Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

1968. J ANTIAR 14.-------------------------napló--------­L ehet-e jövedelmező egy veszteségesre tervezett gyár? Szabadkéz az anyagbeszerzésben 3 Szomorú statisztika 1967-rol Idei terveikről nyilatkoznak a Beton- és Vasbetonipari Müvek Pécsi Gyárának vezetői Új névvel kezdte az új me­chanizmust a Pécsi Betonáru- gyár. Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyára — erre a névre „hallgat” a négy üzem­mel rendelkező gyáregység, melynek központjában László Imre igazgatóval, Duba Dezső főkönyvelővel és Szilágyi Sán­dor főmérnökkel arról beszél­gettünk, hogyan készültek az 1968-as esztendő feladataira, mit tesznek a népgazdaság ^asztalára” az idén. A veszteség csökkenthető — Csak formaság, vagy je­lentősége is van névváltozta­tásuknak? — Nagyvállalatunk alapító- levelére kiható változást fejez ki a Beton- és Vasbetonipari Művek megalakulása — mondta László Imre. — Élve az új mechanizmus adta lehe­tőségekkel, bővíteni kívánjuk működési körünket. Építési és szerelési munkákat is végzünk majd. A művek most készíti elő egy olyan gyár létrehozá­sát, ahol magunk gyárthatjuk és javíthatjuk speciális gépe­inket, sablonjainkat — Mit tart az idén eléren­dő céljaik közül a legfonto­sabbnak? — A jövedelmezőséget — válaszolta az igazgató. — A művek kilenc gyára közül egyedül mi vagyunk veszte­ségre tervezve, mégpedig 11 százalékosra. Legfontosabb alapanyagunkat, a folyamka­vicsot Adonyból, a bányakavi­csot Gyékényesről, részünkre kedvezőtlen áron kell meg­vennünk. A Jövedelmezőség­hez vezető első lépcsőnek ada-‘ lékanyag ellátásunk rendezé­sét tekintjük. — Támogatja art a törekvé­süket a Beton- ét Vasbeton- ipari Müvek? — Teljesen szabadkezet kap­tunk erre — felelte László Imre. — Szerencsére nem kel­lett sokáig keresnünk a meg­oldást Ékre az évre százezer tonna zúzottkövet rendeltünk n komiét kőbányától és ezt az adalékanyagot közúton szállít­tatjuk komlói, pécsi és hirdl üzemünkbe. — Gazdasági számítások alapján határoztunk így — vette át a szót Duba Dezső. —- A kedvezőbb beszerzési ár és fuvarköltség megtakarítás révén komlói üzemünk mini­málisan egy milliót kedve­zőbb gyártmányösszetétel ese­tén 1,8 millió forintot taka­ríthat meg az idén a zúzottkő felhasználásával Hirdi üze­münknél legalább 700 ezer fo­rint megtakarításra számí­tunk, de elérhetünk 1,2 milliót Is. Előnyös, hogy a zúzottkö­vet osztályozva kapjuk, nem nekünk kell osztályozni az anyagot A pécsi üzemben fo­lyó mozaiklap gyártás évente 13—14 ezer tonna mészkőőr­leményt igényel. Az idén már magunk állítjuk elő ezt a mennyiséget hirdi zúzóüze­münkben, ami egymillió fo­rint megtakarítást ígér. így elérjük, hogy pécsi üzemünk nyereséges legyen, viszont Hirden és Komlón már nem lesz veszteség — Hogyan rendezik a dom­bóvári üzem adalékanyag el­látását? — Dombóvári üzemünk ugvan drágán, köbméteren­ként 90 forintért jut kavics­hoz. de ez még mindig kifi- zetőbb, mintha közúton hor­danánk oda a komlói zúzott­követ — válaszolta a főköny­velő. — Dombóvári üzemünk­nek legalább 50 mil'ió forint értékű termelést kell elérnie az idén ahboz. ho"v vesztesé­ge vagy minimá­lisra csökkenjen. Egymillió szőlőoszlop — Milyen új gyártmányok­kal jelentkeznek az idén a mpiacon”? — Előkészítés alatt áll az előregyártott elemekből ösz- szeállítható víkend-házak és garázsok készítése. Egymillió darab előfeszített szőlöoszlop gyártására készülünk a dom­bóvári üzemben — sorolta a főmérnök. — A szőlőoszlopot eddig darabonként 78 forint­ért hoztuk forgalomba, az új termék, bár jobb minőségű lesz, 30 forint körüli áron ér­tékesíthető, tehát nagyon ver­senyképes lesz. „Hiánycikk” volt eddig a vízzáró betoncső, amelyből százezer folyómétert gyártunk az idén. Felszámol­juk a családi ház építésnél nélkülözhetetlen BH födém­tálca hiányt is. A második ne­gyedév elején egy