Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
1967. DECEMBER 6. napló 5 A szilikózisveszély ma még elháríthatatlan Kártérítési igények szilikózis megbetegedés miatt Az utóbbi időben megyénkben sokat beszélnek szilikózis perekről. Mi állította az érdeklődés középpontjába ezeket a pereket és tulajdonképpen miben is áll a szilikózis kártérítési igényekkel kapcsolatos probléma, ami ez idő tájt annyit foglalkoztatja a bányászokat, a rokkantsági bányásznyugdíjasokat és az illetékes szerveket? Rokkantsági nyugdíj A szilikózis betegség — tbc- vel párosulva vagy anélkül — jogszabályaink értelmében foglalkozási megbetegedésnek minősül. Jelenlegi jogszabályaink a munkaképesség fokától függően járadék fizetését írják elő a megbetegedett dolgozók részére, a rokkantsági fok elérése esetén pedig a dolgozók — egyéb feltételek fennforgása mellett — rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. A bányabeli munkafolyamatok közben keletkező por egészségkárosító hatását már több, mint 30 évvel ezelőtt tapasztalták. Hazánkban először a 7600A 936. M. E. számú rendelet adott lehetőséget szilikózis okozta munkaképességcsökke- nés miatt a társadalombiztosítás keretében kártalanítás megállapítására. A szilikózisveszélyes munkahelyre történő alkalmazás, vagy áthelyezés előtt a dolgozót ma már előzetes orvosi vizsgálat alá kell venni. Megkülönböztetett bánásmódban részesülnek azok a dolgozók, akiknél a megállapított betegség már bizonyos fokú munkaképességcsökkenést eredményez. Ezeket a dolgozókat állapotuknak megfelelő munkahelyre kell áthelyezni. Ennek elsősorban a bányavállalaton belül kell megtörténnie. Ha azonban szilikózis veszély- mentes munkahely a vállalaton belül nem létezik, más iparágba kell a dolgozót áthelyezni. Azokat a dolgozókat, akiknek szilikózis következtében a munkaképességcsökkenése az 50 százalékot elérte vagy meghaladta, továbbá a szilikó-tbc-s dolgozókat kérelmükre rokkantsági nyugdíjba helyezhetik. Ezerforintos igények Megyénk bányaüzemeinek j rokkantsági nyugdíjasai ez év j feléjén nagy számban terjesz- i tettek elő kártérítési igénye- j két volt munkáltatójuknál, s a korábbi átlagkeresetük és a rokkantsági nyugdíjuk különbözeiét igényelték kártérítésül. Rokkantsági nyugdíjuk | 2200 forinttól 4000 forintig terjed végzett munkájuk és szolgálati idejük szerint. Ehhez havi 1000—2000 forint kártérítést igényeltek. Ha ezek az igények helytállóak, akkor a Mecseki Szénbányáknak évente körülbelül 20—40 millió forintot kellene ilyen címen kifizetnie. A Munka törvény 1964. január 1-én hatálybalépett azt a rendelkezését, amely szerint a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának azt a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével! kapcsolatban keletkezett, általában úgy értelmezték, hogy kiterjed a szilikózisban megbetegedett dolgozók igényeire . is. A később hatályba lépett | 4/1967. (VI. 8.) Mü. M. számú í rendelet azonban többek között kimondta, hogy a foglalkozási megbetegedésekért a vállalat kártésitéssel nem tartozik, ha bizonyítja, hogy annak bekövetkezése működési körén belül is elháríthatatlan volt. A jogalkalmazó szerveknek a folyamatban levő ügyekben az új jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kellett és kell eljárniok. A vállalati munkaügyi döntőbizottságok a rendelet hatálybalépése után elbírált ügyekben a kártérítési igényeket elutasították. Ezt követően a benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán kerültek az ügyek a járásbíróság elé. Et hárít ha ta tlan Az eddig tárgyalt ügyekben a járásbíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a szilikózis megbetegedések a vállalatok működési körén belül keletkeztek ugyan, de azokat a vállalat el nem háríthatta. Az elhárítha- ríthatatlanság fogalmával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy elháríthatatlannak kell tekinteni minden olyan behatást, amelyet a műszaki és technikai lehetőségek objektíve adott szintje mellett nem lehet kiküszöbölni. A perekben alkalmazott bányaműszaki szakértők szakvéleményei egyöntetűen alátámasztották az üzemeknek azt az érvelését, hogy a szilikózis megbetegedést a bányaüzem kiküszöbölni, elhárítani nem képes, még akkor sem, ha a jelenlegi, szinte tökéletesnek mondható vízöblítése fúrással való művelési módot és egyéb a porlekötésre szolgáló bérén- d:zéseket alkalmazza is. Ezek működtetésével csak a porkoncentráció csökkentése érhető el, pormentes levegő biztosítása azonban nem. Hasonló értelemben foglalt állást egészségügyi téren az Országos Munkaegészségügyi Intézet is a Mecseki Szénbányák üzemeire vonatkozóan. Egyes ügyekben elóterejsztett orvosszakértói vélemények bizonyították azt is, hogy a szilikózis megbetegedés nagy fokban függ a dolgozók hajlamosságától is. A bányaműszaki szakértők szakvéleményei alapján végső sorban azt kellett a bíróságnak megállapítania, hogy attól kezdve, hogy a műszaki védekezés előfeltételei a kísérletezései eredményessége és a népgazdasági lehetőségek adottságai folytán megteremtődtek, az üzemek az elvárhatóság határain belül a védő- berendezéseket működtették. Ennek ellenére is a megbetegedések bekövetkeztek. Bekövetkeztek olyan munkahelyeken is, ahol a porkoncentráció a megengedett mértéket nem haladta meg. Mindezek alapján az elháríthatatlanság kétséget kizáróan bizonyítottnak volt vehető. Ezért az üzemek a kártérítési felelősség alól mentesülhettek. A keresetet elutasították A kifejtettekből kitűnik, hogy jogszabályaink védik a szilikózist előidéző poros munkahelyeken dolgozók érdekeit, egészségét, megkülönböztetett elbánást és szolgáltatásokat biztosítanak a részükre, a rokkantsági nyugdíjon kívül azonban olyan kártérítési igények követelése, amely igények a korábbi átlagkeresetnek megfelelő összeg kifizetésére irányultak, non vezethetett sikerre. Dr. Gátas György Jb. tanácsvezető bíró Virágzik az Itlatos Hunyor (Helle- borús odorus) a Mecseken. Az első virágokat december 3-án fedezte fel Kiss Horváth Jenő tanár, az egyik növényen már megtermékenyített magkezdeményeket talált. A balkáni redetű Illatos Hunyor elterjedésének északi határa a Mecsek. Idei korai virágzása egészen érdekes jelenség. A Heleborus odorus eddig legkorábban vi^ zó példányát 1935. december 6-án találták. Garázs es víkendház betonelemekből Az összes hazánkban futó személygépkocsitípus befogadására alkalmas az a garázs. amelyet a Pécsi Be- tonárugyár a következő év tavaszán gyárt. Az üzem kívánság szerint a helyszínre szállítja és felépíti nagyon rövid idő alatt. A műszaki tervek most készülnek és megállapították már a garázsok irányárát is, ami körülbelül 8 ezer forint. Ugyancsak megkezdi az üzem az 1968-ban sorozat- gyártásra kerülő „hétvégi házak” műszaki előkészületeit is. A termékcsalád öt fajta vasbeton építőeleméből több. mint tízféle épületváltozatot lehet összeszerelni víkendtelepeken. kirándulóhelyeken. A kétszemélyes alapegységhez például főzést, tisztálkodást biztosító előregyártott berendezések is tartoznak. A több-teres változatok legalább hat személy befogadására alkalmasak. Az épület elemeit a vállalat szállítja el a kívánt helyszínre, és ott az összes kapcsolódó berendezéssel együtt felépíti. Külön brigádok végzik el a kényelmes víkendházak gyors felállítását. Az épületek alapozása mellőzhető, illetve alapozást helyettesít csupán négy betontalp. A körülbelül 25 ezer forintba kerülő víkendházak bizonyára megnyerik a vásárlók tetszését. — Uj tánciskola kezdődik december. 13-ai szerdán este fél 7 orakor a KP v’DSZ Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeti: Her- mann. (x) fivUit/üflAJ/v' Maradjon réqi útvonalán a 33-as Lapjuk november 29-i számában Kováts Boldizsár levelét közölték a 33-as járat címmel. Ehhez szeretnék hozzáfűzni egy pár dolgot. Az Esze Tamás utca egyáltalán nem szűkebb az Aradi vértanúk útjánál és a szűk szakasz hossza kb. negyede az Esze Tamás utcán keresztül. A Landler Jenő utca lakossága valóban nem számottevő, de a 33-as Damjanich utcai megállóját veszik igénybe a Bartók Béla út, Báthori utca, Kodály Zoltán út (itt 3, egyenként 40 lakásos panelház épült a közelmúltban) és a Damjanich utca lakói. Ha pedig ez a megálló is megmaradna, akkor ez a másik, javasolt megállóhoz. mely az Áradj vértanúk útján lenne, igen közel kerülne. Az Aradi vértanúk útjának mindkét végén van autóbusz- megálló. ezek távolsága mintegy 500 m, tehát az utca közepén lakóknak ez legfeljebb 250 m többletet jelent. Az Áradj vértanúk útján állandóan nagy tehergépkocsik rakodnak, várakoznak. Ezek mellett nem fér el egy autóbusz, így ez esetenként több perc várakozást eredményezne. A 33-as autóbusz délután úgyis túlterhelt, az ilyen rövid távra utazó utasok azt eredményeznék, hogy a távolabbra utazók lemaradnának. Az Aradi vértanúk útjának aszfaltburkolata olyan rossz, az erre járó — bár közismerten szívós felépítésű Ikarus 620-as autóbuszoknál gyakori meghibásodást okozna. Télen ezt az utat külön ezért kellene korán reggel megtisztítani és homokozni, ezt a kis forgalom nem kívánná meg. Tehát a 33-as autóbusz közönsége a 12. sz. AKÖV és a Köztisztasági Vállalat nevében kérem, járjon a 33-as ezentúl is azon az útvonalon, mely immár 25 éve megfelel. ifj. Angster József Surányj Miklós u. 50. Rossz a REX töltőtoll A tanév kezdete óta öcsémmel együtt négy darab 14,40 forintos töltőtollat vettünk. Ezek közül csak egy használható. Kettő eltörött, egy pedig — amit levelemhez mellékeltem — folyik, ezzel egyszer sem tudtunk írni. Mostanában sokat reklámozzák a diák töltőtollakat, de sajnos ennek ellenére nem jók. Nagyon szépen kérem az illetékeseket, hogy gyártsanak és hozzanak forgalomba jobb tollakat. mert nincsen annyi pénzünk, hogy minden hónapban új tollat vásároljunk. Virág Mária 6. oszt. tanuló Űjmecsekalja, Hajnóczy u. 1. Még egyszer a 40-es buszmegálló áthelyezéséről A Dunántúli Napló november 9-i számában közlemény jelent meg, mely kilátásba helyezi. hogy a Komarov Gimnázium vezetőinek kérésére rövidesen áthelyezik a 40-es autóbusz jelenlegi újmecsek- aljai hétemeletes épületeknél lévő megállóját a gimnázium közelébe. A közlemény indokokat sorol fel a bizottsági döntés magyarázatára. Ezek: többszáz diák jár a Komarov Gimnáziumba, a gimnázium közelében épül fel az újmecsekal- jaj Rendelőintézet és: a környékbeliek érdekei. Más szemlélet is van ebben a kérdésben, kérjük tehát ennek közzétételét is. Többezer környékbelinek érdeke ugyanis a szándékolt áthelyezéssel ellentétes, éppen ezért véleménye az. hogy az a megálló igen alkalmas helyen van. kérése pedig, hogy maradjon is ott. Íme a másik oldal érvei: az a megállapítás, hogy többszáz diák jár a Komarov Gimnáziumba, bizonyára helytálló adat, de a kérdéses ügyben figyelmet csak az érdemel, hogy ezek közül hány jár a 40-es buszon, továbbá, hogy e buszon járó diákok számára számottevő különbség-e. hogy mintegy 350 vagy 200 méterre van a buszmegálló az iskolától. A kérdés első részének megválaszolására utasszámlálást végeztünk. Számlálásunk eredménye: a két irányból összesen 156 tanuló szállt le a 40-es buszról. Mégha az utasszámlálás valamilyen véletlen okból 20— 30 százalékkal alacsonyabb számot jelezne is a valóságosnál. akkor sem tesz ki az utazó diákok száma többet egyetlen 7 emeletes lakóház lakóinak felénél. És mindez csupán iskolai tanítási napokon, tehát évente kb. 200 napon, napjában kétszer. A többi 165 napon, továbbá minden napon egész délelőtt, délután, meg este a többezer érdekeit dolgozónak kellene hosszabb utat megtennie a megállóhoz, illetve a megállótól. Mert az érdekeltek száma 4—5 ezer fő. Ugyanis a jelenlegi megálló megtartásában érdekelt a város felőli első négy hétemeletes épület, egyenként mintegy 400 lakója, továbbá a 39-es dandár út északi oldala az általános iskoláig. valamint az e házak mögötti Körösi Csorna Sándor utca és Hajnóczy utca keleti fele. továbbá az ennek szomszédságába telepített hatalmas építőipari munkásszállás, majd a Bánky Donát út keleti fele és e házak mögötti lakóházak, végül az Ybl Miklós és Szántó Kovács János utcák és az Épitők útjának nyugati fele is. Rá kell mutatnunk a jelenlegi buszállomás tőszomszédságában telepített egyéb „vonzerőkre” is: a jövőre megnyitandó Állami Áruház, a posta és a vele szemben kialakuló üzletnegyed, továbbá a már ott levő tejbolt, húsbolt. élelmiszer- és háztartási bolt és az Állami Biztosító. Ez a hely mindezen létesítményekkel Űjmecsekalja köz- pontjává formálódik. Tessék csak megfigyelni, napjában hogyan özönlik a 40-esről itt leszálló utasok tömege ezekbe az üzletekbe és hogyan fog ez fokozódni, ha rövidesen kinyitnak az üzletnegyed boltjai és a nagy áruház is. Ügy véljük. a gimnázium mintegy másfélszáz tanulójának szinte meg sem kottyan, ha 200 méter helyett 400-at gyalogol, ami kb. 3 perc különbség. Az érdekelt dolgozók többezres tömegéről viszont ez aligha mondható. Indokként említették az épülő Rendelőintézetet is. A rendelőintézet járóbetegek számára készül és alig van 200 méternyire a jelenlegi megállótól. Ez teljesen megfelelő. A Munkácsy utcai SZTK-köz- pontnái sem jut eszünkbe, hogy nincs éppen előtte buszmegálló. Harmadik indokként a környékbeliek érdekeit említi. Erről előbb már szóltunk: a fentebb ismertetett mintegy 5000 környékbelinek a jelenlegi megálló meghagyása az érdeke. Mindezek alapján kérjük, hogy a bizottság vegye fontolóra ezeket az érveket, valamint e városrész fejlődéséről, súlyponti helyzetéből önként adódó indokokat, s hagyja régi helyén azt a megállót, melyről az a nézetünk, hogy a 40-es busz vonalán az egyik lesjobb. legíndokoltabb he'yer van. Kántor Miklós és még sok aláírás. 1 I 1 1
