Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

napló IMS. JANIT AK % 4 A két tsz-szövetség elnökének nyilatkozata ló zárszámadásra számítanak Sok helyen meghaladják a múlt évi jövedelmeket — Napirenden a földtörvény végrehajtása — Takarmánybank, gépjavító társulás Kétszázhetvenfiatezren a Mecseki Kultúrparkban. A. tél mindig a leltározás, zárszámadási előkészületek, a tervezés időszaka volt a tsz- ekben. Az idén, ezzel párhu­zamosan napirendre került az új tsz- és földtörvény végre­hajtása is. Ebben a helyzetben kerestük fel Fischer Ferencet, a Duna és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetségé­nek elnökét és Papp Zoltánt, a Mécsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetségének elnökét, azzal a kéréssel, hogy nyilat­kozzanak a tsz-ek időszerű problémáiról. Dunántúli Napló: Eddig csak Mágocs és Bikái tartott zár­számadást a megyében, több, mint száz tsz-ben még csak ezután kerül rá sor. Mit vár­hatunk az 1967. év zárszám­adásaitól? Fischer Ferenc: A szövet­ségünkhöz tartozó 42 tsz-ben jól haladnak a zárszámadáso­kat előkészítő munkák. Előze­tes ismereteink alapján, a tsz-ek gazdálkodási mérlege jól alakult, általában elérik, több helyen meghaladják a tavalyi, jó jövedelmi szintet Volt és van a szövetségünk területén hat olyan tsz, amely : a kedvezőtlen természeti vi­szonyok és egyéb okok miatt nem tudott eléggé megerősöd­ni. A zárszámadási előkészüle­tekben zökkenőkét, gondokat okoz az a tény, hogy egyes felvásárló vállalatok — Vető­magtermeltető, illetve Állat- forgalmi Vállalat — nem ve­szik át a tsz-ek termékeit, illetve, ha át is veszik, keve­sebbet fizetnek ki az összér­tékből, mint amennyire a tsz-ek a TOT — Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa í— tájékoztatója alapján szá­mítottak. Zavart okoz az is, hogy a tsz-ek az ez évi hitel- lehetőségekről és kamatfelté­telekről nem kaptak kellő tá­jékoztatást. Egyes pénzügyi rendelkezések nem eléggé vi­lágosak. Papp Zoltán: Közismert, hogy a szövetségünkhöz tarto­zó 74 tsz mintegy fele belvíz sújtotta területen gazdálko­dik, s mindemellett két pusz­tító jégverést éltünk végig az elmúlt évben. Nyilvánvaló, hogy e helyeken nem lesz akkora a jövedelem, mint amennyit eredetileg vártunk. Nem egy tsz-ben okoz ez gon­dot A 74 tsz egészét tekintve viszont pozitívan nyilatkozha­tok, hiszen — az elemi csa­pások ellenére — valószínű, jobb zárszámadásunk lesz, mint bármikor korábban, Az idei zárszámadás nem olyan, mint a korábbiak vol­tak. Áz új gazdasági mecha­nizmus időszakában élünk, nőttek a követelmények, több elmélyülést, munkát igényel a zárszámadás és tervezés, mint régebben, örömmel látjuk, hogy a tsz-ek megértették ezt, hiszen a zárszámadást meg­előző év végi leltározások még sohasem voltak olyan alapo­sak ' és pontosak, mint , most. Nekünk is gondot okozott néhány állami felvásárlási vállalat, de szerencsére, si­került megegyezni velük, pél­dául az Áílatforgalmi Válla­lattal. A megállapodás sze­rint, "a vállalat a szarvasmar­ha és hízósertés esetében a december 31-ig elért súlyt az akkor érvényes szerződéses áron, az 1968. évi ráhizlalt súlyt az új árakon fizeti ki a tsz-eknek. Az állatok pénz­ügyi átvétele idejében lebo­nyolódik. Dunántúli Napló; A zár­számadások idejére a tsz-ek nagy vonalakban már kidol­gozzál. az új termelési terve­ket. Mit tartalmaznak e ter­vek? Mit építenek a tsz-ek? Papp Zoltán: Nagy sertés­kombinátok épülnek Szabad- szén tk'rályon és Mágocson, tsz-te'íeldo1 eozó 'á ’ás ala­kult ' .