Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1968. JANüAS 1 naplő 5 Reform és kultúra A t új évben előttünk álló legfontosabb feladat az új gazdasági Bsechanizmus bevezetése, illetve az ezzel összefüggő ten- íuvalók megoldása. A legtöbb újságolvasó ember már meg tudja határozni a reform lényegét és célját: növelni a szocialista gazdaság hatékonyságát, gyorsítani a gazdasági fejlődést és ezen keresztül emelni a dolgozó nép életszínvonalát Az említett célkitűzés megvalósításának közgazdasági eszközeit jól ismerjük, de keveset beszéltünk arról, hogy a társadalmi fejlődésnek ezek nem kizárólagos tényezői. Jellegük, hatásuk determináló, de hatékonyságuk mértéke elszakíthatatlan összhangban van a társadalom kulturális életével. A társadalmi fejlődés lehetőségeinek elemzésénél erről nem feledkezhetünk el. A társadalomnak nemcsak anyagi, hanem szellemi igényei is vannak, és ezeknek együttes kielégítése jelenti és egyben biztosítja is a társadalmi fejlődést Az új gazdasági mechanizmus feladatai megkövetelik a kulturális visszahatás hatékonyságának növelését. Ez azonban csak úgy növekedhet, ha kulturális életünkben Is előbbre lépünk a tervezésben, irányításban és a végrehajtásban, ha a mostani módszerek és eszközök helyébe a reform céljának jobban megfejelő módszereket és eszközöket állítunk, vagyis korszerűsítünk. A kulturális élet összetett egymástól nagyon elütő területei a gazdaságtól eltérő tervezést. irányítást igényelnek. A kultúra termékei és szolgáltatásai a szocializmusban Is piac révén jutnak él a fogyasztóhoz, vagyis ezek a termékek és szolgáltatások bizonyos értelemben áruvá válnak. A kultúrának azonban csak egyes területein érvényesülhetnek erőteljesen a gazdasági folyamatok és csak alig kaphatnák meghatározó szerepet a piaci gazdaság spontán törvényei. A gazdasági eszközöket szigorúan alá kell rendelnünk kultúrpolitikai célkitűzéseinknek. Emellett azonban külön ki kell hangsúlyozunk, hogy a közoktatásban, a népművelésben reform jellegű változtatások nem lesznek, a szükséges változás a tervezési, a pénzügyi és az állami irányítási rendszerben indokolt csupán. Az eddigiekből is világosan látható, hogy a társadalom kulturális igényeinek kielégítése továbbra is zömmel állami és társadalmi eszközökkel történik, vagyis a gazdasági tényezők igénybevétele mellett is a kultúra szükségszerűen, továbbra is államilag támogatott terület marad. Már említettük, hogy a kulturális termékek és szolgáltatások bizonyos tekintetben áruk. Létrehozásuk jelentős anyagi befektetést igényéi és igen sok ember közreműködését feltételezi. Nyilvánvaló tehát, hogy e termékek előállításának és a szolgáltatások biztosításának legcélszerűbb, (ha nem is kizárólagos) szervezeti formája a vállalati forma. A vállalati formában hatékonyabb érdekeltségi, ösztönzési rendszert lehet kialakítani. mint az intézményi formában. A kulturális, művészeti és szolgáltatási tevékenység kétféle vállalati típusban valósul meg. A nyereségérdekeltségű vállalatok (könyvkiadó, könyvterjesztő, filmgyártó és -forgalmazó, hanglemez- gyártó és -forgalmazó, képző-, iparművészeti vállalatok) tulajdonképpen úgy dolgoznak, 'mint az ipari vállalatok. Működésükre a termelő vállalatokra érvényes rendeletek lesznek érvényben olyan eltéréssel, hogy művelődéspolitikai érdekből a központi kulturális alapból anyagi támogatást kapnak, másrészt, vi- rzont bizonyos termékeik ctán kulturális járulék fizetésére kötelezettek. E vállalatoknál a dolgozók anyagi érdekeltsége a vállalati nyereséghez kapcsolódik. Az „önköltség-érdekeltségű” vállalatok (tanszergyártás és -forgalmazás, varieté, stb.) gazdálkodásának lényege, hogy bevételeik egyensúlyban maradjanak kiadásaikkal. Ezt az egyensúlyt azonban csak úgy tarthatják fenn, ha jelentős összegű központi dotációt, illetve a kulturális alapból támogatást kapnak. Fontos az te, hogy e vállalatok megtakarítását nem vonják el, de utólagos pénzhiányukat sem térítik meg. Törekedniük kell, hogy saját bevételeiket növeljék, — de nem minden áron — ugyanis az olyan kulturális termékért, szolgáltatásért, amely nincs összhangban kultúrpolitikai céljainkkal, nekik is kulturális járulékot