gyártósort állítunk be ennek előállításá­ra. — Végeztek-e piackutatást? Milyen lehetőségeket látnak az idén gyártandó termékeik értékesítésére ? — A piackutatást elsősorban a művek végzi, de nekünk is lehetőségünk van erre. A ví- kendház és a garázs iránt már sokán érdeklődtek nálunk. Megrendelést sajnos nem ve­hetünk fel, mert ez is a mű­vek hatásköre, amely így az országosan jelentkező igények­nek megfelelően koordinálja a gyártást Mi csak két cik­künk: a kútgyűrűk és az ak­naelemek értékesítését végez­hetjük önállóan — válaszolta László Imre. — Ezek össz­termelésünknek alig 1,5—2 százalékát adják. Néhány ter­méknél, főleg a „hiánycikkek” esetében indokolt a központi tervezés és elosztás. A gyárt­mányok többségénél, amint már tavaly is tapasztaltuk, szükség lesz az értékesítés de­centralizálására. Csak veszte­séget okozna nekünk és a műveknek is, ha más termé­keinkkel is úgy járnánk, mint a tavaly készült 35 000 darab útszegélykővel, amit máig sem sikerült eladni. Húsz százalékkal többet •— Az említett éj gyártmá­nyokkal mennyivel növelik az idén termelésük értékét? — Számításaink szerint 15 —20 százalékos növekedést kell elérnünk a tavalyi 116,7 millióval szemben — mondta a főkönyvelő. — A jövedelmezőség szem­pontjából viszont nem mind­egy, hogy miből gyártunk töb­bet — jegyezte meg az igaz­gató. — Ha például betoncső­ből hozhatnánk termelésünk 30 százalékát, mivel új ára szép nyereséget ígér, az rend­kívül kedvező lenne. Komoly problémáink lennének viszont, ha ez a változatlanul veszte­séges bányaidomkőnél követ­kezne be... — Bérrendszerüket hogyan alakítják az új követelmé­nyekhez és kaphatnak-e nye­reségrészesedést a veszteséges­re tervezett pécsi gyár dolgo­zói? — A múlt évben már jól bevált a jobb minőségű mun­kára és az anyagtakarékosság­ra egyaránt ösztönző prémiu- mos darabbér rendszerünk. Ezen nem változtatunk — mondta a főkönyvelő. — Bér­alap megtakarításainkat a legjobb dolgozók jutalmazásá­ra fordítjuk. A most követ­kező első negyedévi termelési tanácskozások alkalmával 300 ezer forintot oszthatunk szét, ami valóságos kis „nyereség­osztás” lesz. — Ami a kérdés második részét illeti — vette át a szót László Imre — a veszteség arányának csökkentésében nyereseg szempontjából is ér­dekeltek leszünk Ennek fel­tételei most készülnek köz­pontunkban és rövidesen el­jutnak hozzánk 1965 óta min­den esztendőben fizettünk nyereségrészesedést, remélem, az idén sem szakad meg ez a gyárunk dolgozói számára kedvező folyamatosság. Lőrincz János • Egyre több a baleset a közutakon 1536 karambol — Huszonnyolc halott Duba Dezső főkönyvelő, László Imre igazgató, Szilágyi Sándor főmérnök és munkatársunk beszélgetés közben. A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti osztálya elkészítette az elmúlt év közúti baleseteinek statisztikáját. A grafikon — sajnos — felfelé ível. Az 1966- os évben 1231 közúti közleke­dési balesettel szemben 1967- ben 1536 baleset történt. A halállal végződő karambolok száma az 1966-os 20-ról 1967- ben 28-ra nőtt. Az emelkedést szemlélteti az alábbi összeha­sonlító táblázat: 1966 1967 Súlyos sérülés 292 319 Könnyű sérülés 381 471 Sérülés nélkül 538 718 A gépjárművek közül legve­szélyesebbnek a személygép­Legfőbb „melléküzemáguk“ a mezőgazdaság Akik még 1966-os kukoricával takarmánvozuak „Mindenki irigyel bennete­ket a járásban, pedig nem csináltok semmit” — mondta a bicsérdieknek az egyik szomszédos tsz elnöke. Ma­gától értetődik, hogy azért a bicsérdiek is csinálnak vala­mit — méghozzá nem is ke­veset —, következésképp rej­tettebb értelme volt ennek a megállapításnak. Ami vitatható, s ami nem A szomszédos tsz-elnök ar­ra célzott, hogy a bicsérdiek kimaradtak egy csomó olyan dologból, amit mások meg­csinálnak, s a bicsérdiek egy­ben és másban külön utakon járnak. Csak néhány példát ennek Igazolására! A megye mind a 115 