Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

19*1. DECEMBER 83. napló 5 Nylonin&ek, villany borotvák, kávéőrlők Csúcs-forgalom a boltokban Ezerhutszáz mázsa hús az ünnepekre lejei vasárnap is árusítanak — 23 500 fenyő A Televízió sajtótájékoztatója: Hat adásnap januártól Élő adás Mexikóból — 40 önálló tv-játék, 40 színházi közvetítés Szombat esti mozi — Nemzetközi egyezmények Péntekre elérte csúcsát a karácsony előtti bolti forga­lom és ez alaposan kimerít vevőt, eladót egyaránt. Az üz­letekbe csak megerőltetéssel lehet bejutni, a pultok előtt türelmes és kevésbé türelmes vásárlók torlódnak, hogy meg­vásárolhassák a kiszemelt ajándékokat. Egyetlen boltve­zetőnek sem lehet panasza, mert minden kelendő ezekben a napokban, ami ajándéknak megfelel és ami az ünnepna­pokra amúgyis kell. Az áru­ellátás szerencsére folyamatos. A ruházati boltokba például pénteken angol eredetű kö­töttáruk érkeztek és egy két­ezer darabos nylon-ing szál­lítmányt is kaptak. Ezek áru­sítását azonnal megkezdték. De így van ez valamennyi üz­letben. A Bm. Vegyesipar- eikk Kereskedelmi Vállalat boltjaiban például német vil­lanyborotvákkal, Phillips haj­szárítókkal és márkás elektro­mos kávéőrlőkkel bővítették a hét közepén az amúgyis gazdag választékot. Mi várható ma? Az ünnepi főzéshez elengedhetetlen mar­ha- és sertéshúsból bőséges mennyiséget rendeltek a bol­tok. Az év utolsó előtti heté­re 1800 mázsa húst kaphatott volna a megye, de a kért 160Ó mázsára sem lesz szükség. Előzetes becslések szerint kb. 200 mázsa hús marad az ün­nep utánra a boltokban. A friss sertés- és marhahúst egész héten folyamatosan áru­sították. Kizárólag kocsonya­húsból és baromfi aprólékból nem volt elegendő, mert ko­csonyahúst idén nem tudtak más megyékből beszerezni, a baromfi aprólék mennyiségét pedig az exportált csirkék mennyisége szabta meg. a kül­földre szállított baromfi apró- léka itthon került forgalom­ba. Élőhalból 100 mázsát szál­lított Baranyába a Halér­tékesítő Vállalat, szükség ese­tén 50 mázsával megtoldják ezt a mennyiséget. A termelő- szövetkezetek 60 mázsa halat, értékesítenek karácsony előtt.! Baromfiból mintegy 80 mázsa ! került a pécsi és baranyai üz- j letekbe. Idén a szokásosnál' nagyobb arányban rendeltekj vágott pulykát. Tejből és tejtermékből ki- j elégítő ellátást ígér a Tejipari j Vállalat. Ma, 23-án kétszer kapnak az üzletek árut, a 24- én, vasárnap nyitva tartó bol­tok frissen szállított tejet és tejtermékeket árusíthatnak. Az élelmiszerboltok és csemege üzletek egyik fő slágere most a félkész tortalap, amelyből 56 ezer darab kerül a kará­csonyi asztalokra. Ennek a mennyiségnek a felét a pécsi boltok hozzák forgalomba. A tortalapok árusításában — bor­vásárral egybekötve — a mo­hácsi és komlói Béke szálló is részt vesz. Pécsett a Kos­suth tér sarkán, a M A VAUT volt forgalmi irodájában IV. osztályú áron árusítanak bo­rokat, félkész tortákat, habrol- lókat és krémeslapokat. A MÉK és az Állami Er­dőgazdaság szerencsés együtt­működése , következtében eb­ben az évben csak frissen vá­gott fenyőfák kerültek az üz­letekbe. Eddig 23 500 darab, főként 1—3 méteres, vagy en­nél nagyobb karácsonyfát hoz­Ä Weiner-vonósnégyes hangversenye A Weiner-vonósnégyes (tag­jai: Szász József, Várkonyi István, Székács János és Szász Árpád) szerda esti hangver­senyének műsorát gonddal, jó ízléssel állították össze. A mű­sor első részében az új ma­gyar klasszicizmus két nagy mesterének: Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szinte egyidőben (1916—17) keletke­zett, sorrendben második vo­nósnégyesét hallottuk, szünet után pedig Schubertnek azaz a-moll vonósnégyese hangzott el. amelynek zárótétele a ko­rabeli magyar verbunkos ze­ne dallam- és ritmusfordu­latait használja fel. így egyet­len hangversenyben hallhat­tuk a koraromantika magya­ros hangvételű kamarazenét és a félévszázaddal ezelőtt keletkezett, azóta klasszikussá ▼ált valódi magyar muzsika két egyaránt kiemelkedő érté­kű. de egymástól nagy mér­tékben különböző remekmű­vét. Az igazi művészi alkotás a valóságot tükrözi. De. hogy mennyire sajátos, egyéni mó­don, erre keresve sem talál­hatnánk Jellemzőbb példát, mint Bartók és Kodály II. vo­nósnégyeseiben. Mindkét mű az első világháború vészterhes éveiben keletkezett, mindkét zeneszerző elítélte a háborút és aggódott népe jövőjéért. Bartók II. vonósnégyesének alaphangja a küzdelem, a ví­vódás. Az első tétel nagy fo­kozásai és összeomlásai után a második tételben kistercek- ből építkező szilaj paraszt- táne következik. Szokatlan módon: lassú tétellel ér véget a mű, gyötrelmes sóhajokkal, fájdalmas tercekkel. Tömören fogalmazott. klasszikusan megformált alkotás, századunk kamarazenéjének egyik leg­maradandóbb. egyetemes ér­tékű gyöngyszeme. Kodály II. vonósnégyesét hallgatva arra kell gondolni: milyen kár. hogy nemzetne­velő munkája közben viszony­lag kislétszámú kamaramű­vet alkotott Kodály Zoltán. Ez a műve —• sok mással együtt — zseniálisan egyesíti népzenénk anyanyelvét a leg­magasabb európai műveltség­gel. A vonósnégyes színessé­ge, áradó d^Uamgazdagsága és frissesége hirdeti a hitet, a legnehezebb időkben, hogy né­pünkben van erő a felemel­kedéshez. Ez a zene könnyeb­ben követhető, mint a bartó­ki. első hallásra is élvezi a hallgató. Schubert a-moll vonósné­gyesében — a Kodály-műhöz hasonlóan — a hangszerek énekelnek, deklamálnak, édes- búsan dúdolnak. Az első há­rom tétel egy-egy ismert Schubert-témát dolgoz fel, legszebb közülük talán a má­sodik tételben a Rosamunda- közzene és a B-dúr impromtú fő gondolatának vonósnégyes­re alkalmazása. A verbunkos jellegű zárótételről már szól­tunk. Ráadásul egy Haydn és egy. Mozart-tételt hallottunk. A Weiner-vonósnégyes tag­jai egyénileg jólképzett mu­zsikusok. összjátékuk gondo­san csiszolt. Szép hangzásuk titkát a pontos intonálásban és hangszereik salaktalan hangjában találjuk. Mindhá­rom művet igen jól „tudják”, lelkiismeretesen tolmácsolják. Kulturált, igényes játékukkal méltók egykori mesterük, Weiner Leó nevéhez. Nagy közönségsikerük volt, annak dacára, hogy a koncertlátoga­tó közönség jórésze „elfeled­kezett” az évad egyetlen vo­nósnégyes-hangversenyéről. Túlsók volt a zenei élmény az elmúlt hetekben? Túl kö­zel vannak az ünnepek? Nem tudjuk, de reméljük, hogy ab­ból a többezer fős középisko­lás hallgatóságból, akik az el­múlt napokban ugyancsak gyönyörködhettek a Weiner- vonósnégyes játékában és a vonósnégyes-muzsikában, fel­nő egy olyan közönség, amely szeretni és igényelni fogja az oly sok szépet nyújtó vonós kamarazenét is. Szesstay Zsolt tak forgalomba, de szükség szerint további szállításokat is vállal az erőgazaság. A ven­déglátó egységek figyelmessé­ge, hogy minden osztályba so­rolt üzletben felállítják a ven­dégek karácsonyfáját. A fák díszítéséhez szükséges szalon­cukorkából. csokoládé és üveg­díszből a tavalyinál nagyobb mennyiséget árusítottak a bol­tok, s talán csak a desszert szaloncukor-fogyasztás felbe­csülésénél tévedtek, mert ez már elfogyott. Ma, december 23-án minden üzlet a szokásos szombati nyit- vatartással árusít. December 24-én a pécsi és a baranyai üzletek a játék-, az ajándék- és a vasárnap egyébként is nyitva tartó boltok kivételével nem nyitnak ki. (Munkatársunk jelenti.) A Magyar Televízió tegnap , délelőtt tartotta szokásos ne- | gyedévi sajtóértekezletét, ame- : lyen Gádor Ferenc, a Magyar ! Rádió és Televízió elnökhe­lyettese tájékoztatta a sajtó képviselőit az új műsorstruk­túráról és a jövő évi műsor­tervekről. A legjelentősebb változás, hogy január első hetétől a Televízió pénteken bevezeti a hatodik adásnapot. Ezen a na­pon a TV-Híradó mindkét kiadása a szokott időben je­lentkezik, a többi műsor pe­dig a többi napok szerkeze­tének megfelelően alakul. Ugyancsak erre a napra ter­vezik a TV-Színház bemuta­tóit, az új sorozat havonta Kél ev alatt meg érül Lj utat arattak a bicsérdi tsz-ben Pénteken délelőtt 11 órai kezdettel ünnepélyes útava- tásra került sor a bicsérdi Aranymező Termelőszövetke­zetben. Az új, saját rezsiben épült, ötezer négyzetméter fe­lületű, 800 méter hosszú üze­mi majorbekötő utat Pusztai János, a pécsi Járási Tanács elnökhelyettese adta át a for­galomnak. A kulcsfontosságú útszakasz a hatezer holdas tsz forgalmi gócpontját kötötte össze az országos műúthálózattal. Ezen a telepen van a tsz erő- és munkagépparkja, üzemanyag­állomása, gép javítóműhelye, kombájnszérűje —. melyre évente kétezer tonna gabonát szállítanak be. majd vissza — magtára és tehenészeti köz­pontja. Évente több száz va­gon terményt és terméket szállítanak át ezen a rövid út­szakaszon. melyet a gépjár­művek. traktorok annyira ki­jártak, hogy a telep megkö­zelítése gyakran — főleg az őszi sáros időszakban — ne­hezen leküzdhető akadályok­ba ütközött. A gépek nagyfokú kopása, a fokozott pótalkatrészigény következtében évről évre fél­millió forintot fordított a bi­csérdi tsz gépjavításokra, nem is beszélve a rossz útviszo­nyok miatti irreálisan magas szállítási költségekről. A szö­vetkezet az elmúlt évi és ez évi eredményes gazdálkodásá­nak következtében a jó tsz-ek kategóriájába került, s mivel az állami kedvezményt nem kapták meg, a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy ön­erőből látnak hozzá üzemi út­hálózatuk kiépítéséhez. Négy éves tervet dolgoztak ki, amely szerint 1970-ig nemcsak a kis- és nagybicsérdi. de a zóki és bodai majorokat is be­kötik az úthálózatba, vagyis négy év alatt 4 kilométer kö- vesutat építenek meg. Ha meggondoljuk, hogy egy kilométer kövesút egymHlió forintba kerül, igen merész­nek tűnik a bicsérdiek vállal­kozása, ám mint a pénteki útátadáson kiderült, a tsz sa­ját rezsiben fele áron építette meg. az első. közel egy kilo­méter hosszú útszakaszt, te­hát nagyon olcsón. Számítá­saik szerint az új üt beruhá­zási költsége egy-két éven be­lül megtérül. — Rné — egyszer jelentkezik majd, mindig mai magyar szerzők műveivel. További változást jelent, hogy a délelőtti ismét­lések csütörtökről, illetve pén­tekről a szombati napra ke­rülnek át. A műsorstruktúra változásá­val kapcsolatban közölték még, hogy a Televízió a jövő­ben az eddiginél nagyobb gon­dot kíván fordítani az adások kezdésének és zárásának pon­tosságára. Különösen a dél­utáni hírek, — a két TV- Híradó — és a sorozatműso­rok kezdési idejét fogják pon­tosan kezelni. Az újdonság közé számít, hogy a szombat esti műsoridőt egy-másfél órá­val kibővítik. Ebben az idő­ben fogják műsorra tűzni azo­kat a filmeket és színházi elő­adásokat, amelyek csak sző­kébb intellektuális rétegek ér­deklődésére tarthatnak szá­mot, illetve a kizárólag fel­nőtteknek szóló műsorokat. A továbbiakban beszámol­tak a nemzetközi televíziós egyezményekről, közös mun­katervekről. Ezek keretében több érdekes műsor készül a szovjet televízióval, mint a „Séta a fővárosoan” című moszkvai—budapesti város- műsor. A bolgár televízióval a VIT-tel kapcsolatos műso­rokat rögzítették, az NDK- val pedig elsősorban könnyű­zenei produkciók készülnek, szerepel ezenkívül a tervben egy közös Liszt-dokumentum- film is. Megegyezés jött létre a svéd televízióval is, ennek keretében a jövő év folyamán nálunk a televízió „svéd na­pot” rendez, a svéd televízió pedig „magyar napot”. A finn televízióval is megállapodás született közös szórakoztató műsorok összeállítására, és tervben szerepel az olasz te­levízióval közösen egy színes filmsorozat készítése Mátyás király életéről. Ismertették a jövő évi mű­sorterveket is. A drámai osz­tály tervében 49 önálló tv- játék és 40 színházi közvetí­tés szerepel az év folyamán. A drámai műsorok érdekes­sége, hogy az év első negye­dében minden héten egy-egy új magyar tv-filmet, illetve tv-iátékot fognak bemutatni a képernyőn. A filmműsor színvonala javulást ígér a ko­rábbi időkhöz képest. Új soro­zat lesz a „Klasszikusok tv- filmen”, amelynek keretében Shakespeare, Schiller, Moliére, Gorkij és mások műveinek, filmváltozatát láthatják a né­zők. Ugyancsak új sorozat lesz a Szombat Éjszakai Filmszín­ház. Ebben a sorozatban tűzik műsorra többek között a Sze­génylegények, a svéd Szere­lem, a nyugatnémet Gyűlölet kegyelem nélkül és más ér­dekes alkotásokat. Az év filmműsorának nagy többsége a közönség igényeit kielégítő szórakoztató filmekből áll, kö­zöttük először a hazai képer­nyőn: japán, mexikói és ar­gentin játékfilmek is. Sok százezer nézőt érdekel­nek a sportközvetítések. A Te­levízió vezetői elmondták, hogy a tv-kamerák a jövő­ben is ott lesznek a fonto­sabb hazai labdarúgó mérkő­zéseken, és más sportágak eseményein. Ezen kívül ja­nuár végén közvetítik a Mű­korcsolya Európába jnokságot Vesterös-ből, februárban pe­dig mintegy 30 óra összmű- soridőben adnak helyszíni köz­vetítést a grenoble-i téli olimpiáról. Többek között hat fontos jégkorongmérkőzés köz­vetítése is tervben van.' A Mexikói Olimpia körülbelül 50—60 műsoróra erejéig sze­repel a sportrovat terveiben. Több élőadásra is számítha­tunk a műholdak segítségé­vel. Az első negyedévi program bán több aktuális politikai műsor szerepel. Ebben az idő­szakban jelentkezik először egy új sorozat a „TV Minta­boltja” címmel, amely a mi­nőségileg kiváló árucikkek rendszeres bemutatója és nép­szerűsítője lesz. A szórakoz­tató műsorok gazdag válasz­tékából érdeklődésre tarthat majd számot a Mezey Máriá­ról és Ruttkai Éváról készült 40—40 perces show-müsor, amelyek nagy szerepeiket, művészi pályafutásukat eleve­nítik fel. A negyedévi játék­film programban 33 film sze­repel. Ezen kívül bemutatás­ra vár a háromrészes angol bűnügyi film, a „Melissa”. és februártól tűzik műsorra szombat esténként „Az Orion űrhajó fantasztikus kaland­jai” című hét részes nyugat­német filmsorozatot. A va­sárnap koraesti órák műsorán szerepel majd a 13 részes Copperfield Dávid című angol kisjátékfilm-sorozat. <T.) 7ollózás száz év előtti újságokban Baranya legöregebb „öregje” sem emlékezik már arra, hogy egy évszázaddal ezelőtt, kará­csony táján, milyen esemé­nyek voltak Pécsett: mi volt az, ami száz év előtt a város lakosságát foglalkoztatta. Az akkori eseményeket ma már csak a pécsi Állami Levéltár­ban lévő, elsárgult újságok lapjai őrzik. * Száz év előtt Pécsnek már magyar nyelvű, hetenként két­szer, vasárnap és csütörtökön megjelenő újságja volt: a PÉCSI ÚJSÁG. A lap tulaj­donosa Bánffay Simon, felelős kiadója pedig ifj. Madarász Endre. A lapot is az utóbbi nyomdájában állították elő. A „szerkesztői szállás” — amint a lap írja — a Nepomuk utca 30. szám alatt, a kiadóhivatal pedig az Ország út 5. szám alatt volt. Hiába is lapozgatunk, tallóz­gatunk ezekben a lapokban, karácsonyi hangulatot sehol sem találunk bennük. Ünnepi üröm az viszont akad a tol­vaj lások miatt. * „A karácsony estén járó betlehemesek — olvassuk a lapban — egynémely helyen nem elégedtek meg a kegyelet adományával, kést, kanalat, leolt ludat s több efélét vit­tek el bundájuk alatt Nem Karácsony 1867-ben csoda tehát, ha eszerint csak a századik házba eresztetnek be az éneklő, csordapászto­rok”. Más helyen azt olvas­tuk, hogy: „A siklósi utcában az Arany Szarvashoz címzett vendéglő összes lakója éjféli misére ment: ezalatt a ven­déglős minden baromfia ello- patott Reggel aztán észrevet­te János bácsi felesége, hogy bizony őneki a karácsony sem­mit sem hozott, de a csirké­ket, pulyka, lúd és kacsát va­laki mind elvitte” * Kenyéririgységgel is talál­kozunk. „Karácsny másodnap­ján délután láttuk E ... asz- szonyt egy fiút gallérjánál fogva a városházához beve­zetni. mert a Pécsi Dalkörnek — csak kevéssel azelőtt fel­ragasztott falragaszait majd mind — fényes nappal — le­tépte. Mint nekünk mondják, a fiű maga is, apjával együtt hirdetéseket szokott felragasz­tani, és így hihető, hogy ke­nyéririgység volt az egész oka”. Az akkori politikai élet ér­deklődésének középpontjába a képviselőház ülése állott — főleg a baranyai képviselő in­terpellációja. „December 16-án a benyújtott kérvények közt megérintjük — írja a lap ka­rácsonyi száma — Jókai elő­adását, a siklósi járásnak lé­vén képviselője. Több község nevében teszi kérvényét a ház asztalára. E folyamodás tar­talma, hogy a képviselőház méltóztatnék mielőbb törvényt hozni a remanentialis urbéki földek tárgyában: különösen az erre vonatkozó kamatok el­törlése iránt. A másik a papi tizedek eltörlése tárgyában. Ezt ugyan a protestáns syno- dos elé tartozónak véli, azon­ban kénytelennek érzi magát mégis a háznak megkereste- tése folytán átnyújtani”. A lap karácsonyi száma nek­rológot közöl Bérczy Károly íróról halála alkalmából. Meg­tudjuk, hogy 1821-ben március 4-én Balassagyarmaton szüle­tett, ahol apja megyei főor­vos volt Tanulmányait Pesten végezte, egy osztályban Ma­dách Imrével, kihez mindvé­gig barátság fűzte. Költemé­nyeket írt Garay „Regélő”- jébe és Frankenburg Életké­peibe. 1852-ben a Pécsi NAP­IG munkatársa lett 1854-ig. ö alapította az első magyar „Vadász és versenylapot". A Magyar Tudományos Akadé­mia és a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. Jártai volt az angol irodalomban és elsajátította az orosz nyelvet is. Puskin Anyeginjét ő for­dította magyarra és — a lap szerint — ez a „legkitűnőbb magyar fordítmányok közé tartozik ... fordítmánya szép­ségben vetekedik Bodenstád- téval, hűségben felülmúlja”. * Milyen darabok szerepeltek száz év előtt a pécsi színház műsorán? December 8-án Nagy Lujza utolsó fellépésével a „Tamás bátya gunyhója” cí­mű három felvonásos drámát adták elő. December 11-én ’pe­dig Szilágyi Béla és neje fel­léptével a „Matrózok a födél- zeten” című darab szerepelt a színház műsorán, de ezt megelőzte a „Földszintes le- buj” című egyfelvonásos víg­játék Diósy fordításában. * Milyen volt az Időjárás Pé­csett karácsony napján, száz esztendővel ezelőtt? „Dec. 24- én — írja a lap — hideg, ko­mor nap, nagy hetivásár és nagy piaci árak. így például, a tejnek iczéje 18—20 kron. kelt. Este 8—9 óra tájban szél kezdett fújni hóesővel Tehát hó esett s ebből a régiek bő újesztendőt szoktak jövendő) ni!?”. P. I.

Next

/
Thumbnails
Contents