kell fizetni, illetve saját erőből kell finanszírozni. A dolgozók anyagi érdekeltsége a vállalat bevételi és kiadási tervének egyensúlyához fűződik. Ez a folyamat vigyázatlanság esetén tarzítólag hatna kultúrpolitikánkra. Társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán, amely determinálja az igényt, szükségszerűen kell felhasználni az olyan gazdasági szabályzókat, mint az állami támogatás, illetve a kulturális járulék kivetése. Nyilvánvaló, hogy az említett gazdasági befolyásolás kihat a kulturális termékek és szolgáltatások árrendszerére is, vagyis a vállalatok a kulturális járulék összegének egy részét áthárítják a fogyasztókra. A fogyasztó tehát drágábban jut az olyan termékekhez, mint a különböző krimifilmek, kalandregények, táncdallemezek, stb. — ezzel szemben a közérdekű kulturális termékek alacsony árszínvonalon maradnak, amit állami dotációval, konkrét termékek és szolgáltatások esetében a kulturális alapból támogat államunk. Nemcsak gazdasági meggondolásból, kultúrpolitikai érdekből is célszerű egy differenciált árrendszer kialakítása a kulturális termékek és szolgáltatások esetében, amely lehetővé teszi a mozgó árakat, anélkül hogy a jelenlegi árszínvonal lényegesen megváltozna. Ez az árrendszer megfontoltan, de kiterjeszthető a könyveken, hanglemezeken, filmeken kívül a színházi produkciókra te. Sokan felvetik, — miért hozunk be olyan filmeket, adunk ki olyan könyveket, mutatunk be olyan színházi darabokat, amelyek nincsenek szinkronban kultúrpolitikánkkal. Ha mindezt nem tennénk, nem kellene kivetni kulturális járulékot, nem kellene megváltoztatni a kulturális termékek, szolgáltatások árrendszerét stb. Meg kell mondani, hogy politikailag ellenséges termékek nem juthatnak nálunk a fogyasztókhoz, társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán azonban a társadalom tagjai (tömegekről van szó) igényelnek olyan termékéket, amelyek nem ellenségesek, de nem is közérdekűek (Cicababák, Fantomas- féle filmek, Rejtő Jenő könyvei stb.). A fogyasztók igényét ki kell elégíteni, de a rendelkezésre álló eszközökkel ellensúlyozni kell a spontán keresletet, s ezen keresztül a várható negatív hatást A z új mechanizmus természetszerűleg kihat majd oktatási rendszerünkre is. Bár hangsúlyoztuk, hogy itt nincs szükség reform jellegű intézkedésekre, de a célszerű gazdálkodás követelményén túl — minta munkaerő újratermelésének egyik legfőbb területén — az ésszerűsítés folyamataival szükségszerűen számolnunk kell mind a tervezésben, mind az állami irányításban. Maga az oktatás, túl az egyéni indítékokon, mindenekelőtt társadalmi érdek, tehát fenntartása és fejlesztése össztársadalmi gondoskodást feltételez. Itt nem érvényesülhetnek a piaci törvények, — a társadalom érdekében végrehajtandó feladatok vannak. Mivel a társadalomnak az oktatásban konkrétabb, meghatározott igényei vannak, különösen indokolt az eddigieknél igényesebb, a szükségletet jobban megközelítő tervezés. Az ilyen tervezés viszont megköveteli a gazdaságpolitika és az oktatás sokkal fokozottabb összehangolását, feltételezi a központi gondolat, az állami utasítás jellegének erősödését, amely a valóságos igények felmérésén alapul. Központilag kell meghatározni — a különböző szintű beiskolázásoknál — a szakmai csoportokat, a szakosítás mértékét, a működési normákat, a szükséges létszámot, az előbbieknek megfelelő beruházásokat. Az oktatás a lakosság számára igen jelentős társadalmi juttatást jelent E juttatást néhány évig nem lesz mód számottevően növelni, mivél a teher döntő mértékben az államra hárul, a teherbírás mértékét ugyanis a nemzeti jövedelem határozza meg. Az új mechanizmusban az oktatás területén nyújtott társadalmi juttatások egy része (ösztöndíj, menza, diákotthon stb.) mégis felülvizsgálatra szorul A juttatások mértékében fokozottabban kell realizálódni a jobb tanulásra való ösztönzésnek, a családokon belüli egy főre jutó jövedelemnek stb. Itt tehát nem az állami támogatás csökkentéséről van szó, hanem az igazságosabb, ésszerűbb és differenciált elosztásról. Olyan társadalmi igazságosságra kell törekednünk, amely magában hordja a jó tanulmányi munka megbecsülését és