Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
196& JANUÁR 2L napló 5 Filmklubok Baranyában Egv mozisalfiiü síherei Bg pár esztendeje, hogy nálunk Magyarországon problémaként s tennivalóként felvetődött a filmesztétikai nevelés kérdése. Aki ismerte a helyzetet, belátta, hogy éppen a legnagyobb tömegeket megmozgató művészeti ágban maradtunk le leginkább, a milliók, akik hétről-hétre megtöltik a mozikat, nem ismerik ennek a műfajnak sem a. sajátosságait, sem a törvényeit, sem a történetét. Botladozva indultak az ismeretterjesztő tevékenységnek az első lépései. Milyen formában lehet egyáltalán a filmesztétikával foglalkozni? A népművelés egyéb ágainak korszerűsödő keretei maguktól kínálták a megoldást: nem előadásokat kell tartani, hanem — egyelőre, de legalábbis legelőször — kisebb klubokba kell gyűjteni azokat, akiket már érdekel mindaz, amit a filmekről tudni lehet, s nem csu- páo arra a két órára, amikor beülnek a moziba. A filmklub-mozgalom nem régi, Pécsett különösképp nem, hiszen tavaly tavasszal kezdődlek meg az első komoly sorozatok. A Petőfi moziban jelenleg két ötszáz fős csoport vesz részt rendszeresen a magyarázatokkal, előadásokkal egybekötött vetítéseken, amelyeken jól átgondolt tematika alapján a mai filmművészet előzményeiből, gyökereiből kapnak ízelítőt. A 30-as évek magyar filmművészetét ismerték meg, ugyancsak ennek az időszaknak a francia filmművészetét, majd egy ilyen sorozat következett: Az angol film helyzete a Korda-korszakban, végül pedig három-három film mutatta be az amerikai film új törekvéseit. Minden alkalommal úgy igyekeznek kiválasztani a bemutatásra kerülő filmeket, hogy az valóban jellemezze a korszakot, ez világossá válik, ha példaként Elia Kazan, Korda Sándor vagy René Clair nevét említjük. Fél évvel a pécsi filmklub — igen sikeresnek mondható — megindulása után, már a megye nagyobb mozijaiban is megkezdődtek a filmklub foglalkozásai. Tavaly ősszel indult mozgalmakról van szó, s íme a jelenlegi adatok: Mohácson 250, Dunaszekcsőn 250, Villányban 240, Siklóson 320, Szentlőrincen 240, Szigetváron 300 és Mágocson 250 rendes, beiratkozott tagja van a filmklubnak. Mert a másfél éve megjelent működési szabályzat valóban szabályozza a flimklubmozgalom formai kívánalmait: a tagok tagsági díjat fizetnek, igazolványt kapnak, s ennek fejében jutnak a többnyire kitűnő előadásokhoz, s a ritka archív filmekhez. Bármilyen szépek is a fenti számok — különösképp a kisebb lélekszámú városokban és községekben — mégiscsak arról van szó, hogy a mozilátogatók ezreihez és tízezreihez képest viszonylag kevesen vannak a filmklubokban. Ezért is, s nyílván azért is, mert ez a mozgalom már megvetette a lábát és eredményesen megy tovább a maga útján — gondoltak arra, hogy a filmesztétika.' nevelésnek újabb fórumait is meg lehetne teremteni. Olyan film-vitaklubokról lenne szó, amelyek a művelődési házakban vagy hasonló intézményekben alakulnának, s amelyekben az előadást és a megtekintett filmet vita, beszélgetés, véleménycsere is követné. Még ebben az évben megkezdik a szervezést, minden valószínűség szerint lesz érdeklődés. A filmklubokban egyébként most lódulnak az újabb sorozatok. Pécsett a Balázs Béla filmklubban minden eddiginél egységesebb sorozat terve készült el« * ; bemutatandó hat film a francia új hullámot öleli fel. Louis Malle, Truffaut, Godard, Eluard Luntz filmjei kerülnek a klubtagság elé. A pécsi filmklub előadói egyébként többnyire a Filmtudományi ln- C tézet munkatársai. > A vidéki filmklubok soron következő ] programjában a német és angol filmművészet nagyjai szerepelnek, többek között | Sternberg, Fritz Lang, Korda Sándor és David Lean. Ezekben a filmklubokban megyei előadók tartják a rövid összefoglalót. Máris kialakult egy előadói törzsgárda, olyan népművelőkből, akik elvé- J gezték a TIT és a Pécs—Baranyai Népmű- < velési Tanácsadó közös filmelőadói tanfolyamát. Ezek a tanfolyamok tovább folytatódnak, februárban a népi demokratikus országok filmművészetével ismerkednek meg alaposabban a? előadók. Tíz megyében működnek már a filmklubok, s Baranya azok között van, ahol ez a fiatal mozgalom a leggyorsabban gyökeret eresztett cs nagy tömeget tobor- J zott magának. Jól terriert irodalmi folyóirataink januárban' új, ízléses köntösben jelentek meg. A grafikai és tipográfiai megoldások természetesebb összhangja szerencsésen kapcsolódik egyrészt a tartalomhoz, másrészt pedig a figyelmet felkeltő ötletes reklámhoz. Belelapozva néhány folyóiratba, meggyőződhetünk, hogy lapjaink vitázó szelleme tovább él, sőt A fogalmak és elvek tisztázásának igénye már közéleti szükségletté vált * Nagyfába vágta fejszéjét az Alföld, amikor elindította közízlésről szóló vitáját A már jó ideje tartó polémiában vélemé- ellenvélemények csapnak össze tömegigény és tömegízlés körül. Mi az oka a giccs, a romantika oly kedvező fogadtatásának? Miért népszerűtlen egy modem eszközökkel dolgozó film? A felmerült kérdéseket tovább lehetae sorolni. Varga Imre is egy ilyen kérdés boncolására vállalkozott a januári számban (ízlés és valóság). A filmízlés igénytelensége, megrekedése a romantikánál, sőt néha a giccsnél szorosan összefügg az iskolai esztétikai nevelés hiányával. Veress József két véglet ■— a giccs- ízlés és sznobizmus — veszélyéről ír (Jegyzet a filmízlés- rő]). Nem kevésbé ártalmas a sznob magatartása, mely bizonyos alkotókat kisajátít magának és kritikátlanul abszolutizálja műveiket. Berkes! új regénye, a Pisztrángok és nagyhalak 152 000 példányban jelent meg. Megelőzve Mikszáth-ot és sok más klasszikust Az emberek nagy része szereti műveit, mert úgy érzi, bennük a legmaibb problémákat veti fel az író. A kritika legtöbbször élesen bírálja, kifogásolja egyszerűsítéseit, figuráinak fehér-fekete jellemét, romantikus beállítottságukat Lo- ránd Imre a Jelenkor ban (Eszmei célok — írói eszközök) a kritikai állásfoglalás igazát bizonyítja, mikor példákkal, idézetekkel világítja meg a helyes célkitűzést is eltorzító írói eszközöket * A romantikus regények után népszerűségben talán a történelmi regények következnek. Napjainkban * népszerűség fogalmához sokszor gyanú tapad, sőt gyakran az olcsó siker vádjával illetik. A Tiszafáiban hónapok óta tart a vita a történelmi regény értékéről és szerepéről. Ezúttal a műfaj egyik kitűnő hazai művelője. Hegedűs Géza teszi meg észrevételeit. Végigkíséri a • történelmi regény fejlődésének útját Walter Scott-tői napjainkig. Tolsztoj nagy. regénye, a Háború e* Történelmi regény a Pisztrángok nyék és béke te az orosz történelem egy hatalmas fejezete, mégsem mondjuk történelmi regénynek. Hol különül el és hol csap át egymásba a regény és történelmi regény? A válaszok szubjektivek, de na'gyon tanulságosak. * Norman Mailer regényét, a Meztelenek és holtakat olvasva bizonyára sokan felszisszennek vagy továbblapoznak egy-egy merész kifejezésre A regény kitűnő, világsiker. Tartalma teszi azzá. Először a fordítók találták magukat szemben a problémával: enyhítsék az erős kifejezéseket, s . így bizony hamisítanak, vagy alkalmazzák magyar megfelelőjét, kitéve ezáltal a művet a várható közbotránynak, mert e tekintetben a polgári „jóízlés” még igen nagy diktátor. A Nagyvilág illetékesnek érezte magát, hogy vitára bocsássa a sürgető problémát: (Trágárság és irodalom). Igaz-e az a vád, hogy az cbszcenitás beteges jelenség? Mi a pozitívuma és mi a veszélye? Nem szolgálja-e az ízlés rombolását, az erkölcsök bomlását? A fordítói probléma tehát ízlésbeli és erkölcsi probléma is egyben. Meddig alkalmazhatja egy író, mikor téved az öncélú erotika területére. A lap kerékasztalánál Veres Péter,' Gáldi László, Abody Béla és Ungvári Tamás mondja el érdekes, bár sok esetben vitatható véleményét. * Kit ne érdekelne, hogy mi lesz harminc vagy ötven év múlva? Milyenek lesznek az emberek, a társadalom? Hogyan alakítsuk ki a jövő városát, hogy az emberi közösségek viszonya humánus céljainknak megfelelően alakuljon? — teszi fel a kérdést Zirc Péter a Napjainkban (Várospolitika és városi valóság). Természetesen az urbanizáló- dás kihat a falura is. Milyen legyen a jövő faluja, hogy lehetőségekben ne maradjon el a város mögött? Perényi Imre ismerteti elgondolását az Alföldben (A racionális településhálózat és a falu fejlesztésének kérdései) részletes alapossággal. Egyre zsugorodik az az időszak, mikor az emberiség létszámban megkétszerezi önmagát. Előzetes, számi tások szerint 2000- ben közel hétmilliárdan leszünk a Földön. Ez a tény örvendetes és aggasztó. Fokozni kell az anyagi, szociális és kulturális ellátottságot. Milyen lehetőségeink nyílnak ennyi ember anyagi és szellemi eltartására? Marx György a tudós következetességével próbál feleletet adni az Üj írásban (A gyorsuló idő). Kovács Sándor Betekintés a jovőíie Hot a halár? M ilyen volt a félévi értesítő? — A választ minden szülő megkapta saját gyerekétől több mint két hete. A jó, avagy éppen gyenge bizonyítvány okozta kedélyek lecsillapodtak, s most már arra is solsan kiváncsiak: vajon milyen bizonyítványt vitt haza a többi gyerek, milyen az iskolák átlaga. Pécsett a három kerületi iskolaigazgatóság kérésünkre összegyűjtötte a szükséges adatokat, s ezek után nyilatkozatot kértünk a három vezető- igazgatótóL Bujdosó László, a harmadik kerületi igazgatóság vezetője — A tanulmányi átlagunk 3,3, ami elfogadható. Hogy mennyi tanulás áll e mögött? Lássuk csali! A gyerekek körülbelül húsz százaléka naponta rendszeresen és pontosan készül, tehát korától, osztályától függőén két-három órát tanul otthon. Aztán további 30—40 százalékuk nem erőlteti meg magát, rendszeresen megírja házi . feladatát, egy-másfél órát tanul is. A másik 20— 30 százalék szorgalma hullámzó, néha tanul, néha nem. Előfordul, hogy ezek ■ a hangulatgyerekek egy-egy tantárgy után különösen érdeklődnek. s akkor azt állandóan tanulják. Végül a gyerekek mintegy 15—20 százaléka egyáltalán nem tanul otthon, csak az iskolában figyel úgy-ahogy, s legfeljebb lemásolja a barátja házi feladatát. — A legjobb és legrosz- szabb átlagú tárgyak? A testnevelés mind az alsó, mind a felső tagozatban a legjobb, ami a gyerekek játék- és .mozgásigényét igazolja. Egyébként eb alsó tagozatban legjobb az eredmény az olvasás és egy-két iskolában a gyakorlati foglalkozás tantárgyból. Végül is a szülők az olvasást tudják legjobban ellenőrizni, s órákon is végig egyenletesen olvastatnak a gyerekekkel. Leggyengébb alsóban a nyelvtan, az írás és a számtan. A nyelvtanban ugyanis nem tudjuk megteremteni az elmélet és a gyakorlat egységét, a számtanban hiányzik . a logikus gondolkodás és az összefüggések felismerése. Az írás? A házifeladatot összekaparják, s főleg a fiúk írása évről évre romlik. — A felső tagozatban az ugyancsak legjobb testnevelés" mellett legjobb még a gyakorlati foglalkozás és a biológia. Ez a korszerű központi műhely, valamint Gyöngyös Vilmos szakfelügyelő érdeme, továbbá biológiából a szakköröké, s a gyerekek természet iránti rajongása, gyűjtőszenvedélye is szerepet játszik benne. Leggyengébbek: az orosz, a magyar nyelvtan, a számtan, a fizika és a kémia. Az orosznál az a baj, hogy egy anyagrész kimaradása már' súlyos következményekkel járhat, továbbá a cirill betű azaz, hogy a szülők e tárgyból tudnak legkevesebbet segíteni. A rossz nyelvtan eredmény okát már említettem, a számtanét szintén, a fizika és a kémia Az első félév mérlege Miéri gyengébbek a félévi eredmények? Hórom vezető-igazgató nyilatkozik pedig a számtanon alapszik, s itt a hiányosság oka. — Terveink: körültekintőbb óraszervezés, több korrepetálás, a házi feladatok órán történő alaposabb előkészítése, megbeszélése és a gyakorlás lehetőségének bővítése. Joó Béla, * * 1 1 az első kerületi igazgatóság vezetője — Nálunk az iskolák tanulmányi átlaga 3,1 és 3,7 között mozgott iskolánként, s a kerületi átlag végül is 3,2 lett. Első tapasztalatunk: növekedett a bukások száma, mégpedig az elmúlt év végéhez viszonyítva. Ez persze most sem túl veszélyes, sőt talán reális, hiszen az 5780 gyerek közül összesen 635 bukott meg. De viszonylag, egy fél év alatt sok ez az eltérés, hiszen tavaly év végén a tanulók 8, most pedig 12 százaléka kapott egy vagy több tárgyból elégte- en osztályzatot. — Hogy mi az oka? Elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók nagy arányszá- ma. Ebből a szempontból a mi kerületünk van a legnehezebb helyzetben. Továbbá: a gyerekek nyolcvan százalékának szülei fizikai munkakörben dolgozik, s így általában nincs olyan műveltségük, hogy a gyerekeknek mai színvonalon segíthessenek. Persze növekedtek a követelmények is, mert a pedagógusok ma már egyre határozottabban alkalmazzák az új tan tervet. — Eredményeink között is van egy szembetűnő: nálunk az ötödik, vagyis a „váltó” osztály problémája egyre inkább megoldódik. Hadd bizonyítsak egy számmal: ez évben az osztályokban tanulóknak mindössze 1 8 százaléka bukott meg. Ugyanakkor nőtt a bukások száma a hatodikban, s ennék most vizsgáljuk az okát. — Mindezek fokozottabb követelményeket állítanak a nevelőtestületek elé. Mindent megteszünk, hogy a gyenge tanulók is megkapják a legnagyobb segítséget. Ehhez szükség van arra. hogy kialakítsuk a gyerekekben az érzést: hiányos a tudásuk, s annak pótlása nélkül nem juthatnak tovább. Végül a fizikai dolgozóknak is meg kell érteniük, hogy ha a tanulásban nem tudnák segíteni a gyereknek, ez nem jelentheti a szülői szigor lanyhulását, s azt, hogy mindent kizárólag az iskolától várnak. Pusztai József, a második kerületi igazgatóság vezetője — A kerület tanulmányi átlaga 3,4, a bukások aránya pedig 8,8 százalék. Mi inkább a magatartás jegyére figyelünk, ami kerületi átlagban 4,0. A Jókai utcai iskolában például a magatartási átlag sokáig 4,5—4,7 volt Akadt olyan osztály, ahol húsz gyereket minősítettünk példás magatartásának, ami a valóságban egyszerűen lehetetlen. Most ebből 4,1 az átlagunk, de a reálisnak én még mindig a 3,6—3,7-et tartom. — Figyelemre méltó probléma a gyerekek szorgalma is. A városban ugyanis sok szülő nem érti, miért nem tanulnak a gyerekek, sőt, néhányan azt vallják: egyre kevesebbet tanulnak. Szerintem, a gyerek önmagától nem rossz és nem jó, nem lusta és nem szorgalmas. Ezt mindig az a közeg határozza meg, amiben él. Így az elmúlt félévben is több tényező hátráltatta a tanulást. Először te a sok kulturális és sportrendezvény, ami az iskolákban hagyománnyá vált és általában el is várunk. Ide tartozik, hogy az ötvenedik évfordulóval kapcsolatos egyébként szükséges és jól sikerült rendezvénysorozatok, programok ugyancsak alaposan lekötötték a gyerekek idejét. Aztán az úgynevezett iskolán kívüli elfoglaltságok nagy száma, a sok különóra, szakkör. A Jókai utcai iskolában például 900 gyerek közül több mint háromszáz vállalt ösz- szesen 437 különböző elfoglaltságot. Nem egy szülő titokban, az iskola tilalma ellenére három féle különórára járatja gyerekét. Egy kislánytól megkérdeztük: a hét melyik napját szereti legjobban? Azt felelte: a hétfőt, mert akkor nem kell semmiféle szakkörre, különórára menni, s akkor játszhat eleget. Ez a probléma is ' persze nagyon összetett, s nem tanulós okai között többek között szerepel a túlengedékeny, avagy éppen a túlszigorú szülői ház, a túlsók játék vagy a túlságosan passzív befogadóképességet kialakító televízió is. A legfontosabb azonban azt hiszem, az említett sport és kulturális elfoglaltságok, s iskolán kívüli tanulás helyes arányainak kialakítása. Gerencsér Gábor: Copfos leány A Dános vitéz pécsi sikere Pénteken este utoljára tapsoltak a pécsi gyerekek János vitéznek. Kacsóh Pongrác dalművét ezzel levették a műsorról, mégpedig a hatvanharmadik előadás után. Ez a szám kimagasló: a Kamaraszínház történetében a legmagasabb. A szó anyagi értelmében persze nem kasszasiker, hiszen a Kamaraszínház befogadóképessége kicsi. • s a közönség hetven százaléka gyerek, aki kedvezményesen, bérlettel látogatja az előadásokat. A 6 és 14 év közötti korú iskolások kulturális nevelésében azonban nagy szerepet vállalt a Pécsi Nemzeti Színház Gyermekszínháza. s ennek a szerepnek eddigi legnagyobb sikere a hatvanharmadik előadást megért János vitéz. Sík Ferenctől a darab rendezőjétől kértünk ez alkalommal villáminterjút: — Féltünk, hogy a zene leállítja a cselekményességet és a gyerekek nem tudják élvezni az előadást. Az első percekben valóban kissé döbbenten ültek, de rövidesen feloldódtak és együtt tudtak játszani. Az előadást kifejezetten gyerekek számára rendeztük, ezért talán sokkal komolyabban hittünk az igazi játékban. S épp a meseszerűség mentett meg bennünket az operettsablon- , tói. A felnőttek is ezt értékelték a legjobban. Sokat beszélünk az úgynevezett operettigényről. Ebben az igényben azonban bizonyos változás tapasztalható. A Mosoly országára, a Lili bárónőre nem jött be túl nagy számban a közönség, ezzel szemben a prózai műremek, az Érettségi találkozónak várakozáson felüli sikere van. Végül is azt hiszem, hogy a gyerekek ízlésének romlatiansúga és a felnitek ízlésváltozása tál ái kozott most össze. l \ fiatal
