Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

napló .«7. »ECBMBMR 31. Tizenkét éves program Gazdag szén- és ásvány lelőhelyeket találtak A liom’ói kincskeresők Kis mélységben nagy szenvagyon Mészkő a kozár bánya mellett December 30-án délelőtt kedves ünnepségre került sor az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat komlói telephe­lyén. melynek keretében Lő­rinc János, az OFKFV igazga­tója üzemi rangra emelte az i egységet. A komlói mélyfú­rók az 1950-es években a mecseki szénmezők feltárásá­val szereztek maguknak or­szágos rangot, s azóta is min­den évben számos új szén-, víz-, illetve ásványanyag le­lőhelyet tárnak fel. Vizet kerestek és találtak a komlói „kincskeresők” Sop­ronkőhidán, Bonyhádon, Csur­gón. Ozorán és Nagydorogon. Több kút mélysége meghalad­ja a 350 métert. Sikeres volt az építőanyagok utáni „haj­sza” is. Hévíz mellett építő­ipari díszkövet, a kozári kő­bánya környékén mészkövet, a pécsváradi út közelében jóminőségű homokot találtak. A fúrások közvetlen irányí­tója Tóth László, üzemvezető­helyettes. Tőle kérdeztük: * Vfeügyi Tervez« Vállalat terve. A BeremendtSl Daránylg húzód«, 1100 négyzetkilométeres terület« 10 öMözetrc osztották fel. Minden öblözet víztelenítésére külön tervet készítenek. Vízrendezés a Dráva mentén Több földel kell megmozgatni mint a Keleti Főcsatorna építésénél — Tizenöt község határában államkö<tségen végeznek el minden munkát H&sz-hanninc évvel ez­előtt még azt tanították az iskolában, hogy az Ecsedi-láp vidéke, a Hanság, vagy a Vas megyei őrség a legvizenyő- ■ebh, mocsaras odásra legin­kább hajlamos területe Ma­gyarországnak. A mai pedagó­gusnak már az Ormánságot, illetve annak környékét kell első helyre sorolnia, ha hű •kar maradni az igazsághoz. A sokat emlegetett, klasszikus Hanságot és Ecsedi-lápot ugyanis maholnap már telje­sen lecsapolják, illetve termő­vé teszik, míg a mi szűkebb pátriánkban, az Ormánság vi­dékén nincs semmi érdemle­ges változás Több mint ezer négyzetkilométer Közhely, hogy az állam na­gyon sokat áldozott vízrende­zésre az elmúlt 22 évben, töb­bet, mint az azt megelőző év­században együttesen. Vajon mii az oka annak, hogy a nagy vátozáslok korában éppen mi baranyaiak maradtunk mosto­hagyermekek? Miért kell még ma is vizes tájként emleget­nünk ezt a Beremendtől Da- rányig húzódó, országos szem­pontból sem elhanyagolható, kereken 1100 négyzetkilomé­teres területet? Melegh Gyula, Hankovszky József és Magyar Pál, az Or­szágos Vízügyi Tervező Válla­lat (VIZITERV) szakemberei, váratlan válaszokat adnak e kérdésekre. Azt mondják, hogy tanulmánytervükből ítélve kö­rülbelül 400 millió forintba — ha nem többe — kerül majd •z 1100 négyzetkilométernyi terület víztelenítése, körülbe­lül kétszer annyiba, mint •mennyire ők — a vízrende­zésben jártas, öreg „rókák” — «aámítottak. Azt állítják, hogy vagy húszmillió köbmétert, tehát kétszer annyi földet kell megmozgatni majd, mint •mennyire gondoltak. Hozzá­teszik, hogy a Keleti Főcsa­torna építése során „csak” 12 millió köbméter földet kellett megmozgatni, pedig az sem volt csekély munka. Az Alföldön nem 400 millió forintba, esetleg még többe, hanem csak 100—150 millió forintba kerül egy ugyanek­kora terület víztelenítése. Ha tehát csak a számokat néz­nénk, azt kellene mondanunk, hogy ez a vízrendezés nem gazdaságos munka. De hát nem nézhetjük csak a számo­kat Egy olyan országban, melynek egész területe csak 93 ezer négyzetkilométer, melynek szűzföldjei már nin­csenek, nem hagyhatunk kár­ba veszni 1100 négyzetkilomé­tert. Mint várható volt, az állam intézkedett. Révfal Vay Béla, a MÉM termelésfejlesztési fő­osztályának főmérnöke a na­pokban közölte lapunkkal, hogy az alább felsorolt ti­zennyolc falu határában ál­lamköltségen fognak elvégezni minden vízrendezési munkát: Teklafalu, Endrőc, Kétújfalu, Monosokor, Sellye, Marócsa, Kákics, Magyartelek, Magyar- mecske, Gilvánfa, Kisasszony- fa, Királyegyháza, Sumoóny, Gyöngyfa és Hóból. Ehhez já­rul még Felsőmindszent, Göd- rekeresztúr és Baranyajenő a sásdi járásban. Ha már a jó híreknél tar­tunk, hozzátehetjük, hogy me­gyénk — a sásdi járás 3 köz­ségét is beleértve — 1968-ban 46 és félmillió forintot kap a kiemelt területek vízrendezé­sére. Ez a 46 és félmillió már tekintélyes összeg. Ha az ál­lam később is ilyen bőkezű lesz hozzánk, akkor 1980-ig levezethetjük a belvizet azon az 1100 négyzetkilométeren. Bármilyen jó is az a 46 és félmillió, azért nem mindén történik úgy, ahogy elképzel­tük. Nem értjük például, hogy miért maradt ki Zádor, Szö­rény és Okorág neve a ki­emelt tsz-ek, illetve községek listájából, hiszen adatokkal bizonyítható, hogy helyzetük éppen olyan súlyos és komor, mint azé a 15 ormánsági és Ormánság környéki falué. S az sem egészen rendjén való, hogy az ún. üzemi és üzem­közi beruházások csak mint­egy 60 százalék erejéig része­sednek abból a 46 és félmil­lióból. Huszonegy millió forin­tot ugyanis a Déldunántúli Vízügyi igazgatóság fog — ki­fejezetten állami célú beruhá­zásokra — elkölteni. Egységes koncepció szerint! Igaz, ezek az állami beruhá­zások is „benne vannak” az általános vízrendezési prog­ramban, hiszen semmiféle üzemközi és üzemi vízrende­zés nem képzelhető el a Ta- polca-patak, Pécsi-víz, Fekete­víz, Almás-patak rendezése nélkül, márpedig 1968-ban sír­ra költik azt a 21 milliót, hogy e vízfolyásokat végre rendbe tegyék. E vízfolyáso­kat viszont azért hozzuk rend­be, hogy — a lehető legna­gyobb biztonsággal — le tud­juk vezetni a szántóföldek pangó vizét Kézenfekvő, hogy ez avégső cél, mégis úgy tű­nik, mintha elhomályosult volna ez a cél. Miközben ugyanis maholnap minden nagy patakot szabályozni fo­gunk, az 1100 négyzetkilomé­teres terület egyetlenegy na­gyobb, önálló és zárt egységet képező részterületén — szak­nyelven: öblözetében — sem zajlott le komplex és átfogó vízrendezés. Az átfogó, komplex vízren­dezés azért maradt el, mert a VIZITERV-nél alig három he­te készült el az első három öblözet terve. A VIZITERV viszont azért .késett”, mert csak egy évvel ezelőtt bízták meg azzal, hogy készítsen ilyen terveket. S ha már ■ hi­báknál tartunk, tegyük hozzá, hogy a VIZITERV sem azon öblözetek tervével végzett elő­ször. melyek a legszükségeseb­bek. Kész tervük van a Szent- lőrinc és Szigetvár között hú­zódó, attól délre eső terület víztelenítésére, nincs még öb- lözetterv viszont a Szigetvár­tól délnyugatra eső, illetve a Sellye környéki területekre, annak ellenére, hogy a koráb­ban felsorolt, legsúlyosabb helyzetben lévő 13 község azon a vidékem helyezkedik eL Hogy miért van ez így? Valószínű, ismét nem a VIZI- TERV miatt, hiszen az oda tervez, ahová a megbízást ki­adják. Még két hete sincs, hogy egy, nagy visszhangot kiváltó vízügyi tanácskozást tartottak Pécsett Az egész értekezleten azt hallottuk, hogy a vízren­dezés csak akkor lehet sike­res. ha egy „karmester'’ irá­nyítja, ha tudományosan ösz- szehangolt, egységes koncep­ciók jegyében megy végbe. Már akkor éreztük, hogy amit mondanak — nagyon igaz. Még világosabban látjuk most. S nem is kívánunk mást csak annyit: úgy legyen, ahogy mondták. Magyar László ■B&ti&sasss&sgesRtauBSHnnKKHns Kötetlen beszélgetésre hívtam meg két fiatalem­bert, közvetlenül a gyerek­kor felső ha táráról, a 15. életév küszöbéről. Témánk: a felnőttek. Gondoltam, szé­leskörű és változatos véle­ményeket hallok majd. dé tévedtem. A beszélgetés, bármennyire elnyúlott is* szinte kizárólag kritikát tar­talmazott Nos, végeredményben — miért ne? A két fiatalem­ber az „Ezek a fiatalok” című. gyakorta megkritizált tábor tagjai, ök azt állított ták, korosztályuk 75 száza­lékát képviselik, már ami a véleményüket illeti. A fenn­maradó rész stréberekből, huligánokból és olyanokból tevődik ki, akiknél „a test fejlődik ugyan, de a lélek gyermeteg marad”. Jó. mondjuk, hogy a tizenöt­évesek hetvenöt százaléká­val beszéltem. Hinnem kel­lett nekik — ez a bizalom elsődleges követelménye, s beszélgetésünk alapja volt. A két fiatalember „vállal­ta a felelősséget mindazért, amit elmondott”, de a komp­Deák Imre üzemvezető men­tegetőzve fogad: nehéz most zavartalanul beszélgetni, az egész telep — ő még így mondja — az átszervezés és hurcolkodás lázában ég... A hivatalos éwégi zárójelenté­sek még nem készültek el, de az már biztos, hogy 1967. si­keres év volt. A kismélységű talajmechanikai fúrásoktól a rendkívül mély magfúrásokig minden fúrásnemben jelentős eredmények születtek. A me­gye, a város szempontjából talán a szénkutatás eredmé­nyei a legfontosabbak. Vasas, Rücker. Pécsszabolcs térségé­ben folytak a kutatások s viszonylag kis mélységben nagy mennyiségű, rendkívül jó minőségű fekete kőszenet tártak fel. Vannak hülyék, ahol alig néhány méteres a meddőtakaró. Szénmezőket ta­láltak a Bakonyban — Mór és Sur közelében is. Itt a te­lepek átlagos mélysége 300 méter, a szén fűtőértéke 4000 kalória. Mészhidrát üzem \ Beremenden I ssliwsrtúr éjszakáján sem áU meg a munka a Be retnenm Cementgyárban. A forgókemencék Így való­sággal „álforognak” az új esztendőbe. Jövőre — «mikor meg­kezdődik az új cementgyár­ból kapcsolódó létesítmé­nyek építése — még a ré­gi üzemet Is fejlesztik. Cvl , 30 000 tonna kapacitású mészhidrát üzemet létesíte­nek. Ezzel lehetővé vilik a porr.!oltott mész előállítása. Ez aa építőanyag zsákokba , csomagolva, vagy tartály. ) kocsiban biztonsággal szál­lítható és Jól tárolható. Ju- $ goszlávláhól Is érdeklődés / mutatkozik iránta. Ezek a fiatalok lokációk elkerülése végett mégiscsak X-nek és Y-nak fogom nevezni őket. X ma­gasabb és választékosabban fogalmaz, Y viszont talán jóindulatúbb, könnyebben elpirul, de egyébként min­denben egyetértenek. * Y: Először is talán osszuk két főcsoportra a felnőtte­ket. Persze, olyanokról van szó, akiket valamilyen szo­rosabb kapcsolat fűz hoz­zánk. A többiek, az idege­nek nem nagyon érdekelnek bennünket, nem akarjuk megítélni őket. A két fő­csoport: az első csoport a szüléink, a második a ta­nárok, rokonok és más is­merősök. X: Ez tényleg fontos. Az ember a szüleit, amíg gye­rek, úgy kezeli, hogy „az én papám a legerősebb” és egyebek. Aztán rájön, hogy ez bolondság, rájön a2 em­ber, hogy ő is meg tudná oldani azokat a problémá­kat, amiket a szülei, sőt, néha még jobban is. És ak­kor kicsit kiábrándul belő­lük. — Mit tort az év legjelen­tősebb sikerének? — Bevezettük a gyémántko­ronás fúrási módot. Angol és francia gyártmányú koronák­kal dolgoztunk, s sikerült el­érnünk, hogy a pécsi terület szénkutató fúrásainál százszá­zalékos magot kaptunk. Ez azt jelenti, hogy egy másfél méteres széntelep esetében például másfél méter a ki­hozott mag. Ennek a szénva- gyon pontos meghatározása szempontjából van óriási je­lentősége, hisz könnyű elkép­zelni, milyen következmények­kel járhat egy beruházási program pontatlan adatok alapján való beindítása... — Technikai újdonság? — A Siklós—Villányi Állami Gazdaság villányi pincéjétől alagutat építenek az vasútállo­másig. Az itt végzett kutató fúrások során először alkal­maztuk az úgynevezett leve­gőfúrást, aminek az a lénye­ge. hogy a hagyományos víz, illetve iszap helyett levegővel hozatták fel a törmeléket. Ez a módszer nagyon gazdaságos­nak ígérkezik: egyetlen hónap alatt 300' ezer forint termelé­si értéket értünk el. — A nagy meglepetés? — A Német Demokratikus Köztársaság duplafalú mag- csöveket vásárolt vállalatunk­tól, s a kivitt eszközöket kom­lói szakemberek kísérték el, hogy betanítsák az egyébként nagy tapasztalatokkal rendel­kező, nemzetközileg is elis­mert német mélyfúrókat... — Szenzáció? — Rőtíer Antal vezetésével Mongóliába utazott egy cso­port. hogy ott érc után ku­tasson. Komlóról Kempf Jó­zsef és Frank József fúrómes­terek mentek ki, s máris je­lentős eredményeket értek el. Talán nem érdektelen megje­gyezni: a fúrási anyagokat! Y: A szülők szemében a fiatalok szintén két csoport­ra oszthatók. Az egyik a saját csemetéjük, aki kiváló, nagyszerű, szorgalmas, akit védeni kell a garázda ele­mek befolyásától, a másik csoportba tartozik az összes többi fiatal, akik nyári este 8 órakor még kint bolyong­nak az utcán és isten tudja miket művelnek. X: Én úgy látom, hogy ez a szülők fő korlátja. Nagy fáradsággal fölnevel­nek egy „mmtagyereket”, ahogy ő gondolja, nagy el­fogultsággal. Látom, hogy van gyerek, akinek az any­ja otthon egyebet se mond, mind azt, hogy te ilyen okos vagy, olyan tehetséges, bele­oltja a meggyőződést, hogy különb a többinél, a szeren­csétlen még el is hiszi, az­tán nagyokat esik ... Y: Ha az ember kicsit megnöveszti a haját, vagy fölhúzza a farmert, akkor már jönnek a szövegek: hát te is olyan akarsz lenni, mint azok a huligánok? Apám jópár éve azt mondta, hogy az orkán huligánvise­let. Ma már vidáman hord­ja. Nem beszélve arról, hogy a tanárok is farmerban jár- j nak nyáron. is itt, Komlón, az üzem la­boratóriumában értékelik ki... — A legnagyobb öröm? — Üj berendezést kaptunk, az A/40-ést. Hogy mit tud? Eddig egy-egy torony felállí­tása — telepítése — 2-3 hétig tartott. Most 24 óra elég. A berendezéssel a munka is sok­kal könnyebb, minden hidrau­likus, levegővel működik. Ez­zel a géppel egyébként 1200 méterig hatolhatunk a mély­be... — Űrkúton mangán után kutatunk. Az iszapveszteség csökkentése érdekében új technológiával próbálkoztunk: az eddigi 400 milliméteres kezdőlyukak helyett 145 milli­méterrel indultunk, s a meg­takarítás mértéke felülmúlt minden várakozást. — És a tervek? — A szénkutatás volumene azon a szinten marad, mint idén volt. tehát lesz muhka, szeretnénk azonban nagyobb szerepet vállalni a vízkutatés- ban is. Egy közelmúltban nap­világot látott rendelkezés le­hetővé teszi ig ezt — eddig ugyanis csak engedéllyel ku- tathattuhk víz után —, sőt azt is tervezzük, hogy esetleg a kutak kivitelezésének fő­vállalkozói tisztét is magunk­ra vállaljuk. — Ez már az új mechaniz­mus? — Igen. Mint ahogy az a terv is az új mechanizmus je­gyében született, hogy részt vállalunk a termelőszövetke­zetek hőforrásokra telepített melegházainak megépítésé­ben ... Békés Sándor . X: Az én nagymamám mindenkit huligánnak tart, aki fiatal. Dehát ez határ­eset. Neki az osztálytársaim és a szomszédok kivétel nél­kül bűnözőjelöltek. De mon­dom, ez hagyj án. Amúgyis úgy van, hogy a szövegeket, az örökös okításokat még el­nézné az ember a felnőttek­nek. Csak az a baj, hogy a szülők egyáltalán nem mond ják meg időben, mit kell tenni. Az embernek meg közben kicsit benő a feje- lágya, gondolkozni kezd, meg olvas, és rájön, hogy a legfontosabb, hogy a saját képességeit, vagy egyénisé­gét próbálja felderíteni. Amikor meg az ember nél­külük elhatározta magát, nagy sebbel-lobbal meg akarják változtatni és nagy hirtelen belénevelni mind­azt, amit ők jónak gondol­nak. Lehet, hogy én hall­gattam volna rájuk, de nem mondták meg, mit akarnak. Most már késő. Azt hiszik, hogy ha jól legorombítják a gyereket, az hat, mert még annyira tiszteli őket. Az én apám külön él tő­lünk. mindig nagvon jóban voltunk és szeretett is dicse­kedni velem, hogy az ő fia ilyen tanuló, meg olya«, meg a legjobb gimnáziumba

Next

/
Thumbnails
Contents