Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
2 napló 1961. DECEMBER IS. Megkezdődött Budapesten a KGST 21. ülésszaka Tanácskozik az MTSII. koagresszisa A deDan földrengés mérlege Háromszázötven szakember irányítja a hel\leállítani munkálatokat Elkészült a november 30-i debari földrengés-katasztrófa statisztikája. Eszerint a ju- goszláv-albáii határon fekvő városban 1258 épületből mindössze 26 nem sérült meg, 210 épület teljesen elpusztult, vagy olyan súlyosan megrongálódott, hogy nem hozható helyre: 286 épület súlyosan, 329 ház, részben, 341 épület pedig könnyebben megsérült. De- barból és környékéről 3500 embert — elsősorban asz- szonyt, gyermeket és öreget — telepítettek át a környező falvakba és városokba. A helyreállítási munkálatokat 350 szakember irányítja. OKOSAN VÁSÁROLJON Női és gyermek papucsok 50,— Ft-tol Férfi papucsok 10,— Ft-tól Női csizmák 250,— Ft-tól Bőrcsizmák 450,— Ft Esőálló férfi sportcipő 251,— Ft as ÁLL A M t ÁRUHÁZAKBÓL SZ-100 ERŐGÉPEK főjavítását 160000,— forint fix áron CSEREGÉPES rendszerben oda-vissza SZÁLLÍTÁSSAL vállaljuk 1968-ra. Felújított lánckocsi, lánc, görgő, csillagkerék, vezetőkerék, sebességváltó, főtengelykapcsoló, oldaltengelykapcsoló, kormányhidraulika raktári készletünkből állandóan kapható. A fenti alkatrészek, fődarabok helyszínre szállítással, beépítést, valamint MŰHELYKOCSIVAL HIBAELHARITAST is vállalunk. Megrendelést vagy igénybejelentést kérjük levélben. Gépjavító állomás, Kiskörös Érdeklődés telefonon: Kiskőrös 86. Az Országos Takarékpénztár B. m. Igazgatósága értesíti az ügyfeleket, hogy a zárlati munkák miatt a mohácsi járási fiók december 13—14-én, a sásdl járási fiók dec. 14—15-én és 19—20-á. a pécsi Bajcsy-Zs. úti körzeti fiók december 18—23-ig NAPONTA CSAK 8—13 OKÁIG TAKT NYITVA (Tóbytatás az I. oldalrüL) tulajdona, a monopol csoportok és burzsoá államok közötti alapvető érdekellentét kizárja a lehetőségét annak, hogy gazdasági terveket egyeztessenek. A szocialista országok közti gazdasági kapcsolatok tervszerűsége elsősorban a népgazdasági tervek nemzetközi koordinációja útján érvényesül. Meg kell őszintén mondani, hogy a népgazdasági tervek koordinációja bonyolult folyamat, mert bár egyforma típusú szocialista rendszerű országok vesznek részt benne, — még lényeges különbségek vannak közöttük a gazdasági fejlettség színvonala tekintetében. A tervkoordináció elősegíti a gazdasági előrelátást és nagy segítséget nyújt azzal, hogy időben megismerhetik a partnerországok távlati, népgazdaságfejlesztési elképzeléseit A KGST-hez tartozó országok eddig 3 ötéves terv egyeztetését végezték el és ez jelentős eredménynek mondható. A tervkoordináció segítségével a KGST tagállamok sikeresen oldottak meg egy sor feladatot, különösen a népgazdaság ellátását villamosenergiával és tüzelőanyaggal, valamint más fontos nyers- és alapanyagokkal. Fejlődik az együttműködés a mezőgazdaság területén is. A KGST szervek ajánlásainak megfelelően folytatódik a mezőgazdasági gépek nemzetközi kipróbálása és a KGST tagállamokban gyártásszakosítás és kooperáció alapján való előállításhoz a legjobb típusok kiválasztása. Vetőmag vakat és ültetvényanyagokat cserélnek egymással a KGST országok. Végül példaként említem jrfűég meg, hogy az országok 1966—1970 között készülő több mint 400 tervezett nagy- beruházásról tájékoztatták egymást. Ugyancsak egyik fő jellemzője az országaink ■ közötti új típusú gazdasági kapcsolatoknak a biztonság és a stabilitás. Ez mindenekelőtt abból fakad, hogy a gazdasági együttműködés alakulását, általános fejlődését az országok terveikben rögzítik. Szemléltetően bizonyítják mindezt az országaink közötti egyre szélesedő külkereskedelmi kapcsolatok. A KGST tagállamok 1966. évi külkereskedelmi forgalma mintegy 38 milliárd rubel volt, több mint ötszöröse az 1950 évinek. A tőkés országok ugyanebben az időszakban mintegy háromszorosára növelték külkereskedelmi forgalmukat. A külkereskedelmi áruforgalom ilyen gyors ütemű fejlődése fontos szerepet játszik a gazdasági fejlődés meggyorsításában és kedvező feltételeket teremt a lakosság jólétének emeléséhez. Gazdasági kapcsolataink eredményességének legfőbb záloga végül az a szándék, amit pártjaink és kormányaink vezetői az 1966. évi bukaresti tanácskozásukon egyhangúan kifejtettek: — az „hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesznek a kölcsönös együttműködés fejlesztése érdekében, összhangban a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elveivel, és hogy ezáltal hozzájárulnak a prole- tárintemacionalizmus, a szocialista világrendszer országai egységének és összeforrott- ságának további erősítéséhez". Országaink között az utóbbi két évtizedben a kialakult gazdasági kapcsolatok szoros ösz- szefüggésben vannak együttműködésünk kollektív szervének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységével. Rövidesen 20 esztendős a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely igen sokat tett országaink között együttműködés fejlesztésében, szervezésében. A KGST megállapítása a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés széleskörű és szervezett fejlődését indította el országaink között. A KGST rendszeres fórumot biztosít valamennyi tagállamnak az együtt működés problémái megvitatására, a tapasztalatok nemzetközi kicserélésére, a széleskörű Információcserére. Tevékenységével mozgósítja a tagállamok sok ezer szakemberét az együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A KGST ezen fontos szerepét pártjaink és kormányaink vezetői számos alkalommal elismerték. A mind szélesebb körben tevékenykedő kétoldalú kormánybizottságok tevékenységüket szintén a KGST alapelvei szerint végzik. Az országaink közötti kétoldalú együttműködés szervesen kapcsolódik a sokoldalú nemzetközi együttműködéshez. Együttműködésünk fejlődését szemléltetően bizonyítják a közösen létrehozott intézmények. A KGST tagállamai közös erőfeszítéssel építették meg a „Barátság” kőolajvezetéket és így a világ leghosz- szabb kőolajvezetékével rendelkeznek. Együttes erőfeszítéssel hozták létre a nemzetközi gazdasági együttműködési bankot és a ma már több mint 100 ezer vagonnal üzemelő közös teherkocsi parkot. összekapcsolták energia- rendszereiket és közös intézményeket alakítottak például a vaskohászatban és a csapágyiparban. A szocialista országok között, valóban inter- ■ nacionalista gazdasági kapcsolatok mentesek mindennemű autarchlkus törekvéstől, gazdasági kapcsolataik kialakításában és fejlesztésében nem diszkriminálnak egyetlen országot sem. Ezt! juttatja kifejezésre a KGST alapokmánya is, amely kimondja e szervezet nyílt jellegét és megállapítja: „A tanács tagjai közé felvehető■ más olyan állam is, amely osztja a tanács célkitűzéseit és alapelveit”. A békés alkotó munkával! foglalkozó szocialista orszá- gok nemzetközi kapcsolataik- ' bán soha nem tévesztik szem elől a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini politikáját. Az Imperialista gyarmati rendszer széthullása a XX. század egyik legjelentősebb eseménye. A gyarmatosítás romjain sok új. független állam alakult Ázsiában és Afrikában és másutt. A fiatal nemzeti államok — megszilárdítva politikai függetlenségüket — a gazdasági elmaradottság leküzdését tűzik maguk elé. A szocialista országok internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy sokirányú segítséget és támogatást adjanak a fejlődő országoknak hazat iparuk megteremtéséhez, nemzeti kádereik [ kiképzéséhez, az imperializmus elleni harcukhoz. Amíg a szocialista országok a békés egymás mellett élés politikáját igyekeznek megvalósítani. addig az amerikai imperialisták pusztító rablóháborút folytatnak a hős vietnami nép ellen. Pártjaink és kormányaink mindent megtesznek a vietnami nép hősi harcának támogatására Megteszünk mindent annak érdekében is, hogy békés úton rendeződjék a közel-keleti válság. Gazdasági kapcsolataink továbbfejlesztésénél arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az egyes KGST-orszá- gokban megvalósuló gazdaságirányítási reformok nemcsak az adott ország belső gazdasági életében jelentenek kedvező változásokat, hanem hatást gyakorolnak a nemzetközi együttműködésre is. Nemzetközileg is szüntelenül keresnünk kell a gazdasági kapcsolatok legmegfelelőbb fejlesztését szolgáló utakat és módszereket. Szükséges, hogy j a KGST szervei tegyenek meg mindent együttműködésünk továbbfejlesztése érdekében. így tehetünk eleget alapokmányunk előírásainak és annak a követelménynek, hogy segítsük elő a szocialista társadalom győzelmét a két társadalmi rendszer békés gazdasági versenyében. Mindezeket a nagy feladatokat a kommunista- és munkáspártoknak kell megoldaniuk első ízben a történelemben. Október útját járni azt jelenti, hogy következetesen kell küzdenünk soraink egységéért. a legszélesebb körű politikai, gazdasági és katonai összefogás megvalósításáért Október útját járni azt jelenti, hogy erősíteni kell a szocialista országok népeinek barátságát, a proletárintema- eionalizmust. hogy erősíteni kell harcunkat a szocializmusért. a haladásért, az egyetemes békéért! Most. a második fél évszázad küszöbén, még egyszer köfezöntjük innen, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXI. üléséről a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hazáját, az emberi haladás nagy zászlóvivőiét: az 50 éves Szovjetuniót! Dicsőség a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak! Éljen és erősödjön a szocialista országok, az összes haladó, lmoerialista- ellenes erők összefogása a béke fenntartásáért! Apró Antal beszédéhez kapcsolódva, a delegációk vezetői felszólalásaikban a szovjet küldöttség útján üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Valamennyi felszólaló kiemelte a Szovjetunió nagy eredményeit, a pártjaink, országaink, népeink közötti szoros barátság, a gazdasági együttműködés jelentőségét. Hangsúlyozták a proletár-internacionalizmus, a proletárszolidaritás nagy fontosságát. majd jegyzőkönyvben megörökítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával és országaink új típusú együttműködésével kapcsolatos hozzászólásokat. Az első napirend az Intemacionálé hangjaival fejeződött be. A KGST XXI. ülésszaka délután — második napirendi pontként — a Végrehajtó Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját. s Y r s s r r a I \ 1 C r 2 t e t s l r r 1 r r 1 £ S 1 á t s t t e f e l s \ t \ r \ 1 I t t 1 z A magyar sportnak az utób-| bi években egyik legjelentősebb eseménye kezdődött meg kedden délelőtt a játékcsarnokban: az MTS II. kongresz- szusa. „Szélesebb alapokon, magasabb színvonalon, a testnevelés és sport fejlesztéséért” — ez a jelszava a kétnapos tanácskozásnak, amelyre a test- ^ nevelési és sportmozgalom bu- : dapesti és vidéki vezetői és a legjobb társadalmi aktívák gyűltek össze. Elsőként az elnökség megválasztására került sor, majd Egri Gyula mondta el az MTS ; Országos Tanácsának beszámolóját. Egri elvtárs a beve- j zetőben rövid visszapillantást | tett az MTS megalakulása óta eltelt időszakra, majd így foly Kérjük, — mondotta m MTS elnöke —, hogy a helyt tanácsok gondoljanak a lakóházak, lakótömbök építésekor arra is, hogy szabad zöld területekre, játékos sportolásra alkalmas helyekre is szükség van, elsősorban a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Külön hangsúlyozni kívánjuk* hogy fejleszteni, gazdagítani kell a természetjárás tartalmát és formáit. Egri Gyula ezután áttért a> élsport problémáira; majd hosszan taglalta az utánpótlás nevelésének kérdését, a sportiskolák jelenlegi helyét a magyar sportban, a tudományágak fokozottabb felhasználósának jelentőségét a sportélet fejlesztésében, a szakkáderek képzésében. :atta: A magyar sport híveinek, i sportolók és sportvezetők százezreinek nevében innen a songresszusról is köszönetét nondunk pártunknak és kor- •nányunknak mindazért a po- itikai-erkölcsi és anyagi tá- nogatásért, amellyel a test- levelés és a sport feljeszitését .ehetővé teszi. Köszönet és elismerés illeti szokat a társadalmi és állami szerveket, amelyek a mozgalom felvirágoztatásához önállóan, valamint az egyesületekkel. az MTS-sel és szerveivel való együttműködésük során segítséget adtak. A szak- szervezetek a maguk területén, a munkahelyeken járultak hozzá hasznosan sokrétű tevékenységükkel a sportélet terebélyesedéséhez. A KISZ elsősorban az iskolákban és Ealun segítette elő a maga eszközeivel, hogy mind többen sportoljanak rendszeresen. Számtalan esetben nyilvánult meg a mozgalom egyes területén az OKISZ, a fegyveres testületek, a helyi tanácsok. a minisztériumok, a vállalatok és üzemek, a kü- önböző szövetkezetek támogatása is. A rendszeres és tömegméretű testedzés, sportolás lehetőségeinek biztosításáról is neszéit az előadó. Kongresszusunk határozati avaslatában szerepel, hogy íz MTS és a társszervek kö- :ösen dolgozzák ki a testnevelés és sport fejlesztése ériekében történő együttműkö- lésük tartalmát és módszereit. Vlajd arról szólt, hogy sok ígyesület már eljutott odáig, jem kizárólag a szakosztá- yok szervezését és néhány iportolójának versenyezteté- iét tartja feladatának. Egy- cét nagy egyesület kivételével nindegyiknek érdeke, hogy a izakosztályokon kívül is fog- alkoztassák azokat a dolgozókat, akik nem versenysze- •űen, hanem felüdülésből, egészségük érdekében, szórakozásból kívánnak sportolni. Ezzel a témakörrel volt kapcsolatos a beszámoló aláb- >i észrevétele is: A közelgő mexikói olimpia jelentőségéről és az erre történő felkészülésről a következőket mondotta: Tíz hónap múlva kezdődnek Mexikóban a 19. nyári olimpiai játékok. Senki előtt nem lehet közömbös, hogy ezen az olimpián is hagyományainkhoz méltóan, megfelelően szerepeljenek a magyar sportolók. Az MTS vezetőinek éppúgy, mint az országos sportági szakszövetségeknek, a válogatott sportolókat foglalkoztató sportegyesületeknek — minden eddiginél jobban — munkájuk középpontjába kell állítani az olimpiai felkészülést és olyan feltételeket kell biztosítaniuk, amelyek ehhez szükségesek. Bízunk benne, hogy Mexikóból, a magyar sportolókról jó híreket fogunk hallani éa a világ sportéletében kiharcolt tekintélyűnket tovább erősítik. A testnevelés és sport fejlesztésének anyagi kérdése ia szerepelt a beszámolóban. Érvényre kell juttatni azt a helyes elvet, hogy — mindenek előtt alapfokon — a rés« vevők lehetőleg maguk fedezzék testedzésük, sportolásuk anyagi szükségleteit A központi pénzeszközöket elsősorban az élsportra, annak közvetlen utánpótlására, a testnevelés és sport létesítményigényeinek kielégítésére, a sportpolitikai és szakmai célkitűzéseinknek megfelelő feladatok ellátására' — tehát céljellegű feladatokra kell fordítani. A központi támogatás deficitpótló jellegét fokozatosan meg kell szüntetni. A beszámolót Egri Gyula így fejezte be: — Nagy segítséget jelentett számunkra a beszámoló elkészítésében, az elemző értékelésben, a hibák és azok okainak feltárásában pártunk Politikai Bizottságának ez év szeptemberi határozata. Igyekeztünk már most is a lehető legjobban hasznosítani a fontos iránymutatásokat, amelyek folyamatos, maradéktalan meg valósítása a testnevelési és sportmozgalom további felvirágoztatásához vezet. Ezután Ádám József, a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette az MTS országos számvizsgáló bizottságának jelentését, majd szünet után hozzászólások következtek. A tegnapi tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A kongresszus ma folytatja munkáját.
