Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
MST DECEMBER 24, napló Elérték az ipari dolgozók életszínvonalát Hogyan él a mohácsi járás tsz-paraszlsága? X mohácsi járás átlagos tsz- tag ja 25 ezer 400 forint jövedelemre tett szert az elmúlt évben. Hasonlóra számítanak az Idén is. Ha ezt az összeget elosztjuk a családtagok számával, kiderül hogy a Mohács környéki tsz-parasztok nemcsak hogy elérték, hanem némileg már meghaladták az ipari munkások és alkalmazottak reáljövedelmét. Tizenegyezer forint a háztájiból Ma sem volna könnyebb, mint arra a következtetésre jutni, hogy a tsz-parasztság valóban jobban él. mint a városiak. Csakhogy ez nem felel még a valóságnak. Amikor a mohácsi járásról szólunk, sohasem szabad elfelejteni, hogy ez a járás olyan kitűnő minőségű földeken gazdálkodik, amelyekből kevés van az országban. Csak egy példát: amíg a mohácsi járás földjeinek átlagos aranykorona értéke 14,1, a sásdi járásban ugyanez még az 5-öt sem éri el. Ezért fizetnek majd a mohácsiak — a sásdiakkal ellentétben — földadót. A kitűnő föld magyarázza, hogy a mohácsi járás átlagos tsz-tagja 14 ezer forint értékű készpénzt, illetve terményt kapott a szövetkezetétől, mintegy 1500-zal többet, mint amennyi a megyei átlag volt. Pedig a megyei átlag is meghaladta az országosat! S nyilván, a jó föld jobban fizet még a háztájiban is. következésképp semmi furcsa sincs abban, hogy az átlagos tsz-tag majdnem 11 és félezer forint értékű terméket állított még elő a háztájiból. A kettő — a közösből eredő 14 ezer. meg a háztájiból származó 11 400 — összege adja a fent említett 25 ezer 400 forintos évi jövedelmet. Bármilyen jó a föld, még a mohácsi járásban sem hullik az égből a jövedelem. Az átlagos tsz-tag napi 7,5—8 órát dolgozott a szövetkezetben, majd hazament, • további 4 órát dolgozott a háztájiban. Ez nem túlzás, ez könnyen lemérhető. hiszen a mohácsi járásban felvásárolt hízott sertés 13. a hízott marha 36. a tej 35, a tojás 87 százaléka még ma is a háztáji gazdaságokból származik. Nyilván szuxseg e sok termeit eiucuu- tásához. Mire költik a pénzüket? Az átlagos tsz-tag — a háztájit is beleszámítva — 2116 forint jövedelmet ért el havonta, s egy családot 2,8 személynek véve (ez az országos szorzó) 760 forint jutott minden családtagra. Természetesen, ez is csak egy átlagszám. Az elnököknél 1630. a főagro- nómusoknál 1520, a főkönyvelőknél 1320, a függetlenített párttitkároknál 1120. a brigádvezetőknél 935 forint a megfelelő összeg. A tsz-vezetők aránya a taglétszámnak még a 2 százalékát sem éri el. A 12 százalékot alkotó segédüzemi dolgozók 930, a 16 százalékot kitevő állattenyésztők 800, a 4 százalékos részarányú adminisztráció 643 forinttal részesedik. A tagság közel kétharmadát alkotó növény- termesztőknél 670 forint jut egy családtagra. A „szóródások”, a jövedelemelosztási arányok jónak mondhatók. A növénytermesztők többsége középkorú, illetve idősebb asszony, az életerős fiatalok zöme a gépesítésben, segédüzemágakban, illetve nagyobb szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozik. A fiatalok nagyobb része elhanyagolja a háztájit, s arra törekszik, hogy a közösből szerezze be a jövedelmét. Az idősebbek — különösen a volt középparasztok — viszont háztáji pártiak, kitartanak amellett. hogy természetbeniben osszák ki a jövedelem tekintélyes hányadát. Törekvésük a készpénz párti fiatalok ellenállásával találkozik, gyakoriak a konfliktusok. Az idősebbek takarékba teszik a pénzüket, a fiatalok dA jubileum éve 7 írta: dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára Az építők ajándéka Az Építő és Tatarozó Vállalat tegnap eleget tett idei átadási kötelezettségeinek A Magaslati úton tfx vízügyi és tizenhat kesztyűgyári lakás átadásával már a hét közepén teljesítette idei lakásra; néhány dolgot megbeszéltem az állattenyésztőkkel, utána a leltárt ellenőriztem, aztán kilenc óra körül folytattuk a zárszámadás előkészítését Délben előadást tartottam. — Ebéd? «=• Íróasztalból. Ez mindig így megy. Amikor nagy munka van kint a határban, akkor meg zsebből ebédelek. Már megszoktam. ■ Hochrein W?' ■■'?