Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
196T DECEMBER 21. napló 3 (folytatás a 2. oldalról) j 'Jalatok hitelt is vehetnek igénybe, amit fejlesztési alapból fizetnek vissza. A beruházások finanszírozásában megnő tehát a vállalati alapok és a hitel szerepe, csökken a központi források részaránya és megszűnik a beruházások ingyenessége. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek hatásköre is tovább nő a pótlási és fejlesztés} célú beruházások elhatározásában, amelyet az amortizációs alap fokozatos kiterjesztése és a beruházási ár- támogatási rendszer segít elő. A beruházások új rendjétől azt várjuk, hogy a vállalatok és szövetkezetek gondosabban, körültekintőbben veszik igénybe, s hatékonyabban használják fel az erőforrásokat. A jövőben Is a költségvetésből fogjuk finanszírozni a népgazdaság fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű termelő, a termelés] szerkezet átalakítását eredményező beruházásokat, az infrastrukturális, a szociális és kulturális beruházásokat. Az 1968. évi beruházási terv viszonylag kevés számú ilyen nagy beruházás kezdésével számol. Ezek között legjelentősebbek a Beremendi Cementgyár, mely 120 ezer tonna égetett mész és 1 millió tonna cement előállítására lesz alkalmas évenként; a százhalombattai kőolajfinomi- tó II. üteme, évi 8 millió tonna feldolgozó kapacitással; évi 8,5 millió négyzetméter kapacitású síküveggyár Orosházán; Kincsesbányán 350 000 tonna kapacitású bauxitbánya; 150 ezer tonna év} kapacitású kénsavgyár Szolnokon. A kevésszámú nagyberuházás megindításában az a törekvés nyilvánul meg. hogy koncentráljuk a központi beruházási j erőforrásainkat. A költségvetési beruházási j kiadások túlnyomó részét a korábbi években megkezdett, i folyamatban lévő beruházások minél gyorsabb befejezésére fordítjuk. Az ipar} nagyberuházások közül 1968-ban befejeződik a borsodi ércelőkészítőmű. a péti nitrogénművek bővítése, a dunaújvárosi írónyomó-papírgyár beruházása. Az élelmiszeripar beruházásai közül befejeződik a szegedi és a székesfehérvári tejüzem építése. Szabadegyházán üzembe lép egy paradicsomsűrítő üzem. A mezőgazdaságban az építési beruházások zömét az állattenyésztés fejlesztésére, valamint a tárolótér növelésére és útépítésre fordítják. A gépi beruházások elsősorban a munkaigényes terménybetaka- rítás gépesítését szolgálják. Az év során folytatódik akis- köre] — Tisza n. — vízlépcső építése. A szállítás és hírközlés beruházásai közül kiemelkednek a Budapest közlekedését javító beruházások és a nemzetközi kapcsolatokat bővítő létesítmények. Az előterjesztett költségvetés az előző évinél magasabb összegeket irányoz elő a távolsági és helyi utak, hidak, valamint a vízügyi létesítmények fenntartására és korszerűsítésére. A jelentős fejlesztés ellenére az előirányzatból nem biztosítható a korszerűsítés kívánatos üteme. A kereskedelem jelentős új beruházása a mátészalkai hűtött almatároló és feldolgozó. Tovább folytatódik az év folyamán a balatonfüredi szálló és az új Duna szálló építése. A kormány célkitűzéseinek megfelelően az építőipari tevékenység egyik legfontosabb feladata a lakásépítési program megvalósítása. A terv — lényegében a harmadik ötéves terv ez évi ütemének megfelelően — több, mint 61000 lakás megépítésével számol. Ennek közel egyharmada állami erőforrásokból valósul meg. Ezen túlmenően a lakosság anyagi eszközeiből végzendő lakásépítkezésekhez a 7 állam mintegy 2,5 milliárd forint hiteltámogatással járul hozzá. Az állami lakásépítés előirányzata 3,9 milliárd forint Tanácskozik az országgyűlés Mintegy 14 800 lakás — az állami lakások többsége — tanácsi beruházásként épül meg, melyből kb. 6800 szövetkezeti lakásként kerül értékesítésre. Az értékesítésre kerülő öröklakások száma 860. A lakásépítési program teljesítését szolgálják az építőipari beruházások: termelésbe lép a budapesti II. házgyár és az egyenként 4200 lakás éves kapacitású győri és miskolci házépítő kombinát, befejeződik az évi 42 millió db tégla előállítására alkalmas fehérgyarmati téglagyár rekonstrukciója. megkezdődik a debreceni házépítő kombinát beruházása. A jövő évtől a vállalatok a lakásépítéshez saját alapjaikból hozzájárulhatnak: erre a célra nyereségből képzett fejlesztési alapjuk 5 százalékát Tehetik igénybe. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet alakulása arra figyelmeztet, hogy fokozott gondot fordítsunk hazánk védelmi képességének fenntartására és erősítésére. Az 1968. évi költségvetésben — az előző évinél valamivel nagyobb összeget — 6,4 milliárd forintot irányoztunk elő erre. A honvédelem fejlesztése, néphadseregünk erkölcsipolitikai egységének növelése, hazafias és egyúttal internacionalista kötelességünk. A jogrend és törvényesség további megszilárdítása érdekében nagy feladat hárul rend- és jogbiztonsági szerveinkre. Gyorsan növekvő idegenforgalmunk vámügyi szerveinktől, örvendetesen gyarapodó gépkocsiparkunk pedig közlekedésrendészeti) nk tői kíván nagyobb szervezettséget és technikai felkészültséget. Mindezek figyelembevételével rend- éts jogbiztonsági kiadásokra 4,1 milliárd forintot kívánunk fordítani. Az igazgatási szervezet fenntartási költségeire 2,6 milliárd forint, a kiadások 1,9 százaléka szükséges. Az ál- I lamigazgatási munka olyan irányban fejlődik tovább, hogy a gazdasági minisztériumok tevékenységében csökken az operatív jelleg és munkájuk egyre inkább általános közgazdasági műszaki fejlesztési kérdésekre irányul. A gazdasági minisztériumok létszárra és fenntartási költsége csökken. A fokozatosan megvalósuló nagyobb gazdasági önállóság talaján tanácsapparátusunk tevékenységében is új vonások bontakoznak ki, amelyek elősegítik, hogy a helyi társadalmi és gazdasági kérdésekben a lakosság érdekei jobban érvényesüljenek. 17 milliárd forint társadalombiztosításra Tisztelt Országgyűlési A költségvetés kiadásainak egynegyedét társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi, kulturális célokat szolgáló kiadások teszik ki. E közös társadalmi szükségletekre előirányzott összeg növekedése 5,9 százalék. A fejlődés megítéléséhez rá kell mutatni arra; hogy a második ötéves terv és a harmadik ötéves terv első éveinek átlagában a közös társadalmi fogyasztás céljait szolgáló kiadások növekedési üteme meghaladta a nemzeti jövedelemét. E kiadások növekedése az 1968. évben azonos a nemzeti jövedelemével. A gazdaság belső stabilitásának és kiegyensúlyozott tovább} fejlődésének biztosítása végett kell törekednünk a közös társadalmi fogyasztás nemzeti jövedelemmel összehangolt arányadnak kialakítására. A költségvetési szervek gazdálkodási rendszerében számos változtatást vezetünk be. Megnő a költségvetési szervek önállósága mind a tervezésben, mind a gazdálkodásban. Javítja a gazdálkodás feltételeit. hogy az intézmények a felújításra szükséges összegeket állóeszközeik értékével arányosan kulcsok segítségével képezhetik és alapszerűen kezelhetik. Rugalmasabb lesz a bérgazdálkodás] rendszer is. A költségvetési szervek pénzügyi szükségletét nagyrészt életszínvonalpolitikánk határozza meg. Ezzel összhangban a második és harmadik ötéves tervperiódus eddig eltelt ideje alatt a kiadások közül a társadalombiztosításé nőtt legnagyobb mértékben. A jövő évben 9 milliárd forinttal többet fordítunk társadalombiztosításra. mint a második ötéves terv elején, ami azt jelenti, hogy e költségvetési előirányzat hét év alatt megkétszereződött. A lakosság mind nagyobb hányadára terjesztettük ki a társadalombiztosítást, bővítettük a szolgáltatások körét és mértékét. Ebben az időszakban a nyugdíjkiadások 4,6 milliárd forinttal emelkedtek, amiben a nyugdíjasok számának növekedése mellett számottevően közrehatottak az átlagnyugdíjak növekedése és az alacsony összegű nyugdíjak emelésére hozott intézkedések is. A családi pótlék összegének ismételt emelése 1,4 milliárd forint többletet rótt az államháztartásra. A kifizetett bérek növekedése jelentősen növelte a betegségi készpénzsegélyeket. Az 1967. évben került bevezetésre a gyermek- gondozási segély, amelyet az év végéig mintegy 30 000. jövő év végéig pedig várhatóan 65 000 dolgozó nő vesz igénybe. Államunk fokozott gondoskodása jut kifejezésre abban is, hogy a költségvetés biztosítja a csökkent munkaképességűek rendszeres segélyezését. A társadalombiztosítás keretében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagak fokozatosan hasonló Jogokat nyernek, mint a munkaviszonyban állók. 1968. év közepén sor kerül a termelőszövetkezeti tagoknál a családi pótlék összegének további növelésére. a munkaviszonyban állókéval azonos korhatárok megállapítására. Ezek a tényezők befolyásolták a társadalombiztosítási kiadások jövő évi előirányzatát, amely kereken 17 milliárd forintot tesz ki. s a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások 50 százalékát jelenti. A szakszervezeti társadalombiztosítás bevételei emelkednek. az állami támogatás pedig csökken, mert a vállalatok által fizetett járulékot 10 százalékról 17 százalékra emeltük. A vállalatok illetményadó terhei azonos mértékben csökkennek. Az egészségügyi célokra előirányzott 6,9 milliárd forint fele a fekvőbetegellátást, csaknem egynegyede a járóbetegellátást szolgálja. Egészségügyi politikánkat az a törekvés határozza meg, hogy a mezőgadaság szocialista átszervezésének befejezésével az ingyenes egészség- ügyi ellátásra jogosultak számának hirtelen növekedéséből adódó problémákat fokozatosan megoldjuk.Ezért csaknem minden anyagi erőt az intézményBővülnek bevételi A kulturális célokra fordítható kiadások összege — a kulturális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak adott dotációval együtt — kereken 11 milliárd forint. Ennek túlnyomó része az oktatási célok megvalósításának pénzügyi feltételeit biztosítja. Ma már egyre szélesebb az a felismerés, hogy az oktatás a gazdasági fejlődésnek kiegészítő, fontos tényezője. A tudományos és műszaki fejlődés gyors üteme világszerte előtérbe helyezte az oktatási kiadások és a gazdasági növekedés közötti összefüggés vizsgálatát. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszában a termelékenység fokozásának elengedhetetlen feltétele a dolgozók általános műveltségi színvonalának, a szakképzett munkások arányának emelése, a szakmunkásképzés szélesebb elméleti ismeretekkel való megalapozása, a felsőfokú képzett szakemberek szamának és részarányának növelése. Mindezek eredményeként a munkaerőutánpótlás egy főre jutó költségei állandóan növekednek, amiből egyre nagyobb hányadot vállal a szocialista állam magára. Ezek hosszúlejáratú befektetések és a nemzeti jövedelem jövőbeni gyorsabb ütemű növekedésében térülnek majd meg. Az oktatási költségek részaránya a szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokból közel 24 százalékot tesz ki. A kiadások növekedésének tényezői között elsősorban azt kell megemlíteni, hogy iskola- politikánkban folytatódott az egyes oktatási formák közötti helyes arány kialakítása és hálózat bővítésére, új kórházak és rendelők létesítésére és működtetésére kellett és kell fordítani még néhány évig a jövőben is. Az elmúlt években a járóbetegellátás hálózata — elsősorban a falusi lakosság jobb ellátása végett — az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt. Kiépítettük a gyermekorvosi és a vidéki fogorvosi hálózatot. A hálózat fejlesztése mellett szerény keretek között javítottuk az ellátás színvonalát. Javult és tovább fog javulni ugyanakkor az egészségügy létszámellátottsága. Orvosellátásunk világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Gyógyintézeti ágyellátottságunk nemzetközi Ösz- szehasonlításban nem ennyire kedvező, de az utóbbi évek erőteljesebb kórházfe.ileszt<^e útján mindjobban megközelítjük a haladó színvonalat. Az elmúlt hét évben a kórházak ágyainak száma csaknem tízezerrel emclk"dett és a következő évben úlabb 1509—1609 ággyal fog gyarapodni. Rendelőintézeti hálózatunk már most is fejlettebb, mint az európai országok többségében. a tanácsok forrásai a nagylétszámú korosztályok továbbtanulásának elősegítése. Az egy tanulóra jutó kiképzési költségek húsz százalékkal nőttek az elmúlt hét év alatt. Ebben egyaránt megmutatkozik a magasabbíokú oktatási formák részarányának a növekedése, az anyagi- technikai feltételek javulása és a diákjóléti ellátás fejlődése. A költségvetés kulturális kiadásai arra hivatottak, hogy cselekvőén szolgálják a párt és a kormány kultúrpolitikai céljait, a közművelődést, a művészetek ápolását, a nemes szórakozást és a nép kulturális előrehaladását. Ezért hosszabb távon is érvényesülő elvünk, hogy a kulturális célokat szolgáló eszközök anyagi gyarapodásunkkal arányban növekedjenek. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével olyan ösztönzők alkalmazásáról is gondoskodni kellett, amelyek alapvető kultúrpolitikai érdekeink érvényesítését szolgálják: ezt biztosítja a kulturális alap, amelynek bevételeit a kiemelkedő kulturális értékű müvek támogatására fordítják. A tudományos kutatásokra előirányzott összeget lehetőségeinkkel arányosan növeltük. E feladatokra a költségvetésben 725 millió forint áll rendelkezésre, de jelentős összegeket áldozunk erre a célra a vállalatok által képzett műszaki fejlesztési alapból is. A kutatómunka eredményeinek fokozásában a kutató intézmények a jövőben érdekeltek lesznek s ezáltal a tudomú- ] nyos kutatás gazdasági vonatkozásban is közelebb kerü! a gyakorlathoz. A tanácsok 1968. évi költségvetési előirányzata iö,5 milliárd forint, ami 3,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezt a költségvetést a tanácsok már az új rendszer szerint készítették el. Ennek megfelelően költségvetésük összeállításához központilag meghatározott keretszámokat már nem kaptak, csupán az általuk igénybevehető btvéte- li források köre, mértéke és az állami hozzájárulás óssze- I ge került részükre meghatározásra. Ezzel lehetőve vált, hogy a tanácsok költségvetésükét — a helyi fonások messzemenő kiaknázásával — tényleges gazdasági lehetőségeik alapján, ugyanakkor fejlesztési lehetőségeiket reálisan számbavéve állíthassák össze A nélkülözhetetlen előrelátás érdekében — az 1968. évi költségvetés mellett — a tanácsok elkészítették az 1908- tól 1970-ig terjedő évekre középtávú pénzügyi tervüket is, amely kiindulásul szolga! távolabbi gazdasági munkájuk n »egál apozásához. A tanácsoknál bevezetett áj tervezési rendszer megköveteli a fejlesztési politika és a költségvetési gazdálkodás összehangolását, ezért a költségvetéssel együtt készült a fejlesztési alap terve is. 1968-tól bővül a fejlesztési alap helyi bevételi forrásainak köre. mindenekelőtt * vállalatok és szövetkezetek által fizetendő kommunális adó' amely kereken 730 millió ;orint. Bővülnek a Bevételi források azzal is, nogy a vállalatok a jövő évtől kezdve az általuk igénybevett telkek után egyszeri és folyamatos telekhasználati díjat fognak fizetni, amelynek egy része a tanácsokat illeti. Reméljük, hogy ez ésszerűbb telekgazdálkodást eredményez majd. Az új helyzetben a tanácsok önálló döntési lehetősége a beruházások szélesebb területére terjed ki. Lényegében csak az egyedi nagy és a célcsoportos beruházásokat — lakás, kórház, középiskola, nagyobb vízmű építés — kell a központi elgondolásoknak megfelelően megvalósítaniok, míg a többi beruházásról a tanácsok beruházásra szolgáló eszközeiket, is jobban, a helyi szükségierek- nek megfelelően használhatják fel. A fejlődés meggyorsítása végett természetesen szükség van arra. hogy a lakosság helyi erőforrásait, társadalmi munkáját — a törvényes lehetőségeken belül — a jövőben is igénybevegyék. Az összeállított tanácsi költségvetésekből és tervekből megállapítható, hogy a tanácsok jól fogadták az új rendelkezéseket, s élni is fognak azokkal a lehetőségekkel, amelyek az új irányítási rendszerből adódnak. Árváltozások január 1-től Tisztelt Országgyűlés! Egész pénzügyi politikánk központi célkitűzése a gazdaság kiegyensúlyozott fejleszté- I se. E politika egyik oldala az eddiginél gyorsabb fejlesztés megalapozása, másik oldala pedig a forint stabilitásának biztosítása, a pénz vásárlóerejének megőrzése, s nemzetközi tekintélyének erősítése. A gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, a terv-koncepciók megvalósulását a jövőben a szabályozók egybehangolt működésével fogjuk biztosítani. Ennek legfőbb elemei: egyfelől a költségvetés, amely széles területen szabályozza a fizetőképes keresletet, másfelől a közgazdasági-pénzügyi szabályozó eszközök, amelyek i közvetett módon, a különböző feltételek megteremtésével befolyásolják a vállalatok döntéseit. A legfőbb szabályozó eszközök az árrendszerben, ! a jövedelemszabályozás rendszerében, a hitelrendszerben, a külkereskedelmi- és devizarendszerben érvényesülnek. Az árreform fő célja, hogy az árarányok és a költségarányok közeledjenek egymáshoz, hogy az árak figyelembe vegyék a piac, a kereslet és a kínálat viszonyait, továbbá a gazdaságpolitikai1 elhatározások is tükröződjenek bennük. A termelők között érvényesülő új árak elősegítik a technika i gyorsabb fejlődését, a korsze- ; rű gyártmányok elterjedését, a gazdaságos felhasználási struktúra kialakulását. A fennálló termelési és értékesítési adottságok egyes területeken szükségessé tették a belföldi termelés állami támo- j gatását, amelynek különböző formái lesznek: a szén- és érc- I bányászatban a magas költsé- i gek miatt az eszközlekötési ! járulék és az illetményadó fi- | zetése alól mentesítjük a vál- ! lalatokat, a műanyagiparban a termelési dotációt folyósítjuk. Jelentős támogatást nyújtunk a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek gépek, gépalkatrészek, műtrágyák és nö-1 vényvédőszerek beszerzéséhez. A mezőgazdaság a tényleges; költségnél alacsonyabb áron juthat ezekhez a termékekhez. I A mezőgazdaság számára! azért adjuk e termékekei j tényleges költségeiknél olcsób-! bán, mert a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási arai — emelésük ellenére — még mindig alacsonyabbak az ipari áraknál. Az árreform figyelembevette az életszínvonalpolitikai elhatározásokat. Ennek megfelelően a fogyasztói árak olyan változására kerül sor, amely mellett biztosítható a lakosság - s ezen belül egy-egy társadalmi réteg — egy főre jutó reáljövedelmének és egy keresőre jutó reálbérének tervezett emelkedése. A fogyasztói árak és termelői árak közötti kapcsolatot a forgalmiadó rendszer biztosítja. Az új forgalmiadórendszer a fogyasztói árak nivellálását jelenti, melyet elsősorban a cikkcsoporton belüli helyes — a ráfordítási arányokhoz igazodó — árarányok kialakítása tesz szükségessé. Ugyanakkor a jelenlegi 2500 forgalmiadókulcs kb. 1000-re csökken és a ruházati termékeknél megszűnik a 10 000-nyi adótétel. A forgalmiadó reform során a túlzott fogyasztói ármozgások elkerülésére törekedtünk. Számításaink szerint a forgalmiadó változások miatt az érintett forgalomnak mintegy 10 százalékában következik be áremelkedés, közel 1.4 milliárd forint kihatással, de ezzel szemben az érintett forgalom közel 20 százalékánál következik be árcsökkenés, mintegy 2 milliárd forint kihatással. összességében tehát a forgalmiadó összvolumenét ez alkalommal az állam több mint 600 millió forinttal csökkenti, s ennek számottevő ármérséklő hatása lesz. Az árreform jellemző vonása a rugalmasabb ármechanizmus bevezetése is. A legfontosabb alapanyagok és használati cikkek árát továbbra is központilag állapítják meg. Lesznek termékek, amelyeknek árát a vállalatok — a hatósági előírások betartásával — bizonyos korlátok között változtathatják és lesznek szabadáras termékek. Ahol az árak szabad mozgása megengedett, ott a keresletkínálati viszonyoktól függően bizonyos áremelkedés és árcsökkenés is bekövetkezhet az év folyamán. A szabad árak mozgása' az árszínvonalat 2— 3 százalékkal növelheti. Ennek ellensúlyozására január 2-án jelentős hatósági intézkedésekre kerül sór. amelynek eredményeként a fogyasztó'- árszínvonal valamelyest csökkenni fog. (folytatás • 4. oldalor