nagy anyagi segítséget nyújt az arra rászoruló és érdemes tanulóknak. F aitebb már szóltunk róla: a népművelésben sem lesz reformjellegű változás, de az irányításban, a fejlesztésben, a gazdálkodásban és a finanszírozásban elengedhetetlen bizonyos ésszerűsítés. A jelleggel összefüggő több szék tor óságból adódik, hogy időnként nehézkes, ellentmondásos az irányítás, összehangolatlan a beruházás, nem a legcélszerűbb a finanszírozás iránya Nyilvánvalóan a több szektorúságról nem mondhatunk le, sőt, azt még erősítenünk kell (állami, társadalmi. tömegszervezeti, szövetkezeti népművelés), de valamennyi szektorra vonatkozóan az egységes irányító csakis a Művelődésügyi Minisztérium lehet A több szek- torúságból adódó érdekeltséget viszont akkor erősíthetjük, ha növeljük, a népművelési tanácsok szerepét, szélesítjük működési területét. A népművelési intézmények anyagi támogatása mintegy 50 százalékig az államra hárul. Ezt az összeget államunk továbbra is biztosítja, de a működésnek ezután is alapvető feltétele lesz, hogy a társadalmi, tömegszervezeti, szövetkezeti, vállalati ráfordítások összege ne csökkenjen. Támogatnunk kell az olyan törekvést, hogy valamely társadalmi, tömegszervezet stb. tanácsi kezelésben levő népművelési intézményt saját kezelésbe akar venni. Népművelési intézményeink az új mechanizmusban természetszerűleg törekedni fognak bevételeik növelésére’. Mindenképpen helyeselni kell az „önköltség-érdekei tség”-re való törekvést, de nem gondolhatunk többre, mint differenciált bevétel szabályozásra. Bizonyos szórakoztató rendezvények eseién ne legyen kizárt a nyereség-érdekeltség, de nem feledkezhetünk meg1 arról, hogy a népművelési szolgáltatások alapvető funkciója a tudatformálás, a szocialista gondolkodás kialakítása. Emellett az alapvető funkció mellett lehet aztán növelni a szórakozási lehetőségeket, akár úgy is, hogy egyes arra alkalmas népművelési intézményben kulturált vendéglátó egységet hoznak létre. Csorba Tivadar MEGJELENT A Múzeumbarátok Körének első különkiadványa A Pécs-Baranyai Múzeum- barátok Köre már régebben tervezett különkiadványai közül megjelent az első kötet, amely Berze Nagy Jánosnak egyetemi hallgató korában gyűjtött népballadáit tartalmazza Az anyag eddig az etnológiai adattár gyűjteményében feküdt, felderítetlenül. A század elején Sebestyén Gyula, a neves néprajztudós, szerkesztő az Etnográfia című folyóiratban ebből a mintegy Megyénk népművelési szervei az idén is újabb rendezvényekkel gazdagítják Pécs-Baranya kulturális életét, állítanak emléket haladó hagyományainknak. Pécsett megemlékezés készül a 6-os gyalogezred „pünkösdi lázadásáról”, mint az imperialista világháború ellen felkelő katonaság és pécsi munkásság első forradalmi tettéről. A KMP megalakulásának 50. évfordulóját Komlón azzal ünnepük, hogy szobrot állítanak Kun Bélának, megemlékeznek az évfordulóról novemberben a járási székhelyeken és megyénk több városában te. Az „Éneklő Baranya” ifjúsági és felnőtt kórusainak idei hangversenyét Komlón rendezik meg abból az alkalomból, hogy a bányász- város művelődési házai tízéves sikeres működésre tekintenek vissza. A Zsolnay Kerámiagyár alapításának 100. évfordulójáról októberben helytörténeti és termékbemutató kiállításokkal, illetve a népművelés számos más eszközével emlékeznek meg. Az országos jellegű, kiemelt kulturális események sorában rendezik meg a IV. magyar játékfilmszemlét, melynek műsorában új lesz a filmnevelés népművelési feladatait és a középiskolai filmesztétikai oktatás kérdéseit megvitató tanácskozás. A pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor második, a kamarakórus harmadik, a „népek barátsága nyári szabadegyetem” pedig a tizedik alkalommal kerül lebonyolításra városunkban. A márciusban sorra kerülő műszaki propagandahónap szintén megyénk jelentősebb, népszerű ismeretterjesztő eseményei közé számít A február 25-én lezajló busójárás programját a hasonló témájú képzőművészeti kiállítás bővítésével, valamint a maszkfaragó iskola munkájának, berouta40 népballadát tartalmazó gyűjteményből hetet közölt Most Bánó István folklórista szerkesztésében, jegyzeteivel jelent meg a gyűjtemény, amely