< uderiAc­tisztgyár épül Baksán. s to­vábbi 5 tsz adott a szövet­ségnek megbízást, hogy vé­gezzen gazdaságossági számí­tásokat; mibe kerülne és mi­lyen haszonnal járna újabb lucernalisztgyárak építése? Nekünk is gondot okoz az a tény, hogy nem tájékoztat­tak bennünket kellő részletes­séggel az új hitelfeltételekről. Mint mindig, most is külön téma a „vizes” tsz-ek sorsa. Igen nagy örömmel fogadtuk, hogy szövetségünk 18 tagszö­vetkezetét kiemelték, követke­zésképp náluk állami erőfor­rásokból fognak elvégezni minden vízrendezési, meliorá­ciós munkát. Csalódva vettük tudomásul, hogy Zádor, Drá- vasztára, Okorág, Rózsafa, Szigetvár neve kimaradt a kiemelt tsz-ek listájáról, pe­dig — megítélésünk szerint — az ő helyzetük sem kedve­zőbb, mint azé a 18 tsz-é. Tudjuk, hogy sok millió fo­rintot igénylő vízrendezési programot bonyolítanak le a Szentegáti Állami Gazdaság területén, aggodalmat kelt bennünk viszont az a tény, hogy Rózsafán, Szentdénesen, Királyegyházán, Okorágon, Teklafalun és Kétújfalun, te­hát az állami gazdasággal szomszédos tsz-ekben — ed­digi ismereteink szerint — 1966-ban még nem lesz ilyen rendezés. Szerintünk egyidő- ben kellene véghez vinni ezt. Az ilyen és ehhez hasonló problémákról tárgyalni sze­retnénk Dégen Imre elvtárs- sal, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjével is. Meghívtuk, s reméljük, hama­rosan ellátogat hozzánk. Fischer Ferenc: Nálunk Szederkény, illetve Babarc, s a többi között Belvárdgyula bonylít le nagyobb „sertés- programot”. Pogány és Lappó további nagy, pecsenyecsirke „gyárakat” épít. A szövetség azzal a gondolattal foglalko­zik, hogy gépjavító állomást hozunk létre, a tsz-ek közös vállalkozása alapján. Itt kap­na helyet az AGROKER ki­helyezett raktára is. Általá­ban: jól halad a termelési tervek készítése. Sajnos, van­nak még bizonytalansági té­nyezők is, mert egyes válla­latok eddig csak előszerző­dést kötöttek a tsz-ekkel. Ez a helyzet például a kender­nél, zöldségnél és burgonyá­nál. Végleges szerződésekre lenne szükség. Dunántúli Napló: Napirend­re került a pártoló tagok, for­mális tsz-tagok, alkalmazot­tak ügye, a föld- és háztáji kérdés, tehát sok minden, ami­vel az új tsz- és földtörvény foglalkozik. Hogy állunk e két törvény végrehajtásával? Fischer Ferenc: A pártoló tagok ügyét lényegében már rendezték, s hamarosan ren­dezik a formális tsz-tagokét is. Véménden, Lippón, Nagy- nyárádon és másutt egész sor alkalmazott kérte felvételét a tsz-be. Az alapszabály, mun­karend, ügyrend elkészítése már bonyolultabb dolog, mert a TOT azt ígérte, hogy több mintát fognak kapni a szö­vetségek, illetve a tsz-ek. Ed­dig azonban csak egy minta érkezett meg. Nagyon sok vi­tát okoz a háztáji azokban a tsz-ekben, amelyekben