Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

2 napló 1968. FEBRUAR «. Heves utcai harcok Huéban ♦ BRÜSSZEL: A belga ki­rályi palota hivatalos közle­ményben jelentette, hogy az uralkodó feloszlatja a parla­mentet és új általános válasz­tásokat írnak ki. RANGOON: A burmai fővá­rosban több hónapos bírósági el­járás után szerdán egy évtől hat évig terjedő börtönbünte ésre ítél­tek tizenegy kínai nemzetiségű ( állampolgárt. A rangooni területi j törvényszék valamenayiüket bű- j nősnek találta abban, hogy a he- ! Iji kínai közösség tagjaiként meg I kísérelték kibontakoztatni a „kul- | turális forradalmat” Burmában, s j ók szervezték meg tavai,- június­ban a rendzavarásokat az ország­ban. 4- WASHINGTON: Szerdán reggel (magyar idő szerint 11.52 órakor) robbanás történt a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének épületében. A robbanás olca még ismeret­len. 4 ATHÉN: Leslie Finert, a BBC és az Observer athéni tudósítóját szerdán kormányrendelettel kiuta­sították Görögországból. A brit újságírónak azt vetik a szemére, hogy „hamis képet festett a gö­rögországi helyzetről”. ♦ BUDAPEST: Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának veze­tésével szerdán reggel magyar katonai küldöttség utazott Moszkvába. A delegáció részt vesz a Szovjet hadsereg meg­alakulásának 50 évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. 4- GENF: Dr. Korányi Györgyöt, • Nehézipari Minisztérium főosz­tályvezetőjét újra egyhangú ha­tározattal választolta elnökévé az Európai Gazdasági Bizottság gáz­bizottságinak kedden Genfben megkezdődött ülésszaka. ♦ PÁRIZS: Február 24-én összeül Párizsban a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága — közli szerdán az Humanité. Az ülés megvitat­ja Waldeck Rochet-nak, az FKP főtitkárának beszámoló­ját az FKP és a demokrata­szocialista baloldali szövetség delegációi közötti találkozó eredményéről. 4- BERLIN; Berlini kereskedel­mi kirendeltségünk vezetője, Tóth László kereskedelmi tanácsos, szerdán tájékoztatta a német la­pok munkatársait a magyar ipar részvételéről a lipcsei tavaszi vá­sáron. Elmondotta, hogy az idén több olyan magyar vállalat is je­lentkezik Lipcsében, amelyik ed­dig még nem szerepelt ezen a vá­sáron. ♦ BELGRAD: Edvard Kar­delj, a Jugoszláv Népvédelmi Tanács tagja Joszip Broz Tito elnök személyes megbízottja­ként szerda reggel Belgrádból elindult kelet-afrikai látoga­tás-sorozatára: Szudánba, Tanzániába, Zambiába, Ugan­dába és Kenyába. 4- SANTO DOMINGO: A domi­nikai egyetemen a múlt he i diák­zavargásukat követően a rendőr­ség házkutatásokat tartott és egy rejtekhelyen két géppuskát. 18 puskát és nagyobb mennyiségű lőszert talált. Az egyetem néhány professzora azt állítja, hogy a fegyvereket a házkutatást végző rendőrök helyezték oda. + MADRID: A spanyol rendőrség kedden feloszlatta a madridi egyetemi hallgatók gyűlését, akik egy társuk elő­adását készültek meghallgat­ni az emberi jogok nyilatko­zatáról. A fegyveres rendőrök behatoltak az egyetem épüle­tébe és letépték a diákok fal­ragaszait, amelyeken az ellen tiltakoztak, hogy „különleges rendőri egységek” tartózkod- I nak az egyetem területén. 