Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
ms. JANITÄU 28. napló 3 A Központ] Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) időnként az elmúlt évben ia hiány volt Az építőipar 11 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban. ezen belül a betonelemgyár- tás kb. 21 százalékkal nőtt. A hagyományos építőanyagok termelése mérsékeltebben emelkedett. A gépipar 1967-ben 9 százalékkal termelt többet, mint . 1966-ban. Jelentősen nőtt 1966. évhez képest a szocialista or- : 6zágokba irányuló gépkivitel, különösen közlekedési eszközökből. A könnyűipar termelése 1967-ben 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1966-ban. A . felsőruházati cikkek termelése, valamint a cipőtermelés kb. 13 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti .szintet Jelentősen nőtt az év folyamán a ruházati cikkek exportja is. — A bútoripar termelése — az előző évi- gyors fejlődés után — 1967- bön mindössze 3 százalékkal emelkedett A bútorbehozatal mintegy 50 százalékkal nőtt 1967-ben az építőipar kb. 12 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban. A termelés növekedését a foglalkoztatottság 3 százalékos és a termelékenység kb. 9 százalékos növelésével érték eL Az év folyamán átadott építmények költségvetési összege 14,5 százalékkal, az év végén kivitelezés alatt álló építmények költségvetési összege 9,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. — 1967- ben az országban kb. 61000 lakás épült 6000 lakással több, mint 1966-ban. Az állami építőipar 13 százalékkal növelte lakásépítési tevékenységét Mezőgazdaság — élelmiszeripar 1967-ben a mezőgazdaság össztermelése valamivel nagyobb Volt mint az előző év- • ben és lényegében a tervnek megfelelően alakult A növénytermelései^ bélül a kalászosok termésátlaga és termésmennyisége nagyobb volt mint 1966-ban. Kenyér- gabonából 2,9 millió tonna tér jnést takarítottak be, 21 százalékkal többet mint egy évvel azelőtt A búza kát holdanként! termésátlaga 14,9 q volt (hektáronként 25,8 q), 19 százalékkal magasabb, mint a rekord termésű 1965. évben. A szarvasmarha-állomány (több mint 2 millió darab) és ezen belül a tehénállomány is (kb. 780 000 darab) 1967- ben kis mértékben ugyan, de emelkedett A sertésállomány az előző évi jelentős visszaesés -után 1967-ben nőtt és az év végén kb. 6 600 000 darab volt 1967-ben * mezőgazdasági termékek piaci felhozatala 7 százalékkal meghaladta az 1966. évi szintet / Az élelmiszeripar termelése egy év alatt 9 százalékkal nőtt A növexedés kb. egyötöde a tartósítóiparban realizálódott A közlekedési vállalatok 1967-ben 274 millió tonna árut szállítottak, 3 százalékkal többet mint az előző évben. Ezen belül a vasúti áruszállítás mennyisége lényegében nem változott a tehergépkocsik által szállított áruk súlya 8 százalékkal emelkedett — Az év folyamán a személyszállítási teljesítmények kis mértékben emelkedtek. 1967-ben a vasútnál a villamosvontatás aránya 20 százalékra, a Diesel-vontatásé 30 százalékra emelkedett, a gőzvontatás aránya pedig az 1966. évi 59 százalékról 50 százalékra csökkent. — 1967-ben új utak építésére kb. 30 százalékkal ' többet fordítottak, mint 1966-ban. Beruházások 1967. évben a beruházások — előzetes adatok szerint — a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal nőttek és ezzel a beruházások 1966. és 1967. évi összege jóval meghaladta azt I amennyivel a harmadik ötI éves terv a tervidőszak első két évére számolt. A beruházásokon belül 1967. évben legnagyobb mértékben az import gép-beruházások emelkedtek, de számottevő volt a hazai gyártású gépek és az építési beruházások növekedése is. Az 1967. évben felhasznált beruházási összegnek csaknem felét az ipar és az építőipar, kb. 15—15 százalékát a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére fordították. 1967. folyamán több fontos új létesítményt helyeztek üzembe, köztük a Borsodi Vegyi Kombinát Karbamid- üzemét, a Dunai Kőolajipari Vállalat Paraffinmentesítő Üzemét, a Csepeli Csőgyár újabb csőgyártó üzemét Befejezték a Magyar Posztógyár dunaújvárosi üzemének és a Csepeli Papírgyárnak a bővítését. Elkészült a hódmezővásárhelyi új Porcelángyár egy újabb részlege. Székesfehérvárott 750 vagonos új hűtőház létesült, megkezdte működését a napi 450 q kapacitású kelenföldi kenyérgyár. Befejeződött a Budapest— Záhony vasútvonal villamosítása, melynek következtében a vasúti forgalom Hegyeshalomtól Záhonyig villany vontatással bonyolítható le. Átadták rendeltetésének a , .Budapest” Körszállodát, a veszprémi „Veszprém” Szállót, az Aggteleki Turistaszállót és a jelentősen kibővített esztergomi „Fürdő” Szállót. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése érdekében ABC áruházakat létesítettek Kecskeméten, Komlón, Pécsett, Kaposvárott és Harkányban. Uj, modern kórház kezdte meg működését Orosházán és Salgótarjánban, megkezdődött a karcagi új kórház átadása. Az év folyamán számos általános és középiskola épült, többek között Salgótarjánban, Miskolcon, Özdon, Győrött és Pécsett. Külkereskedelem 1967-ben a külkereskedelmi forgalom is nagyobb volt annál, mint amekkorával a terv számolt. Az összes forgalmon belül a behozatal — főleg a gépek és egyes fogyasztási cikkek (pL a hús) jelentős terven felüli importja folytán — 13 százalékkal emelkedett. A kivitel 7 százalékkal volt több, mint 1966-ban. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag — és fél- késztermék import az átlagosnál kevésbé nőtt. Az átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedett a gépek és a fogyasztási cikkek behozatala. A kivitelen belül a legnagyobb hányadot kitevő gépSzükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Társadalmi munka és anyagi érdekeltség Ügy gondolom, nem véletlen, hogy éppen napjainkban vált ki élénk vitát az úgynevezett érdekképviseleti műszakok gondja Jó és egészséges dolog az, ha gazdasági vezetőink keresik a termelőmunka „rejtett tartalékait”. Az anyagi érdekeltség előtérbe kerülése számos partikuláris érdeket mozgat meg, ez önmagában helyes, szükséges, feltétele a kibontakozó gazdasági versenynek. De a nyereség mindig szocialista jellegű gazdasági eredmény legyen, s már nem lenne az, ha csak a nyereség puszta gazdasági mutatója vezetne bennünket. Tudatosan érvényesítenünk kell gazdaságilag csupán csak köz- [ vetve hasznos össztársadalmi érdekeket is. export, valamint az ipari fogyasztási cikkek exportja nőtt jelentősen. — 1967-ben külkereskedelmi forgalmunkat a szocialista országokkal növeltük nagyobb mértékben. Az év folyamán az összes forgalomnak 68 százalékát a szocialista országokkal, 35 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Külkereskedelmi mérlegünk — az 1966. évi aktívummal szemben 1967. évben passzív egyenleggel (behozatali többlettel) zárult A szocialista és a fejlett tőkés országokkal bonyolított forgalomban behozatali többletünk, a fejlődő országok viszonylatában kiviteli többletünk volt A lakosság jövedelmei és ások felhasználása 1967-ben a lakosság jövedelmein belül a pénzbevételek mintegy 150 milliárd forintot tettek ki, 10 milliárd forinttal, 7 százalékkal többet, mint 1966-ban. A jövedelmek reálértékének növekedése — a fogyasztási cikkek árszínvonalának kis mértékű emelkedése folytán — ennél valamivel mérsékeltebb volt 1967-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme — a tervet meghaladó mértékben — kb. 6 százalékkal nőtt 1966- hoz képest A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme kb. 5 szá zalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke enné] valamivel nagyobb mértékben (6—7 százalékkal) emelkedett A munkás-alkalmazotti reáljövedelem emelkedésében az egy keresőre jutó reálbér (3—3,5 százalékos) növekedése mellett szerepe volt annak, hogy a társadalmi juttatások jelentősen nőttek, és hogy kis mértékben a keresők száma Is nőtt Családi pótlék címén 1967- ben 7 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző évben. Jelentős összeget folyósítottak gyermekgondozási segély címén is. 1967-ben a kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva — 105 milliárd forint volt, 10 százalékkal nagyobb, mint 1966-ban. (A terv a forgalom kb. 3—1 százalékos növekedésével számolt) Az összes forgalmon belül a lakosság áruvásárlásai valamivel kisebb mértékben, 9 százalékkal nőttek, míg a kö- zületek és a vállalatok 28 százalékkal több árut szereztek be a kiskereskedelemtől, mint 1966-ban. Az év folyamán az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 9 százalékkal, a ruházati cikkeké 7 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 13 százalékkal nőtt A lakosság áruellátása 1967- ben általában kielégítő volt Egyes termékekből azonban, mint pl. sertéshúsból, egyes építőanyagokból a keresletei nem mindig tudták kielégíteni. 1967-ben a lakosság szolgáltatásokra 7 százalékkal több pénzt adott ki, mint 1966-ban. Ezen belül a kulturális kiadások 8 százalékkal, a közlekedésre és a posta szolgáltatásaira fordított ösz- szegek 9 százalékkal nőttek. A lakosság takarékbetétállománya 1967. december 31- én 24,8 milliárd forintot tett ki. A takarékbetét-állomány az év folyamán tovább nőtt, de kisebb mértékben, mint 1966- ban. Népesség, egészségügy Az ország népessége 1968. január 1-én kb. 10 236 000 fő volt, mintegy 39 000 fővel több mint egy évvel korábban. (Az előző három év átlagában a természetes szaporodás évi 31 000 főt tett ki.) Az ezer lakosra jutó élve- születések száma — az 1966. évi lassú emelkedés után — 1967- ben 7 százalékkal tovább nőtt és 14,5 ezreléket tett ki. Ez az arány azonban még mindig alacsonyabb az európai átlagnál. Az élveszületések számának növekedése és a halandóság kis mértékű emelkedése mellett az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az 1966. évi 3,6 ezrelékkel szemben — 1967-ben 3,8 ezrelék volt. Az orvosok száma egy év alatt 800 fővel nőtt és 1967. év végén 21 000 főt tett ki. 1967. december 31-én tízezer lakosra 20,5 orvos jutott. 1967. végén 2000 kórházi ággyal több állt a betegek rendelkezésére. mint egy évvel korábban és ezzel a kórházi ágyak száma 81 500-ra emelkedett. Az 1967. év folyamán kiadott könyvek példányszáma mintegy 5 százalékkal nőtt 1966. évhez viszonyítva. 1967. év folyamán a külföldiek 2,4 millió alkalommal keresték fel hazánkat, a magyar állampolgárok 1 millió esetben utaztak külföldre. A hazánkba látogató külföldi turisták száma kb. másfélszeresre nőtt. Legtöbbször Csehszlovákiából és Jugoszláviából utaztak Magyarországra. Valamelyest emelkedett a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma is. Budapest, 1968. január 28. Központ] Statisztikai Hivatal Konkrét megítélést Az „érdekképviseleti műszak” nem szép, de mással nehezen helyettesíthető kifejezése sokféle tevékenységet takar. A tömegszervezeti politikai munkától a sportig, a kul- túrmunkától az államszervezet mindennapos működésével összefüggő kötelességekig, tevékenységek széles skáláját fogja át, s beletartozik a dolgozó kiképzésére, továbbtanulására fordított átmenetileg improduktívnak mutatkozó munkaidő is. Ahányféle feladatról van szó, annyiféleképpen lehet a helyes mér téliét, módot, formát meghatározni. Mi a helyzet például a „társadalmi munkával”? A társadalmi munka tiszta értelmében az össztársadalom javára végzett ingyenes tevékenység. Igazi értékét az adja meg, ha a dolgozó nem fizetett munkaidejét, hanem szabadidejének. egy részét áldozza erre. Ha sokan végeznek társadalmi munkát, akkor megvan az érdekek összhangja, mert nem jut senkinek sem túlzottan sok társadalmi feladat. A mércét nem szabad a konkrét körülmények ismerete nélkül megvonni, lehet, hogy társadalmi rendezvényt a munkaidő egy része alatt kell tartani. De ez már baj, ha társadalmi, közéleti tevékenység úgyszólván csak a munkaidő alatt zajlik. E célra valóban igénybe lehet venni például a ..szabad szombatokat” is, de arra már ismét ügyelnünk kell, nehogy végülis csak formális értelemben legyenek szabadok ezek a szombatok. Az önálló elszámolás monFóliaházakat építenek a tsz-ek Tavasz a télben Télen is „hízik“ a kelkáposzta Egy hónap múlva megjelenik a zöldhagyma datja élesebben, hogy a kieső munkaidőt az a szerv téríts« meg, amelynek érdekében a vállalat alkalmazottja tevékenykedett Vannak jogszabályaink, amelyek ezt előírják Így például a népi ülnök működésének ideje alatt a bíró-' Ságok térítik meg az ülnöH kieső átlagkeresetét a vállalatoknak. Nem elképzelhetetlen például az sem, hogy hosszabb tartamú távoliét esetében a kulturális, vagy sport célra igénybevett személy munkabérét is a kikérő szerv fedezz®. Ez természetesen megfontoll közgazdasági számításokat és a költségvetések bizonyos mértékű átrendezését kívánná meg. Aligha lehet azonban elhárítani a vállalatokról az állampolgári kötelességét esetileg teljesítő dolgozó keresetének megtérítését. Törvényes gátja talán nem volna olyan jogszabály meghozatalának; amely a rendőrséghez, vagy a bírósághoz beidézett tanú munkamulasztásának vállalati veszteségét az elítélt vádlottra hárítaná át. A gyakorlatban azonban félő, hogy igazolódna a régi mondás: többe kerülna a leves, mint a hús. Ez a megoldás ugyanis hihetetlenül bonyolult adminisztrációt kívánna. . Például csak a pécsi járásbíróságon egy-egy nap 2—300 tanút is kihallgatnak a tárgyaló bírósági tanácsot Ezeknek a tanúknak a legkülönbözőbb vállalatok a munkaadói, amelytől igazolást kellene beszerezni a tanú havi átlagkeresetéről, majd utána vállalatonként és személyekre bontva kellene átutalni as összeget, A különféle levelezés és a sokféle átutalás az adminisztrációt . jelentősen megnövelné. Hasonló lenne a helyzet a tanácsoknál, a honvédségnél, de a megtérítésre igényt tartó vállalatoknál is. Hatáskörök tisztulása A gazdasági reform bevezetését szolgáló jogalkotási munka számos vitás ügy elintézését egyszerűsítette. Egyes bizottságok megszűntek, más szervezetek tevékenysége meggyorsult. De a hatáskörök rendezése, azon belül pedig az eljárások szabályainak bürök- ráciamentesebbé tétele még szívós kodifikációs tevékenységet fog igényelni. Gondolkozni lehet például olyan kérdésen is, hogy minden polgári peres ügyben igénybe kell-e venni népi ülnökök részvételét! (Itt is lehet érdekütközés, mert például a bírósági érdek azt kívánja, hogy a vállalatok legkiválóbb dolgozói végezzék ezt a fontos közfunkciót, a vállalatok viszont éppen őket nélkülözik a legnehezebben.) Érdemes azon Is gondolkozni, hogy az állami munka más területein is csak azok a közügyek legyenek társadalmi bizottságok elé utalva, amelyek valóban megkívánják, hogy intézésük során a lakosság a közvetlen részvétel alapján maga dönthessen. A szocialista demokratizmus, a dolgozóknak a közügyek elintézésében való részvételét mind tartalmasabbá kell tennünk, de okvetlenül el kell kerülnünk a szükségte'en értekezleteket vagy a különböző szervezetek fölösen párhuzamos munkáját. Dr. Csiky Ottó — Gépi könyvelési központ épül Cserkúton. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, ahol csak alkatrészből 19 ezer fajtát tartanak nyilván a gépi központ jelentősen meggyorsítja majd az adatszolgáltatást. A lyukkártya-rendszerű elektromos számítógépek 24 óra alatt szolgáltatnak feldolgozott adatokat, ilymódon a legtávolabb eső vidéki gép j a- vító állomásoknak is. k t — Ha terveink beválnak; ha az időjárás sem lesz túl mostoha hozzánk, nyolcszor- tízszer több primőrárura számíthatunk, mint egy évvel korábban — közölte a MÉK. Ezzel a sokat ígérő hírrel kezdjük tudósításunkat, hiszen olvasóink január, február elején mindig fel szokták tenni a hagyományos kérdést: Mikor lesz az idén zöldhagyma? Mikor vehetünk korai retket, karalábét és más primőrt? Azért lehetünk ilyen optimisták, mert rohamosan növekszik az ún. fóliás kertészetek területe a megyében, tehát egyre több tsz tér át a műanyagsátrak alatti zöldség- termesztésre. Az a terület, amit a műanyagsátrak révén hasznosítani tudnak, valóban nyolcszor-tízszer nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Az elmúlt évben csak a mohácsi Űj Barázda, illetve kémes! tsz folytatott számottevő fóliás zöldségtermesztést, az idén viszont már „belépett” Pellérd, Szederkény, Szabadszentkirály, Görcsöny, Siklós és több más szövetkezet is. A fólia alatti zöldségtermesztésben járatosabb tsz-ek már nem elégszenek meg a mennyiségi fejlődéssel — tehát azzal, hogy mind nagyobb területet borítanak be műanyagsátrakkal — hanem új megoldásokkal kísérleteznek. Tavaly például mégcsak ún. műanyag alagutakban folyt a termesztés, az idén viszont a kémesiek felépítettek három egyenként 25 méter hosszú, 4,5 méter széles, 2 méter magas fóliaházat Több százezernyi paprika, paradicsom, hónaposretek, karalábé stb. palánta található e fűtött fóliaházakban. Hasonlókat építenek a közeljövőben a mohácsiak is. Van azonban a mohácsiaknak egy másik, igen érdekes kezdeményezésük is. A múlt évben alkalmazott fóliapalástjaik közül kiválogatták azokat, amelyek még használhatóknak bizonyultak, s kísérletképpen beborítottak velük 50 ezer fej salátát, illetve 603 fej ádventi kelkáposztát. Tekintve, hogy ezenkívül még 250 ezer fej — ugyancsak ősszel kiültetett — salátájuk, s egy csomó kelkáposztájuk van a mohácsiaknak a szabad ég alatt, nap mint nap összehasonlítást tudnak tenni a két növénycsoport között. Az eredmény még a szakembereket U meglepte. Kiderült ugyanis, hogy a fóliaalagút alatt tartott saláták és kelkáposzták „hízni” kezdenek, ha felenged a fagy. Más szavakkal: még a tél kellős közepén is nőnek. Amint a főagronómus közölte, a fóliával védett saláták már tíz dekásak, szemben a szabad ég alatt tartott saláták egykét dekás súlyával. Hasonló eltérések tapasztalhatók az ádventi kelkáposztánál is. Pellérd, Mohács, Kémes — minden tsz azt közölte lapunkkal, hogy az ősszel kiültetett palánták jól bírták a csikorgó fagyokat, a szélsőséges időjárás változásokat, s nem okozott közöttük számottevő károkat a tél. Jellemző a várható primőrmennyiségekre, hogy a mindössze egy hold beborításához elegendő fóliapalásttal rendelkező pel- lérdi tsz 30 ezer fej salátát, 50 ezer csomó retket, 30 ezer fej kelkáposztát, karfiolt akar „bevezetőnek” szállítani. S jellemző az is — ez már a MÉK- et dicséri! — hogy a legtöbb tsz egyenesen valamelyik pécsi zöldségboltba szállítja az árut, következésképp friss primőrhöz jutnak majd a fogyasztók. A szabadszentkirályiak és pellérdiek például az uránvárosi 22-es, a Bem utcai és a Kórház-téri boltokat látják majd el. A fóliaalagutak, fóliaházak mellett a tsz-ek más, hagyományos megoldásokat is felhasználnak. hogy minél több primőrt tudjanak előállítani. A szabadszentkirályiak például 20 ezer fej salátát, 50 ezer darab karalábét termesztenek melegágyakban, s azt ígérik, hogy 25 nap múlva meglesz a zöldhagyma. Az utóbbiból több mint harmincezer csomót akarnak piacra dobni, illetve a pécsi boltokba szállítani.
