Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

napló 196«. FEBRUÁR 4 4 Minden második szombaton munkaszünet Májusban termékbemutató? A Kossuth Kiss exporttermelésének felét már lekötötte a Szovjetunió Kéthavi keresetnek megf elelő részesedés Nem sajtóhiba: Tatában 1933-ban alakultak. Ezen a néven: Pécsi Cipész Kisipa­rosok Szövetkezete. A har­mincas évek eleji gazdasági válság a tönk szélére juttatta a pécsi cipészeket. A meg­élhetésnek egyetlen módja volt csak, hogy szövetkezetbe tömörüljön vagy hatvan ci­pész kisiparos. Az alapító ta­gok közül körülbelül tizen dolgoznak még a Kossuth, il­letve a Baranya megyei Ci­pész Ktsz-ben. A Kossuth Ktsz elnöke, Röder László is ebben a szövetkezetben inas- kodott 1942-ben. — A szövetkezet fejleszté­se tulajdonképpen 1948-ban kezdődött az OKISZ szárnyai alatt. 1959-ben szövetkezetünk szétvált: egyik önálló egység lett a Baranya megyei Cipész Ktsz amely méretes illetve javítási munkákat végez. A másik a Kossuth Ktsz, amely attól kezdve zömmel csak a külkereskedelem részére dol­gozik nagyüzemi módon, sza­lagrendszerben. Kizárólag női cipőket gyártunk. 1959-ben évi termelésünk 12 ezer pár volt, a múlt évben pedig 250 ezer exportra, 50 ezer a hazai piac ra. Létszámunk 526 fő, több­ségében új dolgozók. — A szövetkezet mit kíván „letenni az asztalra” a gaz­dasági reform első esztende­jében? — Először is a külföldi pia­cot szeretnénk továbbra is megtartani. Legjobb partne­rünk a szovjet külkereskede­lem. Exporttermelésünk felét lekötötték. Szállítunk ezenkí­vül Svédországba, Belgiumba, az NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba, Angliába. Több új modellel szerepelünk majd az idei ipari vásáron és talán alkalmnuk nyílik arra is, hogy a TANIMPEX révén részt vehetünk a párizsi vagy a moszkvai cipőkiállításon. — Említette a hazai pia­cot... — Igen. Ha megegyezünk a Pécsi Állami Áruházzal, akkor esetleg májusban ter­mékbemutatót tartanánk vá­sárlással egybekötve. Körül­belül 40 ezer pár női cipőt szállítanánk a pécsi kereske­delemnek. Nem akarom di­csérni portékáinkat, de azt hiszem, sikerünk lesz. Az az elgondolásunk, hogy cipőin­ket az állami cipőipar termé­keivel azonos áron adjuk. >— De ezt az önköltség kedvező alakulása teszi csak lehetővé. — Természetesen. A múlt év tavaszán ígéretet kaptunk, hogy beállíthatunk néhány új, modem gépet. Angliából és NSZK-ból meg is érkezett a szállítmány, miiltegy két és fél, hárommillió forint érték­ben. E gépek üzembeállítá­sával és más jellegű műszaki fejlesztéssel elérjük azt, hogy ebben az évben a termelé­kenységet 20—25 százalékkal növelhetjük. Hallatlanul nagy előny ez! — Megkapják-e a szüksé­ges anyagot a bőripartól? — Már a múlt évben is olyan kitűnő bőröket kaptunk a Pécsi Bőrgyártól, hogy ter­mékeink teljes mértékben megnyerték a külföldi meg­rendelők tetszését. — A múlt év utolsó ne­gyedében feszített munkaidő­ben dolgoztak és ez bizonyos mértékben elégedetlenséget is szült a dolgozók körében. — Január elsejétől meg­szüntettük a túlórát, ahogy ezt egyébként meg is ígér­tük. De szükség volt rá, mert 150 ezer pár cipőt terven felül le kellett gyártanunk és ennek fejében kaptuk meg az előbb említett nyugati gépe­ket Nagyon kedvező ered­UJ rakodót építe­nek a komlói Bé­ta-aknán. A rako­dó vasszerkezeti részeit a Péter- brigád, Kossuth- bánya műhelyé nek lakatosai ál­lítják össze. mennyel zártuk a múlt esz­tendőt. Elég ha annyit mon­dok, hogy február végén hat­van napi keresetnek meg- felelő részesedést osztunk ki j majd a közgyűlésen. Van j még más is, ami kellemesen j érinti dolgozóinkat: a 44 órás j munkahét bevezetése, július I elsejétől. Több mint három­száz női dolgozónk van, a minden második szombati munkaszünetet legfőképpen ők tudják majd hasznosan eltölteni. — Több vállalat talált már lehetőséget arra, hogy bedol­gozókat foglalkoztasson. — ötven bedolgozónk van, még ötvenet tudunk foglal­koztatni akkor, ha beindít­juk a házicipőgyártást. Több­nyire nyugdíjas kisiparosok­ra számítunk, de ha ügyes háziasszonyok is jelentkez­nek, semmi akadálya nem lesz annak, hogy keresethez jussanak nálunk. Lehetséges, hogy néhány — lábhajtásos — felsőrészvarró gépet is ki­adunk majd. Megemlítem még azt. hogy ha nem is eb­ben az évbein, de talán jö­vőre a jelenlegi 35 fős tanuló­létszámunkat 50—55 főre nö­veljük. Ennek persze az a feltétele, hogy egy tanmű­helyt létesítsünk. Gyűjtés a szicíliaiaknak M ivel a külön műszak szervezésére nincs le- hetőség, pénzadományokat gyűjtenek a MAV-nál a szi­cíliai földrengés károsult­jainak megsegítésére. A MÁV Igazgatóság KISZ- alapszervezete felhívást adott ki, amelyben ver­senyre szólítja fel a cso­móponti KlSZ-alapszerve- zeteket; verseny formájá­ban rendezzenek gyűjtést. A felhíváshoz valamennyi alapszervezet csatlakozott és a kiszesek most gyűjtő- ivekkel keresik fel a vas­utas dolgozókat, fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Az értékelést február 19- én tartják, s a legeredmé­nyesebb alapszervezetet ok­levéllel jutalmazzák. Az összeget ezután a Vöröske­reszt által megadott egy­számlára fizetik be. Délelőtt a bűnügyi osztályon Huszonnyolcezer forintot lopott sziliéitől — Rendőrkézen a zsebtolvaj — Öngyilkosság Németiben A Városi Rendőrkapitány­ság ügyelete a 07-es telefon- számon éjjel-nappal szolgálat­ban van. Ha bejelentés érke­zik a közrend, a közbiztonság ellen vétőkről, azonnal intéz­kednek. Gyakran irányítják az URH rádióval felszerelt, állandóan cirkáló riadóautót is a helyszínre. Az ügyeletén tudják: hol törték be, hol tör­tént közlekedési baleset, ér­tesülnek az életellenes cselek­ményekről, minden jelentő­sebb eseményről, ami a vá­rosban illetve a megyében történik. — Miről tűd a 07 ma? Az ügyeletes tiszt ceruzá­ját végighúzza a naplón. — Tegnap vóít egy égési . sérülés Pécsdevecseren, ezt a Napló is megírta. Az este a Fenyves szállóban egy fia­talember túlságosan felöntött a garatra. Intézkedtünk. Most pedig éppen Németi község­ben van egy URH autónk öngyilkosságnak tűnő ügyben. A városi bűnügyi osztály vizsgálja. Ez van eddig A bűnügyi osztály folyosó­ján tanúk, ügyfelek várakoz­nak. az ajtók mögött kattog­nak az írógépek, gyanúsítot­tak mondják jegyzőkönyvbe vallomásaikat, tanúk beszélik el a látottakat Zárszámadás után Nyu^cdszentcrzséheten — Mi a véleményük az el­múlt évről? Erősödött, gazda­godott a szövetkezet? Több lett a jövedelem, vagy keve­sebb? Elégedettek a tsz-veze­téssel? Azt hiszem, sohasem voltak időszerűbbek ezek a kérdések itt Nyugotszenterzsébeten, mint most, hiszen az előbb végez­tek a nyereségrészesedés ki­osztásával. Még most is füs­tös a kultúrterem, csak a zsi­vaj. lárma halt el. Az embe­rek már otthon, illetve ma­guk között tárgyalják, hogy ki mennyi pénzt várt és kapott. Kora József és férfisorban lévő fia is a gatterfűrésznél dolgozik. — Tavaly ilyenkor még rak táros voltam ezerkétszázért, — mondja az apa, — ma pedig itt vagyok havi ezerhatszázért. Azt hiszem, mindent megma­gyaráz ez a havi négyszáz plusz. Úgy vélem, nem kell bizonygatnom, milyen