Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Duncmiau naniö XXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ARA: 50 FILLÉR 1967. DECEMBER 21.. CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az országgyűlés S zerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozó sát hazánk legfőbb törvényhozó testületé, az országgyűlés. Készt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Bis-zku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, a diplomáciái páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4. számú választókerület ország- gyűlési képviselőjének, a magyar és a nemzetközi Eorra- dalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének elhunytéról, vázolta fél évszázadot felölelő kiemelkedő tevékenységét, s hangsúlyozta, hogy dr. Münnich Ferenc elvtárs élete összeforrott a szocializmussal, az emberek boldogságáért vívott küzdelemmel, példakép mindazok számára, akik folytatják a munkát, amelynek Münnich elvtárs életét szentelte. A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula dr. Török Lajos, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének. a Zala megyei Tanács vb-elnökének elhunytéról is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Mün- uich Ferenc és dr. Török Lajos emlékének, s az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés a dokumentumot tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezután arról számolt be, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából benyújtott hozzá Péter János külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Páter pénzügyminiszter pedig az í.968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalás céljából a’ országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. amely a következő: O A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967 szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: O A Magyar Népköztársaság 1968. évi költség- vetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a tárgysorozat első tárgyalása. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Péter János: A magyar-—szovjet szerződés az örök barátság okmánya Tisztelt Országgyűlési A mai nemzetközi helyzetnek sajátságos eseménye az, hogy országgyűlésünk az új magyar—szovjet barátsági szer ződés törvénybe iktatásával foglalkozik. Az országgyűlésnek ez az aktusa nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait érinti, hanem kihat szélesebb nemzetközi összefüggésekre ia. Ebben a szerződésben — annak törvénybe Iktatásában — átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk személyes sorsa, Magyarország történelmének alakulása, a Magyar Népköztársaság es a Szovjetunió népei életének fejlődése és az az általános nemzetközi helyzet, amely a termanukleáris háborús katasztrófa és az emberiség békés, virágzó jövőjének határ- mesgyéjén ingadozik. Kormányunk gondos vizsgálat eredményei alapján döntött úgy, hogy a közel húsz évvel ezelőtt kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorozatára, hanem az első húsz éves ciklus lejártával új szerződés kötésére tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánya egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel. így történt, hogy ez év szeptember hetedikén Kádár János és Fock Jenő elvtársak, valamint Leonyid Iljics Brezs- nyev és Alekszej Nyikolaje- vics Koszigin elvtársak aláírták itt, ebben az épületben a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Mi vezette kormányunkat abban, hogy az 1948-ban aláírt első barátsági szerződés lejártával ne az automatikus meghosszabbításra hagyatkozzék. hanem új szerződés megfogalmazására és megkötésére tegyen javaslatot? Döntő oka ennek a kezdeményezésnek az volt, hogy szükségesnek láttuk új szer- I ződésben megfogalmazni, ál- I lamközi szerződésben is kifejezni az elmúlt két évtized történelmi változásait a két ország egymáshoz való viszonyában, belső társadalmi, gazdasági fejlődésében és a gyökeresen új nemzetközi viszonyokban. Mindezzel együtt ennek a kezdeményezésnek az is oka volt, hogy szükségét láttuk a mai nemzetközi viszonyok között a fegyveres konfliktusok növekvő veszélyed ellen az új szerződés kötésével együttjáró tárgyalások, a nyilvánosság előtt történő kötelezettségvállalások erejével megerősíteni a világméretű katonai stratégiai vállalkozások szempontjából jelentős földrajzi helyzetű Magyarország és környéke békéjét és biztonságát Mik ezek a történelmi változások és melyek a veszélyek? Amikor majdnem húsz évvel ezelőtt, 1948. februárjában a magyar delegáció vonata Budapestről Moszkvába indult a barátság szerződés aláírására, az ország még a romokat takarította és éppen csak megkezdte az új .élet alapjainak lerakását Európa is romokban volt még. Magyarán és lényegében így mondható: összevisszaság volt Európában. A magyar delegáció moszkvai útja, a szovjet —magyar barátsági szerződés is szerves része — mégpedig nem jelentéktelen része — lett annak a folyamatnak, amely a zűrzavarból a mai Európa arcvonásait kialakította. A mai Magyarország pedig a mai Európa biztonsági rendszerének építésében —* szerény lehetőségei között — hatékony feladatokat vállal magára. Húsz évvel ezelőtt a hagyományos gyarmati rendszer lényegében érintetlen volt Az elmúlt két évtized alatt a gyarmati hatalmi rendszer lényegében felbomlott. Vannak ugyan még maradványai itt-ott, sőt vannak kísérletek — veszélyesek is — új gyarmatosításra, de ezek csak eltűrt jelenségek. Eltűrésük azzal magyarázható, hogy a fügA képviselők a pénzügyminiszter expozéját hallgatják. getlenségükért küzdő népek fő támasza, a Szovjetunió és annak minden szövetségese a nemzetközi élet vitás kérdéseinek rendezéséből ki akarta és ki akarja zárni a termonukleáris háború veszélyét. A termonukleáris háború veszélye elleni küzdelem a szocializmusból, a világtörténelem eddig legmagasabb rendű humanizmusa lényegéből fakad. Egyébként minden erő rendelkezésre állna, hogy véget vessünk a vietnami agressziónak, a közel-keleti izraeli támadás következményeinek, a dél-afrikai faji elnyomásnak, a dél-rhodesial, dél- koreai, dél-vietnami, angolai, hongkongi és más gyarmati uralmaknak. Húsz évvel ezelőtt már kezdett kitűnni, hogy a második ■világháború romjaiból két nagyhatalom döntő jelentősegű szerepe bontakozik ki: a Szovjetunióé és az Amerikai Egyesült Államoké. A Szovjetunió akkor a világméretű fasiszta veszély ellen kivívott győzelem döntő erejű bajnokaként, az égész nemzetközi élet — elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete — alakulásának egyik döntő tényezőjévé lett. Ma, a két évtized sokféle külső és belső megpróbáltatásai után a Szovjetunió az emberiség jövőjét képviselő legmodernebb hatalomként vesz részt a mai nemzetközi élet formálásában. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a húsz évben éppen az ellenkező Irányba, haladt. A második világháború vérzivataraiból úgy emelkedett ki az Egyesült Államok, mint a legsértetlenebb nagyhatalom. A második világháború részesei közül gazdasági tekintetben az egyetlen nyertes és nyereséges az Egyesült Államok volt Majd a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatában a hagyományos gyarmati hatalmak elvesztett befolyási övezeteit az Egyesült Államok kísérelte meg hatalmi bűvkörébe vonni. A Szovjetunió a béke megőrzésének fő biztosítéka Péter János kfltflgymtnfsz«er előterjeszti a* első napirendi pontot. Ma pedig — a Szovjetuniónak az Antifasiszta Szövetség tapasztalataira, s a békés egymás niellett élés elveire épült, sok biztatást nyújtó kísérleteinek viszonylagos sikerei után — főleg 1963 őszétől kezdve, az Egyesült Államok felelőtlen akciókkal halad az új világháború veszélyeinek szakadékai felé. Provokációival és agresszióival az Egyesült Államok — amely valaha maga is gyarmati uralom alatt volt —■ magára vette mindazt a gyűlöletet és megvetést, amelyet korábban a hagyományos gyarmati hatalmak hordoztak magukon. A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke megmenthetőségének fő biztosítékát. A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodásai alapján ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok is jelentős őrszolgálatot töltenek be az európai és a világbéke fontos frontszakaszán. Ilyen nemzetközi helyzetben, s a növekvő feszültségek ellen tartottuk szükségesnek barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer ződésünk új megkötését a Szovjetunióval. Ez a szerződés a barátság okmánya. A szerződés első cikkelye a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök barátsága további erősítéséről szól. Az örök barátság okmánya ez. Azt jelenti, hogy itt a Duna—Tisza táján, a Duna-völgyében, itt Közép-Európában nemcsak tar tós, hanem végérvényes békére törekszünk, s ennek megvannak a reális alapjai. Amikor húsz év eltelt az első világháború befejezése után. Európa már a második (Folytatás a 2. oldalon)