& Ádám, a mef » gyei tűzrendéW, szét őrnagya, w* Markáns arcú, középkorú férfi. Fia, László 19 éves, honvéd tiszti iskola hallgatója. Hochrein őrnagy kellemesen meglepődik, amikor mondom neki, Kerner Adómtól jöttünk, ugyanis nagyon jó barátok. — Bátyám, az elsőszülött fogán kapta apám nevét és így engem keresztapám után kereszteltek Ádámnak. — Szerencsésnek tartja-® aiz Ádám nevet? — De még mennyire! Először is: igaz ugyan, hogy osztozkodunk a névnapon az Évákkal: fél nap ide, fél nap oda. Csak hogy mi reggeltől estig ünnepelhetünk, az. Évák csak déltől... — Másodszor? — Soha nem. hittem volna. hogy ennyire „befutok? és országszerte keresett személyiség leszek... — Nem értem. i— Hát akár a tv-ben, rádióban, akár az utcán, mindenütt ezt hallani: Á-dám-hal-vagy? Feleségem is megtanulta, bár— inkább országszerte keressenek, mint hogy ö fogadjon azzal, hogy: „Ádám, hol voltál?/” Az Ádám-napi köszöntés tradíció már a Hochredn-csa- ládban is és benn a tüzérségen szintén. — Befejezzük a munkát, viszem a kis gyükési bort... — Tej óisten, ott terem a legrosszabb bor! — Na ne mondjál Gyükés- ben?! Nem firtatom tovább, szóval a kollegák is meglepik egy kis ajándékkal — Mindig jói sikerültek a névnapok? Hirtelen elszomorodik. — Egy kivételével. A bátyám éppen karácsony előtt halt meg a fronton. Az én névnapom mindig emlékeztet a bátyámra, háborúra... Gyorsan el kell terelnem a figyelmét Az őrnaggyal itt ülök szerkesztőségünk klubjában. Va<n egy fehér falrész, tele nevekkel. Megkérem, iratkozzon fel, mert ahogy nézem, Ádám még nem szerepel itt, e betonba ágyazott vendégkönyv ben. — Meg hát aktuális is, — Így névnap előtt — fűzi hozzá, aztán ismét jókedvre derül Rab Ferenc i költik. Csaknem 400 házat építettek a járásban az utóbbi 5 évben, s az építők, illetve gépkocsitulajdonosok zöme fiatal tsz-tag. Jellemző a szemléletükre. hogy — bár vagy két hete elterjedt annak a híre, hogy leszállítják a tv árát —, mégis, az utóbbi héten 13 tv- készüléket vásároltak Vémén- den. Inkább kifizették a. több száz forint pluszt, mert azt akarják, hogy az öt ünnepnapra meglegyen a televízió. Elsősorban a fiatalok szorgalmazzák az országjáró kirándulásokat. külföldi turista- utakat is. melyek az utóbbi években tömegessé váltak. A sombereki tsz 500. a bólyi 280, a babarci 270 tagot vitt közös kirándulásra ebben az évben. így kell csinálni Mindez csak egy töredékét alkotja annak az igen gazdag tényanyagnak, amelyet a Mohácsi Járás Pártvégrehajtó Bizottság összegyűjtött és kidolgozott. A párt vb. ugyanis külön ülésen foglalkozott ezzel a témával. Nem először tapasztaljuk, hogy a mohácsi járás kommunista vezetői alaposan, lelki- ismeretesen és nagy áttekintéssel vizsgálnak meg egy-egy fontos témát. A mohácsi kommunisták már többször példát mutattak arra, hogyan lehet és kell szigorú, szinte tudományos objektivitással, a fontos részleteket is feltárva és mégis, az egységes egészet látva vizsgálni a jelenségeket, s miképp lehet és kell levonni ezekből politikai következtetéseket. a cél ugyanis ez. különösen most. amikor az új gazdasági mechanizmus küszöbéhez értünk. Ha valamikor időszerű volt az anyagi ösztönzőkkel, a jövedelemelosztással foglalkozni, akkor ma különösen az. Magyar László építési programját a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. Tegnap az év egyik legnagyobb létesítményének — a Dohánygyár szociális épületének —. műszaki átadására is sor került, s ezzel a vállalat maradéktalanul eleget tett idei átadási kötelezettségeinek. Az 1967-es évben előreláthatóan 39 és félmillió forintot tesz ki a vállalat által elvégzett munkák értéke. Az idej év egyébként a műszaki színvonal terén is jelentős változást hozott, amire egyébként szükség is volt, mert a vállalat jelentős létszámhiánnyal oldotta meg feladatát. A termelékenység emelkedése, a jobb munkaszervezés eredményeként mintegy 5—6 százalékkal nőtt az egyfőre eső termelési érték. — 706 ezer tonna szén. A Mecseki Szénbányák teljes jövő évi termelési kapacitását lekötötték a különböző megrendelői. Csak a TÜZÉP 700 ezer tonna jóminőségű szenet rendelt. Nemsokára leperegnek a * ' naptáron 1967 utolsó lapjai és ezzel együtt végetér a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évfordulója is. Amolyan évvégi mérlegként jogos büszkeséggel, és megelégedetten, de elbizako- dás nélkül mondhatjuk: a jubileumi évet sikeresen és jelentőségéhez méltóan töltöttük el. Pécs és Baranya lakossága tartalmasán és lelkesen ünnepelt. A Központi Bizottság ez év november 23—24-i ülésén megyei tapasztalatainkkal összhangban állapította meg: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségei az utóbbi hónapok legjelentősebb politikai eseményeivé váltak. Népünk a haladó világgal együtt a jubileum jelentőségének megfelelően készült, emlékezett, ünnepelt és dolgozott.” A jubileumi esztendő a szó szoros értelmében véve jubileumi év volt. Az évforduló szelleme és tartalma átszőtte az egész évet, ünnepeinket és hétköznapjainkat. Mindenki számára kitűnhetett, szinte kézzelfoghatóvá vált, hogy dolgozóink nagy többsége: munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt felismerték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét, a magyar nép és más népek sorsára és jövőjére gyakorolt pozitív hatását, ismét megmutatkozott, hogy lakosságunk magáénak érzi a szocialista építést, egyetért pártunk kül- és belpolitikájával, internacionalista elveinkkel és gyakorlatunkkal. Tavaly ősszel látszott, hogy nagy társadalmi aktivitás van kibontakozóban. Még meg sem jelentek a központi és a megyei szervek jubileumi irányelvei, máris sorjában születtek a helyi kezdeményezések. javaslatok — kommunisták és pártonkívüliek kérték a párt, állami és társadalmi szerveket, hogy időben és megfelelően biztosítsák a méltó ünneplés feltételeit és szervezeti kereteit A pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervek, a különböző intézmények a Politikai Bizottság és a megyei szervek januári irányelveit és az alulról jövő igényeket figyelembe véve, ösz- szehangolt terveket készítettek, a vállalatok, intézmények dolgozói, üzemrészek és szocialista brigádok munkaversenyt kezdeményeztek, feladatokat vállaltak az évforduló tiszteletére. Szinte lehetetlennek tűnő feladat mindazt a rendezvényt és munkát összegezni, amit a jubileumi év kapcsán Pécsett és Baranyában megszerveztek és végeztek. Nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy megvalósultak a párt- szervezetek, a különböző társadalmi szervek és mozgalmak tervekbe foglalt elképzelései, hanem azt is, hogy a szeretet, a hála és az öntevékenység olyan helyi programokat és mozgalmakat szült a megye városaiban, nagy és kisközségeiben, amelyeket — valljuk be — előre nem is láttunk. A * évforduló ünneplése már az év elején megkezdődött és így november 7-e előtt több jubileumhoz kapcsolódó rendezvényre került sor. A célkitűzéseknek megfelelően rendezték meg Pécsett többek között a Műszaki Propaganda Hónapot, a Csillagászati Hetet és kapcsoÉv régi leltározás a megye boltjaiban December 27-én kezdődnek az év végi leltározások Baranya kiskereskedelmi hálózatából. Az 1662 kereskedelmi egységet érintő leltározást két ütemben hajtják végre. A boltok egy része december 27- én. másik része január 2-án kezdi meg ezt a munkát. A kiskereskedelmi vállalatok gondoskodtak róla. hogy a vásárlók ne szenvedjenek hátrányt A leltározást úgy osztották be. hogy egy-egy körzet lakossága megszokott üzletének zárvatartása idején se legyen kénytelen nagy távolságról beszerezni szükségleteit. Az üzletekben kifüggesztik a leltározás idejét közlő táblákat, valamint a legközelebb nyitvatartó bolt címét lódtak az évfordulóhoz a Magyar Felsőoktatás 600. évfordulójának és a Játékfilm- szemlének egyes rendezvényei is. Sikerrel zárult a KISZ- esek „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedője, az úttörők „Vörös zászló hőseinek útján” és „Auróra” akciója. Az egyébként is színes és tartalmas kulturális rendezvényeinket szovjet együttesek színvonalas műsorai gazdagították. megszámlálhatatlan kiállítás, találkozó és politikai gyűlés adott számot a győztes forradalom országának 50 évéről és a magyar szocialista építés eredményeiről. Az általában jó és tartalmas rendezvények közül is kiemelkednek a november 7-re szervezettek. A helyi szervek által rendezett emlékünnepségeken, ünnepi megemlékezéseken 70 ezren vettek részt Pécsett és a megyében, a KISZ ünnepi ifjúsági gyűléseinek is 20 ezer résztvevője volt. Az emlékünnepségek, a szovjet emberekkel és a veteránokkal való találkozások, a katonasírokon elhelyezett virágok és a különböző rendezvények nagy látogatottsága, hű képet adnak lakosságunk és ezen belül ifjúságunk politikai érettségéről, gondolkodásáról és érzésvilágáról. Szélesedtek és új formákkal gazdagodtak a testvéri kapcsolatok megyénk dolgozói és a szovjet emberek között. A megyei pártbizottság és a KlSZ-bizotlság küldöttsége részt vettek a Ívovi testvérmegyében rendezett ünnepségeken. KISZ- és úttörő csoportok utaztak a Szovjetunióba és az évforduló alkalmával Baranyában tartózko- | dott a Komszomol 300 tagú j küldöttsége. Ezek a fiatalok megyénk üzemeiben, intézményeiben sok dolgozóval kerültek kapcsolatba baráti találkozók keretében. A Mecseki Szénbányák a jubileum tiszteletére szocialista ver- senyszerzödést kötött a cser- vonográdl bányaüzemmel, s a két üzem szocialista brigádjai közül többen párosversenyre hívták egymást. Bányászaink vállalatuknál készített képeslapokat küldtek szovjet bányász ismerőseiknek, néhá- nyan személyesen is találkoztak és együtt ünnepeltek. A városok mellett községeink is tovább fejlesztették baráti kapcsolataikat. A sásdi járásban például 11 baráti találkozó keretében 1200 dolgozó találkozott szovjet emberekkel. A barát! találkozások kivétel nélkül forró hangulatúak voltak, mutatták a magyar— szovjet barátság elmélyülését, lakosságunk internacionalista érzéseinek fejlődését. Ezt észrevették szovjet barátaink is és levélben a következőket írták a megyei pártbizottsághoz: „Tapasztalataink azt mutatják, hogy megyéjükben magas színvonalú munka folyik a dolgozók internacionalista nevelése és a népeink közötti barátság elmélyítése érdekében. Az őszinte és vendégszerető elvtársi találkozások megmutatták, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság megbonthatatlan és mélyen él a magyar dolgozókban.” A forradalom ma is friss szellemének és tömegeket mozgósító erejének hatása nemcsak a bensőséges ünnepségekből sugárzott, de megtermékenyítette a jövőt formáló táradalmi munka hétköznapjait is. Mint már utaltam arra, széleskörű munkaverseny bontakozott ki. A szocialista brigádok jelentős része, sok üzemrész, munkabrigád és dolgozó feladatokat vállalt, jobb és több munkát végezve versenyez és e vetélkedésben a fő kérdés: az üzemi tervek teljesítése, többet. jobban és olcsóbban termelni. A jubileumi felajánlások és a vetélkedés megváltozott jellege. továbbá eredményességéről és hasznosságáról szerzett eddigi tapasztalataink felhívják a pártszervezetek és a szakszervezetek figyelmét arra,, hogy érdemes a munkaverseny továbbfejlesztésén munkálkodni. A jól szervezett és a helyes célokra irányított, az új gazdaságirányítási rendszer követelményeihez igazított munkaverseny a jövőben is fontos lendítője lehet az üzemi kollektívák előtt álló feladatok teljesítésének. A szénbányáknál 483 brigádban 10 ezer ember, az építőipari vállalatnál 162, az Ércbánya Vállalatnál 360 brigád dolgozói kapcsolódtak be a jubileumi munkaversenybe, örvendetes, hogy a jubileumi évben a mezőgazdaságban is szélesedett a szocialista brigádmozgalom és fejlődött a versenyszellem. A pécsi járásban mintegy 100, a szigetváriban 70. a sásdiban pedig 78 brigád vállalt jubileumi termelési feladatot. A jubileumi munkaversenyről persze még nem lehet teljes és pontos képet nyújtani, hiszen a vállalások egész é\Te vonatkoztak, s így az értékelésre az év végeztével, a jutalmak kiosztására pedig a jövő év elején kerülhet sor. Ennek ellenére helyesnek tartjuk, hogy több üzemben „menetközben” értékelték az eredményt és november 7-i ünnepségeken pénzjutalmat és kiváló dolgozó jelvényeket adtak át az arra érdemes dolgozóknak. Af int kitűnik, a jubileumi J-TX verseny nagyon fontos, a jövő évbe is átnyúló szakaszához érkeztünk: a dolgozók lelkesen vállalták a feladatokat, odaadóan dolgoztak azok teljesítésén — a pártszervezetek, szakszervezetek és a ga7.rlasági vezetők sem maradhatnak adósak az eredmények és a munka lehető legobjektívabb értékelésével, az elismerő szavakkal és a jutalmakkal. Erre kötelez a dolgozók lelkesedése, a munkaversenyhez fűződő közérdek és nem utolsó sorban maga a széleskörű versenyt kiváltó jubileumi évforduló. S van még eg>, a versenynyel, illetve az évfordulóval összefüggő kötelezettség: a megyei pártbizottság, a t - nács, a KISZ Bizottság és az SZMT ez év elején felhívásukban közölték, hogy a legjobban d lgozó üzemi, intézményi és hivatali kollektívák munkáját közösen alapított díjakkal. oklevelekkel és tárgyjutalmakkal kívánja elismerni. E verseny értékelését, a legjobb kollektívák kiválasztását a városi, járási pártvégrehajtó bizottságoknak kell elvégezniök, együttműködve a szakszervezetekkel, a KISZ bizottságokkal, illetve a tanácsokkal A díjak odaítélése végső fokon a megyei párt- bizottság jóváhagyásával történik. A díjakat alapító szervek elismerésében azok a kollektívák részesülhetnek, amelvek terveiket, vállalásaikat, feladataikat kimagaslóan teljesítették; a gazdasági és szakmai feladatok teljesítése a dolgozók magasfokú politikai aktivitásával párosult; s a helyi társadalmi szervezetek jól és együttműködve segítették a kitűzött célok megvalósítását. T^ontos fokmérője volt a 1 jubileumi évforduló nemcsak lakosságunk politikai öntudatának, hanem a párt, állami és a társadalmi szervek. továbbá a tömegmozgalmak munkája színvonalának is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg. hogy szervezeteink és aktivistáink is jól vizsgáztak. Kezdeményeztek és élére álltak a dolgozók kezdeményezéseinek, lakosságunkkal együtt, közös szívvel és akarattal dolgoztak és a siker nem is maradt el: a nagy évfordulóhoz saját ügyünkhöz méltóan ünnepelt a megye. Most arra van szükség hogy a kialakult társadalmi aktivitásra támaszkodva, a jubileumi szellemet tovább ápolva kezdjük meg az. új esztendőt, gazdasági, társadalmi-politikai feladataink végrehajtását. I I