tudománytörténeti szem pontból i» igen jelentős, a folklór-gyűjtés módszertanának tanulmányozásához hasznos adatokkal szolgál. A kis kötetet árusítja te a Janus Pannonius Múzeum, de a Pécs-Baranyai Múzeumha- rátok Köre tagjainak ajándék gyanánt küldte eL tóinak gazdagításával rendezik meg. A siklósi várfesztivállal, a fúvószenekarok találkozójával egyidőben a KISZ ismét megszervezi az ifjúsági írók országos konferenciáját valamint a fiatal képzőművészek táborát, ahol kiállítást nyitnak az előző táborozáson született alkotásokból. A szigetvári Zrínyi emlékünnepség programját az ifjúság szocialista hazaszeretetre nevelésének szelleme hatja át Az idén is sor kerül a KISZ vezetők szigetvári tanácskozására, úttörők harci játékára, kiállítások, dzsámihangverseny szervezésére. A fentieket számos más hagyományos és új kezdeményezésnek számító rendezvény egészíti ki, melyekről most csak címszavakban szólunk. A megyei kulturális események közül ilyen lesz a magyar és szovjet irodalom reprezentatív alkotásait bemutató előadóművészeti és szavalóverseny, a dunántúli amatőr tánczenekarok találkozója, majd októberben a „múzeumi hónap”, melynek kapcsán a Janus Pannonius Múzeum a KMP 50. évfordulójára emlékező helytörténeti kiállítással jelentkezik. Pécsett — ahol minden hónapra jut valamilyen jelentős kulturális esemény — az említetteken kívül márciusban rendezik meg a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatát, áprilisban az éneklő ifjúság napját, június—júliusban a szabadtéri színházi estéket, az OKISZ táncfesztivált, a Tettyei szombat esték műsorait, a Mecseki karnevált, szeptemberben a pécsi fúvószenekarok napját, majd decemberben a pécsi zenei hét hangversenyeit, opera- előadásait, balettestjeit, — az egész évi gazdag zenei program összefoglalását. Újévi ajándék az úttörőknek Harminckét oldalas a Pajtás Nagyszerű újévi ajándékot kapnak úttörőink az új esztendőben. Népszerű lapjuk, a Pajtás, amely eddig 16 oldalas terjedelemben jelent meg, január 11-től duplájára növekedve, minden héten 32 oldallal lepi meg olvasóit. A megnövekedett terjedelem szükségessé tette a Pajtás szerkesztőségének bővítését, átszervezését. Vasvári Ferenc, a lap fő- szerkesztője, aki eddig a Dunántúli Napló főszerkesztője volt, az új profilú Pajtásról az alábbi tájékoztatást adta; — A szerkesztőségünkbe érkező sok ezer levél — hangzott a válasz — már régóta azt tükrözi, hogy a tíz-tizennégy éves úttörő korosztály tagjai színesebben, érdekesebben szerkesztett újságot igényelnek. Miért nincs több vers, novella a Pajtásban? Miért nem olvashatunk többet a tudomány és a technika legújabb vívmányairól? Szeretnénk jobban megismerni úttörőcsapataink, valamint a külföldön élő gyerekek életét! Rendszeresebben szeretnénk hallani kedvenceinkről, a színészekről, táncdal- énekesekről, élsportolókról! — olvashattuk a levelekben. Az új, terjedelmesebb Pajtás igyekszik minél jobban kielégíteni ezeket az igényeket. A KISZ Intéző Bizottságának határozata ugyanis azt tűzte feladatul elénk, hogy lapunk tül; tűzze mindazt, ami olvasóit a családban, az iskolában, a baráti körben és az úttörőcsapatban foglalkoztatja: elégítse ki a gyermekek irodalmi, művészeti érdeklődését, tudományos és technikai ismeret- vágyát. A rovatok élére a gyermeki világot jól ismerő pedagógusok, írók, újságírók kerültek, mint például Hunyadi József, a „Hollós vitéz”j a „Pepitó”, a „Kék hegyek kapitánya” című népszerű regények írója, Papp László költő, Pető Gábor, az Élet és Tudomány volt rovatvezetője. A 32 oldalas Pajtást, amelynek új ára 1,50 forint lesz, a posta — úgy mint eddig — az iskolába viszi. Húszé/ ren a Gyermcktzínházbaii A kicsiny látogatói körében rendkívül nagy népszerűségnek örvendő pécsi gyer- mekszínház állandóan teltház előtt tartja előadásait és a kapunyitás óta eltelt egy év alatt húszezren látták bemutatott darabjait. A színház együttese február 5- én Jékely Zoltán „Mátyás király juhásza” című darabjának bemutatójával jelentkezik 7400 ifjú bérletese, a gyermekszinház pécsi rajongót előtt. Kulturális program I968’ra Szoboravatás Komlón Amatőr tánczenekarok találkozója Pécsett Százéves a Zsolnay-gyár A k V *
