Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunámon napio ________Az MSZMP Barongo megyjei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ______ x xv. évfolyam, íz. szám Ara: 70 fillér i9«8. február 20.. kedd • Készülődés a Hazafias Népfront IV. kongresszusára Fejlesszük a szocialista demokráciát! K1 * é* áprilisában Bssae- *Á hívják a Hazafias Népfront IV. kongresszusát. A kongresszus előkészítését — a korábbi gyakorlattól eltérően — újszerű módon végzik. Míg korábban a kongresszus témá- ! ját szerkesztő bizottság állította össze, ezúttal a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szakbizottságokat hozott létre. A szakbizottságok vitaanyagot készítenek — összesen öt témából. E témavázlatokat, mielőtt a kongresszus elé kerülnének, szerte az országban megvitatják. I Tegnap délelőtt a Technika Házában több. mint harminc i főből álló kollektíva tartott 1 vltagyülést. A gyűlésen megjelent dr. Gonda György, aki e témával foglalkozó szakbl- I zottság vezetője, vázolta a tai lálkozó célját, s tanácsolta a I részvevőknek, hogy' az anyagban különösen azt a részt gazdagítsák gondolataikkal, amely a szocialista demokra- I tizmus értelmezésével és fejlesztésével foglalkozik. A vitaanyag tartalmával a * felszólalók egyetértettek, a vázlat, általános vélemény szerint Inkább kiegészítésre szo- I rul. Németit István: Arai a tudatformálás terén a párt és a «zakszervezet agitációjából kimarad, a Népfront igyekezzen elvégezni. Az emberek hajlamosak kifelé tekinteni, elért eredményeinket nem mindig ▼eszik észre, ezért tudatosítani kell. Dr. Fekete Miklós: az új gazdasági mechanizmusban nyilvánvaló: a tömegszervezetek munkáját is gazdaságosan kell megszervezni, olyasminek nem szabad előfordulnia, hogy valaki féltucatnyi társadalmi mozgalom keretében is tevékenykedik Bánjunk gazdaságosan az egyén energiájával. Egy ember egy síkon tevékenykedjen, mégpedig lehetőleg szakmailag egybevágó feladatkörben, mert csak így tud árnyaltan, eredményesen dolgozni. Dr. Kalta Ferenc: A kulturális intézményekben, köztük a felsőfokú intézményekben a szocialista demokratizmus kérdései tisztázatlanok. Le kell szögezni az alapelveket. A szocialista demokratizmus kibontakoztatásának eszközeiről szólva feltételként említette meg olyan társadalmi légkör kialakítását, hogy kicsi és nagy kérdésekben mindenki elmondhassa véleményét. A Népfront megfelelő fóruma ennek, mint ahogy az információgyűjtésnek is, amely igen jelentős. Dr. Iváncsics Imre: Hatáskör probléma eddig a minisztériumok és a megyei tanácsok között folyt. A decentralizálást, a hatáskör rendezést következetesen végig kellene vinni a községi tanácsok szintjéig. Dr. Vejkey Kálmán: A szocialista demokratizmus lényeges eleme a vélemény-nyilvánítási jog. Még több olyan gyűlést, fórumot biztosítsunk, ahol a dolgozók bővebben kifejthetik véleményüket. Dr. Görcs László: A HNF tennivalói ösztönözze, készítse (Folytatás az 5. oldalon) Ha! hét alatt 29300000 forinttal gyarapodott a lakosság ketétállenáaya A zárszámadások finisében Eddig 9ú tsz készítette el mérlegét Még néhány nap s Baranyában is befejeződnek a zárszámadások. A február 20-i határidőt ezúttal nem sikerült betartani, ennek fő oka az, hogy sok tsz-ben módosították a közgyűlések eredeti időpontját. El kellett halasztani mindenekelőtt annak a 15 tsz-nek a közgyűlésését, amelyeknél a felhalmozás elő írt, indokolatlanul magas aránya miatt mérleg deficitet mutatott. E tsz-ek a megyei tanácson keresztül kéréssel fordultak a Pénzügyminisztériumhoz, hogy csökkenthessék irreálisan magas felhalmozásukat a tagok részesedésének javára. A Pénzügy valamint Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium, mind a 15 baranyai tsz-nél engedélyezte az aránymódosítást. A baranyai tsz-ek felhalmozásának aránya még ezzel a módosítással is meghaladja a népgazdasági átlagot. Erről tanúskodik a február 17-i állapotot tükröző zárszámadási statisztika is. Szombaton délig a járási tanácsok pénzügyi osztályára 82 tsz zárszámadása érkezett be — az elkészült zárszámadások száma ennél több, 96 volt —. Hétfőn került sor a beérkezett adatok értéklésére a Megyei Tanács pénzügyi osztályán. Az említett 82 tsz-ben nemcsak megtartották az 1966 évi felhalmozási szintet, de több mint 13 millió forinttal még növelték is. A forgóalap növekedés pedig 34,5 millió forint volt ezeknél a tsz-ek- nél. A szóban forgó tsz-ek képezik a megye közös gazdaságainak 73 százalékát. Ezek a tsz-ek az elmúlt gazdasági évben több mint 145 millió forinttal növelték termelésűket, a halmozott termelési érték a 82 tsz-nél eléri az 1,5 milliárd forintot. Ennek megfelelően emelkedett a tagok részesedése is. 2967-ben ezek a szövetkezetek összesen 348 millió forintot osztottak ki tagjaiknak, közel 120 millió forinttal többet, mint az előző évben. Az 1966 évinél kedvezőtlenebb tavalyi időjárás azonban mégis éreztette hatását, s míg tavalyelőtt a 82 tsz-ben egyetlen mérleghiány sein volt, most öt tsz; Hetvehely, Szászvár. Vajszló, Vásárosbéc és Teklafalu zárt deficittel. A mérleghiány összege azonban lényegesen alacsonyabb a vártnál, az öt tsz-nél összesen alig haladja meg a 2 millió forintot. A mohácsi és pécsi járás termelőszövetkezeteiből február 17-ig nem jeleztek mérleghiányt. Maivar korm nvkiilifiitség utazott Moszkvába Apró Aulainak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn kormányküldöttség utazott Moszkvába, a Magyar- Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság hatodik ülésszakára. Az ülésszak után Aoró Antal részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 33. ülésén. | Lengyel szak szervezeti !vezetők }*oiiüápesfeii A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Titkársága és a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának vezetői február 15. és 17. között Budapesten tanácskoztak. A részt vevő küldöttségeket lgnacy Loga-Sominski, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára vezette. A lengyel küldöttség meglátogatta a Ganz-MAVAG gyárat, találkozott az üzem dolgozóival, megbeszélést folytatott helyi vezetőkkel. A budapesti tanácskozás a magyar és a lengyel szak szervezetek közötti hagyományos testvéri viszony légkörében zajlott le. Megállapodtak a kapcsolatok további fejlesztésében. A magyar és a lengyel szak- szervezetek vezetői közös nyilatkozatot. fogadtak el és írtak alá. Elkészült az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatóságának éves v mérleg- beszámolója, takarékoskodásunk, vásárlásaink, gyarapodásuk egyik fontos dokumentuma. Az OTP betétállományának változásai tavaly különösen érzékeny műszer, nek bizonyultak. A múlt év vége felé megtorpant az állomány növekedése, ezzel szemben 1968. januárjában a tavalyinál nagyobb mértékben áramlott az OTP-hez a megtakarított pénz.’ Az év első 45 napjában 60 millió forint betétet helyeztek el Baranyában a takarékoskodók, 40,7 millióval többet, mint 1967 azonos időszakában. Ez a folyamat azóta is erősödik, bizonyítva a betétesek bizalmát az új mechanizmus iránt. 146 nyeremény gépkocsi 1967. december 31-én 900 millió 973 ezer forintot tett ki Baranya betétállománya, mely az év folyamán 29 300 000 forinttal emelkedett. A betétkönyvesek száma 2453 darabbal gyarapodott és év végéig meghaladta' a Il0 8U0-at. A betétkönyv-tulaj donosoknak je lentékeny része — 14 643 — gépkocsi-nyereménybetétkönyv vei rendelkezik. Ezekre az év folyamán harminc autót sorsoltak ki. amelyekkel 146-ra emelkedett a baranyai nyeremény-kocsik száma. Jelentékenyen fejlődtek a KST-k is. 168 megyei KST-ben 30 209 munkás és alkalmazott takarékoskodott rendszeresen és az év folyamai» 56 401 000 forintot gyűjtött össze. Az OTP Megyei Igazgatósága kamat címén 36 524 000 forintot térített vissza takarékoskodó ügyfeleinek, beleértve a nyereménykocsik árát, továbbá a KST-k és a takarékszövetkezetek tagjai számára (a meTőzeges cserepekbe ültetik a paprikapalántát a Pécsi Kertészeti Váll. Megyeri úti zöldség- termelő üzeme ben. Eddig ötezer tövet ültettek. Ezeket márciusban blokkokban helyezik el. gye 19 takarékszövetkezetének betétállománya meghaladja a 135 millió forintot) kifizetett kamatok összegét is. OTP-kölcsön segítségéve] 1091 lakás épült fel tavaly Baranyában, ezek közül 118 társasházban. Az építtetők számára 1025 esetben nyújtottak építési kölcsönt, összesen 56 485 000 forint összegben. Emeletráépítési kölcsönakció- val 40 lakás készült el 1967- ben. Az elmúlt esztendőben 221 szövetkezeti lakást értéke, sítettek, s ehhez 26 409 000 forint kölcsönt folyósítottak. Az építési kölcsönöknél nagyobb tételt tettek ki tavaly a fogyasztási hitelek. Áruvásárlási, személyi és mezőgazdasági termelési hitel formájában 133 millió forint rövid- és középlejáratú hitelt vett igénybe Baranya lakossága. Az OTP 20 ezer áruvásárlási hitellevelet bocsátott ki egy esztendő alatt, s ezekre 102 millió forint hitelt nyújtott. Az áruvásárlási kölcsönök iránti fokozott érdeklődés annak tulajdonítható, hogy év közben 1 százalékkal csökkent a kezelési költség, s hogy ezt a kölcsönfajtát mór a tsz-paraszt- ság is igény be vehette. Valószínűleg közrejátszott az is. hogy egyes kereskedelmi egységek — a velük kötött megállapodás alapján — magukra vállalták az áruvásárlási kölcsön- ügyek lebonyolítását, s ezzel megkönnyítették a vevők dolgát. Mezőgazdasági termelési hitelt 2124-en vettek igénybe,. összesen 18 millió forint ösz- szegben. A hitelt főleg szőlő- és gyümölcstelepítésre, állat- tenyésztésre, kisállattenyésztésre, gazdasági épületek létesítésére és felújítására használták fel. Jelentékeny üzletága lenne az OTP-nek a telekértékesítés. ha elegendő házhely és üdülőtelek állna rendelkezésre. A Pécsett és Harkányban, valamint Sziget- várott ma is meglévő telekhiány ellenére 1967-ben 504 telket értékesítettek, ez azonban 41-el kevesebb, mint 1966- ban volt. Űj feladatok Uj feladata a takarékpénztárnak 1968. január 1-től, valamennyi tanácsi bérlakás és a szövetkezeti lakások építésének finanszírozása. Az idén a tavalyival azonos mértékű hitellel támogatják a lakásépítkezéseket. 3 968-ra 340 szövetkezeti lakás értékesítését vették tervbe. Az egy-egv lakás építésére nyújtandó kölcsön is körülbelül a tavalyival azonos. A legmagasabb hitelt — átlagosan 90—100 ezer forintot — a fársasház-lakás építők kapják. A családi házat építők általában 40—50 ezer forint kölcsönben részesülhetnek Mivel az építőipar' árak emelkedése kihatna a lakásépítkezésekre és fékezné az önerős kezdeménvezéseket. a kölcsön többletet megtéríti az állam a kivitelezőknek. Az állam lakásonként 15—49 ezer forint terhet vállal magára az építkezők helyett akár kölcsönnel, vagy anélkül építkeznek. A szövetkezeti és öröklakás építkezéseknél az állam szintén magára vállalja a többle tkü». Bégeket. i 1 4 Takarékos Baranya
