Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
1968 JANUAR 14, 4 napló ŐSSZEL INDULÓ CTTÖRÖPROGRAM A forradalom lángjai A XV. századtól a XXI. századig kalandozik az idei tanév második felében a kisdobosok és úttörők csaknem 1 200 000-es tábora. November 7-én lezárult a Vörös Zászló Hőseinek Utján mozgalom 1966-ban meghirdetett programja, s most 11 úgynevezett „Mini”-akció kínál jó szórakozást, hasznos időtöltést, ezernyi tennivalót az őrsök és a rajok tagjainak. Ezek programjában a gyerekek megismerkednek a könyvnyomtatás télévezredes történetével, megemlékeznek Gorkij századik születésnapjáról, és a Vöröshadsereg megalakulásának 50. évfordulójáról. Egymással vetélkedve tanulmányozzák Századunk iparát, a közelgő mexikói olimpia jegyében házi bajnokságokat tartanak. Végül pedig az űrkutatás történetével és eddigi eredményeivel foglalkoznak. A „Mini”-akciók sorozata tanév végén fejeződik be, őszre zászlót bont a Forradalom Lángja mozgalom, amelynek programját a közelmúltban tárgyalta meg és fogadta el a KISZ KB intéző bizottsága. Ez a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége életrehívásának és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját köszönti majd. Résztvevői egyebek között felkutatják a párt harcainak emlékeit, felkeresik a kommunista veteránokat, megismerkednek a helyi pártszervezet megalakulásának és eddigi tevékenységének történetével. A gyűjtő expedíciók eredményeiből kiállításokat rendeznek az iskolákban és csapatotthonokban. Svábbál Kél száztizenhét nap Mongóliában Fúrótorony a jurták között Magyarország geológiai szaktekintély** — 110 méternyi kutatófúrás — Jól vizsgáztak a komlói szakemberek Beiratkozás a TIT nyelviskolá jóba Két alkalommal, február 10-én és 17-én az Olimpiában rendezik meg a hagyományos svábbált. A bál rendezője ezúttal is a Magyar- országi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége. A jegyek árusítását már meg is kezdték. A Pécsi Rádió német nyelvű adásában is meghirdetett időpontokban: ma, vasárnap 15—19, a hét többi napján 14—16 és szombaton 10—14 óra között le- ■ hét jegyet váltani az Olimpia előterében. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: időnként felhősödé», valószínűleg havazás nélkül. A helyenként viharos erejű északnyugati, északi szél lassan mérséklődik. A hideg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 13—mínusz 16 fok között, a szélvédett helyeken mínusz to fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz S—mínusz lé fok között. Új audio-vizuális tanfolyamok angol, német, francia nyelven Január 15-én megkezdődik a beiratkozás a nyelviskola kurzusaira. A beiratás helye: a nyelviskola irodája (Janus Pannonius u. 11. I. em.). Ideje: január 15—február 1-ig de. 9—12-ig, du. 2—6-ig. Angol, francia, német, olasz, orosz, délszláv tanfolyamok indulnak kezdő, haladó és társalgó fokon. Az angol, francia és német nyelvből megindított kezdő audio-vizuális oktatás a II. félévben folytatódik. Egyben meghirdetik ugyanezen nyelvekre (angol, francia, német) az audio-vizuális kurzusok új első félévét Tekintettol a nagy érdeklődésre és e tanfolyamok kötött létszámára, kérjük leendő hallgatóikat, hogy a beiratkozást időben végezzék el. Az őst! tapasz tálát azt mutatja, hogy az audio-vizuális oktatásra egy hét alatt többen jelentkeztek. mint amennyit fel lehetett venni. Tandíj: heti két órás foglalkozásnál 102 forint, az audiovizuális kurzusoknál 252 forint. A régi csoportok kollektív beiratkozását az előadók is elvégezhetik. Megkérdeztük a Pécsi Hő- szolgáltató Vállalatot, hogy miért szünetelt a távfűtés az elmúlt napokban az újme- Csekaljai 60-as épületben. Az alábbi választ kaptuk. Három nappal ezelőtt az épületben, mivel a lakásokba felmenő vezeték nem bírta a felmelegedésből eredő tágulást, két helyen, a hatodik és a hetedik emeleten csőtörés keletkezett. Két lakás beázott, az épületben a távfűtés leállt. A szerelők a törött részt éjszakába nyúló munkával ideiglenesen kijavították, pénteken pedig hozzáfogtak a végleges megjaBefejeződött a cukorrépa- feldolgozási idény A magyar cukoripar 11 üzeme közül nyolc szombatig végzett a cukorrépa feldolgozásával. Vasárnap hajnalban a hátralevő három, — a pető- házi, a szerencsi és a sarkadi — cukorgyárban is munkába veszik az utolsó vagon répát. Ezzel befejeződött a cukoripar szeptembertől megszakítás nélkül tartó répafeldolgozási idénye. A cukoripar sikerrel zárta az 1967—68-as idényt, amelyben a tervezettnél 30 000 vagonnal több répa állt a gyárak rendelkezésére, s ennek megfelelően az előirányzottnál 3000 vagonnal több cukrot gyártottak. Az elkészült 41 000 vagon cukor a zavartalan belföldi ellátáshoz teljes mértékben elegendő, s exportfeladatát is tudja teljesíteni a cukoripar. Nemcsak a mennyiségi, hanem a választék igényeket is kielégíti az ipar. A keresettebb cukorfajták közül például a „mokkából” 800 vagonnal, a műanyag tasakba csomagolt porcukorból pedig — a tavalyi 100 vagonnal szemben — 300 vagonnal adnak a kereskedelemnek. A kampányfeladata sikeres teljesítésével egyidőben a következő idény nyersanyagáról is gondoskodott az ipar. A termelési szerződéseket, az új feltételek mellett — például átlagosan 5,5 forinttal emelkedett a répa felvásárlási ára ■— eredményesen kötik a cukorgyárak. Január elejéig a tervezett 185 000— 190 000 holdból 82 000 hold répa termelésére kötöttek szerződést. vításhoz. A csőhálózatból ekkor újra le kellett engedni a vizet. Péntek délután itt* dúlt meg a felmenő csőhálózat feltöltése, az utolsó két szintre azonban nem jutott fel a víz. Ez a DßDASZ üzemzavarai miatt történt — tegnapi lapunkban írtunk erről — a tortyogói vízmű nyomása ugyanis lecsökkent, és a városi hálózatban 20 méteres magasságon felül nem emelkedett fel a víz. Tegnap reggel a 60-as épületben 17—18 Celsius fok volt a lakások hőmérséklete, amely délre 20 fokra emelkedett. Ki a felelős a csőtörésért? — tettük fel a kérdést A jegyzőkönyvezés már folyik. Pró-kontra: a Hőszolgáltató Vállalat álláspontja például az, hogy a csőtörés rejtett hiba. Hogy mi a tényállás, s a lakóknak visszatérítenek-e valamit a fűtési díjból? — jogi kérdés, amiben eddig még nem született döntés. Sok * n^gvlalálafos A Sportfogadási te Létté Igazgatóság közlése szerint a második játékhéten öt- találatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 59 fogadó ért el, nyereményük egyenként 61 712 forint. Három találata 6107 fogadónak volt, nyereményük egyenként 298 forint. A kéttalá- latos szelvények száma 164 767, ezekre egyenként 14 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. Visszatérés „Én 67 éves vagyok, a férjem 81. Két évvel ezelőtt megnősült a fiúnk, akivel eddig egy háztartásban éltünk. Már az első hetekben elkezdte a felesége a veszekedést, azóta mindig zaklat, üt bennünket, már több esetben nekemjött és megvert. Durva káromkodásokat kapunk tőle. több i esetben el akart zavarni. Nem bírom tovább. Férjem egy tehetetlen ember, 240 forint öregségit kap A többi gyere-1 künk mind családos. Hová menjünk? Ez a ház a miénk. Vagyis a ház a fiam nevén j van, de a haszonélvezet a I miénk. De a fiam és a felesége azt mondják. hogy a j számunkra nincs itt hely ... I Most eljöttünk tőlük, mivel-; hogy még az ünnepeket se tudtuk nyugodtan tölteni. Eljöttünk a testvéremhez, aki 71 éves. Eay kis szobakonvhá.ia van de itt se maradhatunk mindig .. Mindenné' fá'd-dmasabban han er-'k az öregemberek panasza •\ v'orsi .ivv.t-.Kci- cn,r„l ve’ero a természet fehér tár- , gyai között, A fák utak. szik- j Iák és épületek fehér látvá- < nyában van valami túljátszott. szinte gúnyos gyöngédség, amj még akkor se szűnik. amikor a községi tanácselnök gondtól és álmatlanságtól vörös szemével belemélyed a levélbe. Hivatalos komolyság és a fiatalabb emberek meghökkentő együttérzése árad a hangjából. — Tudtam erről — mondja. — De nem gondoltam, hogy ennyire súlyos. — Elkísér? — Az öregekhez? — Azokhoz is, meg a fiatalokhoz is. Útközben alig beszélünk- Szánkós gyerekek és házőrző kutyák csodálkoznak utánunk. ! Nem nagyon verjük fel a1 csöndes falusi mellékutcát. A: látszatnál is súlyosabb ez a i menés, mert érezzük, hogy egyszerre akarunk megoldani valamit, amiről mind a ketten tudjuk, hogy nem nagyon lehet szó. Dehát ez mindig így van. ha az ember az öregek tehetetlenségével kerül szembe. és valóiéban egy kicsit a sai'í ■•ö-j'tótő! retten meg. ! Az idős testvérasszony lakásának deszkaajtaja zárva van. A szomszédasszony a gőzzel együtt jön ki a konyhájából. — Lent van a fiataloknál, disznótoron. — És az öregek? — Egy hete visszamentek. Az elnökkel meglepődve öszszenézünk. Leindulunk a falu másik vége felé. A jó másfél kilométeres úton van időnk beszélgetni. Az út fénylik és csikorog alattunk. — Az asszony két vagy három hete bejött hozzám panaszkodni a menyére — mondja az elnök. — Nem tudnak kijönni együtt? — A2t mondta: a fiatalasz- szony eleinte még csak hallgatott. később azonban mindegyre mérgesedett közöttük a ! viszony, a fiatalasszony nem szívelte őket. az öregek pedig már érzékenyebb természetűek. A fiúk este, mikor megjött a munkából, csak a felesége panaszait hallotta. Az öregeknek nem nagyon volt módjuk elmondani a fájdalmukat. és rajtuk csattant az ostor. Javasoltam az öregasz- szonynak. hogy forduljanak a járásbírósághoz Azt mondta, ez jó lesz. Engem Is meglepett. hogy a 'evél után most . visszaköltöztek — Pedig ez a legjobb megoldás. nem? — Ha végleg maradnak. A férfi nyolcvanegy évével a falu legöregebb embere. Kőműves volt. két éve hagyta abba á szakmát, utoljára még a házát tette rendbe, amibe most visszaköltöztek a fiatalok mellé. Az öregasszony jó időben még tavaly is eljárt napszámba. A faluban csak jót mondanák a két öregről; szorgalmas emberek, hajtogatják, s közben zavartan elnéznek az erdők felé. A kopogásra a testvérasz- szony lép ki a szép kőház konyhájából az előszobába. Látszik az arcán, hogy nem a legjobbkor érkeztünk, és ennek nem a disznótor az oka. A fiatalasszony is kilép a melegtől pirosán, értetlen zavarral pillant a tanácselnökre, majd rám. A konyhaaajtó szinte ki sem nyílt, úgy léptek kj rajta. A konyha üvegajtaján függöny lóg. a függöny áttörésein két idős ember körvonalai sötétlenek át. Az asztalnál ülnek, pillantásuk. hangjuk nincs, csak ülnek. A kisunoka is ott van valahol, a hangja kihallatszik. Mondjuk, hogy miért jöttünk. A fiatalasszony visszanyerte már az egyensúlyát. Kitár előttünk egy másik ajtót, amely szőnyegek közé vezet. — Tessék ide bemenni — mondja. — Rögtön szólok az uramnak. A testvérasszony zavartan topog. A konyhaajtóra pillant. — Csütörtökön visszahívták őket — mondja halkan, amikor a fiatalasszony kilép az udvarra. A fiú kötényben, feltúrt ingujjban jön elő az udvar mélyéből. A karja még gőzölög a töltelékhústól, összeszorított szájjal hallgat bennünket. Látszik, hogy nehezen fojtja magába a mérgét. Az arca körülbelül erre figyelmeztet: mégis, nem gondolják, hogy ez magánügy? — Senki se küldte el őket innen — mondja végül. — Csütörtökön maguktól visszajöttek. A tanácselnök mond valamit. Figyelmeztetésnek szánja. A fiú bólint. Szólni nem nagyon szól, mintha attól félne, hogy valami gorombaság csúszik ki a száján. Az öregek bént ülnek a konyhában. Nem. nem mondják, jhogy nem beszélhetünk velük.: csak ez egyszerűen lehetetlennek látszik, mint egy leküzdhetetlen akadály, s hiába gondolunk az elnökkel együtt arra. hogy meg kellene próbálni, e percben ez lehetetlen. Nincs rá magyarázat, csak az. hogy lehetetlen. — Jó mulatást estére! — köszönünk el. — Nem lesz kivel — hangzik kissé fagyosan a válasz. Megint csikorog és fénylik alattunk a hó. Az elnök a faluról beszél, s arról a tizenegy évről, amit pesti ember létére itt eltöltött már. de valójában mind a ketten a két öregre gondolunk, akik ott ülnek a végtelenben, amit most konyhának neveznek. Az elnök azt mondja búcsúzóul: — Majd figyelemmel kísérjük az öregek sorsát, és ha szükség lesz rá. majd jegyzőkönyvileg figyelmeztetjük a fiatalokat. Ezt megígérem. Bólintok. Igazság szerint ei- től meg kellene nyugodnom, de ez nem sikerül. Magam előtt látom a fiút: a később nősült férfiak tapasztaltságá- val és ragaszkodásával szereti az asszonyt, és belül napról napra sebzi az öregek látványa. Magam előtt látom a feleségét, aki talán nem is rosszindulatú csupán még nem készteti meggondolásra az idő, és nem tudja, hogy az öregek sorsában az az igazi kegyetlenség. hogy fájdalom nélkül már nem lehet megoldani. S látom a két öreget a konyhában. sorsukra várva. Az se vigasztalhat bennünket hogy sorsukban nincsenek egyedül. S, hogy velünk is megeshet majd. Thlery Árpád < t 4 vizsgálatokat a vállalat komlói laboratóriumában, úgy tudom. most végzik ... A mongóliai „stáb” feloszlott. Ki Miskolcra, ki Pestre, ki Komlóra tért vissza eredeti munkahelyére a hírek szerint azonban rövidesen újra készülődhetnek az útra: Mongólia elégedett a munkával, s újabb expedíció megszervezéséről tárgyal. Kempf József azt mondja: — Mi szívesen megyünk, csak az asszonyok... — felesége azonban közbe vág: — Most mi sem panaszkodhatunk. a sok egyedüllét után öröm is ért bennünket: a vállalat mind a tizenhárom feleséget elvitte Moszkvába a hazatérő férfiak elé... Békés Sándor Csőtörés a 60-as épületben Kétszáztizenhét napos mongóliai tartózkodás után december közepén hazaérkezett az a magyar geológiai expedíció, mely a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat szerződése alapján érc után kutatott Mongólia kínai határvidékén. A tizenhárom fős stáb az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat legjobb szakembereiből tevődött össze. A vállalat komlói üzemegységéből hárman kaptak helyet a nem min dennapi expedícióban — köztük Rőder Antal, a kutató csoport vezetője. Rajta kívül két geológus, hat fúrómester, egy aknász, egy motorszerelő, egy szakács és egy tolmács indult útnak májús 12-én két 1 hazai fúróberendezés „társasé- ! gában”. A fúrómesterek közül j ketten — Kempf József és; Frank József —, ugyancsak a komlói fúrási üzemben dolgoznak. A szerződés lejárt, az expedició elvégezte feladatát, tagjai a hat nap pótszabadsággal megtoldott évi szabadságukat töltik ezekben a napokban. Kempf Józsefet Pécsváradon találtuk meg — a több mint fél éves távoliét után, érthetően sok házimunka közepette. — Pontosan egy hétig tartott kifelé az út, — a nagy csomagok miatt a repülőt ugyanis nem vehettük igénybe. A szovjet vasutasok dicséretére legyen mondva, az utazás nagyon kellemes volt, s nem is fecséreltük hiábavalóságokkal az időt: menetközben is leendő munkahelyünk sajátosságaival ismerkedtünk ... — Milyen előzmények után indult útnak az expedició? — Már több hasonló célú magyar csoport járt előttünk Mongóliában, s nem túlzók, ha azt mondom: a Távol-Keleten Magyarország geológiai szaktekintélynek számít. Jóhírünket mindenekelőtt a vízkutatóknak köszönhetjük, — lassan már tizenöt éve, hogy minden esztendőben megnyitunk odakint néhány kutat... — Mi volt a konkrét feladat? — Azt a megbízást kaptuk, hogy a kínai határ közelében, Barun-Urt térségében, viszony lag kis mélységben, érc után kutassunk. Ebben a körzetben egyébként egészen nagyszabású feltárási munkák folynak, s rajtunk kívül több mongol, szovjet, illetve csehszlovák j csoport is végzett fúrásokat. | Kempf József lakása a csa- | ládfő hazatérése óta olyan, mint egy kis múzeum: lépten- ■ nyomon a látogató szemébe tűnik valami, ami a Távol-1 Kelet furcsa, izgató hangula-; tát őrzi. Fényképek, képeskönyvek, apró, színes szobrocs- ! kák, borostyánkő tubákos sze- lence. sohasem látott pénzek... : — Az ember csak most tud- | ja értékelni igazán, hogy milyen élményben volt része... Képzelje el, felszerelésünk egy | része, köztük a lakókocsik, kissé késve érkeztek, s addig jurtákban rendezkedett be az expedició. .. — Nyilván szorongva várták az első éjszakát... — Ez május második felében volt, nappal 30 fok körül volt a hőség, éjszaka azonban keményen fagyott. — Hogy nézett ki a végleges tábor? — Négy lakókocsink volt, olajkályhákkal, tisztálkodási felszereléssel. A NIKEX rendszeresen küldött hazai zsírt, fűszereket, húst meg annyit kaptunk, amennyi kellett, így aztán szakácsunk — akit egyébként szerelőnek álcázva „loptunk” ki — remekelhetett ... — Szórakozás? — Egyedül a levélírás. Kissé késve kezdtünk munkához, így aztán három műszakban mentek a gépek, s bizony nem is igen hiányzott az embernek a szórakozás. Néhány kirándulást azért szerveztek a környékre — például a Góbi sivatagba —, vendéglátóink, s így képet alkothattunk erről a hatalmas furcsa országról. — Valamit a fúrásokról... — A szerződésben az szerepelt, hogy 700 folyóméter kutatólyukat kell lemélyítenünk, mi ezzel szemben 1100 métert fúrtunk. A geológiai kutatásokat Csojbalszanból irányították, s az ehhez a körzethez tartozó brigádok versenyét mi nyertük meg. — A munka egyébként zavartalan volt? — Uj gépeket vittünk, s így a berendezésekkel nem volt baj. A gondot inkább az emberek jelentették: nem volt könnyű megszokni a szeszélyes időjárást — szeptember végén már leesett az első hó —, s bár megbetegedés nem történt, valamennyien éreztük. hogy nem otthon vagyunk ... — És milyen eredményt hoztak a kutatások? — Pontosan nem tudom megmondani, egy azonban biztos, nemesfémekben gazdag az a vidék, s több helyen külszíni művelésre is alkalmasak a telepek. A mintákat gondosan ládákba raktuk, s haza- küldtük Magyarországra. A