4 TOKIO: Kyüshü szigetén ked- ! len földrengés volt. Az Őt ball erősségű földlökések következte- j ben mély repedések keletkeztek ’ t sziget felszínén. Lángszórókkal ________O t ámadják a citadellát Szerdán hajnaltól kezdve az amerikaiak helikopterekről lö­vik, vadászgépekről géppus­kázzák és lángszórózzák a hűéi citadellát, amelynek egy részét a szabadságharcosok el­lenőrzésük alaft tartják. Szem tanúk beszámolói szerint az amerikai gépek mindössze 1000 méteres magasságban húznak el a félig már szét­bombázott falak fölött. a partizánok azonban hősiesen kitartanak. Szerdán délelőtt egyébként — immár a harmadik napon | — a partizánok tüzérségi és | aknavető lövedékkel szórták be Saigon legnagyobb repülő­terét, a Tan Son Nhut-i légi­kikötőt. A bázisra becsapódott egy rakéta Is. Ugyancsak szer­dán Saigon szívétől mintegy 6,5 kilométernyire, a partizá­nok lelőttek négy amerikai helikoptert. A gépek Tan Dinh falu közelében zuhantak le. Az amerikaiak azt gyanítják, hogy a faluban egy századnyi gerilla rejtőzik. Egy amerikai szóvivő szer­dán jelentette be. hogy előző nap a légierő s a haditengeré­szet harci repülőgépei vasúti pályatesteket bombáztak a Vietnami Demokratikus Köz­társaság északnyugati vidékén, mindössze 46 kilométernyire a Kínai Népköztársaság hatá­rától. A Reuter iroda kiemeli, hogy az amerikai gépek idén most merészkedtek a legköze- j lebb a kínai határhoz. Letartóztatások Saigonban ü Saigon belvárosában szer­dán autójából rángatták ki a rendőrök Thich Tri Duang buddhista boncot, aki az el­telt években a vallási „en­gedetlenségi mozgalom” élén állt, s 1966-ban a kormány elleni tüntetésekre vezette több ezer hívét ö a harma­dik kiemelkedő közéleti sze­mélyiség, akit a saigon i rend­szer két napon belül letar­tóztatott Truong Dinh Dzu-t, aki a szeptemberi elnökvá­lasztásokon ellenzéki program mai, a Nguyen Van Thíeu- klikk mögött a legtöbb sza­Három szél között a púd alá vazatot szerezte meg. kedden este lakásáról hurcolták el. Szintén letartóztatták Au Truong Thanh volt gazdaság- ügyi minisztert, aki békepárti programmal akart indulni a választásokon, de nem enged­ték fellépni. Áz AP meg nem erősített jelentésekre hivat­kozva azt is közli, hogy több más vezető értelmiségi is őri­zetben van. Úgy tudják, hogy a három ismert nevű politi­kust az országos rendőrkapi­tányság épületében tartják — mint hivatalos helyen közöl­ték „védőőrizetben”. Egyelőre nem egészen vilá­gos, mi van a letartóztatások mögött Egyes kormánytiszt­viselők — az AP szerint — attól tartanak, hogy a kor­mányellenes nézeteikről is­mert személyiségek esetleg hajlandók lettek volna együtt működni a DNFF-fel egy koalíciós kormány létrehozá­sában. Szovjet—magyar gazdasági tárgyalások Moszkvában Moszkvában szerdán meg­nyílt a Szovjet—Magyar Kor­mányközi Gazdasági Bizottság hatodik ülése. A magyar küldöttséget Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. Mihail Leszecsko, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese megnyitva az ülést — megjegyezte — hogy a két ország gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésé­nek további elmélyítésére még kiaknázatlan lehetőségek vannak. A kormányközi bi­zottságnak azt a feladatot kell megoldani, hogy ezeket a tar­talékokat a közös érdekek szolgálatába, a műszaki hala­dás és a két ország gazda­ságfejlesztésének szolgálatába állítsa. Apró Antal válaszbeszédé­ben rámutatott, hogy Magyar- ország igen nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval | való gazdasági, tudományos j és műszaki együttműködés to­vábbi elmélyítésének. A táv- ; lati népgazdaságfejlesztési tér- [ vek összehangolásáról folyó tanácskozások még jobban * megerősítik a két ország gaz­dasági, tudományos és mű­szaki kapcsolatait. Apró An­tal hangsúlyozta: a magyar küldöttség a fő feladatot ab­ban látja, hogy előmozdítsa a széleskörű és tartós közvet­len kapcsolatokat Magyaror­szág és a Szovjetunió minisz­tériumai, vállalatai és kutató intézetei között Tárnyai ások Panmíndzsonhan Dél-koreai körökből szár­mazó értesülés szerint ismét találkozott egymással Pan- mindzsonban az Egyesült Ál­lamok és a KNDK képviselő­je, hogy kilencedszer tárgyal­jon a Pueblo amerikai kém­hajó ügyéről. Dél-koreai véle­mény szerint semleges közve­títés várható a Pueblo le­génységének sorsáról folyta­tott tanácskozásokon. Ä r isebbfajia botrány tört ki a Fehér Ház pró- lokoll-szobáiban. ami­kor megtudták, hogy Robert Merrill, a híres éne­kes milyen dalokat kíván előadni azon a fogadáson, amelyet a közelmúltban Johnson rendezett vendége. Wilson brit miniszterelnök tiszteletére. Az énekes a kö­vetkező két dalt választotta: „Nincsen semmim a vilá­gon” és ..A Mandalay fe­lé vezető úton”. A protokoll véleménye az volt. hogy Wilson az egyiket célzásnak foghatja fel Anglia pénzügyi bajaira. Á másikat pedig — miután távolkeleti város ne­ve szerepel a címben — ar­ra a szomorú tényre, hogy Angliának vissza kell vonul­nia hajdani gyarmati nagy­ságának területeiről. Az ügy hullámai egészen Johnson és Wilson szemé­lyes környezetéig csaptak. Végül maga a brit minisz­terelnök volt kénytelen nyi­latkozni: mind a két dalt nagyon szereti, nyugodtan el lehet énekelni. Ez a kis epi­zód jól érzékelteti: milyen mélyre süllyedt Nagy-Britan- nia — pontosabban a Wil- son-kormány — nemzetközi tekintélye. Milyen érdekte­len és lényegtelen kérdések­kel kapcsolatban kell „vi­gyázni” a tőkés világ for­mailag mindmáig második nagyhatalmának érzékenysé­gére. Az angol kormány tekin­télyveszteségeinek okaira jól rávilágít Wilson legutóbbi diplomáciai lépéseinek soro­zata. Az első: januárvégi moszkvai látogatása. A má­sodik: február első felében tartott washingtoni tárgyalá­sai Johnsonnal. A harmadik: rövid találkozása ez év ele­jén U Thant ENSZ-főtitkár- ral Londonban. A moszkvai tanácskozáso­kon mindenekelőtt az derült ki, hogy — miközben kielé­gítően fejlődnek a két or­szág kereskedelmi, tudomá­nyos és műszaki kapcsolatai — Nagy-Britannia a lénye­ges nemzetközi kérdésekben — mindenekelőtt a távol­keleti ügyekben — nem ké­pes a washingtoni vonaltól független álláspontot elfog­lalni. Ez Moszkvában meg­akadályozta, hogy közeledés történjék az európai bizton­ság és a vietnami háború ügyében. Már a moszkwi tárgyalások jelezték, — s er­re a szovjet sajtó is rámu­tatott —. hogy Anglia nagy­hatalmi súlyát éppen a Wa­shingtonhoz való szoros kö­tődés csökkenti! Ez aluidá- lyozza meg, hogy London megfelelő szerepet játsszon a nemsstözi politika nagy kérdéseinek megoldásában. Az angol miniszterelnök washingtoni látogatása saj­nálatos módon megerősítette a moszkvai tapasztalatokat. Ugyanazon a napon, amikor Robert Kennedy szenátor ed­digi leghevesebb támadását intézte Johnson vietnami po­litikája ellen — Wilson lát­ványosan kiállt Johnson tak­tikája. a hamis .,békefelhívá­sokkal” tarkított eszkaláció mellett. (Kennedy szenátor ugyanakkor azt mondta: „Vietnamban végétért az amerikai győzelem hamis re­ménye, a politikai megegye­zés az egyetlen lehetséges úr.) A helyzetet egyenesen tra­gikomikussá teszi, hogy köz­ben Wilson a pénzügyi hely­zet nyomása alatt kénytelen volt bejelenteni Anglia visz- szavonulását a Távol-Kelet és a Perzsa-öböl térségéből, s lemondta az F lll-es ame­rikai harci repülőgépek meg­rendeléseit is. Mindez nincs ínyére Washingtonnak. Azt lehetett volna várni, hogy a távol-keleti visszavonulás be­jelentése után Wilson „füg­getlenebbnek’’ érzi majd ma­gát az Egyesült Államok ázsiai politikájáról és elhaJ tárolja magát a vietnami ag­resszió vonalától. Ez azon­ban nem történt meg. / gy az angol politika az utóbbi hónapokban vég­eredményben „három szék közül a pad alá” került. Először: a vietnami kérdésben elfoglalt álláspont ja, Johnson támogatása mi­att nem képes lényegesen megjavítani kapcsolatait a szocialista országokkal. Má­sodszor: miközben feladja távol-keleti pozícióit nem tud elszakadni a washingtoni vonaltól. Harmadszor: töb­bek között éppen e vonal követése miatt nem tudja áttörni a francia ellenállást, nem tudja kiharcolni a be­lépést a Közös Piacba. A legfőbb tanulság azon­ban az, amit Lippmann, az amerikai liberális polgári közvélemény leghíresebb pub licistája úgy fogalmazott meg, hogy nemcsak Johnson, de „Wilson is a múltban él, nem hajlandó felfogni, hogy a brit birodalom megszűnt és félreérti a háború utáni gyökeres nemzetközi válto­zásokat”. ♦ SAN SEBASTIAN: Baszk j nacionalista mozgalom tagjai : elvágták a telefonösszekötte- j tést San Sebastian és Ver- j gara között. Az AFP jelentése i szerint több napig is eltart, ! amíg helyreállítják a telefon- fonalat. 4 LONDON: Kedden egy isme­retien ember három lövéssel meg- ; gyilkolta Jorgi Koka Londonban éld albán állampolgárt. A raefény- t löt a rendőrségnek még aznap j sikerült elfognia de kilétét a vlzs- i gálát befejezéséig nem hozzák I «yUvánosságrs. 45. Az őrmester szitkozódva to­vábbment. A déli hőségben nagy pihenőt tartottak. Este már nem akartak tovább menni. Finley és Bruce hadnagy az altisztekkel és a töredék engedelmeskedő csapat­tal félkaréjba fejlődtek, gépfegy­vereket szegeztek a századra. Finley pisztollyal a kezében járt közöttük, ordított Sorban mind­egyikkel ... Pokoli volt. A tisztek maguk is érezték, hogy ez nem lázadás, ez az idegek csődje. A züllött karaván még egyszer megindult. Többször nem fog. Ez bizonyos volt Sem gépfegyverrel, sem ágyúval ezt a csapatot láb­ra állítani már nem lehet, ha még egyszer megáll. A csüggedés mindig újra és újra lábra kapott, pedig még csak alkonv volt. és a távoli ég aljáig nem látszott más, csak a Szahara. Ekkor valahol a sorok között halkan zizegni kezdett