Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1968. JANUAR t napló 3 ‘Kerekasztal-beszélgetés Mi ran a „startlapon“? 1967: a mélypont és a csúcsok éve — Az emberek tudják, mit hoz a holnap Kossuth - bánya vezetői az üzem f eladatairól Az ország legnagyobb széntermelő bányaüzeme a komlói Kossuth-bánya, mely a volt Kossuth-, Anna- és III-as aknák összevonásával nőtt óriássá. Az erők és eszközök koncentrálásával nemcsak egy nagy-létszámú és sok szenet adó üzem jött létre — a foglalkoztatottak száma közel négyezer, a termelés a. napi 860—380 vagon körül mozog, —- de megteremtődtek a korszerű és gazdaságos szénki- hozatal műszaki és személyi feltételei is. Kossuth-bánya nagyságát tekintve a nemzetközileg optimálisnak kimondott üzemhatáron belül van, s a műszakiak számát, hozzáértését, a fizikai dolgozók be gyakorlottságát és munkaszeretetét nézve a világ bármely bányaüzemével kiállja az ösz- szehasonlítást Ez a bánya egy kicsit a jövő, s a hazai szénbányászat számára az egyetlen járható utat jelzi. A kérdés: hogy készültek az űj mechanizmusra, s milyen reményeket fűznek az elkövetkezendő esztendőkhöz? — éppen ezért az egész iparág szempontjából érdekes. Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Kovács János, a Kossuth-bányai pártbizottság titkára, Brandt Béla üzemi főmérnök, Hermész Miklós geológiai vezető, Bán Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára és Bálint Ernő, KISZ-bi- aottsági titkár. Az első „asztalra kerülő” téma: — mt h ásott as ad, as „átmenet” évet Főmérnök: Egy előrebocsátással kell kezdenem: üzemünk az elmúlt esztendőben mind a termelés, mind az egyéb mutatók tekintetében elmaradt az előirányzattól Hogy minek köszönhető ez — még felsorolni is sok. A 3-as telepben tűz és sújtólégrobbanás volt; az egyik koncentrációban vízbetörés, másutt a felgyülemlett metán akadályozta a munkát Mindezt geológiai zavarok tetézték — egyszóval az elmúlt esztendő sok tekintetben mélypontnak számít az üzem történetében. Párttitkár: Ha már a bajoknál tartunk: a múlt év elején fellobban to tt szénellenes hisztéria — bocsásson meg, úgy mondom, ahogy érzem — megzavarta az embereket A létbizonytalanság hatása kettős volt: egyrészt sokan elhagyták az üzemet, másrészt csökkent a munkakedv és a fegyelem. Éves szinten napi ICC—110 produktív munkással volt kevesebb emberünk, a szükségesnél. — A Január elsejei raj* előkészítése tékát enyhén szólva rosszul sikerült.. . Párttitkár: Erőfeszítéseinket két területre koncentráltuk. Megjavítani a termelési feltételeket — ez volt. az egyik cél, s egyértelművé tenni a holnapot az emberek előtt — ez a másik. Az új mechanizmus elfogadtatása nálunk egyet jelentett a létbiztonság visszaadásával. Főmérnök: Mondok egy számot: 1966-ban 323,6 forint volt az önköltségünk tonnánként. Tavaly — az első kilenc hónap adatai alapján —, 303.8 forint — tehát majdnem húsz forinttal kevesebb! Ez is 1967. mérlegéhez tartozik, s azt bizonyítja: az emberek megtették, amit az adott viszonyok között tehettek. — MJ volt hát 15«8. Január t-én — az ÚJ gazdasági tne- ebaoizmus indulásakor — V ossuth-báayaiak „startlapján”? Főmérnök: Az év műszaki előkészítését már 1967. utolsó negyedében megkezdtük. Üj .koncentrációkat alakítottunk ki, tartalekmunkahelyeket rendeztünk be. Bevezettünk több technológiai módosítást és üzemszerűen alkalmaztuk a fejtési termelékenység növelését célzó víznyomásalatti robbantást, mely a kísérleti időszakban jól bevált Geológiai vezető: Még egy fontos dolog: megváltoztattuk a termelés szerkezetét A bányászatban ugyanis az a helyzet hogy nem minden telep egyformán jól fejthető, s bizony sok kellemetlenséget okoz, ha egyidőben több rossz tulajdonságokkal rendelkező fejtés üzemel. Most ..malmozunk”: ilyen is van, olyan is ... — Sok szó esik a szén minőségéről ... Főmérnök: Mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt képesnek kell lennünk az új viszonyok között a manőverezésre. Nekünk olyan szenet kell termelnünk, amit az értékesítési osztály el tud adni, éppen ezért óriási felelősségük van a szénvagyon- kutatóknak. Eddig elég volt azt tudni, hol, mennyi szén van — most már azt is tudni kell, milyen az a szén ... Geológiai vezető: Az üzemek egyébként megkapták az igazgatóságtól a számukra megengedett hamuszázalékot Nálunk ez 36—37 százalék. Magától értetődő tehát, hogy az űj munkahelyek kialakításánál ezt kell figyelembe vennünk. " A vemenyfcépesaéf egyik kritériuma a műszaki színvonal állandó emelése. Mit tettek és mit terveznek ezzel kapcsolatban? Főmérnök: Nem tétlenkedtünk. A Bányászati Kutató Intézettel közösen kidolgoztuk a fém tárnok 50 foknál mere- dekebb fejtésekben való alkalmazásának technológiáját — ami eddig lehetetlen volt A meredek telepdőlés kény- szerített bennünket a védő- hálós fejtési mód továbbfejlesztésére is: az idén már harminc fokos dőlés mellett is omlasztani fogunk, ami ugrásszerűen növeli a termelékenységet. A szén „omlóssá” tétele és a por lekötése szempontjából fontos az injektálás. Eddig 2,5 méteresek voltak a lyukak, a most bevezetésre kerülő űj módszer akár 10 méteres lyukak fúrását is lehetővé teszi... — Kossuth-báays egyik jellemzője, hogy u Özemben tok a (lata! mflszakL Kama törik-c ez az „aranytartalék”? KISZ-titkár: Százon felül van a harminc éven aluli mémökök-technikusok száma. Továbbképzésükről, szervezett foglalkoztatásukról a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa gondoskodik. Két év alatt 19 szakdolgozatot írtak a legégetőbb üzemi problémákról, s az üzemvezetés jelentős . pályadíjakkal jutalmazta ezeket a tanácsokat SZB-titkár: Hogy milyen perspektívái vannak itt egy tehetséges műszakinak, hadd soroljam fel néhány vezető műszaki életkorát. A főmérnök 35, a helyettese 33, a bányamester 30 éves. A körlet- vezetők — 4—500 ember főnökei —, átlagosan 32—35 évesek ... — Ismert-* már az Idei szén- Isény pontos nagysága? Főmérnök: Kossuth-bánya előirányzata 1 millió 100 ezer tonna szén. aminek a kitermelésére adott is minden feltétel. SZB-titkár: A tervvel kapcsolatban van egy újdonság: a négy negyedév termelési előirányzata nem egyenlően oszlik meg. A legtöbb szenet — a piac igényeihez alkalmazkodva —, az első és a negyedik negyedévben kell adnunk — Még nem beszéStttnfe a baleset! statisztika alakuláséról _ Főmérnök: A sok baj mellett ezen a téren „csúcsot” javítottunk tavaly: húsz év után először az elmúlt évben nem volt halálos baleset Kos- suth-bányán. X AMWft&ÍC: JMWS..TÄWS*Zárszámadás Bikalon Fővárosi művészek szórakoztatták a tsz-tagokat Tegnap délelőtt tartották meg a bikali Szabadság Tsz utolsó önálló és eddigi legszebb zárszámadó közgyűlését. Sok évig tartott ugyanis. míg a hegyes-völgyes területű, kedvezőtlen adottságú tsz megerősödött. Még 1963- ban is a gyenge tsz-ek kategóriájába sorolták őket. 1964- tői kezdve azonban gyorsuló ütemben javultak a gazdálkodási eredmények. Szíven Kálmán tartott beszámolót, aki — a mágocsi Bélié Tsz-ben viselt elnöki tiszte mellett — már négy éve társelnöke a tsz-nek. A gyűlés után több mint másfél millió forintot osztottak ki a tsz-tagság között nyereségrészesedés elmén. A tsz-tagok tehát tegnap kapták kézhez a 18 ezer forintos évi jövedelem utolsó summáját. A bikali tsz még a mült év decembereben egyesült a mágocsival, $ január elsejétől kezdve már mágocsi Béke Tsz néven folytatja a gazdálkodást. Az űj, egyesült tsz elnöke Sziveri Kálmán. Délután egy óra után Vörös Sári. Tekeres Sándor, Jágó Vera magyamóta- és népdalcsokrokkal szórakoztatták a tsz-tagokat a dombóvári Dörömbözó-zenekar kíséretében. Este vidám zár- számadási bált tartottak a községben. — A hivatalos tervekben lerögzített feladatok mellett nyilván egyénileg la mindenki tűzött maga elé valamit, amit senkitói sem kérnek majd ugyan azámon, de sokat jelenthet az első „mechanizmus” év sikere szempontjából... Párttitkár: Jobban kell a jövőben politizálnunk a helyes, jó eredményeket szülő műszaki, gazdasági jellegű intézkedésekkel. Az új mechanizmus sikere a mi számunkra itt dől él Kossuth- bányán — s ezt szeretnénk mindenkivel megértetni Főmérnök: Ez az üzem több akna összevonásával jött létre, s mint közismert, sok a magasan képzett műszaki. Olyanok is szép számmal vannak, akik többre képesek, mint amit hivatalból nap mint nap tenniük kell. Azt szeretném elősegíteni, hogy mindenki minden kérdést magáénak érezzen, s bátran „lépje mindenki tűi a határkőrét”, ha segíteni tud. Geológiai vezető: Sokszor mondjuk kissé irigykedve: könnyű a kisüzemeknek, mert ott olyan a kollektíva, mint egy nagy család. A jelek itt is biztatóak, ezt kell erősíteni. SZB-titkár: A gazdasági vezetéssel a szocialista brigádok „szétrobbantása” miatt van a legtöbb vitánk. Nagyobb körültekintéssel kell intézni az egyébként valóban szükséges áthelyezéseket... KISZ-titkár: A fiatalok sokat beszélnek a KlSZ-érdek- védelemről. Én ügy érzem az is jelentős siker lenne ezen a téren, ha sikerülne beindítani egy lakásépítési akciót... Békés Sándor Az országban egyedülálló szervezeti forma Megalakult a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat Uj vállalat költözött a Sal- lai utca 7-be. Az „alapítás” dátuma 1968. január 1, tehát még meg sem száradhattak a betűk a cégtáblám. Bemutatjuk a Pécs-Baranya megyei Beruházási Vállalatot. Nemcsak ezért, de mert szervezeti formájában egyedülálló az országban. Előzmények A Baranya megyei Beruházási Vállalat korábban Megyei Tanács költségvetésében megrendelt beruházások bonyolítását végezte, valamint tsz-eknek dolgozott A Pécsi Városi Tanácsnál is működött egy hasonló szervezet Nagyjából párhuzamos munkát végeztek. Ért a párhuzamosságot szüntették most meg: egyesültek — egy tervező részleggel bővülve. , Miért most? Az egyesülés lehetősége korábban is meg volt, de központi utasításra lett volna szükség. A két szervezet ugyanis más-más gazdálkodási rendszerben működött. Hovatovább azonban annyira megértek a feltételek, hogy napirendre kerülhetett az egyesülés. A fúzióval az új beruházási vállalat ütőképesebb lett, hatékonyabb munkát végezhet, eredményesebben lehet szervezni. Felépítése Pécsi Kertészet! és Parképítő Vállalat Siklósi ót? Üzemegységéin nyílnál* a jácintok, amelyek hamarosan a boltokba kerülnek. Fofo; rtAcz Károly A vállalat osztályokból, csoportokból áll. A terület előkészítő csoport szanálásokkal foglalkozik. Építésre alkalmas állapotra készíti elő a munkaterületet A tervezési osztály műszaki tervezési munkát végez. Műszaki osztály három csoportra tagolódik: a területi és a városi csoportra, amelyek a megyei illetve a pécsi beruházások bonyolítását és műszaki ellenőrzését Végzik. Harmadik: az általános csoport, amely önálló közműves! tési és mélyépítési munkákkal foglalkozik. A külön gazdasági csoport a könyvelési és adminisztrációs teendőket látja el. A vállalat létszáma 63, a volt Baranya megyei Beruházási Iroda 39, a Városi Tanács 13 szakembert adott és felállítottak egy külön II fő« tervező részleget. Az átállás novemberben kezdődött Azóta lázas munka folyik. A legnagyobb gond: indítani a vállalatot Csak generálrendelkezés látott eddig napvilágot, a vállalat működésével kapcsolatban egy csomó részletkérdés még tisztázatlan. Ennek ellenére meg kellett szervezni az ügyrendet, dönteni kellett szervezési, személyi kérdésekben, el kellett készíteni a kollektív szerződést, ezenkívül elemezni kell a múlt év munkáját A költözködést a múlt héten befejezték. (A tervező részleg a Városi Tanácson maradt, a vállalati kollektívát, ha minden jól megy, jövőre hozzák össze egy épületbe). A jövő héttől az űj szervezeti formában teljes vállszélességgel szeretnének dolgozni. Vállalati jelleg A Pécs-Baranya megyei Beruházási Vállalat feladatait elsősorban a Pécs Városi és a Megyei Tanács 5 éves fejlesztési tervei határozzák meg Csak ezen felül, vállal bonyolítást tsz-ek, illetve idegenek (például a Posta stb.) részére, akár más megyében is. Vállalati jelleggel működnek tehát — részesedési és fejlesztési alapot képeznek, adót fizetnek a tanácsnak — azzal a különbséggel, hogy a többi vállalatnál a feladatok nincsenek kötelezően előírva, míg itt nagyrészben, igen. A szó szóró« értelmében tehát nem is önálló vállalat, de ez: más szempontból annál előnyösebb, hiszen biztosított a vállalat „kenyere”. Mindez nem jelenti art, hogy nem végeznek például piackutatást, vagy nem kon- kurrálnak más beruházó vállalatokkal. (Például az ÉM. Pécsi Tervező Vállalattal a MEZÖBER-rel stb.). Egyrészt marad fölös kapacitás, másrészt a hosszú távra szóló fejlesztési tervek sem száz- százalékosak, valószínűleg „nem jön be” minden megbízás. Figyelemmel kísérik tehát a Városi és Megyei Tanács tervosztályán bejelentett beruházásokat. Levélben vagy személyesen máris 'megkeresték a számításba jövő vállalatokat és tsz-eket — felkínálva szolgáltatásaikat Négymillió forint díjbevétel Milyen beruházások lebonyolítására kaptak megbízást az idén? A Városi Tanács lakásberuházásaira, az uránvárosi és a szigeti városrészben. Ez hosszú évekre szóló folyamatos feladat Lakásépítkezéseket bonyolítanak le még Mohácson, Szigetváron, Komlón és ők kaptak megbízást a Cement- és Mész- műtől a siklós—beremendi lakásépítkezésekre is. Egy sor termelőszövetkezet rendelt az idén hizlaldát, istállót, magtárat gépműhelyt stb. a vállalattól. Terveikben szerepel a siklósi kenyérgyár, a siklósi vár felújítása, a pécsi űj postaközpont a 140 személyes harkányi turistaszálló; ruházati áruház és az elektroakusztikai gyáregység építése Komlón. A Pécs-Baranya megyei Beruházási Vállalat több irodaház beruházásának lebonyolítására is kapott megbízást: Komlón az OTP-tót a Víz- és Csatomaművektől és a Földtani Kutató Vállalattól, Szigetváron az MSZMP tői. Elvállalnak ezenkívül számlák ellenőrzését szaktanácsadást. a szanálásoknál, a kisajátítási tervek elkészítését, geodéziai munkákat, valamint beruházási programok készítését A beruházások lebonyolításának volumene 1968- ha» 320—350 millió forint lesz. Nagyjából a következőképpen oszlik meg: Pécsnek 200, a megyének 100, a tsz-eknek 30 és idegeneknek 20 millió forint Mindez négymillió forintos díjbevételt jelent a vállalatnak, amiből egymillió forint a tervezési munkákból főijük be. Míklósvarí íoítajj 4 i 4