tsz-e az új tsz- biztosítást választotta, ám a 116„ tehát Bicsérd, megma­radt a régi mellett Vagy egy tucat tsz szeretne sertéskom­binátot építeni Baranyában, ám Bicsérd — hosszas fon­tolgatás, latolgatás után — kilépett a tízezres kombinát felépítésére szerveződött sza­badszentkirályi társulásból. Végül: úgyszólván minden tsz-nek van már valamilyen melléküzemága, Bicsérdnek viszont — egy kis szeszfőzdé­től meg egy saját szükséglet­re termelő építőbrigádtól el­tekintve — semmilyen sincs, s ami a legkülönösebb, egye­lőre nem is akar ilyesmivel foglalkozni. Nem biztos, hogy helyes a bicsérdiek álláspontja, elkép­zelhető, hogy néhány év múl­va más lesz a véleményük a sertéskombinátról. Kissé fur­csa az is, amit a segédüzem- ágakról mondanak, hiszen ez is egy szélsőség, csak ellen­kező előjellel. Mégsem lehet megróni őket ezért, hiszen — mint minden tsz ■— ők is önállóak, s a törvényes ke­reteket betartva úgy gazdál­kodnak, ahogy jónak látják. Bármilyen sok vitát is ka­var Bicsérd neve, el kell is­merni, hogy alapvető kon­cepcióik rokonszenvesek. Azt vallják — s büszkén vallják — például, hogy ők továbbra is a három pillérre, a hagyo­mányos növénytermesztésre, a sertésre és szarvasmarhára alapozzák a gazdálkodást. Közismert, hogy az elmúlt években — miközben öröm­mel üdvözöltük az életreva­lóbbnál életrevalóbb mellék- j üzemági kezdeményezéseket — mintha kissé elhalványult to Ina, hogy a legfőbb dolog mégiscsak az, amit a bicsér­diek emlegetnek. A szomszéd által emlegetett „irigység” másik forrása ab­ban keresendő, hogy a bicsér­diek nagyon gazdagok. A hí­rek szerint nekik van a leg­több pénzük a bankban a já­rás tsz-ei közül. Leégett 12 vagon lucemaszénájuk, de még mindig vagy 8 vagon szálastakarmány többletük van. Októberben még 1966-os őszi árpát etettek, s még ma is 1966-os kukoricával takar- mányoznak. Százhúsz vagon kukorica, árpa és más sze­mes termény van a raktá­raikban. Ha 1968-ban egyet­len szem kukoricájuk sem te­remne — ami persze képte­lenség — akkor is vagy 25 vagon sertéshúst tudnának előállítani az év végéig. Nagy Károly tsz-elnöktől és Engert Miklós főkönyve­lőtől gyakran hallani ilyen mondásokat: „Inkább kétszer mérj, mint egyszer vágj ... Lassan járj, tovább érsz” ... Magától értetődik, hogy nem veszik szó szerint ezt a las­san járást, de hogy rendkí­vül megfontoltak, óvatosak, az kétségtelen. Maximális biz­tonságra törekszenek. Sohasem volt elhanyagolan­dó tényező a biztonságérzet a mezőgazdasági nagyüzemek­ben, s még kevésbé az most, amikor a fizetésképtelenség komoly következményekkel járhat. Nem gondolkoznak tehát a bicsérdiek rosszul, az idő már nem egyszer bebizo­nyította, hogy szükség van a tartalékokra. A legutóbbi bi­zonyíték a bicsérdi és bodai tsz tavalyi egyesítése volt. A bicsérdi tsz erős volt, a bodai gyenge, a bicsérdi tsz-tag szí­vesen dolgozott, a bodai vi­szont — tisztelet a kivételnek — nem törte magát, mert rendszertelenül fizettek neki korábban. Ha ebben a hely­zetben Bicsérdnek nincsenek tartalékai, ha nem fizet nem­csak napnyi, hanem órányi pontossággal, aligha tudja megnyerni a bodaiakat, s ez­zel egyidőben megnyugtatni a bicsérdieket, hogy az egyesü­lés nem csökkend majd a jö­vedelmeket. A tartalékoknak is részük van abban, hogy mind a két célt elérték, s az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem az 1966-os 14 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedett. Hitelek nélkül Van a bicsérdi vezetésnek egy másik, gyakran hangozta­tott elve is: saját erőnkre tá­maszkodunk. Igaz ugyan, hogy más tsz-ekben Is elhangzik ez, de nem minden helyen értel­mezik olyan következetesen, mint itt A múlt évben épí­tettek egy 800 méteres ma­jor bekötőutat az idén meg­toldják újabb 300 méterrel — saját erőből. Az idén építenek kocsik bizonyultak: 468 eset- j ben karamboloztak. A rang­sorban a motorkerékpárok 352- es mutatóval állnak a máso­dik helyen, a harmadik helyet 281-es számmal a tehergépko­csik foglalják el. A balesetet kiváltó okok kö­zött — hasonlóan 1966-hoz, — az elmúlt évben is a gyors- í hajtás áll a táblázat élén. Mig ! 1966-ban gyorshajtás miatt 217 1 baleset történt, addig az el­múlt évben 296. Jelentősen növekedett a figyelmetlen, gondatlan vezetésből szárma­zó balesetek száma: az 1966. évi 178-ról 249-re ugrott ez a statisztikai mutató. Az el­sőbbségi jog meg nem adása az elmúlt évben 187 baleset okozója volt. A szabálytalan előzés, a szabálytalan kanya­rodás. fordulás is számos bal­esetet idézett elő. A gyalogo­sok is körültekintőbben közle­kedhetnének: 144 esetben a gyalogos hibájából „csikordult a fék”, — nem egyszer sajnos már későn. Ittas ember ne vezessen gépjárművet, — hangzik évek óta az ismételt figyelmeztetés. Nem sok eredménnyel. A bal­esetet okozó járművek vezetői közül 1966-ban 144-en, 1967- ben 143-an ültek ittasan a vo­lánhoz. Jelentős emelkedést mutat a balesetekből következett anyagi kár is: mig 1966-ban ez az összeg 1 millió 690 ezer forint volt, addig 1967-ben 2 millió 848 ezer forint. A Megyei Rendőrfőkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tálya a balesetek megelőzését szolgáló propagandával igyek­szik felhívni a figyelmet a helyes közlekedésre. Az elmúlt évben több mint 1600 előadást tartották a közlekedésrendé­szet dolgozói, önkéntes rend­őrök, — mintegy 70 000 hall­gató előtt. A közlekedési sza­bályokat oktató filmeket több mint 20 000 ember nézte vé­gig. A megyei sajtó és a rádió is segíti a megelőzést szolgáló propagandát: a sajtóban 269 interjú, riport, tudósítás, hír, rajzos szabálymagyarázat, fel­hívás jelent meg, a rádió 268 alkalommal foglalkozott köz­lekedési témával. A rendőrség a helyes közlekedést magya­rázó ankétokat, vetélkedőket is rendezett, jelentős segítsé­get nyújtott ehhez többek kö­zött az Állami Biztosító. az Autóklub, a Közúti Balesetel­hárító Tanács, a Vöröskereszt Mind több lesz a gépjármű, mind többen szerzik meg a gépjárművezetői jogosítványt: az elmúlt évben a megyében több mint 3000-rel nőtt a ve­zetői' engedéllyel rendelkezők száma. <—ray) egy ezer férőhelyes sertéshiz­laldát illetve egy nagy gép­műhelyt Mint ismert, az ilyen beruházások költségei­nek 70, illetve — a gépmű­helynél — 50 százalékát meg­téríti az állam, tehát a tsz- nek csak a többit kell fizet­nie. Ám ez a „többi” a hiz­laldánál félmillió, a gépmű­helynél háromnegyedmillió forintot tesz ki, s ennyit ki­fizetni „saját zsebből”, bizony nem csekélység. Mégis,-a tsz „saját zsebéből” fizeti majd a félmilliót sőt — esetleg még a háromnegyedmilliót is. Mondhatnánk persze, hogy a bank hitelt adhat ama 30, illetve 50 százalék több-keve­sebb részére, s azért találták ki a hitelt hogy legyen aki felvegye. Ezt mondhatnánk. Hozzá kellene tenni viszont azt is, hogy a banknak sincs korlátlan mennyiségű pénze, s nyilván, előnybe kerül az, aki „saját zsebéből” tudja ki­fizetni azokat a százalékokat. Külön utakon járnak egy­ben és másban a bicsérdiek, s elképzelhető, hogy az idő módosítani fogja egy-két ál­láspontjukat Azt viszont sen­ki sem tudja elvitatni, hogy megteszik azt, amit a népgaz­daság vár tőlük, meggondol­tan, megfontoltan gazdálkod­nak. S ahol a vezetés meg­fontolt, ott nyugodt lehet a tsz-tagság Is, hiszen ott biz­tos a jövedelme. ( Magyar László A tavasszal nagyszabású kiállítást rendez a Pécsi Kesztyűgyár A kiállításra, amelyen színes és fekete lehér fotókon, valamint ere­deti modelleken bemutatják a gyár legújabb és eddig legsikerül­tebb termékeit, meghívják a legnagyobb külföldi és hazai üzletfe- leket A fotóanyagot amelyből egyébként prospektus Is készül, Harkányban, a téli fürdőben készítik. Kénünkön: Pozsgai Gyöol gyl újvonalú kesztyűt mutat be. Erb János felvétel* t )

Next

/
Thumbnails
Contents