Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X-uivi evioelam, üsü. meamsm Ali A: 80 HL, LEK 1967. DECEMBER 10., yASÁRNAP Felavatták a Rostműbőrgyárat Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes avatóbeszédét mondja. (Tudósítás a 3. oldalon) Föld alatti szivárgórendszer épül Mohácson A Duna alsó magyar szakaszán, Mohács védelme szempontjából különösen fontos jobbparti töltésrcnd- szer erősítésére, korszerűsítésére több tízmillió forintot költött az állam az emlékezetes 1965-ös árvíz óta. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság gépesített egysegei a ▼árostól dél felé, Kölkcdig, 1 km hosszúságban elvégeztek a gát erősítését, szélesítését. Jövőre folytatják a munkát, mégpedig a jugoszláv határtól haladnak majd felfelé. Ez a 3 km-es szakasz azért jelent különleges feladatot, mert a töltés lábánál, a védvonal rézsűjénél húzódik a határvonal. 1968-ban még egy érdekes program kivitelezéséhez kezd a Vízügyi Igazgatóság. Arveszély idején ugyanis bebizonyosodott, hogy nemcsak az elöntés, tehát gátszakadás, hanem a fakadóvizek is súlyos kárt okozhatnak. Ez történt két évvel ezelőtt Mohácson, amikor a Dunát sikerült ugyan medrében tartani, a töltés mögött feltörő víz mégis sok milliós értéket pusztított, elúsztatta a város egyes részeit. Ez ellen úgy vide- keznek, hogy Mohács lakott területét kísérő betontámfal mögött, a védett oldalon, a föld színe alatt 5—6 méter mélységben, szűrőrendszerrel szivárgóhálózatot építenek ki. Az egy helyre gyűjtött vizet aztán szivattyúk segítségével visz- szacmclik a Dunába, nymodon megkímélik a várost a víz váratlan, alattomos támadásától. Ugyancsak jövőre megkezdik az új árvédelmi központ építését is Mohácson. Szovjet kormánynyilatkozat a nyugati hatalmakhoz Moszkva: Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes december 8-án átnyújtotta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország moszkvai diplomáciai képviselőinek a szovjet kormány nyilatkozatát. A nyilatkozat, amely a Német Szövetségi Köztársaság kormányához pénteken eljuttatott és már ismertetett szovjet kormánynyilatkozathoz hasonlóan, felhívja a figyelmet a német militarizmus és nácizmus Nyugat-Német- országban tapasztalható aktivizálódására és ennek veszélyeire, tartalmában és gondolatmenetében lényegében véve megismétli a bonni kormányhoz intézett nyilatkozatban kifejtetteket. Űjabb óriás ventillátor a Mecseki Szénbányáknál A komlói Kossuth-bányához tartozó III-as aknán nagyteljesítményű. Gruber-féle szellőztető berendezést helyeztek üzembe, amely — maximális kapacitás esetén — percenként 13 000 köbméter levegő szállítására alkalmas. Eddig ilyen ventillátor csak a legfiatalabb mecseki bányában, Zobák-aknán működött. A világviszonylatban is ritka teljesítményű bányaszellőztető gép a< Nehézipari Műszaki Egyetem áramlástani tanszékének konstrukciója és a Magyar Szellőzőművek gyártmánya. Műszaki értékére jellemző, hogy az eddigi hasonló rendeltetésű berendezések percenként csak 4—5000 köb- I méter levegő szállítására al- j kalmasak. Az óriás ventillátor üzem- behelyezése fontos esemény a bánya életében. Azt eredmé-1 nyezte, hogy az eddig behúzó III-as szállító aknát is kihúzóvá állíthatták ót. Most két kihúzó akna működik egymás mellett, a III-as szállító és légakna. Mindkettő az új szellőztetőre van kapcsolva. Lehetővé vált továbbá az is, hogy a valamikor külön bányaként kezelt III-as aknát az üzemkoncentrációs programnak megfelelően ne csak szervezetileg, hanem szellőz- tetésileg is összevonják Kos- suth-bányávaL így az egész üzem levegőellátási viszonyai javulnak. Közvetlenül a termelést azzal segíti az új berendezés. hogy olyan nagy gáztartalmú széntelepeket is kibányászhatnak III-as aknán a mélyszinteken, amire eddig nem volt mód. VáUoxásoh a távolsági 9 autóbuszbérleteknél Nyugalomba vonul“ Harkány legöregebb termáikúíja Baranya nemzetközi hírű gyógyhelyén, Harkányban „nyugalomba vonul” a fürdő legrégibb termálkútja, amely egy évszázadon keresztül adott kitűnő gyógyhatású, természetes melegvizet. Fúrására 1866-ban kapott megbízatást Zsigmondy Vilmos bányamérnök és geológus azzal a céllal, hogy a feltörő vizet végleges kútba kényszerítsék, s így megszűnjön folytonos „szökése”. A forrás körül épített kádakat ugyanis csak néhány évig lehetett használni, mert a víz eltűnt, s méterekkel távolabb bukkant elő újból. Huszonöt év alatt ötször „költözött" a forrás. Zsigmondy munkája tökéletesen sikerült: egyszer s mindenkorra véget vetett a víz bujkálásánál.. A rnnfi/ert dicsérő mű megalapította számára a hírnevet, Harkánynak pedig a jövőjét. Ezenkívül a későbbiekben mindenütt beigazolódott Zsigmondynak a harkányi tapasztalatokra épült azon nézete is, hogy az artézi források hőfoka változatlan marad. Az eliszaposodott, hozamát veszített kút helyett most újat készítenek. Mélysége kb. 70 méter lesz, s percenként ezer—másfélezer liter, 62 C fokos vizet ad hamarosan. Üzembehelyezésére a közeljövőben sor kerül, tehát jövőre már jelentős segítséget ad a strand vízellátásának javításához. Ugyanakkor a harkányi „termálkút-csa- lád” legöregebb tagját lefojtják, cementálják. Tekintettel arra, hogy Zsigmondy Vilmosnak ez volt Magyarországon az első forrása, úgy tervezik, a kút helyét védetté nyilvánítják és márványtáblával jelölik meg. Tájékoztató a bérletjegyek megvásárlásáról és használatáról A helyközi (távolsági) autó- buszjáratokon körülbelül 300 ezer dolgozó utazik rendszeresen (naponta vagy hetente) kedvezményes bérletjeggyel lakóhelye és munkahelye között. A Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozta a kedvezményes bérletjegyek kiadását és felhasználásának módját. Az a dolgozó, aki eddig lakóhelyéről munkahelyére — naponta — hetijeggyel utazott, 1968. január 1-től havi vagy félhavi bérletjeggyel utazhat. Aki pedig nem naponta, hanem esetenként időszakos bérletjeggyel közlekedett (például hétvégén utazott) 1968. január 1-től újformájú, de szintén időszakos bérletjeggyel közlekedhet. A havi bérletjegy a tárgyhónap hatodik napja 0 árétól a következő hónap 5-én 24 óráig, a félhavi bérletjegy pedig a tárgyhónap 6. napján 0 órától 20-án 24 óráig, vagy 21-én 0 órától a következő hónap 5-én 24 óráig — naponként — egy menettérti utazásra érvényes. Az időszakot bérletjegy az dlső utazás naivtól számított 30 naptári napon belül nyolc utazásra érvényes, mégpedig olymódon, hogy 15 napon belül — az első utazástól számítva — legalább négy utazásra fel kell használni. Mind a havi és félhavi, mind az időszakos bérletjegyek használatához az autó- közlekedési vállalatok által kiszolgáltatott igazoló lap szükséges. A bérletjegyen az igazoló lap számát, valamint a tulajdonos nevét — az első utazás megkezdése előtt — a tulajdonosnak tintával olvashatóan fel kell tüntetnie. Az igazoló lap igényelhető az autóközlekedési vállalatok erre a célra kijelölt szolgálati helyein (jegypénztárainál), vagy a jegykezelést végző dolgozónál. A szolgálati helyek és jegykezelők az igazoló lap igénylésére díjtalanul igénylS- lapot adnak, amelyen fel kell tüntetni az igénylő nevét és lakcímét, az utazás viszonylatát (a kezdő és a célállomás megállóhelyének pontos megjelölésével), valamint a személyi igazolvány (ennek hiányában munkaadói igazolvány) számát. Az igazoló lap ára 1 forint, amelyet az igényléssel egyidejűleg kell kiegyenlíteni. Jegykezelő útján történő igényléskor (torlódás esetén a jegypénztárnál is) az igénylő címére szóló, bélyeggel ellátott válaszborítékot kelj mellékelni, melyben az autó- közlekedési vállalat az elkészített igazoló lapot megküldi. A válaszboríték mellékelése az igénylők érdekét szolgálja, mert ezzel az esetleges sor- banállástól mentesülnek. Az igazoló lap mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére fontos adatokat tartalmaz. Az igazoló lapon ugyanis az autóközlekedési vállalat a már említett adatokon kívül feltünteti az 1968. január l- től érvényes díjszabás szerint mind a havi — mind az idő^ szakos bérletjegy árát, hogy az adott viszonylatban a tényleges utazási igénynek megfelelő bérletjegy megváltását újabb igazoló lap megváltása nélkül lehetővé tegye. A munkaviszonyban álló dolgozó a munkábajárásához szükséges bérletjegyért 1968. január 1-től sem fizet többet, mint jelenleg. (Folytatás a 4. oldalon) 120 kilovoltos villamos távvezeték a Mecsekim Nagyszabású villamos távvezeték építési munkát fejezett be a Mecseken a Dél- Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzletigazgatósága: a Mecseki Szénbányák Hetvehely falut átszelő Bükkösd patak kacskarlngós, sekély medre képtelen a nagyobb csapadék elvezetésére. Éppen ezért szükségessé vált a pat ak medrének szabályozása, kotrása. Képen: munkában a kotró Hetvehely faluban. megbízásából a budafai OVTTállomás és Zobák-akna között elkészült az 5 km hosszú. 35 kilovolt feszültség! szintre szi-_ getelt. 120 kilovoltos tartó-- szerkezetű távvezeték. A 4,4 millió forint értékű létesítmény a szénbányák energia- ellátását szolgálja, elsősorban Somostető, továbbá Zobák- akna jelenlegi, sőt távlati energia igényét is kielégtíj. A nagyfeszültségű vezetékre azért volt szükség, mert a nehéz terepviszonyok miatt a hagyományos, 35 kilovoltos távvezeték nem biztosította a zavartalan energiaellátási Ilyen nehéz, egyenként 73 mázsa súlyú tartószerkezettel eddig csak országos vállalat épített villamos távvezetéket Magyarországon. Ez az első, hogy kivitelével áramszolgáltató vállalatot bíztak meg. A pécsi üzletigazgatóság jól teljesítette feladatát, a számukra új technológiát sikerrel alkalmazták. A kivitelezőknek rendkívül nehéz talaj és terepviszonyokkal kellett megküzdeni. Hegyen-völgyön haladtak keresztül. Közben erdőt kellett irtani, sziklát robbantani. Egy-egy 24 méter magas, ökörfej-szerkezetű oszlop helyén 54 köbméter földet, követ mozgattak meg.