fog­lalkoztatottsági gondok Van­nak. A háztáji föld nagysá­gát ugyanis a végzett mun­kától teszik függővé. Felvető­dik a kérdés: Mi legyen azzal a tsz-taggal, mennyi háztájit kapjon az, aki többet dolgoz­na, mint amennyi munkát a vezetőség biztosítani tud? Ez bizony fogas kérdés, amit szö­vetségünk közeli elnökségi ülése is megtárgyal majd. Két-hárorn alternatívát dolgo­zunk ki, s ezeket kiküldjük a tsz-ekbe. Papp Zoltán: Nálunk is gon­dot okoz az a tény, hogy az alapszabály, munkarend, ügy­rend e1 készítéséhez nincs elég m’.n'.ánk. i/livel a dolog na­gyon sürgős, a szövetség jo­gászának, valamint a tsz-ek jogászainak összefogásával 4 munkabizottságot alakítottunk a minták, illetve változatok kidolgozására. Elhatároztuk még, hogy 1968-ban, lépésről lépésre haladva minden tsz- ben előadásokat tartanak a jogászok, amelyeken népsze­rű, közérthető nyelven Ismer­tetik az új tsz- és *>#öldtör- vényt Ami a pártoló tagokat, for­mális tsz-tagokat, illetve al­kalmazottakat illeti, nálunk is úgy alakulnak a dolgok, mint testvérszövetkezetünk­nél. Nekünk is sok bajunk van a háztájival. Megkérdő­jelezzük például, hogy he­lyes-e évi 150 munkanap mi­nimumot követelni egy 64 éves embertől, attól, akit a következő évben már nyug­díjba küldünk? Meggondolan­dó ez, hiszen ha így ten­nénk, sok embert megrövidít­hetnénk a háztájival. Szemé­lyenkénti elbírálásra volna szükség. Dunántúli Napló: Tudjuk, hogy a két szövetség még nem készítette el 1968-as munka­tervét. Feltételezzük viszont, hogy nagy vonalakban már kialakult a program. Papp Zoltán: Gazdaságossá­gi számításokat folytatunk. Arra vagyunk kiváncsiak, hogy kifizetődő lenne-e, ha a tsz-ek összefogásával gépja­vító társulást, illetve értéke­sítési vállalkozást hoznánk létre. Ez utóbbi a tagszövet­kezetek közötti áruforgalmat bonyolítaná le, a malac és vemhes üsző adás-vételétól kezdve a vetőmag akciókig, zöldség és gyümölcs progra­mig. Magától értetődik, inten­zív kereskedelmi kapcsolatba lépnénk a TÁSZI-val, a test- vérszövetségekkel és mások­kal. Az is felvetődött, hogy jó volna létrehozni egy ta­karmánybankot. Nemcsak adás-vétellel foglalkozna ez, hanem bizományba helyezés­sel is. Ha például X tsz-nek 10 vagon fölös kukoricája, Y tsz-fiek ugyanannyi takar­mányhiánya van, akkor — a takarmánybank közvetítésé­vel — egyszerűen átadnák Y tsz-nek azt a kukoricát, s csak az új termésből kellene visszaadnia. X tsz Is jól jár­na, hiszen nincs tárolási gond­ja és nem lenne tárolási vesz­tesége sem. Végül az is fel­vetődött, hogy egy tsz-közi laboratóriumot hozunk létre, talajminták, takarmány-bei - tartalmi és egyéb vizsgálatok céljából. Bár aránylag nagy beruházással járna ez a la­boratórium, azt hiszem hamar kifizetődne. Fischer Ferenc: Mi is gaz­daságossági számításokat vég­zünk, a tsz-ek megbizásából, különösen a segédüzemágak létrehozását előzik meg ilyen számítások. Ki fogjuk terjesz­teni termelésfejlesztési, ke­reskedelmi szaktanácsadó te­vékenységünket is. Az elnök­ség a szövetség belső ügy­rendjét már jóváhagyta, az ez évi költségvetés előtervét szintén. A többi is napirend­re kerül