Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
/ Dunontmi napló 1968. február 25. minden tizenegyedik lakásban találni fürdőszobát. A legtöbb ház régi építésű és földszintes, az átlagos szintszám még most is csak 1,1 körül mozog. A város útjainak 30 százaléka még nem kapott aszfaltot, betont vagy más elfogadható burkolatot. Naponta csak négyszer indul a városi autóbusz. s az is csak azokat az utcákat érinti, amelyek többé- kevésbé a Pécsre tartó távolsági buszokkal is megközelíthetők. A mohácsi ember gyalog közlekedik vagy kerékpáron. A közlekedési rendőrök a kerékpárok városának nevezik Mohácsot. Egy város rangjához az automata telefonközpont is hozzátartozik. Mohácson azonban csak kézi kapcsol ásos telefon található. Apró dolgok ezek, de ha mindent ösz- szeadunk, s arra gondolunk, hogy amikor a Győri Hides Darugyár. illetve Kecskeméti Konzervgyár képviselői Mohácson jártak, nagy érdeklődést tanúsítottak az urbanizációs viszonyak iránt, akkor megérthetjük: igényesek az emberek. Megnézik hova költöznének, hol élnének, az urbanizációs viszonyok elmaradottsága tehát fékezően hat még az ipartelepítésre is. A leírtak után nem meglepő, hogy Mohács nem azon városok közé tartozott, ahová az ifjúság bevándorolt, hanem ahonnan néhány esztendeje még elvándorolt, és hogy ennek következtében öregedni kezdett a város. Ez persze a népszaporulatra is kihatott A természetes szaporodás éveken át negatív előjelű volt 1962-ben 2, 1963-ban 9, 1964-ben pedig 40 emberrel született kevesebb, mint ugyanazon években meg halt. Akkor még a bevándorlás sem pótolta a hiányt, így á szó szoros értelmében fogyni kezdett a város. Túljutottak a mélyponton Valószínű, ezek az évék voltak Mohács életében a mélypont A fejlődés ugyanis az utóbbi években új lendületet nyert, illetve meggyorsult A határsáv megszüntetése, a magyar—jugoszláv idegenforgalom fellendülése és természetesen a busójárás nagyon sokat jelent a városnak. Jellemző, hogy több mint 200 ezer külföldi — többnyire átutazó — vendég jár évente Mohácson, s további 70—100 ezer ember érkezik évente a városba a hazai és külföldi hajókon. Annyira és olyan hirtelen „megugrottak” a számok, hogy még a város vezetői sem akartak hinni a szemüknek, amikor az erről szóló statisztikai adatokat meglátták. Fokozódott a bevándorlás is. egy új kertváros épült néhány év alatt a Pécsi út mentén. A bevándorlók többsége életerős fiatal, ezért nő a népszaporulat is. Egész sor emeletes ház épült az elmúlt néhány évben, megkezdődnek a szanálások, szemmel látható már a tervszerű város- rendezés. Meggyorsult a közművesítés, most készült el egy, modem mozi. Két ÁBC- áruházat építenek egyszerre, új halászcsárdát, tejboltot és reggelizőt ajándékboltot kap a város, ezernyi jele van tehát a felélénkülésnek, a pezsgő életnek. Ezért nem olyan gondterheltet mát a mohácsiak. mint voltak, ezért látják vidámabb színekben a világot. Valamit persze azért megjegyeznek Nem tudják elhallgatni, hogy bár nagyszerű dolog az idegenforgalom, mégiscsak a további iparosítás alapozná meg a város igazi reneszánszát. Ahhoz viszont, hogy Mohács iparosodjék, fel tétlenül szükség volna a mohács—bátaszéki vasútra, illetve a mohács—szekszárdi országút korszerűsítésére. Érdemes lenne megvizsgálni a mohácsiak kérését. Előbb-utóbb ugyanis meg kell építeni ezeket a dolgokat, különösein az utat. Az már most is sürgős Magyar László Megkezdődött a metszés A gyümölcsösökben már javában folyik a tavaszi munka. A szederkényi szociális otthon korai barackosában is metszi a jókat Petz Ede és Witzl Ferenc. Az első két hónap tapasztalatai Kisebb árvál Nagy érdeklődés a csökkentett árú cikkek iránt —'Lassú az utánpótlás Pontosan száz évvel ezelől 12 ezer lakosa volt Mohács nak, ma pedig 19 ezer var Az elmúlt száz esztendő tehá nem volt elegendő arra, hog a lakosság száma megkétsze reződjék. Innen indul ki és ide kanya rodik vissza minden olyan be szélgetés, amely Mohács múlt jával, jelenével és persze jövőjével foglalkozik. Ügy vé Iik a mohácsiak: „belefért volna az elmúlt száz évbe eg; kicsit több is. Miért hallgat Győr? Valóban „belefért” volna hiszen Mohács elmúlt szá: esztendeje nagyon elientmon dásos. Nem mezőváros többé mint néhány évtizede vol még. viszont még nem olyat ipari város, mint szeretnék. / lakosság majd negyed rész« ugyanis még a mezőgazdaság bői él, ez pedig mintha sol volna kicsit. Igaz ugyan, hog; Mohács mezőgazdasága, köze lebbről a kertészete mindii neves volt, s a város szeretni megőrizni a hírnevét. Ügy vél jük azonban, hogy megőrizhe tő az mondjuk 90:10 százaié kos ipari-mezőgazdaság aránnyal is. A mohácsiak többsége né hány száz főt foglalkoztat« kisüzemekben dolgozik. E: nem perdöntő ugyan, hiszen meg lehet keresni a kenyeret a kisüzemekben is. Mégis, mint minden vi déki városnak, Mohácsnak i! előnyös volna, ha több olyan nagyobb és országos szempontból is kiemelkedő üzem« lenne, mint a farostlemez gyár, Valami miatt azonban elkerülik a „nagyok” Mohácsot. Nem épült meg a tervbe vett papírgyár, nem létesített telephelyet a Győri Híd- és Darugyár. mint ahogy elmaradt a Kecskeméti Konzervgyár gyáregysége is. Bár Győr és Kecskemét nem indokolta meg, hogy miért maradt el, a város vezetői sejtik az okokat. Mint mondják, a legfőbbek egyike az lehet, hogy Mohács közlekedési-forgalmi helyzete előnytelen. Nem minden a víz. hiszen a Duna csak időszakosan hajózható. s egyébként is: a folyami teherszállítás lassú. Gyors és jó vasúti és közúti összeköttetésre lenne szükség, egye- előre azonban csak Pécsen át lehet megközelíteni a várost, mert nem épült meg még a Mohács—bátaszéki szárnyvonal. Ez a pécsi ..kitérő” kissé körülményessé és költségessé teszi a vasúti szállítást és sajnos, nem kárpótolhatják magukat egy jó úttal, mert a Mohács—Szekszárdot összekötő, tehát 6-os útba torkolló országút még most is olyan keskeny és olyan kanyargós, mint a rómaiak idején volt valamikor. Nem autóknak: társzekereknek készült. A kerékpárok városa Mohács a Dunántúlon van ugyan, mégsem olyan, mint a régi dunántúli városok. Hiába keressük itt a Pécsre, Esztergomra vagy éppen Veszprémre jellemző sűrűn beépített városközpontot, a szűk utcákat, az aránylag fejlett urbanizációt, mert Mohács tágas, szellős és elnyúlik, mint az alföldi mezővárosok. Jellemző az urbanizációs viszonyokra, hogy csak minden harmadik lakásban van vízvezeték csak minden nyolcadik lakás csatornázott és csak Az év első ötven napjának elteltével igen nehéz időszakot hagyott maga mögött a megye kereskedelme. Ez az ötven nap a gazdaságirányítási rendszerrel való közvetlen ismerkedést jelentette a kereskedőknek. Tapasztalataink alapján megállapíthatjuk. hogy szorgalmuk, áldozat- készségük tette viszonylag zökkenőmentessé a vásárlók számára az átmenetet, s ha voltak is zökkenők, az áruk zöméből biztosították az ellátás folyamatosságát. Egyensúlyba n A megye kereskedelmi vállalatai 19 millió -forinttal magasabb zárókészlettel rendelkeztek 1967 végén, mint egy évvel korábban. Az árualapok biztosították a „lakossági piac” egyensúlyát és le tudták kötni a vásárlóerőt. Az új kereskedelmi árak az igényt lényegesen meghaladó vásárlásokra ösztönözték a lakosságot. Érdeklődés főként a leszállított árú cikkek (Szaratov hűtőszekrény, rozsdamentes evőeszközök, ruházati cikkek, kekszek, tisztítószerek) iránt jelentkezett. Utánpótlási nehézségek miatt az olcsóbbá lett árukból csak részben és zökkenőkkel lehetett az Igényeket kielégíteni. Élelmiszerekből és ruházati cikkekből megfelelő volt az év eleje óta az ellátás, a vegyesiparcikk szakmában készlethiány miatt voltak zökkenők. A nagykereskedelmi vállalat egyes cikkekből nem tudta maradéktalanul kielégíteni a kiskereskedelem rendeléseit. Az élénk bútorkeresletet csak részint lehetett ellensúlyozni, mivel a bútorárak megállapítása elhúzódott. Az átmeneti nehézségek ellenére az áruforgalom januári és február elejei alakulása a kereslet-kínálat egyensúlyát mutatja. Arak A kiskereskedelmi vállatok általában nem fémek el a leltározási segédletekben és árjegyzékekben megállapított fogyasztói áraktól. Viszonylagos árstabilitásra törekedve csak abban az esetben alkalmaznak fogyasztói ármódosíKészülnek az új tsz alapszabályok Rendelet szabályozza, hogy ez év július 1-ig minden termelőszövetkezetben meg kell alkotni és el kell fogadni az új alapszabályt A termelőszövetkezet1 jogászok már mindenütt hozzáláttak a műn- kához, készülnek az alapsza bály minták, melyeket a közgyűlések fognak tartalommal megtölteni, törvényre emelni. Az első baranyai közgyűlést a szederkényi tsz-ben tartják február 29-én délelőtt 9 órai kezdettel. Március elsején a majsi és kővágószőlősi, máreius 2-án a dunaszekcsői tsz tagsága vitatja meg új alapszabályát és dönt egyebek között olyan fontos kérdésben, mint az. hogy kinek jár fizetett szabadság, háztáji terület, betegségi segély, szülési se SÓly Stb. tásí, amikor az ipar vagy < nagykereskedelem árközlése erre kényszerítik. Az utóbb hetekben megfigyelhető vol bizonyos ármozgás. A PIÉR1 Vállalat például 41 oldalai jegyzékben módosította szabad áras cikkeinek árát, s ezeke 10—50 százalékkal emelte. A Bútoréríékesítő Vállalat is ármódosításra kényszerült, mer néhány lakószobát — példáü az Opatiát, a Verát, a Berci és több más típust — csak í százalékkal magasabb termelői áron tudja beszerezni. A sport-, hangszer- és a játék, szakmában ugyancsak jelentős ármozgás figyelhető meg emelkedett egyes hangszerek hangszer-alkatrészek és horgászcikkek ára. A Csepel Nagykereskedelmi Vállalat is újabb árváltozásokat jelenteti be, a motorkerékpár-alkatrészek árát emelte. A január 2-i induló áraknál magasabb árakat érvényesít az ÜVÉRT s préselt üvegpoharaknál, a bolgár tányéroknál, a műanyagtálcáknál és demizsonoknál, A ruházati szakmában a divatáruk egy része és a műbői felsőkonfekció árát módosították ismételten január 2. ófa. A felsorolásból kitűnik, hogy az árváltozások nem alapvető fogyasztási cikkeket érintenek. Az ármozgásokat ellensúlyozandó, arra törekszenek a kiskereskedelmi vállalatok, hogy árrésnövelés miatt ne legyen árnövekedés. A január 2. óta forgalomba hozott új áruknál (pl. spanyol cipők, yester fiúpantallók, sfb.) is csak átlag-árrést számoltak fel. Minőség és utánpótlás A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya a Megyei Minőségvizsgáló Intézettel és az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel karöltve több vizsgálatot végzett. Az ellenőrzések alkalmával kirívó szabálytalanságot nem tapasztaltak. A földművesszövetkezeti vendéglátó hálózatban ötven étel- és italminta alapján végzett mérések, laboratóriumi vizsgálatok sem mutattak ki fogyasztói megkárosítást. Sok vásárlót érdekel, hogy miért lassú az áruutánpótlás a boltokban. Ennek legfőbb oka, hogy a nagykereskedelmi vállalatok és az ipar képviselői csak február elején kötöttek végleges megállapodásokat az I. negyedévi szállításokra vonatkozóan. Sok esetben azon ban árközlés hiányában nem tudja értékesíteni a kapott árukat a kiskereskedelem. A Jelenlegi állapotokra jellemző, hogy a Május 1. Ruhagyár rendelés és számlák nélkül közel 6 millió forint értékű árut szállított, vagy inkább zúdított le a megyei nagykereskedelmi vállalatnak, melyet termelői ár hiányában nem lehet eladni. Hasonló a helyzet a bútorutánpótlásnál is. A FÜSZÉRT megrendeléseit egyes konzervekből és készételekből csökkentett mértékben tudja kielégíteni az ipar, a vállalt szállítások a megrendeléseknek csak 20—70 százalékát fedezik. A megye nagykereskedelmi vállalatai áruellátási szempontból a korábbival szemben hátrányosabb helyzetbe kerültek, minthogy egész fogyasztási cikkeket előállító volt ipari partnerek elsősorban „saját” megyéjük nagykereskedelmi vállalatait szolgálják ki. Rendeződnek a kapcsolatok Sok nehézséggel küzd a kereskedelem, nem halad még minden jól a reform utáni második hóapban. Mégis van ok a bizakodásra, mert amint rendeződnek az ipar és kereskedelem kapcsolatai, úgy stabilizálódnak az árak is, ami feltétlenül megnyugvást okoz. Harsány! Márta liúszmillió forint társadalmi munka a talvakban Egyenletesen, s ami fő, meredeken emelkedik a társadalmi munkák grafikonja évről évre: tavaly kereken 20 millió forint társadalmi munkát végeztek Baranya községeiben a Megyei Tanács adatai alapján. A legkülönbözőbb helyeken és formában — vontatás, segéd-. szakmunka, társadalmi tervezés. Amíg 1960-ban egy keresőre körülbelül 20 forint társadalmi munka jutott, addig tavaly már több mint hétszer annyi, közel 150 forint. A megye egy lakosára (tehát nem az egy keresőre) jutó társadalmi munka értéke a fenti számoknak valamivel kevesebb mint a fele, tavaly tehát 70 forint. Az idén, a megye járásaiból befutott jelentések szerint, összesen 11 —12 millió forint társadalmi munkát terveznek a községek. Hogy hol, ilyen bontásban megyei szinten nem állnak rendelkezésre adatok. Ismeretesek a Pécsi-tóval kapcsolatos elképzelések. A szállásréti turistaforrás kialakítására 150, a tó melletti fásítások elvégzésére 800 társadalmi munkaórát terveznek. Megkezdik a 80 férőhelyes megyei tanácsi üdülő építési munkálatait. A földmunkákat, az épület élősövénnyel való bekerítését teljes egészében tanácsi dolgozók végzik, Több ezer társadalmi munkaórát fordítanak Mecsekrákos főterének rendezésére, parkosítására, a tanácsi dolgozók, a honvédség, és az ott élő lakosság bevonásával. A főtértől, ahol parkolóhely is lesz, utat építenek a csónakkikötőig. Ez a munka több mint 1 millió 700 ezer forintba kerülne, de készpénzben csak 200 ezret szánnak rá, a többit, a társadalmi munkák következtében megtakarítják. A vállalati üdülőtelepen, ahol több vállalat parcellái helyezkednek el, a vízvezeték árkot ássák ki az idén. A közművesítéshez való hozzájárulást az MTS. a Természetbarátok Körével közösen pénz helyett társadalmi munkában váltja meg. Az árok kiásása és betemetése 34 ezer forint megtakarítást jelent. X rekonstrukció eredményeként a dohánwágatot pneumaikus ütőn vezetik a tárolókból a szlVfukatÓltő-gépekhez a pécsi no- hánygyárban A pneumatikus szá'Htóberendezés csőrendszere már behálózza a munkatermeket, most a porleválasztókat szerelik. Képünkön a gépterem látható. MrQpIpTikWt Mohács fejlődése r Ug korszak lia’nala? Száz év alatt sem tudott megkétszereződni a lakosság Új utat és vasutat kér a város