Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
1968. J ANTIAR 14.-------------------------napló--------L ehet-e jövedelmező egy veszteségesre tervezett gyár? Szabadkéz az anyagbeszerzésben 3 Szomorú statisztika 1967-rol Idei terveikről nyilatkoznak a Beton- és Vasbetonipari Müvek Pécsi Gyárának vezetői Új névvel kezdte az új mechanizmust a Pécsi Betonáru- gyár. Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyára — erre a névre „hallgat” a négy üzemmel rendelkező gyáregység, melynek központjában László Imre igazgatóval, Duba Dezső főkönyvelővel és Szilágyi Sándor főmérnökkel arról beszélgettünk, hogyan készültek az 1968-as esztendő feladataira, mit tesznek a népgazdaság ^asztalára” az idén. A veszteség csökkenthető — Csak formaság, vagy jelentősége is van névváltoztatásuknak? — Nagyvállalatunk alapító- levelére kiható változást fejez ki a Beton- és Vasbetonipari Művek megalakulása — mondta László Imre. — Élve az új mechanizmus adta lehetőségekkel, bővíteni kívánjuk működési körünket. Építési és szerelési munkákat is végzünk majd. A művek most készíti elő egy olyan gyár létrehozását, ahol magunk gyárthatjuk és javíthatjuk speciális gépeinket, sablonjainkat — Mit tart az idén elérendő céljaik közül a legfontosabbnak? — A jövedelmezőséget — válaszolta az igazgató. — A művek kilenc gyára közül egyedül mi vagyunk veszteségre tervezve, mégpedig 11 százalékosra. Legfontosabb alapanyagunkat, a folyamkavicsot Adonyból, a bányakavicsot Gyékényesről, részünkre kedvezőtlen áron kell megvennünk. A Jövedelmezőséghez vezető első lépcsőnek ada-‘ lékanyag ellátásunk rendezését tekintjük. — Támogatja art a törekvésüket a Beton- ét Vasbeton- ipari Müvek? — Teljesen szabadkezet kaptunk erre — felelte László Imre. — Szerencsére nem kellett sokáig keresnünk a megoldást Ékre az évre százezer tonna zúzottkövet rendeltünk n komiét kőbányától és ezt az adalékanyagot közúton szállíttatjuk komlói, pécsi és hirdl üzemünkbe. — Gazdasági számítások alapján határoztunk így — vette át a szót Duba Dezső. —- A kedvezőbb beszerzési ár és fuvarköltség megtakarítás révén komlói üzemünk minimálisan egy milliót kedvezőbb gyártmányösszetétel esetén 1,8 millió forintot takaríthat meg az idén a zúzottkő felhasználásával Hirdi üzemünknél legalább 700 ezer forint megtakarításra számítunk, de elérhetünk 1,2 milliót Is. Előnyös, hogy a zúzottkövet osztályozva kapjuk, nem nekünk kell osztályozni az anyagot A pécsi üzemben folyó mozaiklap gyártás évente 13—14 ezer tonna mészkőőrleményt igényel. Az idén már magunk állítjuk elő ezt a mennyiséget hirdi zúzóüzemünkben, ami egymillió forint megtakarítást ígér. így elérjük, hogy pécsi üzemünk nyereséges legyen, viszont Hirden és Komlón már nem lesz veszteség — Hogyan rendezik a dombóvári üzem adalékanyag ellátását? — Dombóvári üzemünk ugvan drágán, köbméterenként 90 forintért jut kavicshoz. de ez még mindig kifi- zetőbb, mintha közúton hordanánk oda a komlói zúzottkövet — válaszolta a főkönyvelő. — Dombóvári üzemünknek legalább 50 mil'ió forint értékű termelést kell elérnie az idén ahboz. ho"v vesztesége vagy minimálisra csökkenjen. Egymillió szőlőoszlop — Milyen új gyártmányokkal jelentkeznek az idén a mpiacon”? — Előkészítés alatt áll az előregyártott elemekből ösz- szeállítható víkend-házak és garázsok készítése. Egymillió darab előfeszített szőlöoszlop gyártására készülünk a dombóvári üzemben — sorolta a főmérnök. — A szőlőoszlopot eddig darabonként 78 forintért hoztuk forgalomba, az új termék, bár jobb minőségű lesz, 30 forint körüli áron értékesíthető, tehát nagyon versenyképes lesz. „Hiánycikk” volt eddig a vízzáró betoncső, amelyből százezer folyómétert gyártunk az idén. Felszámoljuk a családi ház építésnél nélkülözhetetlen BH födémtálca hiányt is. A második negyedév