Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunántúli napló — n... . — ■■ ' - — — — ■ rr~ i -ír inr i ~ i n 11 ■ tmn ír ■■■■un miiihmm i!■■■ nw—hmm m mi m m - — - ————————————— ■ ————— r Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ 3 EXTV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961 DECEMBER 23.. SZOMBAT Szabó Mátyás Baranya megyei képviselő Németh Imre Bor- sed megyei képviselő, Losoncai Pál és üádár János a/, of- szággyűlés tanácskozásának szünetében Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt az 1968. évi költségvetési törvény- javaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Focit Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a magyarországi diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az elnöklő Vass Istvánná a költségvetés tervezetének pénteki vitájában elsőként Párdi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének adta meg a szót. Párdi Imre: A tervszerűség korábbinál magasabb szinten érvényesülhet A pénzügyminiszter elvtár« expozéjában hangsúlyozta, hogy az 1968. évre kidolgozott állami költségvetés összhangban van a népgazdaság jövő évi tervével. A népgazdaság 1968. évi terve megfelel a harmadik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának, számol az elmúlt évek fejlődésének tapasz talataivál és az 1968. január elsején életbe lépő új irányítási rendszer követelményeivel, A terv kialakítását sokoldalú munka előzte meg. A harmadik ötéves tervünk végrehajtásának eddigi eredményei megalapozzák, jövőbeni feladataink pedig indokolják a gazdasági mechanizmus reformját. Az elmúlt két év egyik fontos jellemzője, hogy az ötéves tervben számítotthoz: képest meggyorsult a nemzeti jövedelem és ezáltal a fogyasztás és a felhalmozás növekedése. E/s kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervben számolt évi 4,4 százalékos átlagos növekedés helyett a nemzeti jövedelem — két év átlagát tekintve — évente csaknem 7 százalékkal, a fogyasztás — hasonló módon számolva — 3,3 százalék helyett évente körülbelül 8 százalékkal, a felhalmozás pedig 5,5 százalék helyett körülbelül 13—14 százalékkal emelkedett. A gyorsabb ütem azonban nemcsak előnyökkel jár. Minthogy a növekedés nem mindenben volt arányos, néhány ponton — mindenekelőtt az alapanyag ellátás és a feldolgozó ipar szükségletei között, és néhány, a lakosság ellátásban fontos termék tekintetében — ellentmondások, feszültségek jelentkeztek. Ez hozzájárul ahhoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyenlege a kitűzött követelményt nem érte eL Az 1968. évi terv, számolva ezekkel a tapasztalatokkal, a gazdasági növekedés mértékére az 1966—1967-es ütemhez képest mérsékelt előirányzatokat javasol. Szükséges aláhúzni, hogy a gazdasági fejlődés tervezett üteme megegyezik, sőt némileg meghaladja a harmadik ötéves tervben az 1968-as évre előirányzott ütemet. Ennek megfelelően az 1968. évi terv a nemzeti jövedelem csaknem 6 [ százalékos és a fogyasztásnak is ezt megközelítő mértékű növekedését irányozza elő. A felhalmozás növekedéséne k ütemét a terv erőteljesebben mérsékli. Az előirányzat azonban így is valamelyest meghaladja az ötéves tervben számított mértéket A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével, 1968-tól megváltozik a nép- gazdasági tervezés rendje. A korábbi időszakhoz képest a gazdaság tervszerű, központi irányításának lényegét megtartva, változás történik a gazdaságirányítás módszerében, A tervszerű irányítás a gazdaság vezetésének továbbra is alapkövetelménye marad, érvényesülése azonban hatékonyabbá válik és ezáltal elősegíti, hogy a szocializmus teljes felépítésére irányuló gazdaságpolitikai feladatainkat gyorsabban valósíthassuk meg. A népgazdaság! tervek fő tartalma a jövőben a fejlesztés fő irányainak, a népgazdaság fő arányainak meghatározása lesz. így a tervszerűség a korábbinál magasabb szinten érvényesülhet. Az elmondottaknak megfelelően a népgazdaság 1968. évi terve, a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban, a tervezés új rendje szerint készült A jövő évi terv már nem tartalmaz a minisztériumok és a vállalatok számára részletes előírásokat. A terv kidolgozásával egyidejűleg alakították ki azokat a gazdasági szabályzó eszközöket amelyek hivatottak a népgazdaság tervszerű fejlődését a gazdaságpolitikai elhatározások, döntések megvalósítását biztosítani. A gazdasági szabályzók jelentős résza a gazdaságpolitika tartósabb — hosszabb távra érvényes — céljait szolgálja, ezért azok meghatározásához a harmadik ötéves terv előttünk álló időszakának feladatai szolgáltak alapul. Ennek megfelelően alakult ki az űj ár-, jövedelemszabályozási-, adózási-, hitel-, külkereskedelmi-, beruházási-, termékfogalma zási-rendszer és az ezekkel kapcsolatos konkrét szabályozók. Az új gazdaságirányítási rendszer elveivel összhangban a terv közvetlenül ható operatív szabályozó eszközöket is előirányoz. Ide tartoznak a hitelpolitikai irányelvek, az állami döntési körben megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos előírások, egyes termékforgalmat szabályozó intézkedések, az állami tartalékok előirányzatai, valamint a közép- és felsőiskolák első évfolyamára felvehető hallgatók számára vonatkozó előírások. Ezek az intézkedések az ötéves terv alapján kialakított tartós szabályozókkal együtt fejti ki hatásukat és biztosítják a terv megvalósulását A népgazdasági és a vállalati tervezés kapcsolata mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy a népgazdasági terv céljait és egyensúlyi követelményeit kifejező központi szabályok terelik és behatárolják a vállalatok tevékenységét, alapvetően befolyásolják a vál lalatok önálló tervező munkáját Emellett a népgazdasági terv orientálja is a vállalati tervezést Az Országos Tervhivatal már ez évben is az 1968. évi népgazdasági terv ről szóló kormányhatározata alapján önálló hivatalos tájékoztató dokumentumot készített és ad ki, amely részletes tájékoztatást nyújt a vállalati vezetésnek és általában a gazdasági területen dolgozó szerveknek és intézményeknek a népgazdaság jövő évi várható fejlődéséről és a kormány által elhatározott intézkedéseikről. Az éves tervlebontási rendszer megszűnése tehát nem jelenti a népgazdasági és a vállalati tervek közötti kapcsolatok megszűnését tartalmi vonatkozásban; a központi célok megvalósításának és a vállalatokhoz való eljuttatásának módszerei változnak meg. Az Országgyűlés első padsorában Lengyel—maTvar árucserefor^aimi megállapodás Varsóban befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kereskedelmi tárgyalások, s aláírták a két ország 1968. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv szerint az 1968. évi árucsere mintegy 10 százalékkal növekszik az 1967. évi várható forgalomhoz képest. Húszmilliárd torint a szövetkezeti ipar termelése Ülést tartott az OKISZ valasztmáuva Pénteken a Spartacus sportegyesület Szentkirályi utcai épületében tanácskozott az OKISZ választmánya. Az ülésen Erdős József, az OKISZ elnöke számolt be a szövetkezeti ipar ez évi munkájáról, és tájékoztatta a résztvevőket arról, milyen feladatok várnak a szövetkezeti iparra és irányító szerveire az új gazdasági mechanizmus végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti ipar ez évben is gyorsan fejlődött, a tervezettnél nagyobb eredményeket ért el, a szövetkezeti ipar termelése ez évben előreláthatólag meghaladja a húszmilliárd forintot és 16 százalékkal több mint tavaly volt. A belkereskedelemnek huszonhét százalékkal több árut adtak át. A külkereskedelem részére készített termékek értéké eléri a 4,3 milliárd forintot. A kisipari szövetkezetek túlteljesítik a lakosság részére végzett javító. szolgáltató munkákra megjelölt tervet is. Az átlagosnál gyorsabb volt az előrehaladás a gépkocsik, a rádiók és tv-készülékek javítóhálózatának fejlesztésében. Eredményes volt a szövetkezeti építőipar tevékenysége: a tervezett ötezer családi házzal szemben 6100 családi házat adott át. A szövetkezeti iparban dolgozók száma megközelíti a 280 ezret, 30 ezerrel több, mint egy . évvél ezelőtt.. Á. létszám- emelkedés csaknem egészében vidéken jelentkezett. A bedolgozók összlétszáma az év végére meghaladja a 73 ezret A szövetkezetek saját alapjai egy év alatt csaknem fél- milliárd forinttal gyarapodtak. Átlagosan mintegy két százalékkal emelkedett a dolgozók keresete. A gazdaságirányítási reform végrehajtásával kapcsolatosan az OKISZ elnöke kifejtette, hogy az állami és a szövetkezeti szektor között továbbra iJ maradnak különbségek, amelyek bizonyos szövetkezeti sajátosságokból adódnak. Különbség mutatkozik például az anyagi érdekeltséget meghatározó részesedési alap felhasználásában, a pénzügyi támogatás rendszerében és a hitelrendszerben. Megváltozik a szövetkezetek részvétele az exporttevékenységben is, amennyiben néhány szövetkezet bizományosi formában ~ is exportálhat, a Ktsz-ek többsége a külkereskedelmi vállalatoknál saját számlás export- tevékenység részese lesz. Alapvetően megváltozik a tervezés rendszere. Minden szövetkezet maga készíti el. tervét, igazodva a népgazdaság legfontosabb célkitűzéseihez és arányaihoz. Következő változások fő vonása, hogy e tervezés a jövőben elsősorban magát a vállalati vezetést szolgálja. Népgazdaságunk 1968. évre előirányzott fejlődésének egyik fontos feltétele a gazdaság, különösen pedig a belső piac kielégítő egyensúlyának biztosítana. A források és a szükségletek összehangolását — az éves tervekben — a két fő piacon a fogyasztási és a beruházási piacon jelentkező fizetőképes kereslet központi tervszerű szabályozása biztosítja- Attól, áogy e szabályozás milyen mó dón valósul meg, nem kis mértékben függ a számunkra ugyancsak elsőrendű jelentőségű külső piaci, vagyis a külkereskedelmi forgalomban érvényre jutó egyensúly is. Az elmúlt két év gazdasági fejlődésének már vázlatosan jelzett tapasztalatai alapján íz a következtetés adódik, logy a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása a fogyasztás és különösen a felhalmozás növekedési itemének mérséklését és differenciálását kívánja meg. Ez úton lehet elérni, hogy íz összes belföldön jelentkező fizetőképes kereslet valamivel assúbb ütemben növekedjék, nint a termelőkapacitások tellő kihasználásával elérhető cínálat és ugyanakkor az ex- iort növekedése is a szüksé(Folytatás a 2. oldalon)
