Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
IMI NOVEMBER 15. fM I ptö n Öt éve vár megváló áfásra egy általánosan helyesnek ítélt javas'at A megtakarítható összeg száztizén kétmillió forint A távfűtési rendszer szolgáltatná az új lakájok me e> vizét Kétmillió'* többletbevétel közséarfejlesztési alapra Soron kívül teljesítik a jelölőgyűlések javaslatait Ha lakáskultúráról beszélünk. az már csaknem luxus, ha megnyitom a csapot és folyik melegvíz! Ha valamennyi nem is — sajnos —, de a lakások zöme rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek alapján azt mondhatjuk, hogy a kultúrált lakhatás bizonyos szintjét elértük Ujmecsekal- ján. Ezen az új lakótelepen a távfűtött lakások száma 3139. De e lakástömeg csupán töredékének van meg az az előnye, hogy a használati melegvízszolgáltatást a fürdőszobákban, illetve konyhákban felszerelt gázbojlerek biztosítják. Általában az épületek alagsorában elhelyezett központi — 800 li- ter/óra kapacitású — gáz-bojlerek látják el a lakásokat melegvízzel. Higanygőzlimpás világítást kap Pécsett a Rózsa Ferenc és a So- l mogyi Béla utca is. A DEDASZ szerelői 36 lámpatestet szerelnek fel a két utca oszlopaira. Utat kapott Karácodfa Tegnap, délután nagy esemény tanúi voltak a megye egyik legeldugodtabb településének. Karácodfának lakói: végre uiat kaptak. Szentkata- linról két kilométer hosszúságban, hét méteres koronájú és három méteres kőpályájú, itatott makadám út vezet hozzájuk. Az utat a községi tanács és a termelőszövetkezet összefogásával építették. A megyei tanács egymillió forintos támogatása mellé egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a falu lakói, s így a tsz egyik majorját is összekötötték a faluval. Az átadási ünnepségen megjelent Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb elnöke. A tervezés takarékossági elgondolások alapján választotta ezt a megoldást. De kiderült, hogy a központi gáz-bojlerek üzemeltetése közel sem gazdaságos és főleg nem hibamentes. Az első gáz-bojler beépítése óta szüntelenül panaszkod nak a lakók a gyakori meghibásodás miatt, vagy azért, hogy csúcsidőben nincs meg a víz kellő hőfoka. A melegvíz szolgáltatás a lakók megegyezése alapján a nap bizonyos óráiban szakaszosan történik. Ez esetben pedig kényelemről szó sem lehet, márpedig kényelmet elvárni e szép lakásoktól egyáltalán nem túlzott kívánság, ma már természetesnek kell, hogy legyen. A szakemberek már, évekkel ezelőtt rájöttek egy sokkal olcsóbb módszerre: ott, ahol a lakások fűtését távhőellátás- sal oldják meg. a használati melegvíz-szolgáltatást is hasonló módon kell biztosítani. A lényeg itt az, hogy a Hőerőműtől induló primer-vezetéken magasnyomású forróvíz érkezik az épületek alagsorában lévő úgynevezett ellenáramú készülékbe. Ez a primervíz melegíti fel a csövekben lévő szekunder-vizet, amely aztán belekerül a lakások fűtőtesteibe. Amikor a primervíz e feladatát ellátta, a csőpár egyikén visszajut az Erőműhöz. De ha az épületek alagsorában elhelyeznek egy másik készüléket, mely hasonló az ellenáramú berendezéshez — akkor a primervíz az ott lévő haszná- | lati vizet is felmelegíti, amely ; a felvezető csöveken át jut el j a lakásokba. Ezeknek a meleg- j víz-bojlereknek beszerelési ára j jóval kevesebb, mint a köz-| ponti gáz-bojlereké. Az egy ] lakásra eső beruházási költség. az előbbinél körülbelül ezer | forint, a jelenleg is alkalmazott központi gáz-bojlereknél i pedig 3500 forint. Maradjunk tehát a gazdaságosságnál! Marton István, a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat telepvezetője, aki tanulmányában már 1962-ben jelezte a távhővezetékre kapcsolt használati melegvízellátás előnyeit, kimutatta:, „Pécs város távfűtő rendszere, a teljes kiépítés esetén 1975-ig mintegy 4J ezer egyenértékű lakás fűtését fogja ellátni...” Ha az általa kidolgozott, pontosabban felújított melegvíz-szolgáltatási rendszert érvényesítik — úgy. mint Budapesten az új lakótelepeken, de már több vidéki városban is — akkor a 40 ezer egyenértékű lakásnál 112 millió forint megtakarítás érhető el. Arról nem is beszélve, mit jelent ez Pécsett a gázfogyasztás tekintetében. Köztudott, hogy még az új és nagy benzinbontó belépése — ami csak a hetvenes évek elején várható — sem biztosítja a gázellátást abban a mértékben, ahogy azt a háztartási, de főleg az ipari fogyasztás megkívánja majd. Világos tehát, hogy a város e nyomasztó gondja enyhül, ha az új lakótelepi lakások melegvíz-ellátását nem gázról, hanem távfűtésről biztosítják. távfűtéses panelépületek melegvízellátását egész éven át a távhőellátás révén célszerű biztosítani. E cél érdekében meg kell vizsgálni a hőenergia ellátás e megoldást akadályozó tényezőket és megkísérelni azok elhárítását...” Lapunk 1966. július 5-1 számában foglalkoztunk az ügygyei. A cikknek egyik kitétele ez volt: „Az ÉM határozatban szögezte le azt, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő távfűtéses lakásoknál sokkal gazdaságosabb és megfelelőbb a használati melegvízellátás a távfűtési hálózatról...”, majd még egy mondat: „Egy újítási javaslat négy éves kálváriája véget ért.” De mikor? A budapesti tapasztalatok alapján Marton István 1962- ben dolgozta ki elképzelését. Beadta, elmúlt egy év, elmúlt két év. Tárgyalták a tanácsi szervek, aztán a minisztériumi szervek, később az Országos Energiagazdálkodási Hivatal, aztán az Energiagazdálkodási Intézet. 