogja, kés nem sérti, méreg nem hatja (mert már előzőleg ellenmér­get vett be), legfeljebb egy- egy horogütéstől kerül a föld­re a gyilkossal folytatott nagy párharcában. Ennek a típusnak megtestesítője An­gyal. S ha már a nyomozó személyéről van szó: a krimi­néző szívesen veszi, ha a tet­tes megkeresésében,, elfogá­sában a hivatásos „rendőr­felügyelő” mellett színre lép a „maszek” nyomozó Is, — aki a felderítésben csaknem mindig egy lépéssel előbbre tart mint a hivatásos appa­rátus. A magánnyomozó — éppen azért mert többet „tud”, mint a hivatásos, szim- patikusabb, a néző jóindulatú cinkossággal „kacsint rá”, mondván: gyere, majd mi megmutatjuk, hogyan kell nyomozni. Aztán „meg is mu­tatják”, — Angyal például mindig kitűnő partnernek bi­zonyul, vele együttműködve a siker nem maradhat el. Álta­lában ötven perc alatt nya­kon csípi a tettest A gyilkossághoz módszer kell — írja Skvorecky tanul­mányában. Manapság azon­ban a krimik a módszerrel kevésbé foglalkoznak. Általá­ban már a film elején ismert a módszer: lelövik, megfojt­ják ... A nyomozás a tettes elfogásáért és nem a módszer megállapításáért folyik. A nagv kérdés a KI, és nem a HOGYAN, MIVEL. Pedig a módszer „kitalálása” ugyan­csak élénk fantáziálásra ser­kentette a bűnügyi történetek íróit. A közönséges revolver, tőr vagy más méreg már rég nem elég. Annyira régen nem, hogy már az amerikai mo­dem detektívregény megala­pítónője Anna Katherine Green a 19. század alkonyán olyan módszert alkalmazott, amelyre J. D. Carr a „jég- csap-bűntény” szakkifejezését használja: e módszer bizto­sítja a gyilkos számára azt az értékes előnyt, hogy nem kell törnie fejét, miként rejtse el, vagy hogyan semmisítse meg az áruló gyilkos fegyvert. Egyik regényében szerepel egy átszúrt holttest, amely egy Ha víztócsában fekszik. Az éles elméjű detektív végül is megállapítja — éppen a tó­csából — hogy a szerencsét­lent jégcsappal döfték át, amely aztán a testmelegtől elolvadt És a módszer kita­lálásáért csapong az írók fan­táziája. A főkérdés azonban: ki a tettes? Az író természetesen igyekszik úgy bonyolítani a cselekményt, hogy ne köny- nyen derüljön ki. A „játék- szabályokon” belül ehhez jo­ga van. A krimi-néző ezért mindig éber legyen, ne en­gedje, hogy az író éppen a nyomravezető „szóról” elte­relje a figyelmét. Mert hatá­rozottan ez a célja. Például egy lényeges körülményt em­lít a nyomozó, de a követ­kező pillanatban olyan izgal­mas cselekmény következik, ami ennek a lényeges körül­ménynek említését elfelejteti a nézővel. Egyéb figyelem­elterelő módszert is használ­nak. Ha például a nyomozó elkezdi sorolni, hogy milyen tárgyakat találtak a meggyil­kolt zsebében, vagy a holt­test körül, nagyon érdemes figyelni. Mert szinte száz szá­zalékig biztos, hogy a felsorolt holmik valamelyikének döntő jelentősége lesz a tettes le­leplezésében. Természetes, hogy ez a felsorolás valame­lyik nagyon unalmas résznél történik, a néző nem is figyel oda, legtöbbször nem is gya­nítja, hogy „most ejtik át”, most hangzott el az a tény vagy körülmény, amit ő nem. de a nyomozó annál jobban megjegyez! Ha a néző is meg­jegyezte volna, — logikus kö­vetkeztetéssel hamarabb vá­laszt adhatna a kérdésre: ki a tettes? Garay Ferenc Szá7 éve született dr. Veress Endre 1868. február 15-én, Béké­sen született dr. Ve re. Apja, a kalandos földmérnök, Kossuth hadna­gya, az emigráció történetét megörökítő író akkor halt meg, mikor fia tizenhat éves volt A család Bukarestből Kolozsvárra költözött át, Ott érettségizett, s végezte a Fe- rencz József Tudományegye­tem bölcsészkarát a földraj»- történelem szakon Veres# Endre. Hallgatott két évet a bécsi egyetemen is, majd a dévai főreáliskolában tanár- kodott hét éven át 1905-ben Kolozsvárra helyezték, s az egyetemi levéltár vezetésével bízták meg. Tíz év múlva családjával együtt Budapest­re költözött, minisztériumi szolgálatba lépett, a külügy­minisztériumban gyakran tel­jesített futárszolgálatot, közi­ben negyed évszázadon át a budapesti törvényszék román tolmácsa, nyelvszakértő. Tu­dományos munkássága miatt korán kérte nyugdíjaztatá­sát. de még a nyolcvanadik évén túl is lankadatlanul dol­gozott. 1948-ban jelent meg utolsó kötete „Báthory Ist­ván levélváltása az erdélyi kormánnyal” címen. A Buda ostromában rommá lett pesti lakás helyett ideiglenesen költözött Pécsre, amely vé­gül örök nyugvóhelye lett: 1953 novemberében, 85 esz­tendős korában hunyt el. 1911-ben fogott élete főmű­vébe, megalapította az „Er­délyi és magyarországi tör­ténelmi források” című vál­lalkozást, amelyet ötven kö­tetesre tervezett, összesen ti­zenkét kötet jelent csak meg a következő évtizedekben, a többit halála után a Magyar Tudományos Akadémia kéz­irattára vette gondjaiba. 1929—39 között Bukarestbe* jelent meg az „Adalékok Er­dély. Moldova és Ó-Románia történetéhez” című oklevél­tárának tizenegy kötete. Eze­ken kívül mintegy 300 cikke és értekezése Jelent megi Számos életrajza közül né­hány: Báthory István király, Berzeviczy Márton kancellár, Geszthy Ferenc várkapitány stb. Kéziratban maradt mű­vei között olyan jelentősek vannak, mint az „Arcélek Erdély viharos múltjából” című tizenöt korrajz. vagy „A tizenötéves török—magyar háború” című, főleg dunán­túli adalékokat tartalmazó okmánytár. , Dr. Veress Endre hatalmas történeti munkásságának alapgondolata — mint azt a történészek az utolsó évek­ben már hangsúlyozták — a Duna menti népek egymásra­utaltsága. megbékélése, 8sZ- szefogása. Nem véletlen, hogy éppúgy, mint Bartók Bélá­tól. tőle is megvonta támo­gatását a korabeli soviniszta Magyarország. Halála után ugyan még csak egy értekezése jelent meg, „Báthory István Habs- burg-e'lenes politikája” cí­men. Életművének megbecsü­lése azonban egyre erősödik. Gyulán emlékművet kapott, szülővárosában, Békésen em­léktáblát azon a házon, ahol született, s ugyanott utcái neveztek el róla. ti t'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents