Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
\ l 2 napló 196*7. DECEMBER ti. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az í. oldalról) j világháború küszöbén volt. j Ausztriát bekebelezte a hitleri Németország, Csehszlovákia lényegében felbomlott, s Európa kormányai fokozott iramban haladtak a második világháború katasztrófái felé. József Attila ezeknek az eseményeknek a küszöbén, a kilátástalanságok sötét völgyében hagyta itt örökségét. Arról, hogy a Dunának, Oltnak egy a hangja, hogy a Duna mentén élő népeknek rendezniük kell végre közös dolgaikat —, az itt élő népek közös szabadsághősei, közös állam- férfiai, közös írói, festői sokat álmodtak, álmaikért közülük sokan vérüket is ontották. De azt, hogy magyar, cseh, szlovák, ruszin, román, szerb, hor- vát, osztrák német tud élni közös fedél alatt is, s mindenképpen egymást segítve —, most tanuljuk igazán, s ennek most rakjuk le igazi j alapjait. A történelemben gyakoriak a tiszavirág-életű államközi 1 szerződések; Magyarország története is sok ilyent ismer. Ennek a mostani szerződésnek alapfogalmazványa húsz évvel ezelőtt készült, de eleven gyökerei visszanyúlnak a Nagy Októberi Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság, az ellenünk és a Szovjetunió ellen folytatott intervenciós háborúk idejére. Honfoglaló elődeink olyan helyen telepedtek meg kényszerítő körülmények folytán, ahol az európai nagy hadiutak kereszteződnek. Most van itt igazán a lehetősége annak, hogy a nagy hadiutakat a béke útjaivá tegyük, s a nemzetközi viszályok egyik fő forrását, Közép- Európát a népek és nemzetiségek barátságának példamutató színhelyévé változtassuk. Ez a szerződés, a Szovjetunió és Magyarország népeinek benne kifejezett örök barátsága — tartós biztosítékot nyújt Közép-Európa békés fejlődéséhez. Nemcsak az államoknak, az államok között kötött szerződéseknek is van osztálytartalmuk. Sorsuk, létük, érvényük tartóssága osztálytartalmuk időálló képességétől függ. Ennek a mi szerződésünknek a végérvényes, a szerződés szavai szerint: örök barátsági jellegét az az új osztálytartalom adja meg, amely a Szovjetunióban és Magyarországon, s velük együtt az egész szocialista világrend- szerben véglegesen érvényre jutott. Amiként ez a hatalmi rendszer rendíthetetlen, éppen úgy rendíthetetlen az a barátság, amelyet ez a szerződés kifejez. Ez a szerződés a nemzetközi együttműködés okmánya. A függetlenség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatja törvénybe ez a szerződés. A mai nemzetközi élet nagyarányú gazdasági versenyében Magyarországnak a Szovjetunió gigantikus méretű gazdasági életével való egybe- szövődése a nemzetközi feszültségek hullámzásaitól védett, jól megalapozott fejlődést biztosít népgazdaságunk számára. Ez is magyarázata annak, hogy a nemzetközi piacon megbecsült partnerek vagyunk. Ki is fejezzük ebben a szerződésben a Szovjetunióval együtt készségünket arra, hogy együttműködünk más országokkal, függetlenül gazdasági rendszerüktől, hogy ezáltal is erősítsük a nem- i zetközi békét és biztonságot. I Országgyűlésünk nyári ülésszakán szó volt arról, hogy í kormányunk a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani a latin-amerikai gazdasági kapcsolatokra. Szurdi István belkereskedelmi miniszter elvtárs vezetésével négy országot látogatott meg a múlt hetekben kormánydelegációnk, j s ehhez a látogatáshoz kap- j csólódva, Szarka Károly kül- j ügyminiszterhelyettes elvtárs vezetésével, további négy or- I szágot keresett fel jószolgálati delegációnk. A küldöttségeket mindenütt megfelelő fogadtatásban részesítették. A tárgyalások mindenütt a nemzetközi békét és biztonságot szolgáló gazdasági kapcsolatok fejlesztését segítették elő. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy kifejezzem köszönetünket a vendéglátóknak és a tárgyaló partnereknek. Ez a szerződés a kölcsönös segítségnyújtás okmánya. Indokolt ma segítségnyújtásról beszélni, s ez nekünk nemzeti érdekünk. Vietnamban az Egyesült Államok növekvő agressziója szélesebb arányú nemzetközi fegyveres összeütközések veszélyét érleli. Közel-Keleten még nincs béke, s ennek körvonalai még mesz- sze távolban vannak. A délkelet-ázsiai és közel- keleti konfliktusokból eredő veszélyek beárnyékolják az egész világot. A görögországi puccsok sorozata növeli a feszültségeket a Balkánon és a Földközi-tenger térségében. A nyugatnémet neonáci törekvések új gyújtóanyagként vekölcsönös segítségnyújtás békés alkotó elveit. Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogy tegyek javaslatot az országgyűlésnek a magyar—szovjet szerződés törvénybeiktatására. Az elmondottak és a képviselőtársaknak írásban átadott indokolás alapján kérem az országgyűlést, hogy a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer ződést iktassa az ország törvényei közé. Péter János beszéde után Mihályfi Ernő, Nádasi József, Tamás János, Kálazi József, Hárász Gyula, Szurffyi Istvánná és Komócsin Zoltán szólalt fel az első napirendi pont vitájában. Ebédszünet után a tanácskozás Vass Istvánná elnökletével folytatódott Bejelentette, hogy a tárgysorozat második pontjának, az 1968, évi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak a megtárgyalása következik. Vass Istvánná először Vályi Péter pénzügyminiszternek adta meg a szót szélyeztetik az európai békét és biztonság megteremtésére irányuló folyamatokat. Ebben a rosszabbodó helyzetben a Szovjetuniónak az a szövetségi rendszere, amelynek a mi barátsági szerződésünk is része, a veszélyek ellen felsorakozó erőket szilárdítja, s a béke megmentésének esélyeit növeli. Mi békét akarunk Vietnamban, ezért a Szovjetunióval, más szocialista országokkal, minden békeszerető, haladó mozgalommal együtt megadunk minden támogatást a megtámadott vietnami népnek katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai téren egyaránt. Mi békét akarunk a Közel-Keleten. Ezért követeljük az agresszor visz- szavonulását és olyan politikai rendezést az egész térségben, amely biztosíthatja a népek békés együttélését. Mi békét akarunk Európában. Ezért lépünk fel a nyugatnémet re- vansizmus és militarizmus minden megnyilvánulása ellen. Mi az összes európai országok egymáshoz való viszonyának normalizálása mellett vagyunk — ideértve a két német állam egymáshoz való viszonyának rendezését is. A Szovjetunióval megkötött szerződésünk olyan okmány, amelynek tartalma a NATO és a Varsói Szerződés megszűnte után következő időszakra is kihat majd. Ml, a Varsói Szerződés tagállamai, nem szűnünk meg hangoztatni nyugati partnereinknek, hogy téves az a nézet, amely Európa biztonságát a két katonai szervezet létére akarja alapozni. Mi erősítjük a Varsói Szerződést, annak hatékonyságát, mindaddig, amíg fennáll a NATO katonai szervezete, s amíg fenyeget a revansizmus és militarizmus veszélye. De már most tárgyalni és tervezni kell az európai biztonságnak arról a rendszeréről, amelyen a katonai szervezetek feleslegessé válása után a népek és országok békés együttműködése alapszik. A ma gyár—szovjet szerződés olyan okmány, amely erre az elkövetkező új korszakra is példamutatóan fejezi ki a barátság, az együttműködés és a As 1968* évi költségvetés A pénzügy miniszter expozéja Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény mindig nagy érdeklődéssel várja a gazdasági tervekről és az állami költségvetésről szóló tájékoztatást. Különösen nagy a várakozás most. amikor széleskörű. történelmi jelentőségű gazdasági reformot hajtunk végre. Ismeretes, hogy a jövő év elején bevezetésre kerülő reform célja az, hogy meggyorsítsuk hazánk szocialista fejlődését. Ehhez arra van szükség, hogy biztosítsuk a fejlődés nagyobb tervszerűségét és korszerűsítsük a gazdálkodás módszereit. Az elmúlt néhány évben gazdaságirányítási rendszerünk a reform egyes elemeivel már korszerűsödött. Csökkent a kötelező tervmutatók száma, egyszerűsödött beruházási rendszerünk, kötetlenebbé és ösztönzőbbé vált a létszám- és bérgazdálkodás, új szállítási szerződési rendszer lépett érvénybe. Ezek az intézkedések már növelték a gazdálkodó szervek önállóságát. ugyanakkor a reform kidolgozásának előrehaladtával megélénkült a vállalatoknál folyó közgazdasági elemző munka, úi önálló elképzelések megvalósítására készülnek fel üzemeinkben. Ennek az újszerű, pezsgő és kezdeményező légkörnek is szerepe volt abban, hogy 1967-ben a fejlődés üteme meghaladta a i korábbi évekét. A gyorsabb gazdasági fejlődés tükröződik az 1967. évi költségvetés végrehajtásában is. A vállalatoktól származó bevételek növekedtek. Ugyanakkor emelkednek a beruházásokkal és a központi tartalékkészletek gyarapodásával összefüggő kiadások is. A vállalatok várható eredményei alapján a költségvetésben bevételi többletre számítunk. Gazdasági és társadaBmi zökkenők nélkül Az 1968-as év gazdasági terveinek, költségvetésének és a gazdasági szabályozó eszközök rendszerének kidolgozásakor — az említett kedvező jelenségek mellett — figyelembe kellett venni azokat az aránytalanságokat is. amelyek több év során kialakultak. Közelebbről azt. hogy — a magasabb fogyasztási, felhalmozási és termelési szint miatt megnövekedett az importigény is. de az export- növekedés ezzel nehezen tartott lépést; — a lakosság vásárlóereje gyorsan nőtt. az árukereslet a korszerűbb ipari termékek irányába tolódott el, s a termelés ezt a keresletváltozást nem követte megfelelő ütemben; — a tervezettnél többet fordítottunk beruházásokra, mégis néhány jelentős üzem termelésbe lépése elhúzódott; a beruházások hatékonysága sem javult kielégítően. Munkánk során számolnunk kell ezekkel a problémákkal. De azzal is. hogy a gazdaság- irányítási rendszer reformjának kedvező hatásai csak fokozatosan bontakoznak ki. Az első években az egyensúlyi helyzet, a szerkezeti arányok csak lépésről lépésre fognak változni, sőt a piacon átmenetileg kisebb zökkenők is jelentkezhetnek. Ezért a gazdasági vezetés fő feladatának azt tekinti, hogy tovább haladva a gazdaság fejlődésének a harmadik ötéves tervben meghatározott útján, biztosítsa az egyensúlyi követelmények és a reform kibontakozásához szükséges feltételek olyan összehangolását, amely fokozatosan és következetesen a feszültségek feloldása irányába hal lalati önállóság feltételeit a költségvetés terhére lehetett csak megteremteni. 1968-ban decentralizált fejlesztési és részesedési alapokat hozunk létre és emiatt a nemzeti jövedelemből 8—10 százalékkal kisebb hányad kerül be a központi pénzalapba. Ugyanakkor a költségvetés ilyen arányban egyelőre még nem mentesült a kiadásoktól. így például a költségvetés vállalja a már folyamatban lévő beruházások finanszírozásának számottevő részét. Emellett a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos kötelezettségeink tovább növekednek, ami természetes is. hiszen az emberekről való gondoskodás kötelességünkké teszi, hogy — ha viszonylag szerényebb mértékben is, de — tovább fejlődjenek ez évben is a szociális. egészségügyi és kulturális juttatások. A költségvetés egyensúlyának javítására megfelelő erőfeszítések történtek, amelyek a bevételek fokozására és a kiadások mérséklésére irányultak. Ezeket az előterjesztett törvényjavaslat indokolása ismerteti. A törvényjavaslatból az is látható, hogy ésszerű takarékosságra törekedtünk és nem törekedtünk minden áron arra, hogy a bevételek haladják meg a kiadásokat; az előterjesztett költségvetés 1,4 milliárd forint hiányt mutat. Az volt a célunk, hogy a költségvetés egyensúlyával szemben támasztott követelményt alapos mérlegelés után kellő összhangba hozzuk azzal a fontos, politikai jelentőségű várakozással, hogy az új gazdálkodási rendszerbe való átmenet gazdasági és társadalmi zökkenők nélkül menjen végbe. A hiány a költségvetés volumenéhez viszonyítva nem mondható jelentősnek, mégis arra figyelmeztet, hogy az átmenet bonyolult szakaszában nagyon körültekintően és takarékosan kell gazdálkodnunk és többletkiadásokat nem vállalhatunk. 1968. január elsejétől kezdve az elmondottak szerint módosul a költségvetés jövedelemelosztó szerepe, megváltozik a költségvetés bevételeinek és kiadásainak mértéke és összetétele. Az 1968. évi költségvetés bevételi előirányzata kereken 137 milliárd forint, ami a központosítható társadalmi tisztajövedelem csökkenése ellenére több, mint 36 százalékkal magasabb aa 1967. évi bevételi előirányzatnál. A bevételek növekedése éa a költségvetési volumen emelkedése — a képződő jövedelmek tényleges emelkedése mellett — elszámolási okokra vezethető tússzá. Az 1968. évi költségvetésben következetesebben érvényesül a teljes — bruttó — elszámolás elve. A korábbi években a vállalati nyereségbefizetést a dotációkkal csökkentettük, a forgalmi adót az árkiegészítésekkel, a beruházási kiadásokat pedig a vállalatoktól elvont amortizációval csökkentett — nettó — összeggel számoltuk él. A költségvetésnek ez az új felépítése világosabbá teszi a központi pénzalapok képződésének és felhasználásának áttekintését. A költségvetés volumene összehasonlítható szerkezetben nagyjából az előző évivel azonos. Az állami költségvetés bevételeinek túlnyomó része továbbra is a vállalatoktól éa szövetkezetektől származik, annak ellenére, hogy a vállalatok és szövetkezetek a náluk realizálódó nyereségnek mintegy 60 százalékát fizetik csak be a központi pénzalapba. az eddigi 85 százalékkal szemben. A költségvetést megillető jövedelmek több. mint 42 százaléka a lekötött eszközök és kifizetett bérek utáni járulék. A forgalommal arányosan képződő jövedelmek — forgalmi adó, termelési adó, vám és import forgalmi adó — címén az összes befizetés 28 százaléka, a nyereségadó címén pedig közel 30 százaléka kerül a költségvetésbe. A kisipari szövetkezeteket az iparvállalatokéhoz, a fogyasztási szövetkezeteket a kereskedelmi vállalatokéhoz hasonló költségvetési befizetési kötelezettségek terhelik. Átmenetileg a szövetkezetek által fizetett eszközlekötési járulékot az OKISZ. illetve a SZÖVOSZ kapja a költségvetés helyett, hiteltörlesztéseik és fejlesztési céljaik megvalósítására. A költségvetési bevételek 3 százaléka származik a lakossági adókból. Az adóztatás rendszerében nem történik lényeges változás. Az arányosabb közteherviselés érdekében azonban teszünk lépéseket. A háztáji gazdaságok adóterhe számottevően nem változik, de a jövőben a terület nagysága és a művelési ég szerint differenciált adót kell majd fizetni. A kisiparosok, kiskereskedők és szabadfoglalkozásúak adóztatásánál a tanácsi adóügyi szervek törekedni fognak a tényleges jövedelmek megadóztatására. A Pénzügyminisztérium és a tanácsi adóügyi szervek messzemenő figyelmet kívánnak szentelni a spekulációs, a végzett munkával nem arányos jövedelmek igazságos, nagyobb mértékű megadóztatásának. Legjelentősebb beruházás a Berentendi Cementgyár Az új beruházási rendszeri az jellemzi, hogy a vállalatok termelőberendezésük felújításában, pótlásában és kisebb fejlesztésében maguk dönthetnek, s az ehhez szükséges pénzalanokkal is rendelkeznek majd. Saját hatáskörben megvalósítható fejlesztéseikre a vál( folytatás a 3. oldalon) 4. | Ennek a célkitűzésnek szolgálatába állítjuk pénzügyi politikánkat. Az új közgazdasági szabályozók közvetlenül hatnak a költségvetési rendszerre. E hatások közül a legjelentősebb, hogy a gazdálkodásban az állam és a vállalatok között újtípusú kapcsolatok jönnek létre. A vállalati önállósághoz saját anyagi eszközök kellenek, tehát a jövedelem egy része ott marad a vállalatoknál, varrvis kisebb lesz a társadalmi tisztajövedelemnek az a része, i amelyet az állami költségvetés összpontosít. Csökkennek a vállalati beruházásokra adott költségvetési juttatások, mert ezeket nagyobb részben saját eszközökből és hitelből kell fedezni. Mindez újabb feladatok elé állítja a gazdaságvezetést és a költség- vetést. A költségvetéshez kapcsolódó adózási és támogatási rendszernek aktívan kell serkentenie a jobb, előrelátóbb és hajlékonyabb vállalati gaz- | dálkodást és a vállalati források mozgósítását. A költség- vetés e megnövekedett és sokoldalú szerepét természetesen csak a hitelpolitikával szoros összhangban képes betölteni. A költségvetési javaslat! összeállításánál a szokásosnál! nagyobb gondot okozott a be- : vételek és kiadások összehan-! golása. mert a reform kezdetén a szükséges nagyobb vál- i A költségvetés kiadási előirányzatainak közel fele közvetlenül összefügg a gazdasági tevékenységgel. A beruházások a kiadások kereken 20 százalékát igénylik, a termeléssel és a forgalommal ösz- szefüggő támogatásokra és fogyasztói árkiegészítésekre pedig a kiadások 27 százalékát fordítjuk.
