Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
napló 1967. DECEMBER 24. Mit jelent a „Tinid A. O.”? 3 Húsz méter széles kép © Hatcsatornás sztereohang 0 Határidő 1970. aug. 1. Mozi épül Clj mecsekalján Hatszáz néző befogadására alkalmas szélesvásznú filmszínház épül Ujmecsekalján. A filmszínház felépítésére 17,5 millió forint áll a beruházó, a Mecseki Ércbánya Vállalat rendelkezésére. A terveket már néhány éve elkészítette a budapesti Általános Épület- tervező Vállalat, s a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalattal kötött előzetes megállapodás szerint 1970. augusztus 1-én adják át rendeltetésének a Mecsek Filmszínházat. Felépítésére az új városrész kialakítandó főterén az áruházzal szemben kerül sor, a 39- es dandár út déli oldalán. Minden eddigit feliiimúl Vajon érdemes-e manapság, a televízió széleskörű elterjedésének idején új mozit építeni, amikor a meglévőkben is egyre ritkább a „telt ház”? — Feltétlenül — mondják a szakemberek —, ha ez a filmszínház megfelel az új filmtechnika követelményeinek. Javaslatuk az, hogy a Mecsek mozi ne szélesvásznú filmszínház legyen, hanem tegyék alkalmassá „Todd A. O." filmek bemutatására. — Három évvel ezelőtt nyugati tanulrnányutam során Becsben, Kölnben. Frankfurtban és más városokban láttam az olyan filmek „Todd A. O.” változatát, mint a „Ben Húr”, a „Cleopátra”. vagy az „Ez volt a vadnyugat”. Látványuk nagyszerűsége — mondta Nyúl István, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályvezetője — felülmúlja a legszebb szélesvásznú filmeket is. Két színesfilm darabkát rakott elénk Nyúl István. A kes- kenyebbik a 35 milliméteres normálfilmből való. A cine- mascop vetítést végzik ilyen filmmel, s egy filmkocka 320 négyzetmilliméter alapterületű. A szélesebb filmdarabot „Todd A. O.” tekercsből vág; ták ki. Szélessége 70 milliméter, egy ilyen filmkocka alapterülete pedig 1100 négyzetmilliméter. Ebben rejlik elsősorban a „Todd A. O.” titka. Ez a nagyobb filmméret eddig soha nem látott szépségű színes vetített képet eredményez. A legdrágább ns első sor A húsz méter széles és *! méter magas, kissé fvelten j elhelyezett 180 négyzetméter nagyságú vetített kép teljesen átfogja a néző látómezejét és szinte beülteti a produkció kellős közepébe. Közelről nézve különösen jól érvényesül a film „plasztikus” hatása, ezért a „Todd A. O.” mozikban a legdrágább helyek az első sorokban vannak. Az élményt csak teljesebbé teszi a film különleges hang- technikája. Hatcsatornás, mágneses rögzítésű hangszalagja van a „Todd A. O.” filmnek. A hangot így hat hangszórócsoport- bói halljuk a cselekménynek megfelelő váltakozással. A hatalmas vetítővászon mögött öt hangszórócsoport található. Mindig csak azokból hallhatcf a hang, melyek közeiében a filmen valaki megszólal. A hatodik hangszórócsoport egységeit a nézőtéren, rejtve helyezik el. Ezekből hallható egyrészt a kísérőzene, másrészt a különféle zörejek és hanghatások, melyek nem okvetlenül a vetített képen keletkeznek. Például az égzengés, a közeledő vonat zöreje, vagy a távoli harangszó. Budapesten már van Hazánkba 1« eljutott már ez a különleges vetítési mód. Budapesten a Corvin, Szegeden a Vörös Csillag Filmszínház már „Todd A. O.” technikával üzemel. De az ilyen filmek forgalmazása addig nem lehet kifizetődő, amíg bemutatásukra csak két mozi i alkalmas az országban. Csak j helyeselhető a Filmföigazga- [ tóság azon törekvése, hogy legalább minden megyeszékhelyen legyen egy „Todd A. O.” filmet vetítő mozi. Probléma viszont hogy a régi filmszínházak átalakítása költséges és nem is mindegyik épülete alkalmas erre. Az új- mecsekaljai mozi esetében megelőzhetnék ezt a problémát, ha a meglévő terveket még az építkezés megkezdése előtt átdolgoznák. De Pécs és Baranya lakói így a legjobb esetben is csak három év múlva rendelkezhetnének „Todd A. O* mozival. 1969-ben les» a Parkban is Előreláthatólag nem kell addig várni erre. A Park Filmszínházat előbb átalakítja a 70 milliméteres filmek vetítésére a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. A szükséges vetítőberendezéseket már meg is rendelték hozzá. Beérkezésüket 1908 végére jelezték. Így 1969-ben a Park Filmszínház kertjében 20—25 méter széles és 9—11 méter magas vászonra valóban „monumentális” képet vetíthetnek majd. A Park termében sajnos csak korlátozottan érvényesülhet majd a „Todd A. O.’“. mivel a mozi épületének két oldalfala közötti távolság csak 14 méter. Az új Mecsek Filmszínházban — ha megfelelően módosítják a terveket — ilyenkorlátok már nem lesznek és a nézők előtt teljes szépségében kibontakozhat majd az új filmtechnika. Lőrinc* János Hz anya és gyermeke arácsony — szokták mondani — a béke és a szeretet ünnepe. Ezen az ünnepen elnyugszanak a bajok és viták, a családok összegyűlnek a csillogó fenyőfák alatt, t mindenütt a gyermekek kerülnek a középpontba, az 6 szemük felragyogását lesik a felnőttek valamennyien. Az ecset és szobrászvésó mivel mással tudná jobban kifejezni a szeretet ünnepi hangulatát, mint a képzőművészet régi-régi nagy témájával: anya és gyermeke ... A pécsi képzőművészek néhány olyan alkotását nyújtjuk át az Olvasónak, amely ezt a hangulatot idézi. O Rétfalvi Sándor: Anya gyermekévei @ Soltra Elemér: Anya fiával (részlet egy nagyobb kompozícióból.) €> Haraszti Pál: Család O Simon Béla: Anya gyermekével @ Platthy György: Anyaság 0 Kelle Sárdor: Lány karikával Q Horváth Olivér: Bölcsőde előtt AZ EGYETEMEKEN ÉS A FŐISKOLÁN félévi vizsgák Karácsony — vtzsgák. ■ két fogalom Ősidők ót* egyfltt jár as egyetemisták, főiskolások számára. Most, az idei ünnep táján is megkezdődnek Pécsett az egyetemi, főiskolai vizsgák. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán pénteken és szombaton már le is vizsgáztak a nappali tagozatos hallgatók, mégpedig egy- egy tárgyból, s az osztályzatot ki-ki karácsonyi ajándék képpen avagy ünnep- rontónak viheti haza. A többi vizsga január máso- dika és huszonhetedlke között lesz. összesen kettőszáznyolcvanöt nappali tagozatos joghallgató áll az oktatók elé, közöttük száz- nyolcvan leány. A levelezők pedig hatszázan vizsgáznak majd le, mégpedig január másodika és húszon- hetedike között. A Pécsi Orvostudományi Egyetem közel ezer hallgatója számára december huszonnyolcadikén kezdődik a vizsgaidőszak és január harmincadikáig tart. Közöttük is minden második hallgató leány. A Pécsi Tanárképző Főiskola ezer- háromszáz nappali tagozatos növendéke pénteken kezdte vizsgáit és január húszadikán fejezi be. Levelező hallgatók pedig — ezerötszázan —- január nyolcadikén kezdenek számot adni tudásukról s vizsgáik harmincegyedikéig tartanak. S akik a karácsonyt és a vizsgákat viszonylag szerencsésen össze tudják egyeztetni, azok a pécsi illetőségű egyetemisták és főiskolások, szám szerint összesen nyolcszáaan. ÍT ajnalodik. A* ablak üve- 11 gére ködös derengés kús_t és a világosodással et,.» útt nyílik mind tágabbra a szemem. Ügy érzem ünnep van. Valami nagy ünnep. A íehyőgerendák gyantaszaga régi karácsonyokat juttat eszembe és a fél álom vaká- ciós nyújtózkodása szétterül bennem, mint az erdőn a szabadság. Ha akarok: felkelek, ha nem akarok: nem. Holnap is nap van, sőt azután is... S az erdő ráér. Az erdő az enyém! Persze nem úgy, hogy kivághatom felét, vagy akár egy fáját is, mert az erdő nem az enyém. Nem is kellene. Ha falum lenne, akkor se a temetőt szeretném ... De az élő erdő az enyém. Levegője, gyalog- útja. vadcsapása, szállongó levele, madár kiáltása, hava, jege. csillogó égboltja, minden kósza felhője, vadja, hala mind az enyém, s ezért igen nagy „úrnak” érzem magam. Kivel cserélnék? Senkivel! Szívemre teszem a kezem, magamba nézek: igazán nem cserélnék senkivel? Nézem az ablakon a reggel arcát. Nézzük egymást, egyszerre ébredtünk és szeretjük egymást nagyon. — Gyere be — hívom én — Rt minden a Red. A szoba FEKETE ISTVÁN Nyúlsíró melege, álmaim meséje, takaróm simogatása, sóhajtásom megelégedettsége — minden... — Hát felkeljek? Csak ne siessünk, csillapítom magam és melengetem szívemben az ébredés boldogságának kék madarát. Jó így. Hiszen szeretem én barátaimat, de így most a legjobb. Király vagyok, várúr, vagy kóbor igric — minden, amit akarok!... Ma nem lesz napsütés, de ez nem baj. A reggel elácso- rog még egy kicsit az ablakom alatt, aztán benevet még egyszer és leszalad a völgybe, csak úgy porzik iába alatt a hó. Fúj a szél. Látom, a gyertyánfa vékony ágai itt suty- tyogatnak ablakom előtt és néha cinkék szállnak rá. Arra a fagyos ágra ... hogy el nem fagy a cérnaszál kis lábuk! A cinkék aztán eltűnnek, s a szél is megnyugszik. Azon gondolkozom, hogy a király, vagy a várúr szokott-e magának parancsolni? S ha szokott, hogyan szokott? Mindenesetre nyolc óra van és ilyenkor már illik felkelni. Megdöngetem a „királyi vár” falát, mert ez itt így szokás. Hallom, csapódik az ajtó és bejön Gyuri. — Milyen az idő? — Hó lesz. Jó lenne elindulni. C^upa rókacsapás az erdő. Mit tagadjuk, vége a boldogságnak. Felrángatok bakancsot, nadrágot, megiszom a teát és nyakamba hajítom a puskát. — Gyerünk. A vadászház dombon áll és — mint a gazda, ha elhagyja a házatáját — körülnézek. Havas, csendes, fehér világ. A felhők lassan szállnak nehéz terhükkel és az erdő néma, mint a gondolat. A túlsó domboldalon egy róka egerészik. Gyurira nézek. aki úgy tudja a gondolatomat, mint én az övét. — Meg lehet próbálni. A völgyben patak, jó sűrű fűzfabokrokkal. Odáig kell lecsúszni, aztán cincogni, mint az egér. — Maradjon itt — mondom. Elnyel a sűrű fiatalos. A hó puha, mint a pehely. Tíz perc alatt a bokrok mellett vagyok. Innét nem látom a rókát, de látom Gyurit, aki bólint, hogy rendben van a dolog. Régen cincogtam már, egy fogam is éppen hiányzik a megfelelő helyről, de amikor ajkam a fogamhoz szorítom és szaggatottan megszívom a levegőt, elég élethűen hangzik. (Egy király, aki cincog!) Közben nézem Gyurit, aki mozdulatlan s ebből tudom, hogy a róka jön. Kedves csemegéje az egér. hát miért ne jöjjön? Már látom. A puska lassan megmozdul. váltamhoz támaszkodik, aztán végigcsattsm a lövés a völgyön. i «