elején egy gyártósort állítunk be ennek előállítására. — Végeztek-e piackutatást? Milyen lehetőségeket látnak az idén gyártandó termékeik értékesítésére ? — A piackutatást elsősorban a művek végzi, de nekünk is lehetőségünk van erre. A ví- kendház és a garázs iránt már sokán érdeklődtek nálunk. Megrendelést sajnos nem vehetünk fel, mert ez is a művek hatásköre, amely így az országosan jelentkező igényeknek megfelelően koordinálja a gyártást Mi csak két cikkünk: a kútgyűrűk és az aknaelemek értékesítését végezhetjük önállóan — válaszolta László Imre. — Ezek össztermelésünknek alig 1,5—2 százalékát adják. Néhány terméknél, főleg a „hiánycikkek” esetében indokolt a központi tervezés és elosztás. A gyártmányok többségénél, amint már tavaly is tapasztaltuk, szükség lesz az értékesítés decentralizálására. Csak veszteséget okozna nekünk és a műveknek is, ha más termékeinkkel is úgy járnánk, mint a tavaly készült 35 000 darab útszegélykővel, amit máig sem sikerült eladni. Húsz százalékkal többet •— Az említett éj gyártmányokkal mennyivel növelik az idén termelésük értékét? — Számításaink szerint 15 —20 százalékos növekedést kell elérnünk a tavalyi 116,7 millióval szemben — mondta a főkönyvelő. — A jövedelmezőség szempontjából viszont nem mindegy, hogy miből gyártunk többet — jegyezte meg az igazgató. — Ha például betoncsőből hozhatnánk termelésünk 30 százalékát, mivel új ára szép nyereséget ígér, az rendkívül kedvező lenne. Komoly problémáink lennének viszont, ha ez a változatlanul veszteséges bányaidomkőnél következne be... — Bérrendszerüket hogyan alakítják az új követelményekhez és kaphatnak-e nyereségrészesedést a veszteségesre tervezett pécsi gyár dolgozói? — A múlt évben már jól bevált a jobb minőségű munkára és az anyagtakarékosságra egyaránt ösztönző prémiu- mos darabbér rendszerünk. Ezen nem változtatunk — mondta a főkönyvelő. — Béralap megtakarításainkat a legjobb dolgozók jutalmazására fordítjuk. A most következő első negyedévi termelési tanácskozások alkalmával 300 ezer forintot oszthatunk szét, ami valóságos kis „nyereségosztás” lesz. — Ami a kérdés második részét illeti — vette át a szót László Imre — a veszteség arányának csökkentésében nyereseg szempontjából is érdekeltek leszünk Ennek feltételei most készülnek központunkban és rövidesen eljutnak hozzánk 1965 óta minden esztendőben fizettünk nyereségrészesedést, remélem, az idén sem szakad meg ez a gyárunk dolgozói számára kedvező folyamatosság. Lőrincz János • Egyre több a baleset a közutakon 1536 karambol — Huszonnyolc halott Duba Dezső főkönyvelő, László Imre igazgató, Szilágyi Sándor főmérnök és munkatársunk beszélgetés közben. A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya elkészítette az elmúlt év közúti baleseteinek statisztikáját. A grafikon — sajnos — felfelé ível. Az 1966- os évben 1231 közúti közlekedési balesettel szemben 1967- ben 1536 baleset történt. A halállal végződő karambolok száma az 1966-os 20-ról 1967- ben 28-ra nőtt. Az emelkedést szemlélteti az alábbi összehasonlító táblázat: 1966 1967 Súlyos sérülés 292 319 Könnyű sérülés 381 471 Sérülés nélkül 538 718 A gépjárművek közül legveszélyesebbnek a személygépLegfőbb „melléküzemáguk“ a mezőgazdaság Akik még 1966-os kukoricával takarmánvozuak „Mindenki irigyel benneteket a járásban, pedig nem csináltok semmit” — mondta a bicsérdieknek az egyik szomszédos tsz elnöke. Magától értetődik, hogy azért a bicsérdiek is csinálnak valamit — méghozzá nem is keveset —, következésképp rejtettebb értelme volt ennek a megállapításnak. Ami vitatható, s ami nem A szomszédos tsz-elnök arra célzott, hogy a bicsérdiek kimaradtak egy csomó olyan dologból, amit mások megcsinálnak, s a bicsérdiek egyben és másban külön utakon járnak. Csak néhány példát ennek Igazolására! A