valami. Egy szájharmonika! Egyre vidámabban, egyre játé­kosabban szüremlettek elő a han­gok, és a hülye Kréta, aki az elmebetegek közismert szívóssá­gával jóformán szótlanul, de vi­gyorogva jött Orantól, váratlanul nagyot rikkantott Ettől elnevették magukat néhá- nyan. Az agyalágyult felpiszkálva a tetszéstől, artikulátlanul éne­kelni kezdett a harmonika hang­jára. Bolond liatonanóta arról, hogy; „Szavamra, a zsák mindig a há­ton, csak menni, menni, és soha­sem ölelni.” Először csak röhögtek, de az­után a teherautó kormánya mel­lett az egyik sofőr rákezd éne­kelni ... Ki tudna egy szájhar­monikának ellenállni? Mire a rőt és ibolyaszínre puffadt napot elnyelik a távoli dombhullámok, az egész század énekel, bolondul, — a halálba menők utolsó, há­nyaveti energiájával. Egy szájharmonika mózesi pál­cájára melódia buggyant a ki­merült lelkek dermedt sziklájá­ból. Később Galamb egy körőmpisz­kálóval hangszerelte a zenekart, mert a Szahara kissé árt ennek a kényes instrumentumnak, Finley tudta, hogy mit jelent ez a harmonikázás most. Talán az életüket. Odament Galambhoz, és megveregette a hátát — Jó volt a harmonikázás! — Pedig nem is vagyak iga­zán formában. Szeriőzt jobban játszom. — És máris rázendített a légió szerelmi dalára: „A szerelem megbolondít...” ... És mentek ... Éjfél felé egyszer csak, felele­tül ki tudja a hányadik rakétára, hosszú kék fénykígyó kúszott fel távol a sötét mennybolt közepé­ig... Azután még egy ... Harsogó örömüvöltésbe tört ki a század. Az emberek ujjongva ölelgették egymást, sapkáikat a levegőbe dobálták. Egymásután lőttek világító pisztollyal, és mindegyükre érkezett a távolból egy kék fénykígyó feleletül... Aut-Taurirt adja a jelzést! Messze voltak még az erődtől. Eddig nem tévesztették el az irányt. Az út volt ilyen lehetet­lenül hosszú. Mikor Finley hadnagy ismét odaért a sor mentén Galambhoz, a katona kilépett eléje vigyázz­állásba: — Nos? — kérdezte Finley. — Jó katona vagy! Kérhetsz vala­mit — Egy pajtásom nagybeteg, és szeretném, mon adjutant, meg­látogatni a kórházszekéren. Sze­gény úgyis egyedül van. — Ezt honnan tudod? — Már régen látom, hogy az orvos meg a szanitéc elől vannak a kapitány úrnál. Másnak meg nem szabad a szekérre szállni. Dél óta nem volt aki vizet ad­jon szegénynek vagy a sebét bekösse. — Eridj! Altiszt! Ez az ember engedélyt kapott rá, hogy a sze­kéren ápolhassa a barátját. Ve­gye be a napi parancsba! Ezzel lehetetlenné tette, hogy az orvos, aki feljebbvalója volt Finelynek. lezavarja a szekérről Harrincour-ot. Galamb boldogan indult el a kocsi felé. Elsősorban kedvelte Iljicset, azután pedig most már foglalkoztatta fantáziáját az ügy. Itt van például a nő. Világos, hogy az is ugyanabban az ügy­ben settenkedik, amiért Kölyökre rálőttek. Sőt Troppauerra is rá­lőttek. Mi köze lehet az elszánt költőnek ehhez az ügyhöz? Nyilvánvaló, hogy néhány gyil­kosság, egy katonai titok és sok alattomos ember relytélvének kul­csa: njies! De most már nem lesz hanvag. Felhágott a kerékagvra, és belépett a szekér ponyvája alá. Vissz'-íhőkölt. és dermedten állt meg. 11 iios, azaz Kölyök, ott feküdt, az ágyon holtan. Megölték. (Folytatjuk) 4 4L i

Next

/
Thumbnails
Contents