Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

1968. FEBRUAR í£. traplö 3 Azidén 405 különféle léte sítmény átadásával 570 millii forint értékű munka elvégzé­sét tervezi a Baranya me gyei Állami Építőipari Vál lalat. Rendkívül nagy felada ez, hiszen 1967-ben 316 léte sítményt adtak át 422 millit forint értékben. A tervek sZe rint a lakásépítés volumené tovább növeli 1968-ban a me gyei vállalat. 1092 lakást épí tenek és elkészítik az új bé- remendi cementgyár építkezé­séhez a felvonulási létesítmé­nyeket, melyek a gyár fel­épülése után korszerű laka sokká lesznek alakíthatók. Az egyes főépítésvezetősé gek ezzel , kapcsolatos felada­tait ismertette Rikker Mihály főmérnök a vállalat Rákóczi úti kultúrtermében szerda délelőtt tartott kibővített mű­szaki konferencián, melynek 150 résztvevője között ott vol­tak a legjobb szocialista bri­gádok vezetői is. A legnagyobb munkák ötvennégy épületen 94 mil­lió forint értékű munka há­rul az I-es főépítésvezetőség­re, s ebből saját kivitelezés­ben 50 millió forint terme­lési értéket kell megvalósíta­niuk. Legfontosabb feladata a főépítésvezetőségnek a klini­kai elméleti tömb beruházá­sának folytatása és a beren­dezési építkezés megkezdése. A Il-es főépítésvezetőségtől 85 létesítmény elkészítésével 93 millió forint értékű mun­kát várnak. Ök folytatják az idén a misinai TV-torony építését, a Megyeri úti rak­tárbázis, a felsőfokú techni­kum építését, a porcelángyári bővítéssel, valamint a gáz­gyári benzinbontók felszere­lésével kapcsolatos beruházá­sok szerepelnek még idei ter­vükben. A III-as főépítésve- , . zetőség feladatainak 90 száza- Folytatódik lékát az idén is a lakásépítés alkotja. Nyolcvan építmény elkészítésével 208 milliós ter­melést várnák tőlük. A leg­nagyobb felfutást a IV-es fő­építésvezetőségnek kell elér­nie 1968-ban. A tavalyi 80 millió forintos eredményük­kel szemben 110 millió fo­rintot tesz ki az idei felada­tuk. önálló útépítési építés- vezetőséggel bővülnek. Az V- ös főépítésvezetőség folytatja a Szigetvári Konzervgyár re­konstrukcióját a Pannónia Sörgyár fejlesztését. Megkez­dik a Kesztyűgyár bővítését, két autószerviz üzemet léte­sítenek. Az idén összesen 118 millió forint értékű beruhá­zás megvalósítása a felada­tuk. A szakipariak 42 milliós programmal vesznek részt a vállalat munkájában, míg a szerelő főépílésvezetőség 106 millió forint értékű felada­tot kapott A panelüzem a tavalyihoz képest százzal több lakáshoz készít építőelemet, a stáza üzemtől 200 ezer négy zetméter födémet várnak megrendelői. A betonközpont legalább 60 000 köbméter be­ton készítésével felelhet csak meg a magas követelmények­nek. A vashajlító telepen a tavalyi 3200 tonna helyett az idén 4500 tonna betonvasat dolgoznak fel. 15 milliós i gépvásárlás Műszaki fejlesztési felada­taik sorában első helyen sze­repel a panelüzeni bővítése, s az ehhez szükséges tervek június végére készülnek el. Augusztus 20-ra ünnepélyes keretek között tervezik át­adni a vállalat új TMK üze­mét. A vastelep új, 10 ton­nás daruját április végéig át­adják rendeltetésének. 15 mil­lió forintos gépbeszerzéssel fejlesztik a vállalat gépi ka­pacitását. Megyénk legnagyobb építő vállalatának — amint arra Rikker Mihály főmérnök rá­mutatott — jelenleg évi 500 milliós program megvalósítá­sára van kapacitása. Terve­zett feladataikat csak úgy tel­jesíthetik, ha 4—500 fővel növelik létszámukat A lét­számhiány enyhítését szolgál­ja az az elhatározás, hogy a közepes rendű harmadéves ipari tanulókat is teljesítmény bérrel foglalkoztassák. a verseny A műszaki vezetők megnö­vekedett feladataival foglal­kozott felszólaláséban Nemes­kéri László igazgató. A gaz­daságirányítás új rendszere megfelelő önállóságot biztosít számukra. Megvan a lehető­sége annak, hogy helyes dön­tésekkel, szervezési és irá­nyítási módszerekkel növel­jék a munka gazdasági haté­konyságát A vállalat felső vezetői elsősorban alapvető irányítási, távlati fejlesztési kérdésekben döntenek. Az építővállalat kollektí­vája a múlt évben felaján­lást tett a „Szocialista mun­ka vállalata’' cím elnyerésé­re. A műszaki konferencia fel szólalói örömmel számoltak be a vállalt feladatok telje­sítéséről. Balogh Rezső, a szakipar főépítésvezetője rész­legének dolgozói nevében ki­hívta a többi főépítésvezető­séget a verseny folytatására. A kihívást valamennyi fő­építésvezetőség elfogadta. A munkaellátottság, a munka- körülmények javítására. s általában a dolgozók foko­zott megbecsülésére hívta fel a figyelmet Ott Miklós ter­melési osztályvezető. A fluk­tuáció csökkentésének ez a legjobb módszere. Többen ja­vasolták, hogy a műszaki ve­zetők vegyenek részt a mun­kástoborzásban és a szocia­lista brigádok maguk is se­gítsék a létszám növelését. Az I. kerületi tanács feltölteti a Fürst Sándor út mentén a benzin- kút, a malomhoz vezető ú‘ és a vasúti töltés közötti részt. Az in­goványos, használhatatlan terület en parkot épít a tanács. A ben­zinkút melletti részen az Utasellátó létesít egy vendéglátó pavilont. Közelebb a fogyasztókhoz! Kirendeltségeket szervez a DÉDÁSZ — Közönségszolgálat, bemutatótermek — A szerelők megjavítják a háztartási kisgépeket — Ha elromlott a villany, eddig az volt a gyakorlat, hogy a körzetszerelő lakásán kis fekete táblára krétával rá­írták az utcát, házszámot, s a villanyszerelő nemsokára kijött. Most Bonyhád 260-at kell hívni, vagy a tanácson bejelenteni a hibát. A szerelő Bonyhádra jár be minden nap — mondják Szászvárott. Ka- poszekcsőn viszont megvan- n~’- <’1égedve a DÉDÁSZ mun­kája mert míg eddig két­hetenként egyszer jött a sze­relő, most van úgy, hogy he­tenként kétszer is látják. Korszerű technikával Megszűntek a körzetszerelö- ségek? Igen is, meg nem is. Arról van szó, hogy a DÉ- DÁSZ-nál nagyszabású racio­nalizálási folyamat indul! meg. Központi igazgatóság üzletigazgatóságok, üzemveze­tőségek, körzetszerelőségek — a szervezeti felépítés eddig így nézett ki. Az áramszol­gáltatói tevékenységben ko- moly fokot éri el a gépesített­ség és az eddigi szervezeti fel­fíitte, was wünschen Sie? — kérdi egy sötétru- tés férfi, feltehetően az üzlet­vezető, majd szerb-horvát lyelven, illetve franciául is negismétli a kérdést. Tehát .iílföldinek néz bennünket is. Valóban sok itt a külföldi, ppen most lép be az a fiatal émet házaspár, aki olyan itartóan követett bennünket larkányból, a bogárkáid ’ olkswagennel. Megállnak a ejáratnál, helyet kereső te- intetük végigpásztázza a tér­iét. Kritikus, műértő szem­lel nézik a kocsikerék nagy- ígű. kovácsoltvas csillárokat, z ódon pincehangulatot rasztó, ugyancsak kovácsolt- is, karos falilámpákat, az- in a színes panoráma ké- skre siklik a tekintetük. Le- ztetlen nem oda nézni, hi­ten Siklós, illetve a Tenkes iff inált an kivilágított képe 'alja az egész terem kosz­át. Alattuk vannak