jót tett nekem, hogy gatterüzemmel gazdagodott a tsz, s hogy az elnök ide irányított a géphez. — Én is sikeresnek tartom a tavalyi évet — mondja a közelben lakó Lang Ádám te­henész. — Sok minden történt 1967-ben. A Nagvpeterdet és Nyűgöt,szenterzsébetet magá­ban foglaló korábbi tsz egye­sült Botykapeterddel, tehát Elégedett emberek egy éve Jött létre a mai Már­cius 15. Tsz. Nagypeterden, illetve Nyugotszenterzsébeten magasabb volt a jövedelem, mint „Botykán”, ezért a két falu népe attól tartott, hogy ráfizet majd az egyesülésre. Ma, a nyereségrészesedés ki­osztásának napján mindenki megbizonyosodott arról, hogy oktalan volt a félelem, mert aki dolgozott, az kereshetett. Én a feleségemmel együtt majdnem 50 ezer Ft jövede­lemre tettem szert az elmúlt évben. Kissé szokatlan körülmé­nyek között folyik a beszél­getés. Lang Ádám gyengélke­dik, ágyban van, egész pár­nahegyet rakott a háta mögé. — Nem csökkent a kerese­tünk, pedig több traktort, kombájnt és teherautót vet­tünk a múlt évben. Még az olyan régi, uradalmi időkből származó istállókat is kitata­rozták, amelyek évtizedek óta nem láttak kőművest. Tetszik nekem Tóth Miklós, az új el­nök, mozgékony, körültekintő és figyelmes. Lang Ádám elmondotta, hogy Botykapeterden épül a tsz új sertésfiaztatója, mely majd sertéskombináttá bővül. Azt ajánlotta, „ugorjak" át, nézzem meg, az egész építő­brigádot ott találom. Éppen dél volt. amikor a fiaztatóhoz értem, az egész brigád — vagy tíz férfi és néhány asszony — ebédelt. Az egyik férfi nyárson sült szalonnát tartott a kenyér mellett. — Mi „botykaiak" nem fél­tük. hanem akartuk a tavalyi egyesülést — mondta. — Tud­tuk, hogy Nagypeterd jobb, s úgy néz ki, nem is csalód­tunk. Magasabb lesz a mun­kaegység értéke, mint 1966- ban volt — Nemcsak lesz, hanem az is — mondja egy asszony. Társai elújságolták, hogy na­gyon szorgalmas asszony, két­száznyolcvan munkaegysége volt tavaly a tsz-ben. — Aki az építőbrigádban dolgozik, megkereshet havi két és fél—háromezer forin­tot is — szól közbe egy almát szeletelő, pufajkás férfi a sa­rokban. — Nem kell félni at­tól. hogy nem lesz munkánk: alig végzünk a fiaztatóval, ki kell alakítanunk egy 50 va- gonos magtárat, fel \ kell épí­tenünk a hatszáz férőhelyes hizlaldát, a kombájnszérüt, át kell alakítanunk egy marhais­tállót. Csak győzzük! — Én Pécsről tértem visz- sza — mondja egy 35 év kö­rüli férfi. — Vagonkirakó vol­tam sok éven át. Mindig fi­gyeltem a tsz-t, s úgy látom, nagyon megváltozott az utóbbi időben. Egyébként nemcsak Lieb János — igy hívják a férfit — tért vissza Pécsről, illetve a környékről, hanem sokan mások is. Egy évvel ezelőtt még 63 év volt a tsz-tagság átlagos életkora, ma már alig haladja meg az ötvenet. A nagypeterdj Március 15. Tsz — miként a legtöbb tsz — fiatalodik. Fiatalok a vezetők is. Tóth Miklós elnök 33, Fabi Sándor főkönyvelő 34 éves, Nagy Árpád főagronómus mindössze 26 éves. Ezek a tetterős fiatalembe­rek tele vannak tervekkel, elképzelésekkel, s csak kez­detnek tekintik azt, amit 1967- ben elértek. Nem véletlen, hogy a tagság ilyen bizakodó. A nagypeterdi Március 15. Tsz hallatni fog még magá- róL WL L Az egyik szobában 14 éves gyerek ül, asszony nővére kí­sérte el. A fiú kissé megszep­pent, de értelmesen válaszol- gat a kérdésekre. — Mennyi pénzt loptál el hazulról, öcsi? — Úgy 28 ezer forintot. — S mit csináltál ennyi pénzzel? — Adtam belőle a fiúknak. öt gyereknek adott 200— 1400 forintot. Amikor a gye­rekek szülei megtudták, „öcsi” szüleinek visszaadták