megye mind a 115 tsz-e az új tsz- biztosítást választotta, ám a 116„ tehát Bicsérd, megmaradt a régi mellett Vagy egy tucat tsz szeretne sertéskombinátot építeni Baranyában, ám Bicsérd — hosszas fontolgatás, latolgatás után — kilépett a tízezres kombinát felépítésére szerveződött szabadszentkirályi társulásból. Végül: úgyszólván minden tsz-nek van már valamilyen melléküzemága, Bicsérdnek viszont — egy kis szeszfőzdétől meg egy saját szükségletre termelő építőbrigádtól eltekintve — semmilyen sincs, s ami a legkülönösebb, egyelőre nem is akar ilyesmivel foglalkozni. Nem biztos, hogy helyes a bicsérdiek álláspontja, elképzelhető, hogy néhány év múlva más lesz a véleményük a sertéskombinátról. Kissé furcsa az is, amit a segédüzem- ágakról mondanak, hiszen ez is egy szélsőség, csak ellenkező előjellel. Mégsem lehet megróni őket ezért, hiszen — mint minden tsz ■— ők is önállóak, s a törvényes kereteket betartva úgy gazdálkodnak, ahogy jónak látják. Bármilyen sok vitát is kavar Bicsérd neve, el kell ismerni, hogy alapvető koncepcióik rokonszenvesek. Azt vallják — s büszkén vallják — például, hogy ők továbbra is a három pillérre, a hagyományos növénytermesztésre, a sertésre és szarvasmarhára alapozzák a gazdálkodást. Közismert, hogy az elmúlt években — miközben örömmel üdvözöltük az életrevalóbbnál életrevalóbb mellék- j üzemági kezdeményezéseket — mintha kissé elhalványult to Ina, hogy a legfőbb dolog mégiscsak az, amit a bicsérdiek emlegetnek. A szomszéd által emlegetett „irigység” másik forrása abban keresendő, hogy a bicsérdiek nagyon gazdagok. A hírek szerint nekik van a legtöbb pénzük a bankban a járás tsz-ei közül. Leégett 12 vagon lucemaszénájuk, de még mindig vagy 8 vagon szálastakarmány többletük van. Októberben még 1966-os őszi árpát etettek, s még ma is 1966-os kukoricával takar- mányoznak. Százhúsz vagon kukorica, árpa és más szemes termény van a raktáraikban. Ha 1968-ban egyetlen szem kukoricájuk sem teremne — ami persze képtelenség — akkor is vagy 25 vagon sertéshúst tudnának előállítani az év végéig. Nagy Károly tsz-elnöktől és Engert Miklós főkönyvelőtől gyakran hallani ilyen mondásokat: „Inkább kétszer mérj, mint egyszer vágj ... Lassan járj, tovább érsz” ... Magától értetődik, hogy nem veszik szó szerint ezt a lassan járást, de hogy rendkívül megfontoltak, óvatosak, az kétségtelen. Maximális biztonságra törekszenek. Sohasem volt elhanyagolandó tényező a biztonságérzet a mezőgazdasági nagyüzemekben, s még kevésbé az most, amikor a fizetésképtelenség komoly következményekkel járhat. Nem gondolkoznak tehát a bicsérdiek rosszul, az idő már nem egyszer bebizonyította, hogy szükség van a tartalékokra. A legutóbbi bizonyíték a bicsérdi és bodai tsz tavalyi egyesítése volt. A bicsérdi tsz erős volt, a bodai gyenge, a bicsérdi tsz-tag szívesen dolgozott, a bodai viszont — tisztelet a kivételnek — nem törte magát, mert rendszertelenül fizettek neki korábban. Ha ebben a helyzetben Bicsérdnek nincsenek tartalékai, ha nem fizet nemcsak napnyi, hanem órányi pontossággal, aligha tudja megnyerni a bodaiakat, s ezzel egyidőben megnyugtatni a bicsérdieket, hogy az egyesülés nem csökkend majd a jövedelmeket. A tartalékoknak is részük van abban, hogy mind a két célt elérték, s az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem az 1966-os 14 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedett. Hitelek nélkül Van a bicsérdi vezetésnek egy másik, gyakran hangoztatott elve is: saját erőnkre támaszkodunk. Igaz ugyan, hogy más tsz-ekben Is elhangzik ez, de nem minden helyen értelmezik olyan következetesen, mint itt A múlt évben építettek egy 800 méteres major bekötőutat az idén megtoldják újabb 300 méterrel — saját erőből. Az idén építenek kocsik bizonyultak: 468 eset- j ben karamboloztak. A rangsorban a motorkerékpárok 352- es mutatóval állnak a második helyen, a harmadik helyet 281-es számmal a tehergépkocsik foglalják el. A balesetet kiváltó okok között — hasonlóan 1966-hoz, — az elmúlt évben is a gyors- í hajtás áll a táblázat élén. Mig ! 1966-ban gyorshajtás miatt 217 1 baleset történt, addig az elmúlt évben 296. Jelentősen növekedett a figyelmetlen, gondatlan vezetésből származó balesetek száma: az 1966. évi 178-ról 249-re ugrott ez a statisztikai mutató. Az elsőbbségi jog meg nem adása az elmúlt évben 187 baleset okozója volt. A szabálytalan előzés, a szabálytalan kanyarodás. fordulás is számos balesetet idézett elő. A gyalogosok is körültekintőbben közlekedhetnének: 144 esetben a gyalogos hibájából „csikordult a fék”, — nem egyszer sajnos már későn. Ittas ember ne vezessen gépjárművet, — hangzik évek óta az ismételt figyelmeztetés. Nem sok eredménnyel. A balesetet okozó járművek vezetői közül 1966-ban 144-en, 1967- ben 143-an ültek ittasan a volánhoz. Jelentős emelkedést mutat a balesetekből következett anyagi kár is: mig 1966-ban ez az összeg 1 millió 690 ezer forint volt, addig 1967-ben 2 millió 848 ezer forint. A Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a balesetek megelőzését szolgáló propagandával igyekszik felhívni a figyelmet a helyes közlekedésre. Az elmúlt évben több mint 1600 előadást tartották a közlekedésrendészet dolgozói, önkéntes rendőrök, — mintegy 70 000 hallgató előtt. A közlekedési szabályokat oktató filmeket több mint 20 000 ember nézte végig. A megyei sajtó és a rádió is segíti a megelőzést szolgáló propagandát: a sajtóban 269 interjú, riport, tudósítás, hír, rajzos szabálymagyarázat, felhívás jelent meg, a rádió 268 alkalommal foglalkozott közlekedési témával. A rendőrség a helyes közlekedést magyarázó ankétokat, vetélkedőket is rendezett, jelentős segítséget nyújtott ehhez többek között az Állami Biztosító. az Autóklub, a Közúti Balesetelhárító Tanács, a Vöröskereszt Mind több lesz a gépjármű, mind többen szerzik meg a gépjárművezetői jogosítványt: az elmúlt évben a megyében több mint 3000-rel nőtt a vezetői' engedéllyel rendelkezők száma. <—ray) egy ezer férőhelyes sertéshizlaldát illetve egy nagy gépműhelyt Mint ismert, az ilyen beruházások költségeinek 70, illetve — a gépműhelynél — 50 százalékát megtéríti az állam, tehát a tsz- nek csak a többit kell fizetnie. Ám ez a „többi” a hizlaldánál félmillió, a gépműhelynél háromnegyedmillió forintot tesz ki, s ennyit kifizetni „saját zsebből”, bizony nem csekélység. Mégis,-a tsz „saját zsebéből” fizeti majd a félmilliót sőt — esetleg még a háromnegyedmilliót is. Mondhatnánk persze, hogy a bank hitelt adhat ama 30, illetve 50 százalék több-kevesebb részére, s azért találták ki a hitelt hogy legyen aki felvegye. Ezt mondhatnánk. Hozzá kellene tenni viszont azt is, hogy a banknak sincs korlátlan mennyiségű pénze, s nyilván, előnybe kerül az, aki „saját zsebéből” tudja kifizetni azokat a százalékokat. Külön utakon járnak egyben és másban a bicsérdiek, s elképzelhető, hogy az idő módosítani fogja egy-két álláspontjukat Azt viszont senki sem tudja elvitatni, hogy megteszik azt, amit a népgazdaság vár tőlük, meggondoltan, megfontoltan gazdálkodnak. S ahol a vezetés megfontolt, ott nyugodt lehet a tsz-tagság Is, hiszen ott biztos a jövedelme. ( Magyar László A tavasszal nagyszabású kiállítást rendez a Pécsi Kesztyűgyár A kiállításra, amelyen színes és fekete lehér fotókon, valamint eredeti modelleken bemutatják a gyár legújabb és eddig legsikerültebb termékeit, meghívják a legnagyobb külföldi és hazai üzletfe- leket A fotóanyagot amelyből egyébként prospektus Is készül, Harkányban, a téli fürdőben készítik. Kénünkön: Pozsgai Gyöol gyl újvonalú kesztyűt mutat be. Erb János felvétel* t )