a négy- emélyes kis bonok, s egy jenben telepedik meg a né- et házaspár is. Valószínű, : is le akarják öblíteni azt halászlét, amit a siklósi tsz A gyttdi borozóban esárdájában ettek, a szomszé­dos Harkányban... No de elég lesz a meren­gésből, hiszen előre szaladt a képzeletem. A gyűdi borozó meg a harkányi halászcsárda ugyanis nincs meg még. Még­sem volt nehéz felidézni, hogy milyen lesz, hiszen amiről ír­tam — kovácsoltvas csillárok, falilámpák — meg a többi díszes külsejű, kovácsoltvas ajtók, a söntéspult stb. — mind itt vannak már a gyűdi templom szomszédságában, te­hát a tervezett borozó helyén. „Ha az építőipari társulás is úgy akarja, akkor április 4-én nyitunk” — mondja kísérőm és kalauzom, Alpár József pincevezető. Ami a sok külföldit meg azt a képzeletbeli német há­zaspárt illeti, abban sem volt semmi nagyzolás, hiszen a pesti IBUSZ levelet írt a sik­lósi tsz-nek, s azt kérdezte tőle, hogy képes lenne-e leg­alább negyven külföldi csoport fogadására az idén. Legalább negyven külföldi csoport! Azt hiszem, nagyon j kevés tsz kapott ilyen levelet' I rezni. Az áramszolgáltató mos emberközelbe akar kerülni i fogyasztóval. j — Valamelyik nap egy tsz- , ben lucernaszárító berendezés' vásároltak, de nem kérdezte! ; meg minket lesz-e elegendí I áram. Az a vállalat, amelytő! j a berendezést vették, a hozzí szükséges transzformátort csal később tudja szállítani. Ki- j mentünk, átmeneti, de kielé­gítő megoldást találtunk, ki­selejtezett transzformátort, amelyet már nem akartunk megjavítani, kijavítjuk — mondta példaként Németh , István igazgató. A kirendeltségeken közön­ségszolgálatot hoznak létre. Elvállalják kisebb-nagyobb üzemek villamosberendezései­nek állapot-felmérését, kar­bantartási tervének elkészíté­sét, szaktanács adását. Felhív­ják a fogyasztók figyelmét a villamosítás adta előnyökre, lehetőségekre. E célból a ki- rendeltségeken bemutatóter­met létesítenek, prospektuso­kat nyomatnak. Alkatrészeket árusítanak Eddig az volt az elv és gyakorlat, hogy a körzetszere­lők hatásköre csak az utcára szólt, a kerítésen túli rész tabu, azaz a lakásokba már nem mentek be. Ezentúl úgy okoskodnak, ha már úgyis ki kell menni, miért ne nézzék meg egyúttal azt is, hogy mi okozta a hibát. A háziasszo­nyoknak nem kell a javítóba, vagy a kisiparoshoz menniük elromlott, zárlatos villanyva­salójukkal, a szerelő, miután elhárítja a hibát a helyszínen percek alatt megjavítja a meghibásodott háztartási kis­gépet. Ezenkívül kisebb ké­szülékek alkatrészeit is áru­sítják, kérésbe beszerelik. így mindenképpen kevesebbe ke­rül. A hibabejelentés kérdése? Kidolgozás alatt van egy olyan módszer, hogy minden községben a postán magneto­fon rögzítené a panaszokat és a kirendeltségek onnan infor­málódnának rendszeresen. Ad­dig: ahol lehet a postán vagy a tanácsházán ládikót, vagy oejelentőkönyvet helyeznek el, ci-ki bedobhatja, beírhatja pa- íaszát. Sürgősebb esetekben ;elefonon értesíthetik a ki­rendeltséget. Miklósvári Zoltán | jar-e kártérítés? iL cbruúr elején szigorú hangnemben fogalma­zott levelet kapott Vörös Nándor, a patacsi tsz el­nöke. A „legeltetési bizott­ság*’ pecsétjével és mintegy harminc aláírással ellátott levél feladói régi keletű kormányrendeletekre hivat­kozva, visszakövetelik á tsz által .Jogtalanul birtokba vett", társulati Vagyont ké­pező legelőjüket illetve an­nak használati, hasznosítási jogát. A volt bizottsági ta­gok mindenekelőtt a legelő fásított területeire tartanak igényt. Azt írják: „Nyolc napon belül jeléft- jék meg képviselőjük. Ko­vács Ferenc megbízottunk előtt az ügy tárgyalása vé­gett. Amennyiben ez nem történik meg, úgy kényte­lenek leszünk jogaink ér­vényesítése végett a bíró­sághoz fordulni. Addig is, amig ez nem rendeződik, minden további kitermelés­től tartózkodjanak .» Nos, ez utóbbi késztette arra a tsz elnökét, hogy a „nyolcnapon belüli megje­lenés”, illetve „tárgyalás** helyett a nyilvánosság előtt válaszoljon felszólítóinak. Válaszát a Pécs városi Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ve­zetője Somogyi Béla ki­egészítő nyilatkozatával együtt közöljük az aláb­biakban: 1961-ben a ts* megalaku­lásakor a Városi Tanács mezőgazdasági osztálya egy azidötájt megjelent kor­mányrendelet alapján meg­szüntette a még 1945-ben szintén kormányrendelet által létrehozott, illetve eflr gedélyezett legeltetési bi­zottságokat. és a legelőt a tsz-nek adta át további használatra. Annak a pa­tacsi tsz-nek, amelynek an­nakidején még tagja volt az említett levél szinte Va­lamennyi aláírója. Aztán egy később megjelent tör­vényerejű rendelet folytán állami tartalékká nyilvání­tották a volt legelőket, mig végül 1965-ben felsőbb fó­rumok hozzájárulásával a tsz birtokívébe jegyezték a kb 240 katasztrális hold lé- gelőt a fásított területek­kel együtt. De még ugyan­ebben az évben újabb föld­rendelettel megosztották a fent említett területet az állami erdészet, a tsZ és a volt legeltetési bizottság tagjai között. Az utóbbiak­ra eső rész azonban a ren­delet értelmében az erdő- gazdaság kezelésébe került, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy az Erdőgaz­daság személyesen megkö­tött szerződések alapján évenként megállapított ha­szonbért fizetett a részesekr nek. A legújabb, az 1967. évi IV. sz földtörvény pedig elrendelte, hogy a legelőt* illetve erdőrészt minden ingatlanával, vagyontárgyá­val együtt térítés nélkül a tsz birtokába kell helyezni. Természetesen érvényben maradt továbbra is az a régebbi 26/1959-es FM. ren­delet, amelynek IV. parag­rafusa kimondja, hogy a birtokba kerül* legelő- terű’ eten ítehái csak lege­lőről van szól a háztáji és az egyéni állattartók jószá­gai számára köteles a tsz megfelelő legelőterületet biztosítani. A tévedés, vagy inkább a meg nem értés valószí­nűen abból származik, hogy az említett FM. rendeletnek van ugyan egy ma is ér­vényben lévő paragrafusa, amely szerint a legelőket továbbra is a legeltetési bizottságok kezelésében kell tartani, — de — s ez a lényeg —- csak olyan köz* ségeJcben, városokban ame­lyekben nem működik tsz, vagy ha működik is még nem nyilvánították tsz-köz- séggé, illetve várossá. Nos. a patacsi Mecsek Gyöngye Tsz már hosszú évek óta a termelőszövet­kezeti várossá* illetve kerü­letté nyilvánított Pécshez tartozik, tehát teljes joggal kérte és vette birtokába a volt bizottsági tagok által i perelt legelőt a hozzátarto- 1 zó fásított területtel. Persze, mindezt közvet­lenebb úton Is meg"tdakol- haíták volna a sértettek, ha levél helyett személye­sen felkeresik az illetéke­seket. —s—gy— Időjárásielentés Műszaki konferencia a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál Félmilliárdos építkezés Négyszázöt létesítményt kell átadniok — Ötszáz új munkásra van szükségük — hlkészül az új TMK-üzem , építés gátjává vált a gazda­, ságos munkavégzésnek. Nem i lehetett kihasználni a gépesí. tés előnyeit. Az új szervezeti ! felépítés lényege: 1 lépcső ki­iktatása a szervezetből. A vál- : lalati központ mellett üzem- igazgatóságok és kirendeltsé- i gek működnek. Az átszerve­zést teljes egészében 1974-re ■ hajtják végre, A körzetszerelőségeket te­hát most összevonják, 3—4-et egy kirendeltségbe. Ez azt je­lenti, hogy az eddig szétszór­tan tevékenykedő villanysze­relőket koncentrálják. Eddig a szerelők kezdetleges körül­mények között dolgoztak, ke­rékpárral közlekedtek és ott­hon lakásukon tárolták szer­számaikat, anyagaikat, ezen­túl motorkerékpár, ultrarövid hullámú rádió adó-vevővel felszerelt terepjáró gépkocsi áll rendelkezésükre. A kiren­deltségeken jól képzett veze­tők — mérnökök, nagy ta­pasztalaid technikusok — irá­nyításával dolgoznak, a mun­kák végzésénél a fontossági sorrendet veszik figyelembe, tervszerűen látogatják a köz­ségeket. A községek ellátása szerevettebb, a gépesítések adta lehetőségek következté­ben gyorsabb lesz, s mind­amellett igen gazdaságos. A körzetszerelők naponta be­járnak a kirendeltségre, új munkahelyükre. A DEDáSZ el akarja érni és erről tőle telhetőén . gondoskodik, hogy szerelői lehetőleg a kirendelt­ség székhelyén lakjanak. ^ Szaktanácsadás Miért volt szükség az át- j szervezésre? A szétszórt rend- | szerben körzetszerelők irányí­tása, _ munkájuk tervezése és I ellenőrzése megoldhatatlan fel- ! adat volt. Előfordulhatott, I hogy a szerelő, munkája nem lévén, munkaidőben éppen a kertjében kapált. — Nem vállalati okoskodás- ról van tehát szó, s nem azért szervezzük át a körzetszerelősé- geket. hogy sokkal többet ke­ressünk, miközben a fogyasz­tókat terheljük. A körzetsze­relők száma nem csökkent és területük sem nőtt — ez a lényeg. Az új szervezetre való áttérést a zavartalanabb vil­lamosenergia elosztási igény egyenesen szükségessé is tet­te. Kulturáltabb lesz az ener- giaszolgátlatás — állapította meg Németh István, a DÉ­DÁSZ igazgatója. Az új szervezetben több energiát értékesíthetnek — ez a céljuk. Eddig nem nagyon volt érdekükben piacokat sze­Várható időjárás csütörtök estit: túlnyomóan borult idő. tőként »a ország északi felében több helyen további havazás később IsavasesA, majd eső. A szél Ismét délire dél­nyugatira fordul és több helyeit megélénkül Néhány helyen gyen* ge éjszakai fagy. Várható legala csonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3—pltMi 8 fok között. az országban. Igaz, kevéshez is volt olyan bőkezű a ter­mészet é$ történelem, mint Siklóshoz. Roskó Zsigmond, a siklósi tsz elnöke megyeszerte neves arról, hogy mindig újít, min­dig töri a fejét valamin. Ész­revette, hogy a tsz legjöve­delmezőbb melléküzemága le­het az idegenforgalom. S rá vall az is, hogy Battancs Gá­bor pécsi grafikust, tehát azt a személyt bízták meg a bo­rozó belsejének negtervezésé- vel, aki a pécsi István-pincét, Éva cukrászdát stb.-t rendezte be, akinek már neve van eb­ben a szakmában. Jellemző a korszellemre, hogy már emblémája is van a tsz-nek. mely a siklósi vár barbakánját ábrázolja. Külön reklámfüzetet ad ki a borozó­ról, színes, nagy táblákat ál­lít az utak szélére, amelyen több nyelven hirdetik: Boro­zó ... Weinhaus... „Nem igaz, hogy a jó bor­nak nem kell cégér” — mond ják a siklósiak. Azt hiszem, nekik van igazuk. — Miom —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents