Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

2 napló 1967. DECEMBER 84. Az 1968. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) legfontosabb feladat az új gaz daságirányítási rendszer beve- j zetésének biztosítása, a nép­gazdaság további fejlesztése. A terv megvalósítása a gaz­daságirányítás új rendszeré­nek megfelelően nem tervuta­sítások és „lebontás” útján, hanem mindenekelőtt közgaz­dasági szabályozó eszközökkel történik. A terv azt tűzi kt célul, hogy a kiegyen súlyozatt gaz­dasági fejlődés keretében nyu­godt és stabil legyen mind a fogyasztási cikkek, mint a beruházási javak piaca, to­vább növekedjék a gazdasági munka hatékonysága és a ter­melés jobban alkalmazkodjék j a bel- és külföldi szükségle­tekhez és igényekhez. A gazdaságirányító szervek- 1 bek a szabályozás eszközeit úgy kell alkalmazniok. hogy ' a népgazdasági tervben meg- j jelölt feladatok megvalósul­janak. Nemzeti jövedelem, ! beruházótok A terv azzal számol, hogy 1968-ban a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem egy­aránt kb. 5—6 százalékkal emelkedik, s ugyanilyen mér­tékben nő a lakosság fogyasz­tása. A felhalmozás növeke­dését a terv az ideinél mérsé­keltebben, 1—2 százalékban irányozza elő. Beruházásokra 1968-ban kb. 57—58 milliárd forintot fordí­tanak. A beruházási döntések eddiginél nagyobb része ke­rül vállalati hatáskörbe. Az állami döntési körben maradó beruházások nagy ré­szét a folyamatban lévő egye­di nagyberuházások teszik ki. ezért 1968-ban az ideinél kevesebb nagyberuházás indít­ható. A terv a központi esz­közöket a legfontosabb fejlesz­tésekre koncentrálja. így pél­dául a buuxit-. az építőanyag- termelés. a .kőolaj- és a vegy­ipar* fejlesztésének folytatása során új létesítmények kivite­lezései kezdik meg. A lakosság anyagi és kulturális ellátásá­nak további javítását szolgál­ja a többi között a debreceni házépítő kombinát, a máté­szalkai almatároló, a pécsi műszaki főiskola, a szegedi biológiai kutatóintézet beru­házásának a megkezdése, to­vábbá a miskolci és a győri házépítő kombinát, Budapes­ten a Tomcsányi úti gázbontó állomás és a lágymányosi te­lefonközpont üzembe helye­zése. Mezőgazdasági beruhá­zásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Ipar Az ipari termelés az ez évi­hez képest 6—7 százalékkal nő, a fejlődést elsősorban a termelés lehetőségei, valamint a várható kereslet és kínálat közgazdasági eszközökkel sza­bályozott kölcsönhatásai ala­kítják. A terv számításai sze­rint a bányászat termelése 1— 2 százalékkal, a villamosener­gia termelése 8 százalékkal, a kohászaté 4 százalékkal, a gép iparé 7—8 százalékkal, az épí­tőanyagiparé 6—7 százalékkal, a vegyiparé 11—12 százalék­kal, a könnyűiparé 6—7 szá­zalékkal. az élelmiszeriparé 5 —6 százalékkal nő. Az ipari termékek belföldi felhasználása kb. 7 százalék­kal lesz magasabb, mint az idén. Hasonló ütemben emel­kedhet az export is. A terv feltételezi, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szük­ségletekhez, ami az új gazda­sági mechanizmus körülmé­nyei között a termelés növe­kedésének alapvető feltétele. Az iparban foglalkoztatott dolgozók száma feltehetően kisebb mértékben fog emel­kedni. mint a korábbi évek­ben. Ezzel összefüggésben a munka termelékenysége 4—5 százalékkal emelkedik. Az építőipar teljesítménye 1968-ban kb. 7 százalékkal lesz nagyobb. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a mun­kák vállalásánál verseny , ala­kul ki és az építőipar jobban kielégíti mind a lakosság, mind a népgazdaság javítási- fenntartási építési igényeit. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés — átlagos időjárást feltételez­ve — 3—4 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ked­vező változás várható a me­zőgazdasági termelés növeke­désében és összetételében; elő­mozdítja éri az új mezőgaz­dasági árrendszer, a termelő- szövetkezetek jövedelem-sza­bályozási és a mezőgazdasági beruházások állami támoga­tási rendszere. Az ország kenyérgabona szükségletének kielégítését az előirányzott vetésterület biz­tosítja. Termőre fordul 45— 50 ezer kh. gyümölcsös és szőlő; bővül a zöldségfélék és az ipari növények termelése. Az állatién vesztés termelése várhatóan 2—3 százalékkal emelkedik. A terv szerint mind a vágómarha, niind a vágósertés termelése megha­ladja az ideit, a baromfi- és tojástermelés továbbra is gyors ütemben nő. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése biztosítja a lakosság jobb élelmiszer- ellátását; emellett lehetővé te­szi a mezőgazdasági termékek exportjának növelését is. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban nagyobbak lesz­nek a közlekedés jövő évi áru- és személyszállítási feladatai. Ezek megoldásához a vasút 24 villamos-mozdonyt, 78 hazai és külföldi Diesel-mozdonyt, 240 vasúti személy- és 2260 tehervagont vásárol. A köz­úti közlekedés fejlesztését a többi között 9300 tehergépko­csi és 850 atóbusz beszerzése szolgálja. A vízi- és légiköz­lekedés jármű-parkja is gya­rapszik. lí ülkereskedelem 1968-ban tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom és várhatóan 8—9 százalékkal meghaladja az ideit. A for­galom szocialista viszonylat­ban nagyobb, tőkés viszony­latban valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A for­galom alakulásában nagy sze­repe lesz az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó vállalati kezdeményezéseknek, s a terv számol is azzal, hogy tovább javul a népgazdaság exportképessége. A tervben előirányzott im­port egyrészt a termelés nö­velését, másrészt a lakosság áruellátását és az áruválaszték bővítését szolgálja. Az import indokolatlan mértékű növeke­dését, szabályozó eszközökkel korlátozzák. Életszínvonal, lakásépítés, kiskereskedel m i áruforgalom 1968-ban tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Kö­rülbelül 3—4 százalékkal eme! kedik a munkások és alkal­mazottak egy főre jutó reál- jövedelme ás a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. Az egy keresőre jutó reálbér kb. 1,5—2 százalékkal nő. Bővül a nők elhelyezkedési lehetősége; szélesedik a rővi- debb munkaidőben való fog­lalkoztatás és a bedolgozói rendszer. A vállalatok egy ré­sze — az előfeltételek meg­teremtésétől függően — meg­kezdi a munkaidő • csökkenté­sét. A jövedelmek emelkedésé­vel összefüggésben kb. 7 szá­zalékkal nő. a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasz­tása — összehasonlítható ára­kon számítva — 5—6 száza­lékkal lesz nagyobb. Az alap­vető élelmiszerekből kielégítő lesz az ellátás, a húsellátás •is javul. Emellett a szabad­piaci forgalom megélénkülése •is várható. ^ *. - Uz A „Május 1” Komlón A ruházati forgalom 6—7 százalékkal, a vegyesipar-cik- kek forgalma 7—8 százalékkal nő. A terv a háztartási villa­mos-cikkek, járművek, híradás technikai termékek stb. for­galmának jelentős bővülésé­vel számol. Az ideihez hasonló számú személygépkocsi kerül eladásra. Építőanyagokból az ideinél kb. 11 százalékkal vá­sárolhat többet a lakosság. Az új gazdasági mechaniz- | musban a szabad árformába j sorolt cikkek közül egyes ter­mékek fogyasztói ára emel­kedett; e cikkek várható ár­emelkedésének részbeni ellen- súlyozása céljából a terv több központi árintézkedést tartal­maz, amelyeknek egyenlege kedvező a lakosság számára. 1968-ban több mint 61 ezer lakás épül. Ennek kb. egy- harmada állami erőből, két­harmada a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölosön- támogatássál valósul meg. Köz ponti forrásból kb. 458 km vízvezeték és 192 km csator­nahálózat készül el. Egészségügyi ellátás, oktatás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1600-zal nő. Üzembe helyezik a, kazinc­barcikai, a dombóvári, a sió­foki kórházat és rendelőinté­zetet, a Hévízi Gyógyfürdő- Kórház új téli fürdőjét. A járóbetegellátás fejlesztését 600 új általános orvosi és 30 új gyermekorvosi körzet léte­sítése szolgálja. A szociális otthonokban kb. 900-zal emel­kedik a helyek száma. Folytatódik az iskolahálózat korszerűsítése, a körzetesítés és az intemátusi hálózat ki­építése. Mintegy 150 új közép­iskolai tanterem kerül átadás­ra. Javul a szakmai képzést is nyújtó középiskolák aránya; a szakmai középiskolákban az ideinél kb. 6 ezerrel több ta­nuló kezdheti még tan uTmá nyait. * A jövő évi népgazdasági tervet a megalapozottság, a realitás jellemzi. Erősíti a népgazdaság fej­lődésének pozitív tendenciáit, a közgazdasági szabályozó eszközöket a tervben megje­lölt célok megvalósításának szolgálatába állítja. Mind a dolgozók, mind a vállalatok annak tudatában végezhetik munkájukat, hogy megvannak a kiegyensúlyozatt gazdasági fejlődés feltételei, s há jól hasznosítják az új gazdaság- irányítási rendszerben rejlő nagy lehetőségeket, értékesen hozzájárulnak a szocializmus építésének meggyorsításához, a lakosság jobb életének biz­tosításához. A Kormány felkéri a társa­dalmi szerveket, hogy az új gazdaságirányítási rendszer és a jövő évi népgazdasági terv céljainak széleskörű ismerteté­sével, a szocialista munkaver­seny kibontakoztatásával moz­dítsák elő a nép javát szolgáló tervek valóra váltását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit, többi dolgozóit: tegyenek meg min-; den tőlük telhetőt a gazdaság- irányítás reformjának sike­réért, odaadó munkájukkal biztosítsák a jövő évi nép­gazdásági terv teljesítését. Munkaalkalom 650 nőnek Kapunyitás: 1968 másod k teleben — Jő lenne mielőbb megkezdeni a betanítást — tíeszelgetes Kovács József t tezer igazgatóval Komlón a kökönyösi mun­kásszálló C-épületszárnyában hosszabb idő óta kőművesek dolgoznak, s átalakítások foly nak a volt III-as akna kiürí­tett üzemépületeiben is. E két létesítményben kap helyet a budapesti Május 1. Ruhagyár komlói üzeme. Felkerestük Kovács, József j vezérigazgatót, aki örömmel vállalta, hogy bemutatja a j „Május 1-et”, Európa egyik j legnagyobb konfekció üzemét, : amely immár Baranyában is megvetette a lábát. — Évente mintegy kétmillió ruhadarab — felöltő, öltöny, i kosztüm — hagyja el a gyártó- \ szalagokat, s ennek az óriási mennyiségnek közel negyven százaléka exportra megy. Gyá­runk a szakmai körökben hosszú ideig legyözhetetlennek tartott nagy nyugati konfek­ció cégekkel is felvette a ver­senyt, s az eredmények biz­tatóak. Ami a szervezeti fel­építést illeti: a budapesti köz­ponti gyár mellett Cegléden, Öreglakon, Karádon és Sió­fokon üzemeltetünk telepet. Ennek az utóbbinak az az ér­dekessége, hogy időszakos jel­legű: a balatoni szezon végén kezd dolgozni, s azokat a ven- déglátóípari dolgozókat fog­lalkoztatja. akik korábban egy szerűen nem tudtak mit kez­deni tavaszig. Ez a megoldás jó az érintett embereknek, s Jó a gyárnak is, hiszen a fő­városban egyre nehezebb mun kavállalókat találni. — Nyilván ezért fordult a figyelem Komló felé is ... — Igen. Mi az elmúlt év­ben rendkívül energikusan nö­veltük kapacitásunkat, s ihi­lilán a baranyai bányászvá­ros által felajánlott lehetősé­gek kedvezőek voltak, magá­tól értetődő, hogy az új telep­hely létesítésének gondolatát komolyan vettük. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az új telep, illetve gyáregység a helyi szervek — mindenek­előtt a Mecseki Szénbányák és a Komlói városi Tanács se­gítségének köszönhető. — Kialakultak-e már a vég leges tervek? — A munkásszálló átalakí­tott épületszárnyában a ter­melőegységeket. lll-as aknán pedig a raktárakat és egyéb létesítményeket helyezzük eL A munka jól halad. — Hány munkást foglalkoz­tat majd a gyár? — Az üzembehelyezés sza­kaszosan történik. Kapunyitás 1938 második felében lesz mintegy 350 fővel. A végle­ges létszám előreláthatólag 650 lesz. Túlnyomó többségük­ben természetesen nőket al­kalmazunk mindenekelőtt bá­nyászfeleségeket, illetve a bá­nyaüzemek dolgozóinak gyer­mekeit. A vezérigazgató, illetve a vállalat helyettes főmérnöke a beszélgetés további részében elmondotta, hogy a szalagrend szerű munka elsősorban beta­nított munkásokat igényel, ez azonban nem azt jelenti, hogy a jelentkezők minden további nélkül el tudják végezni a rá­juk bízott feladatokat. A mun­kafogások, gépek és anyagok ismerete nélkül elképzelhetet­len az eredményes termelő munka, éppen ezért az lenne jó, ha az üzem jövendő mun­kásai már a hivatalos meg­nyitást megelőzően megismer­kedhetnének a legszüksége­sebb tudnivalókkal. Ezt a tan­folyamot természetesen önként szabad idejük terhére kellene vállalniuk. Ha sikerülne meg­teremteni a feltételeket — energiaforrásokkal rendelkező helyiség kellene a gépeknek —, a gyár biztosítja a meg­ízem fejlesztési program a rossz termőhelyi adottságokkal rendelkező állami gazdaságokban felelő szakembereket és e» közöket. A beszélgetés során a gyár vezetői ismertették a szakkép­zéssel kapcsolatos távlati el­képzeléseket is. — A felnőtt dolgozók há­rom év után átképző vizsgák útján szerezhetnek szakmun- kásbizonyilványt, a iatal szak emberek biztosítása érdekében pedig a Munkaügyi Miniszté­rium illetékeseivel tárgyalunk.­| az az elképzelés, hogy 1969- i tői minden évben szervezné- | nek egy speciális osztályt a ! helyi szakmunkásképző inté- 1 zetben. | A gyár még csak papíron létezik a varrógépek indulá­sáig még számtalan problémát kell megoldani, mégsem ko­rai talán a kérdés: mit gyárt majd az üzem, s milyen köz­vetlen hasznuk lesz ebből a baranyai vásárlóknak? — Az indulás időszakában — gondolom ez magától érte­tődő —, kevésbé ertekes alap­anyagokból kevésbé munka- igényes termékeket, például bállonkabátokat fogunk gyár­tani. A későbbiekben azonban mindent, amit a vásárlók ke­resnek. Ami az alapanyagokat illeti: a mi gyárunk vonatko­zásában klasszikusnak szá­mító gyapjú- és pamutszöve­tek mellett már a szintetikus és laminált anyagok, valamint a műbőr-féleségek is széles­körűvé váltak. S itt visszaté­rek a hozzáértéshez: nagyon fontos, hogy legfiatalabb tele­pünk dolgozói rövid idő alatt viszonylag nagy szakmai jár­tasságra tegyenek szert, mert a divat nem tűr lemaradást: a modellek gyakran változ­nak, s az embereknek kép«- seknek kell lenniük a gyors átállásokra. A komlói üzem termékeit egyébként akár a helyszínről is elszállíthatják a helyi boltok, s mi remél­jük is, hogy Baranyában a komlói „Május 1” rövidesen márka lesz. Enyhe időre számíthatunk A meteorológiai intézet táv­prognózis osztályán közölték, hogy az enyheség valószínűleg kitart év végéig. A háromna­pos ünnep alatt többnyire fel­hős lesz az idő, helyenként felszakadozik a felhőzet, tehát napsütésre is számíthatunk. A vasárnapra virradó éjszaka a hőmérséklet plusz 3—mínusz 2 fok között alakul ki. Észak­keleten azonban még lesznek mínusz 5 fokos fagyok. A nappali maximumok ismét el­érik a plusz 5 fokot Baranya megye tíz állami gazdasága' közül négy a rossz termőhelyi adottságokkal ren­delkező üzemek közé tartozik. Bogádmindszenten, Bükkös- dön. Görösgalhan és Szente- gáton a gyenge minőségű föld, a kedvezőtlen dombor­zat; illetve a gyakori bel- és árvíz hátráltatja a gazdálko­dás belterjesebbé.--jövedelme­zőbbé válását. Korábban nem sok történt e helyzet megvál­toztatására, hiszen a gazdasá­gok úgyis, rendszeres állami támogatásban részesültek és a vezető szakemberek sem vol­tak eléggé érdekeltté téve a jövedelem növelésében. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése viszont — már csak a versenyképesség miatt is — párán csői óan írta elő e mos­toha körülmények között mű­ködő gazdaságok számára is a tartalékok alaposabb feltárá­sát. a lehetőségek jobb ki­használását. Mind- a négy állami gazda­ságban üzemfejlesztési prog­ramot dolgoztak ki, amelynek nagy részét saját erőforrásaik felhasználásával valósítják meg. Az első biztató lépések már mindenütt megtörténtek. Bükkösdön például elkészítet­ték a 2700 hold hegyvidéki rét- és legelőterület haszno­sításának tervét. Ennek során megjavítják a víz és a szél által erősen erodált füves lej­tők állateltartó képességét. Koncentrált juhtenyészetet alakítanak ki és evégett már felépítettek hat juhhodályt, ahol exportképes tejes- és pecsenyebárányokat nevelnek majd. Gőrősgalban nagy -terü­leteken telepítenek lucernát és ennek terméséből lisztet gyár­tanak. Évi 200 vagon kapaci­tású lucemaliszt-gyártó üze­met építenek. A lucernalisztet exportáló vállalat bejelentette, hogy 1,4 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz, aminek fejében máris lekötötte az új üzem termelését. A Bogádmindszenti Állami Gazdaság saját erőből évi másfélmillió csibét előállító keltetőüzemet rendezett be és ez a jövő évben már termelni is fog. Ehhez kapcsolódva húszezer tyúkból álló nagy­üzemi tenyészetet hoznak lét­re és innen látják majd el a baromfitartókat — elsősorban a háztáji gazdaságokat — a Gödöllőn kinemesített új ba­romfitípussal. Az első 5500 fé­rőhelyes ól már működik. Szentegáton — a Dráva menti vízrendezéshez kapcsolódva — nagyszabású belvízrendezést és talajjavítást hajtanak majd végre, s ezzel számottevően megnövelik a takarmánytermő területet. A több takarmány révén lehetőség nyílik egy nagy — legalább 500 anyako- cás — sertéstenyésztő és hiz­laló telep létrehozására. A gazdálkodás megjavításá­ra irányuló mostani program 1970-ig tart. A következő há­rom év alatt alapvető válto­zások történnek a négy álla­mi gazdaság termelési szerke­zetében. Reális kilátás van te­hát arra. hogy ezek a — ma még gyenge adottságú — üze­mek a fejlesztési program végrehajtása során a közepes eredményű baranyai gazdasá- j gok-sorába emelkedjenek. Nagyobb választék befon íruls bál A tavalyihoz képest 12 százalékkal nagyobb tervet valósít meg az ÉVM Beton- elemgyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára. Az új ter­mékek kibocsátásában, a választék bővítésében példa­mutató munkát végeztek. Egyik új cikkükből, a dísz­kerítés elemből, például 360 ezer darabot gyártottak az év folyamán. Kimagasló eredményt ér­tek el a mozaiklapgyártás- ban. A Pécsi Betonárugyár az idén nem kevesebb, mint 400 ezer négyzetméter mo­zaiklapot készített 30 féle mintázattal és alapszínben. Sikerrel jártak a választék bővítését célzó, a műanyag­betétes mozaiklap gyártásá­ra irányuló kísérleteik. A különféle födémbéléstestek- ből 150 ezer darabbal többet gyártottak, mint a múlt esz­tendőben. A Pécsi Betonárugyár hin­di üzeme 30 ezer darabbal több szőlőoszlopot gyártott az idén, míg a különféle ke­rítéselemekből 160 ezer da­rabbal szárnyalták túl a ter­vet — Zobák előrébb lép. A Mecseki Szénbányák legfiata­labb üzemének sok nehézséget átélt kollektívája elhatározta: 1968-ban megszerzik a szocia­lista üzem címet. — Negyven vagon méz. Az idén 500 vagon nézet expor­tált az ország, s ebből 40 va­gonnal Baranyában vásároltak fel. A megye méhészeinek idei bevétele 12 millió forintra te­hető. »

Next

/
Thumbnails
Contents