hamarosan, hiszen január 20-át követően elnök­ségi, azután pedig küldött- gyűlést tartunk — fejezte be nyilatkozatát Fischer Ferenc elvtárs. ML L. Tavaly húsvétkor nyílt a Mecseki Vidámpark és októ­ber 31-én zárták az évet. Ez idő alatt egymillió 30« ezer forint bevételre tettek szert, mert 73 ezer felnőtt és 30 ezer gyerek látogatott el a parkba. A szabadtéri színpad könnyű­zenei műsorainak is sok né­zője volt. 38 ezer felnőtt és 11 ezer gyerek szórakozott itt az év folyamán. Itt kell megje­gyezni, hogy a városban, a Káptalan utcában lévő szabad­téri színpad is a Mecseki Kul- túrparkhoz tartozik, s az Itt lezajlott előadásokra 10 500 je­gyet adtak el. A vidámparkban a legnép­szerűbb játék az óriáskerék, a halászat és az elvarázsolt kastély volt. melyek az idén is üzembe lépnek. Feltétlenül szólni kell a dodzsemről, mely­nek műszaki átadása decem­ber végén történt, s mire men­nyit a vidámpark, búm kocá­val az érdeklődök rendelkezé­sére áll. így egyszerre negy­ven személy utazhat az ötletes kisautókban. Az állatkert most is nyitva, az állatok többsége meleg, téB szálláson várja a látogatókat. A múlt év végén a Tódor ma­ma két kis mackót ellett, e ezek a tavaszra már az állat­óvodában szórakoztatják a lá­togatókat. Az állatkertet tavaly 7S ezer felnőtt és fi ezer gye­rek látogatta, s Így a Mecseki Kultúrparkban 27t even for­dultak meg összesen. Bár a vidámpark zárva, né­hány asszonynak van elfoglalt­sága télen is: slmilabdákat készítenek, s az ország min­den vidámparkjába — a fővá­rosiba is — Pécsről szállítják ezeket az ajándéktárgyakat. A tormában maradáshoz kellenek a gyakorlatok Tél a manézsban Az elektromos hősugárzó otthonos, kellemes meleget áraszt a kényelmes rekamié- val, villanytűzhellyel, ebédlő­asztalkával és a kényelem megannyi kellékével ellátott főnöki lakófülkében. Bánovits János nem nagyon bánkódott az iménti gyér publikum miatt. — Legszívesebben abba is hagynánk már mindent tava­szig, de sajnos nem ilyen egyszerű a dolog — mondotta. — Mert legkevésbé a bevé­telhez, mint inkább a formá­ban maradáshoz kellenek most már ezek a gyakorlatok. Ugyanis február végén még szerepelni akarunk a mohá­csi Busó-napokon, s ezzel be is fejezzük a téli turnét. És utána? A tavaszi hóna­pokban még „sátort vernek” Jugoszláviában, majd vissza­térnek megszokott tanyájuk­ra, a fővárosi Vidámparkba. Az elmúlt 15 évben bejárták Olaszország, Románia nagyobb városait, de mégis a legutób­bira a görögországi vendég- szereplésre gondol legszíve­sebben. — Náluk még nagy kultu­sza van ma is az ősi „Leó- dáréknak”, az oroszlános pro- ! dukcióknak, gondolhatja hát, j hogy nem jöttünk üres zseb- j bel haza tőlük. Na persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteget fel is emésztenek a kiadásaink. Évente közel 100 ezer fo­rintba kerül a mozgó objek­tum fenntartása, beleértve a két oroszlán eltartását is ami 35—10 ezer forintot vesz el évente a bevételből. Nem is beszélve az állandó rizikó­ról. — Ha ír rólunk, akkor fel­tétlenül oszlassa el a közön­ség tévhitét a szerintük jám­borrá szelídített oroszlánok- ; ról — mondotta. És bizonyí- j tékul elmesélt egy hátborzon- 1 gató történetet — Hat évvel ezelőtt Mis- ] kolcon majdnem tragédiával j ért véget az első bemutatko- j zásunk. Szimba testvére a ! motoros produkciótól meg- j őrült és súlyosan megsebesí-: tette az egyik női artistámat. S amikor ostorral és vasbu-1 zogánnyal a segítségére «let­tem, engem is összemarcaft- golt az őrjöngő bestia. Félévig nyomtam utána a kórházi ágyat. Persze az állatot azon­nal ki végeztettem, mert ilyen vérengzés után többé nere alkalmas a produkciókra. Mégis megmosolygott, ami­kor megkérdeztem, hogy ilyen szörnyű előzmények után is van bátorsága az idomárko­dáshoz. — Nem volnék őszinte, ha azt mondanám, hogy csak passzióból csinálom az egé­szet, mert az artistáim, meg jómagam is a bevételekből élek, de azt elhiheti, hogy en­gem is, őket is legelsősorban a szereplés szenvedélye ins­pirál a veszélyek vállalására. Enélkül már el sem tudnám képzelni az életemet... Aztán elnézést kér, hogy neki még dolga van az orosz­lánokkal, mert..; — Hideget jósolt éjszakára a meteorológia és ilyenkor a dupla almozáson kívül védő­ételt is biztosítanom kell a számukra — mondotta és hoz­zá Is fogott az „oroszlán­diéta” elkészítéséhez. Két-két liter forralt tejbe néhány to­jást ütött, majd sárgarépa re­szelékkel sűrű péppé keverte és már szólította is magához az állatgondozót. — Az ő feladata az etetés, az enyém a dreszírozás — magyarázta. — A szoktatás miatt kell ez. Ugyanis a vad­nak meg kell szoknia, hogy tőlem csak kemény, vezénylő szavakat kapjon, mert etet- getéssel, babusgatással kőny- nyen elherdálhatnám előttük a tekintélyemet... — s —grr­időiéráslelentés Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, néhány helyen futó hőzáporral, az élénk, helyed­ként erős déli, délnyugati szél északnyugati, északira fordul és néhány helyen viharossá fokozó­dik. Helyenként, főleg északkele­ten hófúvás. A szombati enyhü­lést vasárnap lehűlés követi: Így napközben a hömérsékle: fokoza­tosan csökken, várható éjszakai hőmérséklet plusz 1—minus« 4, nappali hőmérséklet •—mínusz ü fok között. A rmiH. év végén új, napfényes -zékhézba költözött át a Pécsi Állami Gazdaság központja, az Miaui Gazdaságok Országos Köz­pontjának Baranya megyei Főosztálya, valamint a Mecsek és Drá­va menti Termelőszövetkezetek Szövetsége. Képünk az új Köztár­saság téri szék házat ábrázolja. I i » A „halálmotorosok” beme­legítésképpen néhányszor kö- rülszáguldják a vaskatlan ol­dalát és a másféltucatnyi „publikum” előtt kezdetét veszi a műsor. A „magas motorozás” lélegzetelállító kö­rei után a „Bánovits-produk- ció” két oroszlán sztárja kö­vetkezik. Bánovits mester megsuhintja ostorát, majd a sípjába fúj, mire Szimba és Tarzan néhány szökelléssel el­foglalja helyét a katlan kö­zepén és oldalán elhelyezett padozaton. És ha lázadozó mor­gással, vicsorgással is, de el­tűrik a köröttük száguldó motor fülsiketítő dörgését Aztán néhány „szolidabb” mutatvány után, ami abból áll, hogy Bánovits mester kar­ja, feje eltűnik néhány pil­lanatra az oroszlánállkapcsok mögött vége is az előadás­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents