Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

1961. DECEMBER 13. napló 3 Moszkvától Dortmundig Tapasztalatok Importja Tanfolyam a Warszawa-uyárban - Könyebb, puhább nappa árut kérnék — tanelszállítás kerekes állványon Amikor az üzemek, válla­latok összesítik majd az 1967- es esztendő eredményeit, a kimutatások rovataiban hiába keresnénk a külföldi tapaszta­latok értékét Pedig ez a kü­lönleges import, a tapasztala­tok „importja” az idén is je­lentős volt hiszen alig van üzem, ahonnan ne járt volna külföldön néhány szakember. A tanulmányutak, a szakmai kongresszusok vagy éppen az anyagbeszerző, piackutató utazások a szakmai, műszaki tapasztalatok szerzésének tág lehetőségét kínálták az idén is. Ezekből gyűjtöttünk össze egy „csokorra” valót. Moszkva Szovjetunióban tett tíznapos tanulmányutat Szabó Antal, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat főmérnöke. — Októberben azért repül­tem Moszkvába, hogy tanul­mányozzam a v*illamosenergia elosztó berendezések távkeze­lési és automatizálási módsze­reit. Tapasztalhattam, — mondta a főmérnök — hogy a szovjet szakemberek igen egyszerűen megoldották, ami­ből mi túl nagy problémát csinálunk. Távmérő berende­zéseik és a kisebb jelmennyi­ségek továbbítására szolgáló készülékeik rendkívül prak­tikusak és főleg olcsók. Mód­szereik átvétele nálunk is cél­szerű, hiszen ezekkel a beren­dezésekkel hat alállomásból 3—4 információ vihető át egy­idejűleg nagy pontossággal egy irányító központba. Varsó Lengyelországban tanulmá­nyozta októberben két hétig a Nysa autók javításának spe­ciális módszereit Moharos hnre, a XIV-es Autójavító Vállalat főművezetője. — A nálunk futó Nysa ko­csikon kívül alkalmam volt megismerni új hűtőkocsijai­kat, valamint a „meseautót”, amit a rendőrség részére gyártanak mindkét oldalán tolóajtóval, a szélvédő üve­get és az ablakokat védő dróthálóval — hallottuk Mo­haros Imrétől. — A War­szawa gyárban rendkívül hasznos tanfolyamon vettem részt. A legjobb szakembe­rektől tanulhattuk az új, fe- lülszelepelt Warszawa motor főjavítási módszereit, renge­teg illesztési, tűrési méretet ismertünk meg. Kaptam egy javítási könyvet, melynek műszaki rajzai, táblázatai nagy segítséget jelentenek üzemünknek a Nysa kocsik szakszerű javításában. A rö­vid tanfolyam végeztével vizs­gát is tettem a varsói gyár­ban tanultakból, s erről egy szép oklevelet adtak. Dortmund Nyugat-Németországban járt szeptember elején dr. Szirtes Lajos, a műszaki tudomá­Közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága december 5-i ülésén a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága Intézőbizottsága és az Úttörő Szövetség Orszá­gos Elnöksége kérése alap­ján Vasvári Ferenc elvtár­sat, a Dunántúli Napló fő- szerkesztőjét,- érdemei elis­merése mellett, tisztségéből felmentette és visszahívta a pártbizottság tagjai sorábíl. Ugyanakkor a Dunántúli Napló főszerkesztőjévé Bocz József elvtársat, a Megyei Pártbizottság politikai mun­katársát nevezte ki és a Mezvei Pártbizottság tagjai sorába kooptálta. nyo-k kandidátusa, a Mecsek Szénbányák kutatási osztá lyának vezetője. — A Dortmundban rende zett nemzetközi bányabizton ság-technikai konferencián ; szénpor- és sújtólégrobbaná sok megelőzésével és lokalizá lásával kapcsolatos legújabl ismeretek felől tájékozódhat tam — mondotta dr. Szír te: Lajos. — Érdekes például a: új porlekötő eljárás, lényege hogy egy pasztával leperme- tezik a vágatfelületet, ami leköti a szénport és ezzel megszűnik a robbanás tova­terjedésének veszélye. A me­tán-főterétegek veszélyességé­re vonatkozóan is bővültek ismereteink. Az ilyen főteré­tegek semlegesítésének a kon­ferencián megismert új mód­szereivel máris foglalkozunk. Berlin A Német Demokratikus Köztársaságban hat hónapig tanulmányozta az Idén a pa­neles - építkezés technikáját Gungl Antal, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­lat építészmérnöke. — Rendkívül sok tapaszta­latot szerezhettem Berlinben és Hoyerswerda új bányavá­ros építésénél. Két hetet töl­töttem Rostockban is egy la­kásépítő kombinátban. A pa­nelek gyártását, szállítását és szerelését hangos diszpécser­telefon segítségével szervezik. A készülék — melynek ötletét a kijevi házépítő kombináttól vették át — több irányító kö­zötti egyidejű értekezésre ad lehetőséget. Mi is nagy hasz­nát vehetnénk egy ilyen be­rendezésnek. Munkaszervezé­sük érdekessége — folytatta Gungl Antal —, hogy a mun­kahelyeken nem deponálják az elemeket. Panelszállító ko­csijukon sínpár van. Az elemekkel megrakott kerekes állványt egyszerűen rá tol iák a szállítókocsira, a munka­helyre érve pedig lehúzzák az ott elkészített töltésen lévő sínekre. így érik el, hogy az építkezésen dolgozó torony- daru munkáját ne zavarja a szállítás és mivel a panelek átrakása elmarad, jóval ki­sebb a sérülési veszély. Egv munkahelv ellátásához folva- matos szállítás mellett hat darab kerekes állvány ele­gendő. Malmö Svédországban és Dániában járt júniusban Fischer Dezső, a Kesztyű és Bőr konfekció KTSZ műszaki vezetője. — A Malmától harminc kilométerre lévő Chevlingé- ben és Koppenhágában bőrö­ket vettünk át Nagyon hasz­nos volt számunkra, hogy svéd vásárlóinkkal személye­sen találkozhattunk — mon­dotta — és meghallgathattuk véleményüket kesztyűink mi­nőségéről. Könnyebb, puhább nappa árut kértek. Ennek a kívánságuknak a faragás, vé­Eloarlás a* Agrárk*iibban A monokultúra veszélyei Megbízásra kutatni —, az ’ trágyázás! szaktanácsadásutal új mechanizmusnak ezt a tu- ma már egyre szélesebb kőr- dományos kutatásokra vonat- ben veszik igénybe a nagy- kozó fontos alapelvét már j üzemek. évekkel ezelőtt megvalósítót- e szolgáltatás-jellegű muM- ták az állami gazdaságok ka mellett új kutatási feladat Pécs Felsőmalom utcai labo- tokra is vállalkoztak. Az ratóriumában. A labor kollek- j egyik ilyen két év óta tartó tívája kezdettől fogva kizá-. — a talajművelés okszerűbbé rólag megbízások alapján dől- j tételére irányuló — vizsgál*- gozik, eleinte csak az állami tűk eredményeiről számolt tíg gazdaságokkal voltak kapcso- Margittal László laborvezető a latban, ma már a termelő-; TIT Agrárszakosztály hétfői szövetkezetektől is elfogadnak i klubdélutánián megbízásokat. Vizsgálataik I pontosak, takarmányozási és Százhatból tizenkilenc Ma egy orvos tanulni akar A szakképesítés leheiöáé^ei falun Mit várnak a községi orvosok az új egyesülettől? A majsi orvos Pesten, a Déli pályaudvaron felült a vonatra, aztán átszállt Pécsett, Bolyban, majd Borjádon ke­resztül hazament Utazott busszal, vonattal, sőt gyalo­golt is vagy hat kilométert", s a borjádi makadámút sarában azon gondolkodott: hogyan tudnak majd segíteni rajta a kollégái. Később meg azon is, hogy biztosan nem hitték vol­na, ha elmeséli a ,^szekér- stoppos” rendeléseit. Pesten a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének alakuló gyűlésén vett részt. Ott hallotta: ez az egyesület elő kívánja segíteni a körzeti orvosok tudományos munká­ját, szakmai továbbképzését és általában növelni orvosi tevékenységük színvonalát. És akkor itt vannak ezek a sze- kérs toppok. Dr. Bíró Kornél, Majs fia­tal körzeti orvosa, most, az egyesület alakuló ülése után úgy érzi, kissé felszították ben ne a parazsat, amely alig-alig pislákolt már. — Hat éve vagyok Majson — mondja. — Amikor egy or­vos friss diplomával dolgozni kezd, többnyire él még benne a vágy, hogy szakorvosi ké­pesítést szerezzen. No de el­múlnak az évek és ez a vágy nemhogy lángoló nem lesz, hanem lassan már nem is pislákol Pedig szükség van erre a vágyra nemcsak Majson, ha­nem Hercegszántón, Sornogy- döröcskén vagy az ország sok száz falujának túlnyomó több­ségében mindenütt, ahonnét messze van a város. Hiszen ezekben a községekben egyet­len körzeti orvos tevékeny­kedik, a járási vagy városi kórház, klinika húsz-ötven kilométerekre van, s nincs nagyobb áldás például a vá­ratlan balesetek idején, mint amikor ez az egyszem körzeti m-vos effviíttal eohész is Ezzel szemben Baranyában mindössze 19 szakorvosi dip­lomát tud felmutatni a me­gye összesen 106 körzeti or­vosa. Három belgyógyász van közöttük, öt sebész, három szülész-nőgyógyász, továbbá egy-két tüdő-szakorvos, orr- fül-gégész, fogász, illetőleg la­bor-szakorvos, s egyetlen cse­csemő- és gyermekgyógyász. Természetesen nehéz feladat lenne minden falusi orvossal megszereztetni a szakképesí­tési. Hiszen országos átlagban is a körzeti orvosoknak csak 25 százaléka rendelkezik ez­zel, s ezt az arányt is több­nyire a városban elő orvosok javították meg 25 százalékra. — Falun nagyon nehez ta­nulni — mondja dr. Bíró Kor­nél. — Elsósoroan azért, mert egyedül vagyunk, s helyette­sítésünket nem könnyű meg­szervezni. Ez egy önmagába visszatérő kör: az egyedüllét miatt van itt nagyobo szük­ség szakorvosra, mini a tá­rosban, ugyanakkor emiatt ne­héz megszerezni a képesítést. Különösen olyan körzetben, mint az enyém: három falu tartozik hozzám, négyezer la­kossal és az utak nem jók. A földrajzi okok mellett azonban jogi akadályok ts vannak. Dr. Bíró Kornél pa­naszkodik arra a szabályozás­ra, amely a szakorvosi képe­sítés követelményeit rendezi, így arra, hogy két éves kór­házi gyakorlatot követelnek meg, olyanképpen, hogy a körzeti orvos évenként meg­határozott időt köteles kór­házban tölteni. Enélkül nem vizsgázhat. — Ez annyit jelent, hogy a községi orvosoknak, ha becsü­letesen dolgoznak, csak elvi lehetőségük van a szakképe­sítés megszerzésére. Mi nem tudunk ennyi időt kórházban tölteni Ehelyett a tudást kel­lene vizsgakövetelményként felállítani. A megoldás szerin­tem az, hogy változtassák meg5 e rendelkezést, s állítsák ősz-i szc a gyakorlati és elméleti követelményrendszert. Azzall ne törődjenek, hogy mi mikori és hogyan sajátítjuk aztl el. Ha kell, úgy is szakítunkí egy kis időt arra, hogy be- j ugorjunk a kórházba. De a í vizsgakövetelmény ne a papi-\ ron igazolt idő, hanem a tár-l jyi tudás legyen. > Persze, még így sem olyan í egyszerű a kérdés, hiszen az > ígynevezett manuális orvosi í szakmákat, tehát például aí sebészetet vagy a szülészet- í nőgyógyásza tót nem lehet tan-! könyvből elsajátítani. Igazi tgyan, hogy az általános kör- j :et orvosának gyógyftó-meg- í ;lőző tevékenységét mindin- ( cább az általános belgyógyá- j ;zati ellátás képezi. így dr. í 3író Kornél is — hasonlóan > egtöbb kollégájához — bel- > gyógyász szakorvos szeretne j enni. , — De van olyan földrajzi A pécsi kutatók célja min­denekelőtt az volt, hogy meg­állapítsák a talajművelés Ipi- indulási és véghelyzetét s elv­nek ismeretében építhessék fel az okszerű technológiái folyamatokat. A talaj fizikai jellemzőiből kiindulva a tsa- lajművelés akkor jó. ha a szilárd rész és a pórustér aránya 50—50 százalék, illet­ve ha a víz és levegő aránya a talajban 66, 33 százalék. A megye több pontján végzett talajvizsgálatok nyomán meg­állapították, hogy ez az arány kedvezőtlenül eltolódott több­nyire a szilárd fázis felé, a vizsgált talajok levegőtlenek, levegő hiányában gyakori a gyökérfulladás, a növényzet foltos kipusztulása. Ez a fo­lyamat csak részben magya­rázható a talajok genetikai le­romlásával, a döntő ok ma a helytelen talajművelés. A kultúrhatásokra történő talaj­leromlást alátámasztja az a megfigyelés is. hogy a művelt feltalajban lényegesen rosz- szabb a talaiszerkezet, kedve­zőtlenebb a talaj fizikai álla­pota. mint a bolygatás nélküli altalajban. Minden fajta talajművelő* tehát szükséges rossz — hív­ta fel nyomatékosan a kutató a gyakorlati szakemberek fi­gyelmét. Ezért nemcsak költ­ségtényezők. de a talajok gyors leromlása is indokolja a talaiművelésnek minimum­ra való korlátozását Ma a műtrá »vágási és esrvéb költségek csak úgy térülnek meg. ha a talaj maximális termést ad. Éppen a nagy* adaeű mű trágva miatt egyre gyakrabban mélvftik a termő­réteget. de e mélyítések során figyelmen kívül hagviák a humuszfelbalmozást szint vas­tagságát ,Minden centi mélyí­téssel arányosan hígul a mű­velt réteg hnmiisztar+alma, romlik a talaj szerkezete. Másik probléma, hogy mi az üzemek nem alkalmaznak vetésforgót a talajszerkezetet romboló és javító növények váltogatását Nem használják ki — mint azt az alacsony vetési arány is mutatja — a lucerna és általában a pillan­gósok talajszerkezet-javító hatását A kukorica mono­kulturális termesztése ma Ba­ranya mezőgazdaságának egy­re növekvő problémája Kez­detben igaz, hogy ugrásszerű­en nőtt a termés, de azért mert megoldották a vegysze­res növényvédelmet Ma már nem beszélhetünk termésnö- vekedésről s ennek egyik >ka a monokultúra. Megálla­pították, hogy a kukorica alatt egyre inkább leromlik á ialaj. Ennek fő oka, hogy a tésőn betakaruló kukorica — ■őleg a hosszú tenyészidejű ’ajták — utón már évek óta lem lehet optimális időben negszántani a talajt Rendsze­rint nedves talajt szántanak meg. s ilyenkor az eke koy- nánylemezén felcsúszott ti- ajszelet annyira tömörődik, logv a talaj élettelenné válik, szerkezete leromlik. Sürgősen megálljt kell pó- ancsolni a talajromlásnak, nelvet a talaj szerkezetébe örténő beavatkozással évről ívre az ember idéz elő. A létfői előadás minden részt- revőt meggyőzött arról, hogy ■gv mezőgazdász bármennyit« smerie is a földet, amelyen iazdálkodik. a tudomány s«- ítsége nélkül ma már nem oldogul Előzetes tál a i vizsgá­itok nélkül n^m lehet ok- zerű talaiművelési techndÁ­iáé __S A Képcsarnok Vállalat pécsi bemutatóterme ebben az évben hárommillió forint értékfl mttr’kotást hozott forgalomba. Ebből több, mint egymillió forint értékű olajfestménv. akvarell és grafika volt. Képünkön: a pécsi bemutatóterem kisplasztikából összeállított kiállításának egyik részlete. akadály is, amelyen felsóbi intézkedéssel segíteni lehetne így a gépkocsiellátásunk. Té védés ne essék, nem azt mon dóm, hogy egy községi orva általában nem tud megvenn egy autót. így azt sem kivá nőm, hogy olyan kedvezmé nyes gépkocsivásarlást bizto sítsanak nekünk, mint a falui dolgozó mezőgazdasági szak embereknek biztosítottak. D egy orvos számára vidéken < gépkocsi elsősorban munka eszköz, t csak másodlagosai fényűzés. Ezért legalább az megengedhetnék, hogy ne kell jen „sorbaállnunk”, s vára kozni, amíg új kocsit kapunk Hiszen ilyen utakon két e\ alatt tönkremegy egy autó. A. enyémet most Pesten javítják Ezért vagyok kénytelen, s éléi gyakran autóstoppal, sőt sze­kérstoppal utazni a betegeim hez vagy a külközségi rendelé­sekre. Ha állandóan van j< kocsi, akkor a munkaidőn egyharmadával lerövidül, s ei máris elősegíti a tanulást, íme egy falusi orvos néhánj gondja a szakképesítéssel kap­csolatban. Szóvá tettük meri a vidéki betegek tömegének ellátása szempontjából ez serr közömbös kérdés. S az általá­nos orvosok tudományos egye­sületének mostani megalaku­lása időszerűvé tette. Hiszen a megoldást most már ettől az egyesülettől is várják. Földcssy Dénes Görög narancs Görögországból e héten 100 mázsa narancs érkezik a Baranya—Tolna megyei Fűszer- és Édesség Nagy­kereskedelmi Vállalathoz. A további szállítmányok folya­matosan érkeznek majd « karácsonyi ünnepekig. Megbízatás a KGST-től A Mecseki Szénbányák kutatási osztálya évek óta teljesít megbízatásokat a KGST-nek. A közelmúltban újabb feladatot kapott ipa­ri üzemek robbanásvédelmé­vel kapcsolatos vizsgálatok­ra a szocialista országok tűzoltó konferenciájától. A pécsi szakemberek eddig azt kutatták, hogy a megelőző, úgynevezett ..elsődleges vé­dekezés” érdekében milyen üzemi körülményeket kell teremteni. Most olyan mód­szereket. védöeljárásokat kell kidolgozniok. amelyek­kel csökkenteni lehet a már bekövetkezett robbanás pusz tító hatását. i konyitás, szaknyelven „dulé­- rozás” javításával azóta eleget is tettünk. Alkalmunk volt I- arra, hogy a kirakatokban j- megfigyeljük az olasz, a fran- : i cia és más versenytársaink- által készített kesztyűket és- összehasonlítsuk azokat a ma- 3 gunkéval. Ez nagyon tanulsá­- gos volt, de láthattuk, hogy 5 gyártmányaink állják a ver- i senyt a legjobb nyugati kesz- , tyűltkeL U. J. i, _________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents