Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
IMS. JANUAR to. napló 7 Min dolgozik? Három kérdés három képzőművészhez Rouen-tól Kaposvárig Martjna Ferencet asztalánál, postáját bontogatva találom. Az egyik levél Franciaországból jött — A rouent polgármester Irta. Megkapták az anyagot, köszönik, a város könyvtára vette birtokába, ez év elején kiállítják. Melyik anyagot? Hát ter- mészetesen a Bovaryné-ll- lusztrációkat Martyn Ferenc az eredeti rajz-sorozatot Rouen városának ajándékozta, tekintettel Flaubert és a Madame Boravy-történet rouenl vonatkozásaira. A dolgot a Kulturális Kapcsolatok Intézete bonyolította le, valamint a párizsi Magyar Intézet. A köszönőlevél hangja bizonyítja, hogy egy ilyen gesztus egy művész részéről milyen sokat jelent két nép kulturális kapcsolatainak ápolásában. Akkor tehát a kérdésre, hogy mit hoz ez az esztendő, máris Itt egy válasz: a Bo- varyné-rajzok kiállítását Franciaországban. S mit még? — Örömmel készülök egy kaposvári kiállításra —mondja a mester. — A Rlpp! Rónai Múzeum, Takáts Gyula Igazgató rendezi, s a terület képzőművészei egyedi rajzokat állítanak ki. Jó alkalom lesz, hogy sok mindent felmérjünk. Főként: mennyiben tudjuk visszaadni a grafikában a társadalmi erőket, problémákat Végignézzük a Joyce-tTluszt- rációkat, számszerűit 21 lap, az elmúlt év nagyszerű termése. Az Ulysses-sorozat tehát kész, most Berzsenyi izgatja Martyn Ferencet 1968- ban néhány lapot rajzói a Berzsenyi-versekhez. A kiteregetett rajzok felett ravaszkásan féloldalt néz a mester és nevet: — No, persze, nemcsak ezt csinálom ám. Képeket festek ... fis ebben az évben la ott Vesz nyilván minden nagyobb kiállításon. Legközelebb a Galéria Magyar Grafika kiállításán. Mire képes a zománc? Lantos Ferenc tavaly nyár óta a Bonyhádi Zománcgyár gyakori és nagyon meleg vendégszeretetét élvezi. A gyárbeliek kivétel nélkül érdeklődéssel nézik a képzőművész próbálkozását, s minden segítséget megadnak munkájához. A kérdésre ezzel válaszol: — Folytatni szeretném a zománc-kísérleteket. A zománc rendkívül időálló, mozgékony anyag, vagyis köny- nyen szerelhető, és jóval olcsóbb, mint a kerámia, a mozaik. Ezért az épületek külső és belső terében egyaránt nagy alkalmazási lehetőségei vannak. Nem használtuk ki kellőképpen ezt a kitűnő anyagot, s a gyáriak szerint nem is nagyon foglalkoznak vele. Az idén ki szeretnék kísérletezni olyan egyszerű, méretükben változtatható, egymással sokféleképp variálható alapformákat, amelyeknek gyártása nem okoz technikai nehézséget, s amelyek a variálhatóság miatt sokféle hatásúak (a geometrikustól a játékosig) és felhasználni is sokféleképp lehet. A tervező ízlése, igénye, az épületek jellege, rendeltetése szerint. A munka kísérleti stádiumban van, a gyár biztosított számomra egy kb. 30 négyzetméternyi területet a kísérletek céljára. Egyrészt Ab Ulysses- sorozat bál tehát a sokszorosítható alap formákat akarom megtervezni, másrészt az egyedi alkalmazás lehetőségeit kutatni Ez azt ts jelenti, hogy a nyár nagy részében Bonyhádon dolgozom majd. ahol a gyárban sokat segítenek, s velem együtt nagy reményeket fűznek a zománc épületdíszítő perspektíváihoz. Kőfaragás Siklóson Rétfalvi Sándor Kővágó- szöllősre készített nagyméretű kőszobráról épp egy esztendeje írtunk. A szobor azóta ott van a helyén, bár még nincs felállítva. A fiatal szobrász maga faragta ki a figurát. Mennyi munka lehet benne? Ügy gondolja, talán nyolc hónapi, napi tíz órával számolva. Vagyis rengeteg. — De nem bánom, s továbbra is azt tartom, hogy jobb, ha az ember maga fa ragja meg a követ. Nagy reményeket fűzök Siklóshoz, ahol az Idei művésztelepen szerzünk különleges követ, olyat, amiből burkolófalat készítenek. Kiváló kő. bár mi a hulladékot kapjuk, vagyis nem szabályos formákat. Tehát nyáron kőfaragás Siklóson, fis különben? — Meghívtak néhány pályázatra, egy budapesti partizán-emlékmű és egy Petőfi- szobor pályázatára. Szentlő- rincre emlékérmet készítek. Lesznek közös kiállítások, amire készülnöm kell. Júniusban feleségemmel együtt állítunk ki Székesfehérváron H. E. @ Zománc mozaikterv Q Szoborvázlatok Három lenlngrádi feflráplsfcotaf ltja-tqmói iát vendfgill a Művelődésügyi Minisztérium. A szovjet vendégek Pécsre ts elfőttek, t kirom napig ismerkedtek a várossal, a nécsi középiskolákkal. Képünk Leon Francevics Csirica, a Leöwey Klára Gimnázium harmadik c. osztályában. ♦ THALIA VENDÉGE Ilyen címmel adott szerdán este műsort a Petőfi Rádió. A műsorban Martyn Ferenc beszélt színházi élményeiről, Sartre: Legyek című darabjához készült díszleteiről, általában a színpadi díszletek problémáiról. A műsort a rádió egy későbbi időpontban megismétli. V Forgatják az örsi-filmet. A második világháború utáni rrishácsi nemzetiségi életről szóló örsi Ferenc-fil- met Dömölki János rendezi A forgatásra csütörtökön este megérkezett a kilenc főnyi stáb és ezzel a forgatás megkezdődött. ▼ Dom bay Győző néhány rajza látható ezekben a hetekben a Magyar írók Könyvesboltjában elhelyezett tablón. A tabló, havonkénti váltakozással. fiatal helyi képzőművészek rajzait mutatja be. azokat, amelyek betekintést nyújtanak a képzőművész műhelyébe. ♦ AMATÖR TÄNCDAL- ÉNEKESEK Február 2-án és 9-én pécsi amatőr táncdalénekesek szakmai bemutatóját rendezik meg az ifjúsági presszóban. A KI MIT TUD-ra benevezett 4 zenekar és 8 énekes mutatkozik be két csoportra osztva, s ezzel ts készül a városi döntőre. DIÁK-SZÍNJATSZÖ NAPOK A Somogy megyei Tanács az idén első ízben rendezi meg a csurgói diák-színjátszó napokat. Ebbe Pécsről a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum, a Nagy Lajos Gimnázium, a Janus Pannonius Gimnázium és a Polláck Mihály Építőipari Technikum színjátszó csoportja nevezett be. Közülük választják ki a résztvevő két együttest. <> Haraszti Pál szombaton délben bemutatta a szakmai közönségnek a Tiborc utcai iskola részére készített 11 négyzetméteres mozaikját amely az iskola földszinti zsibongójában került elhelyezésre. Q Megtartotta közgyűlését a héten a TIT művészeti szakosztálya. A négy év munkáját összefoglaló titkári jelentés után megválasztották az új vezetőséget. Tag- lai: Debitzky István. Pandúr József, Antal György, Soltra Elemér, Tillai Ernő, Romvári Ferenc. Szenzációs le’et Szigetváron! ' Nemrég adtunk hirt arról, | hogy a Szigetvárt Várbaráti Kör a Kossuth Lajos alapította Országos Védegyletnek számos eredeti iratát találta meg. Most pedig arról kaptunk értesítést, hogy gyűjtőmunkájuk során birtokukba került Mlhall Alexandrovics 3aknnyinnak, Marx kor társának egy beszéde, melyet 1847. november 29-én mondott el Párizsban A beszéd eddig még sehol sem jeleni meg. de 2 francia James Guillame tóidból származó Bakunyin-életrajz (Párizs. 1907.) megemlékezik róla, Bakunyint ennek íz előadásnak következményeként — a párizsi orosz követség kérésére — kiutasították Franciaországból. Az értékes kortörténeti dokumentumot a Várbaráti Kör egyik tagja, nuruez István szigetvári középiskolai történelem szakos tanár kapta meg tanulmányozásra. Durucz István a beszédet a közeljövőben a sajtóban Ismertetni fogja. O Szava lók bemutatkozása. Február 11-én a Bartók klubban mutatkozik be az a mintegy 35 pécsi versmondó, aki benevezett a KI MIT TUD?-ba. O Róka meg et szőlő. A szentlőrinci irodalmi színpad néhány évvel ezelőtt megye- szerte nagy sikerrel mutatta he Fiqueiredo* Róka meg a szőlő című darabját. Tekintettel a jelenlegi görögországi helyzetre az együttes most felújította ezt az előadást és sorra járja vele a megyét. N em sveretem n Irodalmi babonákat. Nem hiszem el például, hogy egy ezeroldalas regény „rangosabb” alkotás, mint egy kétsoros epigramma. A műfaj! előítéleteket sem kedvelem. Hogy a novella — megint csak példaként említve — „előkelőbb” műfaj, mint a tanulmány; hogy a vers íróvá avat, de az emlékirat nem. Már azért sem lehet egészen így, mert műfajok születnek és meghalnak, változnak és alakulnak, elévülnek és föltámadnak. Az értékek, az arra érdeme* művek pedig kiállják az idő próbáját. Itt van például az a „műforma”, amit Jobb szó híján szociográfiának nevezünk. Annyira fiatal, hogy még magyar szót »cm találtunk rá. Társadalomrajz? Környezettanulmány? — így lehetne talán nevezni. Fiatal műfaj, a kritikusok é* az esztéták mégis sokat vitatkoztak már róla. Meddig terjednek mfifa»i keretei, melyek az ismertető legyei, milyen változatai és iskolái vannak, irodalomnak nevezhető-e egyáltalán, fejlődése fölfelé ívelő „tendenciát” mutat avagy vesztegel? És amíg az elméleti emberek ezeken a gondokon törik a felüket, rendre-sorra megtelnek a folyóiratok szociográfiai írásokkal, és a kiadók kötetbe rendezik és az olvasó asztalára helyezik a szociográfiai gvű ttomén veket. A műfaj műhdáról ma már annyit bízvást elmondhatunk, hogy nálunk a k*t háború közti időszakban élte virágkorát, a megnőtt társadalmi érdeklődé* fordította az írók figyelmét feléje, ■ ekkor születtek a műfaj ma már klasszikusnak számító alkotásai Is: ILLYÉS GYULA könyve, a PUSZTÁK NÉPE és a NAGY LAJOS keze alól kikerült KISKUNHALOM, A szociográfia napjainkban lemérhető megújulása mögött is a fokozott társadalmi érdeklődés, végső soron magában a társadalomban lezajló változások Intenzitása munkál. „Akik nemcsak statisztikai táblázatok alapján (amelyek egyébként nélkülözhetetlenek) nézik az ország állapotát, hanem a valóságos élet sokféle változatait, sőt alig realizálódott tendenciáit Is látják, nagyon érdekes és gondolkodásra kényszerítő jelenségekről adhatnak számot” — mondja VERES PÉTER annak a gyűjteményes kötetnek egyik írásában, amelyre ezúttal szeretnénk a figyelmet fölhívni. A szociográfia! írás ezt akarja: „a valóságos élet sokféle változatait” megmutatni. Olyan tájakra kalauzol, ahol soha nem jártunk, olyan embereket tesz barátunkká, akiket nem ismerünk. Egyedi eseteket mond el az fró. személyes véleményét osztja meg az olvasóval. Éles szemmel figyel, tapasztalatot gyűjt, jelzéseket ad le. Nem akar általánosítani, nem akar elvont véleményeket rögzíteni. Egyéni „szemmértékkel” közelít a jelenségekhez, de a kor és a társadalom legizgalmasabb kérdéseire kíván rámutatni: gondolkodásra kényszerít. „Eger emlékek és álmok városa nekem...” — így kezdődik m egyik tréa. A másik: „Láttam egy sivatagot »»est köreiében ...” A harmadik: „Nem akarom elfelejteni a nylr- madai tanyai iskola tanítóját...” Az első személyű fogalmazás mögött azonban a köz dolgaiért érzett felelősség, az országban, népben, nemzetben gondolkodás igénye dolgozik, az a kívánság, hogy társadalmunk törvénye mindenütt érvényesüljön. Mert a szociális törvények és Intézkedések megvannak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének gondjaink. Az utcáról eltűntek a koldusok, de GALGÖCZI ERZSÉBET a győri városházán még 200 köz- segélyezettről szerez információt. Évente gombamód épülnek az új házak, de SU- KÖSD MIHÁLY olyan vidéki lányokkal találkozik Pesten, akik a főváros! munkahelyért ezt Is vállalják: „Az ágyrajáró este nyolctól reggel hétig használhatja fekhelyét.” A falu művelődése és a szőlőtelepítés, a gyári munka és a bányászat, a tanya- világ és az urbanizáció, a maszekolás és a tyúkperek, a szaporulat és az Ifjúság — ezek a kérdések mind ott kavarognak a kötet lapjain. Baj-e, ha a harminc írásból azt a hármat emeljük ki. amelyhez több közünk van? Azért, mert pécsi folyóirat közölte őket először azért, mert baranyai—tolnai témájuk van. s azért is. mert szerzőjüket ismerjük, illetve egyiküket — fájdalom, csak így írhatjuk — ismertük. LEMLE GÉZA már nem veheti kézbe a SZEMMÉRTÉKKEL című kötetet, trását 1966-ban közölte a Jelenkor? többnyire itt jelentek meg szociográfiai dolgozatai. Ezúttal egy baranyai cigánytelepülés életét vizsgálja; törekvése szimpatikus: a felszín alá akar látni. „Gálykút helyzete látszólag megnyugtató csak” — írja. Egy tanácsi jeientV kiragadott mondatait szembesíti a valósággal, és így sikerül többet és mást mondania annál, amit a cigánylakosság helyzetéről eddig tudtunk. TOMA ADAM a Szekszárdi Állam! Gazdaságba kalauzolja olvasóit, s a gazdaság Igazgatójáról, egy ..nehéz emberről” — akt egyébkén? GAI AMlíüS LAJOS filmlének, a MEGS Z Á LLOTT A T?n«k i« '»gvik fő modellje volt — rajzol oortrét. A szenvedélyes hangú írás igen időszerű kérdésre tapint: a korszerű mezőgazdasági közgondolkodást sürgeti. A kötet harminc írásából a legjobbak — FÉJA GÉZA, CSOORI SANhOR.. VOL- O'WA GVÖRGY. VÁCI MTH'TV v'FRrS PÉT TíR írása - mellé zárkózik RAB FERENC munkáia. Kár. hogy ritkán vállalkozik ebhoz hasonló, naevohb formátumú feladatra \ SAVMARTA FAUTREK pTV munkás közösség; forvrílA profét mutatja he. Igényesen, nórok nélkül közvetlen hangon. nagvon öszfutér* humorra?. S kö-?Spn az óie-W-ó is vall •vuinkáférá!. veHé? a,a’-kfe<t p?f#»»n??i*nf s azt a rokonszenves körös «éget. ahn? nem szólam: munka az ember é* tőkének a mércéje ...” TÜSKÉS TIBOR M A » „Szemmértékkel" emberközelben