pénzt Mintegy 12 ezer forint meg­térült, mert „öcsinél” is ta­láltak még jócskán az ello­pott százasokból. A többi? Taxival jártak iskolába, nem egyszer haza is. Vett egy bé­lyegalbumot 900 forintért, fényképezőgépet, körzőket. Lakásukhoz közel egy beton villanyoszlop mellé 1600 fo­rintot rejtett, — több százast elhordott belőle a szél, a kör­nyék lakói nem tudták mire vélni, amikor százasok rep­kedtek a levegőben. Akárhogy számolják, még mintegy 6000 forint hiányzik a 28 000-ből. — Hol van 6000 forint? — Odaadtam a Józsi bácsi­nak. Később előkerül Józsi bácsi is. Ott lakik „öcsiék” köze­lében Egy tanú azt vallja róla, hogy Józsi bácsi itatta, cigarettával kínálta a kör­nyékbeli fiúkat. Ö két évvel ezelőtt látta, jelentette is. Azót nem tud hasonló dol­gokról. — Adott magának a gye­rek 6000 forintot? Mint a villám vág a szeme. — Dehogy adott! Szó sincs róla! — Nem is kért tőle? — Nem. — Tehát nincs magánál a pénz. nem is kapott? — Nem. — Akkor miért mondta a fiúnak, hogy havi 300 forin­tos részletekben majd vissza­adja? Vagy egy órai kérdezgetés után hirtelen felpattan a székről. — Hát megmondom. Kap­tam. Befizettem belőle a bor- adót, vettem 900 forintért egy kabátot. Igen, én kértem tő­le. A nyomozótiszt papírt hú* az »»írógépbe, írni kezdi a vallomást. — A gyerek — mint hoz­zátartozói elmondták — eddig soha egy fülért el nem vitt hazulról, rendes, udvarias fiú­nak ismerték. A fiú sem tud választ adni, ők sem a mos­tani viselkedésre. Az üg? még csak most kezdődött, a vizsgálatot folytatják. Egy másik szobában a bűn­ügyi osztály vezetőjével talál­kozom. — Van-e már hír Németi­ből? — Igen, — mondja — bűn­cselekményekre utaló körül­ményeket nem találtunk, a fiatalember öngyilkos lett Búcsúlevelet is hagyott hátra. Egy nyomozótiszt lép a szo­bába, katonásan jelent: — Bejelentés érkezett, hogy a Pellérdi út 42-ből kolbászt, sonkát vitt el ismeretlen tet­tes, Kérek engedélyt autóval azonnal... — Rendben van, induljon! — mondja az osztályvezető. A folyosón egy százados­sal találkozom. — Na, végre tetten értünk egy, már többszörösen gyanú­sított zsebtolvajt. Eddig min­dig valahogy „kisiklott” a kezünkből, meg voltunk győ­ződve. hogy ő a tettes, csak bizonyítanunk nem sikerült. Most azonban nincs „mese”. Tettenérés, bizonyítható, ta­núk is vannak. Találtunk ná­la pénztárcát, zálogcédulái. Jó lenne annyit megírni, hogy akiket a piacon vagy üzlet­ben megloptak és egy zöld­kabátos nőt láttak a köze­lükben, jelentkezzenek a Vá­rosi Rendőrkapitányság II. em. 85-ös szobájában. Kifelé jövet még egyszer bekopogok az ügyeletre. — Pillanatnyilag újabb ese­mény nincs — mondja a tiszt, aztán hozzáteszi: — de még korántstnes vége a nap­nak .. Garay Ferenc Halászhírek: Fonal Mohácstól Szekcsőig Mit csinálnak ilyenkor a mohácsi halászok? — erről érdeklődtünk a Duna menti városban. — Gombolyítanak! —hang­zott a válasz. Vagyis: 36 kiló nylonfonalat készítenek elő háló fonására. Ez a harminc­hat kiló talán harmincszor is átérné a Dunát keresztben, hosszában pedig Szekcsőig nyúlna. — mert ez a fonal közel tizenöt kilométer hosz- szú. Persze, halásznak is, még­pedig két héttel ezelőtti je­ges-fagyos téli időben is ha­lásztak. A Duna két holtágá­ban Belső-Bédán és Bókban 135 léket vágtak a jégen. Bókban ötvenkettőt, s jó na­gyot. 6x5 métereset. A Belső- Bédán nyolcvanhárom lék van, 4x5 méteres nagyságúak. Ezeken halásznak a mohá­csiak, s Bókban sikerrel, egyik alkalommal 240, másik esetben 270 küót fogtak. * i 4 « /

Next

/
Thumbnails
Contents