Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
napló .«7. »ECBMBMR 31. Tizenkét éves program Gazdag szén- és ásvány lelőhelyeket találtak A liom’ói kincskeresők Kis mélységben nagy szenvagyon Mészkő a kozár bánya mellett December 30-án délelőtt kedves ünnepségre került sor az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat komlói telephelyén. melynek keretében Lőrinc János, az OFKFV igazgatója üzemi rangra emelte az i egységet. A komlói mélyfúrók az 1950-es években a mecseki szénmezők feltárásával szereztek maguknak országos rangot, s azóta is minden évben számos új szén-, víz-, illetve ásványanyag lelőhelyet tárnak fel. Vizet kerestek és találtak a komlói „kincskeresők” Sopronkőhidán, Bonyhádon, Csurgón. Ozorán és Nagydorogon. Több kút mélysége meghaladja a 350 métert. Sikeres volt az építőanyagok utáni „hajsza” is. Hévíz mellett építőipari díszkövet, a kozári kőbánya környékén mészkövet, a pécsváradi út közelében jóminőségű homokot találtak. A fúrások közvetlen irányítója Tóth László, üzemvezetőhelyettes. Tőle kérdeztük: * Vfeügyi Tervez« Vállalat terve. A BeremendtSl Daránylg húzód«, 1100 négyzetkilométeres terület« 10 öMözetrc osztották fel. Minden öblözet víztelenítésére külön tervet készítenek. Vízrendezés a Dráva mentén Több földel kell megmozgatni mint a Keleti Főcsatorna építésénél — Tizenöt község határában államkö<tségen végeznek el minden munkát H&sz-hanninc évvel ezelőtt még azt tanították az iskolában, hogy az Ecsedi-láp vidéke, a Hanság, vagy a Vas megyei őrség a legvizenyő- ■ebh, mocsaras odásra leginkább hajlamos területe Magyarországnak. A mai pedagógusnak már az Ormánságot, illetve annak környékét kell első helyre sorolnia, ha hű •kar maradni az igazsághoz. A sokat emlegetett, klasszikus Hanságot és Ecsedi-lápot ugyanis maholnap már teljesen lecsapolják, illetve termővé teszik, míg a mi szűkebb pátriánkban, az Ormánság vidékén nincs semmi érdemleges változás Több mint ezer négyzetkilométer Közhely, hogy az állam nagyon sokat áldozott vízrendezésre az elmúlt 22 évben, többet, mint az azt megelőző évszázadban együttesen. Vajon mii az oka annak, hogy a nagy vátozáslok korában éppen mi baranyaiak maradtunk mostohagyermekek? Miért kell még ma is vizes tájként emlegetnünk ezt a Beremendtől Da- rányig húzódó, országos szempontból sem elhanyagolható, kereken 1100 négyzetkilométeres területet? Melegh Gyula, Hankovszky József és Magyar Pál, az Országos Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) szakemberei, váratlan válaszokat adnak e kérdésekre. Azt mondják, hogy tanulmánytervükből ítélve körülbelül 400 millió forintba — ha nem többe — kerül majd •z 1100 négyzetkilométernyi terület víztelenítése, körülbelül kétszer annyiba, mint •mennyire ők — a vízrendezésben jártas, öreg „rókák” — «aámítottak. Azt állítják, hogy vagy húszmillió köbmétert, tehát kétszer annyi földet kell megmozgatni majd, mint •mennyire gondoltak. Hozzáteszik, hogy a Keleti Főcsatorna építése során „csak” 12 millió köbméter földet kellett megmozgatni, pedig az sem volt csekély munka. Az Alföldön nem 400 millió forintba, esetleg még többe, hanem csak 100—150 millió forintba kerül egy ugyanekkora terület víztelenítése. Ha tehát csak a számokat néznénk, azt kellene mondanunk, hogy ez a vízrendezés nem gazdaságos munka. De hát nem nézhetjük csak a számokat Egy olyan országban, melynek egész területe csak 93 ezer négyzetkilométer, melynek szűzföldjei már nincsenek, nem hagyhatunk kárba veszni 1100 négyzetkilométert. Mint várható volt, az állam intézkedett. Révfal Vay Béla, a MÉM termelésfejlesztési főosztályának főmérnöke a napokban közölte lapunkkal, hogy az alább felsorolt tizennyolc falu határában államköltségen fognak elvégezni minden vízrendezési munkát: Teklafalu, Endrőc, Kétújfalu, Monosokor, Sellye, Marócsa, Kákics, Magyartelek, Magyar- mecske, Gilvánfa, Kisasszony- fa, Királyegyháza, Sumoóny, Gyöngyfa és Hóból. Ehhez járul még Felsőmindszent, Göd- rekeresztúr és Baranyajenő a sásdi járásban. Ha már a jó híreknél tartunk, hozzátehetjük, hogy megyénk — a sásdi járás 3 községét is beleértve — 1968-ban 46 és félmillió forintot kap a kiemelt területek vízrendezésére. Ez a 46 és félmillió már tekintélyes összeg. Ha az állam később is ilyen bőkezű lesz hozzánk, akkor 1980-ig levezethetjük a belvizet azon az 1100 négyzetkilométeren. Bármilyen jó is az a 46 és félmillió, azért nem mindén történik úgy, ahogy elképzeltük. Nem értjük például, hogy miért maradt ki Zádor, Szörény és Okorág neve a kiemelt tsz-ek, illetve községek listájából, hiszen adatokkal bizonyítható, hogy helyzetük éppen olyan súlyos és komor, mint azé a 15 ormánsági és Ormánság környéki falué. S az sem egészen rendjén való, hogy az ún. üzemi és üzemközi beruházások csak mintegy 60 százalék erejéig részesednek abból a 46 és félmillióból. Huszonegy millió forintot ugyanis a Déldunántúli Vízügyi igazgatóság fog — kifejezetten állami célú beruházásokra — elkölteni. Egységes koncepció szerint! Igaz, ezek az állami beruházások is „benne vannak” az általános vízrendezési programban, hiszen semmiféle üzemközi és üzemi vízrendezés nem képzelhető el a Ta- polca-patak, Pécsi-víz, Feketevíz, Almás-patak rendezése nélkül, márpedig 1968-ban sírra költik azt a 21 milliót, hogy e vízfolyásokat végre rendbe tegyék. E vízfolyásokat viszont azért hozzuk rendbe, hogy — a lehető legnagyobb biztonsággal — le tudjuk vezetni a szántóföldek pangó vizét Kézenfekvő, hogy ez avégső cél, mégis úgy tűnik, mintha elhomályosult volna ez a cél. Miközben ugyanis maholnap minden nagy patakot szabályozni fogunk, az 1100 négyzetkilométeres terület egyetlenegy nagyobb, önálló és zárt egységet képező részterületén — szaknyelven: öblözetében — sem zajlott le komplex és átfogó vízrendezés. Az átfogó, komplex vízrendezés azért maradt el, mert a VIZITERV-nél alig három hete készült el az első három öblözet terve. A VIZITERV viszont azért .késett”, mert csak egy évvel ezelőtt bízták meg azzal, hogy készítsen ilyen terveket. S ha már ■ hibáknál tartunk, tegyük hozzá, hogy a VIZITERV sem azon öblözetek tervével végzett először. melyek a legszükségesebbek. Kész tervük van a Szent- lőrinc és Szigetvár között húzódó, attól délre eső terület víztelenítésére, nincs még öb- lözetterv viszont a Szigetvártól délnyugatra eső, illetve a Sellye környéki területekre, annak ellenére, hogy a korábban felsorolt, legsúlyosabb helyzetben lévő 13 község azon a vidékem helyezkedik eL Hogy miért van ez így? Valószínű, ismét nem a VIZI- TERV miatt, hiszen az oda tervez, ahová a megbízást kiadják. Még két hete sincs, hogy egy, nagy visszhangot kiváltó vízügyi tanácskozást tartottak Pécsett Az egész értekezleten azt hallottuk, hogy a vízrendezés csak akkor lehet sikeres. ha egy „karmester'’ irányítja, ha tudományosan ösz- szehangolt, egységes koncepciók jegyében megy végbe. Már akkor éreztük, hogy amit mondanak — nagyon igaz. Még világosabban látjuk most. S nem is kívánunk mást csak annyit: úgy legyen, ahogy mondták. Magyar László ■B&ti&sasss&sgesRtauBSHnnKKHns Kötetlen beszélgetésre hívtam meg két fiatalembert, közvetlenül a gyerekkor felső ha táráról, a 15. életév küszöbéről. Témánk: a felnőttek. Gondoltam, széleskörű és változatos véleményeket hallok majd. dé tévedtem. A beszélgetés, bármennyire elnyúlott is* szinte kizárólag kritikát tartalmazott Nos, végeredményben — miért ne? A két fiatalember az „Ezek a fiatalok” című. gyakorta megkritizált tábor tagjai, ök azt állított ták, korosztályuk 75 százalékát képviselik, már ami a véleményüket illeti. A fennmaradó rész stréberekből, huligánokból és olyanokból tevődik ki, akiknél „a test fejlődik ugyan, de a lélek gyermeteg marad”. Jó. mondjuk, hogy a tizenötévesek hetvenöt százalékával beszéltem. Hinnem kellett nekik — ez a bizalom elsődleges követelménye, s beszélgetésünk alapja volt. A két fiatalember „vállalta a felelősséget mindazért, amit elmondott”, de a kompDeák Imre üzemvezető mentegetőzve fogad: nehéz most zavartalanul beszélgetni, az egész telep — ő még így mondja — az átszervezés és hurcolkodás lázában ég... A hivatalos éwégi zárójelentések még nem készültek el, de az már biztos, hogy 1967. sikeres év volt. A kismélységű talajmechanikai fúrásoktól a rendkívül mély magfúrásokig minden fúrásnemben jelentős eredmények születtek. A megye, a város szempontjából talán a szénkutatás eredményei a legfontosabbak. Vasas, Rücker. Pécsszabolcs térségében folytak a kutatások s viszonylag kis mélységben nagy mennyiségű, rendkívül jó minőségű fekete kőszenet tártak fel. Vannak hülyék, ahol alig néhány méteres a meddőtakaró. Szénmezőket találtak a Bakonyban — Mór és Sur közelében is. Itt a telepek átlagos mélysége 300 méter, a szén fűtőértéke 4000 kalória. Mészhidrát üzem \ Beremenden I ssliwsrtúr éjszakáján sem áU meg a munka a Be retnenm Cementgyárban. A forgókemencék Így valósággal „álforognak” az új esztendőbe. Jövőre — «mikor megkezdődik az új cementgyárból kapcsolódó létesítmények építése — még a régi üzemet Is fejlesztik. Cvl , 30 000 tonna kapacitású mészhidrát üzemet létesítenek. Ezzel lehetővé vilik a porr.!oltott mész előállítása. Ez aa építőanyag zsákokba , csomagolva, vagy tartály. ) kocsiban biztonsággal szállítható és Jól tárolható. Ju- $ goszlávláhól Is érdeklődés / mutatkozik iránta. Ezek a fiatalok lokációk elkerülése végett mégiscsak X-nek és Y-nak fogom nevezni őket. X magasabb és választékosabban fogalmaz, Y viszont talán jóindulatúbb, könnyebben elpirul, de egyébként mindenben egyetértenek. * Y: Először is talán osszuk két főcsoportra a felnőtteket. Persze, olyanokról van szó, akiket valamilyen szorosabb kapcsolat fűz hozzánk. A többiek, az idegenek nem nagyon érdekelnek bennünket, nem akarjuk megítélni őket. A két főcsoport: az első csoport a szüléink, a második a tanárok, rokonok és más ismerősök. X: Ez tényleg fontos. Az ember a szüleit, amíg gyerek, úgy kezeli, hogy „az én papám a legerősebb” és egyebek. Aztán rájön, hogy ez bolondság, rájön a2 ember, hogy ő is meg tudná oldani azokat a problémákat, amiket a szülei, sőt, néha még jobban is. És akkor kicsit kiábrándul belőlük. — Mit tort az év legjelentősebb sikerének? — Bevezettük a gyémántkoronás fúrási módot. Angol és francia gyártmányú koronákkal dolgoztunk, s sikerült elérnünk, hogy a pécsi terület szénkutató fúrásainál százszázalékos magot kaptunk. Ez azt jelenti, hogy egy másfél méteres széntelep esetében például másfél méter a kihozott mag. Ennek a szénva- gyon pontos meghatározása szempontjából van óriási jelentősége, hisz könnyű elképzelni, milyen következményekkel járhat egy beruházási program pontatlan adatok alapján való beindítása... — Technikai újdonság? — A Siklós—Villányi Állami Gazdaság villányi pincéjétől alagutat építenek az vasútállomásig. Az itt végzett kutató fúrások során először alkalmaztuk az úgynevezett levegőfúrást, aminek az a lényege. hogy a hagyományos víz, illetve iszap helyett levegővel hozatták fel a törmeléket. Ez a módszer nagyon gazdaságosnak ígérkezik: egyetlen hónap alatt 300' ezer forint termelési értéket értünk el. — A nagy meglepetés? — A Német Demokratikus Köztársaság duplafalú mag- csöveket vásárolt vállalatunktól, s a kivitt eszközöket komlói szakemberek kísérték el, hogy betanítsák az egyébként nagy tapasztalatokkal rendelkező, nemzetközileg is elismert német mélyfúrókat... — Szenzáció? — Rőtíer Antal vezetésével Mongóliába utazott egy csoport. hogy ott érc után kutasson. Komlóról Kempf József és Frank József fúrómesterek mentek ki, s máris jelentős eredményeket értek el. Talán nem érdektelen megjegyezni: a fúrási anyagokat! Y: A szülők szemében a fiatalok szintén két csoportra oszthatók. Az egyik a saját csemetéjük, aki kiváló, nagyszerű, szorgalmas, akit védeni kell a garázda elemek befolyásától, a másik csoportba tartozik az összes többi fiatal, akik nyári este 8 órakor még kint bolyongnak az utcán és isten tudja miket művelnek. X: Én úgy látom, hogy ez a szülők fő korlátja. Nagy fáradsággal fölnevelnek egy „mmtagyereket”, ahogy ő gondolja, nagy elfogultsággal. Látom, hogy van gyerek, akinek az anyja otthon egyebet se mond, mind azt, hogy te ilyen okos vagy, olyan tehetséges, beleoltja a meggyőződést, hogy különb a többinél, a szerencsétlen még el is hiszi, aztán nagyokat esik ... Y: Ha az ember kicsit megnöveszti a haját, vagy fölhúzza a farmert, akkor már jönnek a szövegek: hát te is olyan akarsz lenni, mint azok a huligánok? Apám jópár éve azt mondta, hogy az orkán huligánviselet. Ma már vidáman hordja. Nem beszélve arról, hogy a tanárok is farmerban jár- j nak nyáron. is itt, Komlón, az üzem laboratóriumában értékelik ki... — A legnagyobb öröm? — Üj berendezést kaptunk, az A/40-ést. Hogy mit tud? Eddig egy-egy torony felállítása — telepítése — 2-3 hétig tartott. Most 24 óra elég. A berendezéssel a munka is sokkal könnyebb, minden hidraulikus, levegővel működik. Ezzel a géppel egyébként 1200 méterig hatolhatunk a mélybe... — Űrkúton mangán után kutatunk. Az iszapveszteség csökkentése érdekében új technológiával próbálkoztunk: az eddigi 400 milliméteres kezdőlyukak helyett 145 milliméterrel indultunk, s a megtakarítás mértéke felülmúlt minden várakozást. — És a tervek? — A szénkutatás volumene azon a szinten marad, mint idén volt. tehát lesz muhka, szeretnénk azonban nagyobb szerepet vállalni a vízkutatés- ban is. Egy közelmúltban napvilágot látott rendelkezés lehetővé teszi ig ezt — eddig ugyanis csak engedéllyel ku- tathattuhk víz után —, sőt azt is tervezzük, hogy esetleg a kutak kivitelezésének fővállalkozói tisztét is magunkra vállaljuk. — Ez már az új mechanizmus? — Igen. Mint ahogy az a terv is az új mechanizmus jegyében született, hogy részt vállalunk a termelőszövetkezetek hőforrásokra telepített melegházainak megépítésében ... Békés Sándor . X: Az én nagymamám mindenkit huligánnak tart, aki fiatal. Dehát ez határeset. Neki az osztálytársaim és a szomszédok kivétel nélkül bűnözőjelöltek. De mondom, ez hagyj án. Amúgyis úgy van, hogy a szövegeket, az örökös okításokat még elnézné az ember a felnőtteknek. Csak az a baj, hogy a szülők egyáltalán nem mond ják meg időben, mit kell tenni. Az embernek meg közben kicsit benő a feje- lágya, gondolkozni kezd, meg olvas, és rájön, hogy a legfontosabb, hogy a saját képességeit, vagy egyéniségét próbálja felderíteni. Amikor meg az ember nélkülük elhatározta magát, nagy sebbel-lobbal meg akarják változtatni és nagy hirtelen belénevelni mindazt, amit ők jónak gondolnak. Lehet, hogy én hallgattam volna rájuk, de nem mondták meg, mit akarnak. Most már késő. Azt hiszik, hogy ha jól legorombítják a gyereket, az hat, mert még annyira tiszteli őket. Az én apám külön él tőlünk. mindig nagvon jóban voltunk és szeretett is dicsekedni velem, hogy az ő fia ilyen tanuló, meg olya«, meg a legjobb gimnáziumba