1966. márc. 3-án pedig az Építésügyi Minisztérium lakás- és kommunális gazdálkodási főosztálya, népes szak-gárda jelenlétében. Ez utóbbi intézmény meg is állapította: „A Sajnos, nem ért véget. Nem egy újítás hosszú kálváriájáról, hanem annál már sokkal többről van szó: egy másutt már jól bevált technológiának elodázásáról, amely népgazdasági szinten óriási megtakarítást eredményezne Pécsett is, ha hozzákezdtek volna megvalósításához. Egészen biztos, hogy ezernyi akadály felmerülhet egy nagy szolgáltatási rendszer megváltoztatása előtt. De már lassan hat esztendeje tart a kálvária, hat esztendeje, hogy elvben jóformán minden szerv egyetért, de nem történt semmi. Már az ügy iránti puszta érdeklődés sem zajlott le akadálytalanul, öt-hat telefonbeszélgetés után sem tudtam érdemleges információt kapni, bár „tudtak az ügyről“, „ismerték népgazdasági jelentőségét”. de azon túl semmi a világon. Hol kell tnégis elkezdeni? A tervek átdolgozásánál, az anyagi alap megteremtésénél, vagy talán kivitelezési problémák is felmerülhetnek? Több érdekelt szervet érintő kérdések ezek, következésképpen a válaszadás is tőlük várható. R. F. — Áramszünet les* november 13-ig 7—16 óráig a Légszeszgyár utca 6—10. számig, Zsinkó István u„ Rózsa Ferenc u. 3—9. számig terjedő szakaszán, az áramszünetet szakaszosan tartjuk meg. — November 16-án 7—16 óráig a Készül u„ Tolsztoj u.. Berzsenyi, u., Micsurin u., Víg u„ Lőtér u„ Bogár u„ Kertész u.. Málomi lőtér által határolt területen. (x) A lakosság véleményével és javaslataival kiegészítve készültek el a III. ötéves községpolitikai tervek. A siklósi járásban a tervek első, 1966- os éve jó eredménnyel zárult. A tervbe vett feladatok megvalósításához a lakosság társadalmi munkájával nagymértékben hozzájárult, az egy keresőre eső tár- I sadalmi munka értéke 185 I forint volt. Az egész megyében egyetlen járás sem ért el ilyen eredményt! Az idén a községpolitikai terveket (a j ; községfejlesztési terv telejsí-! tése alapján) a harmadik ne- , I gyedéves értékelés szerint idő j arányosán teljesítették, és év végére is biztosnak látszik a száz százalékos teljesítés. A bevételek éves — menet- | , közben már módosított — elő- . j irányzata a siklósi járásban 9 millió 637 ezer forint volt. 1 A tényleges bevételeket tekintve a községek igen magas teljesítési százalékot értek el, az előirányzottnál több, mint I kétmillió forinttal több a bevétel! Év elején tehát alapo- i san aláterveztek. Máris hatá- , rozati javaslat született — a 1 siklósi járási tanács vb. leg- i utóbbi ülésén fogadták el —; I a többletbevételeket a lakos- ; ság részéről a jelölőgyűlése- i ken elhangzott kívánságok tel- í jesítésére kell felhasználni. A j kiadások megfelelően alakul- ; tak. A társadalmi munka tel- I jesítése időarányosnak mond- j ható, mert a járás egy kere- ! sőjére 111 forint esik, és a 140 forint év végéig elérhető. Mi épült, létesült az idén a siklósi járásban? Diósviszlón, Felsőszentmártonban, Garén, Nagytótfaluban, Sellyén és Siklóson több mint 10 ezer négyzetméter járda, Dráva- ! csehiben és Felsőszentmártön- I bán 1340 folyóméter szilárd i burkolatú út, Drávaszabolcson és Sellyén sportöltöző, Kis- szentmártonban és Drávaivá- nyiban korszerű egészségügyi rendelő. A járás községei ösz- szesen 1720 folyóméter hosszúságban bővítették a villamos- hálózatot, Beremenden és Sellyén bővítették a vízvezeték-hálózatot, Magyarbóly felújította bölcsődéjét, Villány korszerűsítette óvodáját, Drá- vacsepely könyvtár helyiséget alakított ki. Ezenkívül a múlt évről áthúzódó beruházásokat teljes egészében befejezték. A községfejlesztési feladatok kiemelkedő része az idén A levelet Régért Jakab küldte Villánykövesdről: ^Szeptember 23-án dolgoztam utoljára, mint kemencerakó. A kővetkező napon. 24-én. vasárnap otthon megsérült a szemem. Hétfőn a körzeti orvos táppénzre irt. Hazamenet ezt közöltem a téglagyár vezetőjével, aki ráadásul jól megszidott. Egy hétig voltam táppénzen. Október 2-án bementem az üzembe dolgozni, a főnök, meglepetésemre, nem helyezett vissza munkakörömbe, hanem más munkát adott. Ugyanilyen példa volt már előbb is. Május 11-én baleset ért. Az orvos erős zúzódást állapított meg a kézfejemen. Május 20-án kiírtak munkára. De nagy meglepetésemre, nem beugró-égető. hanem rakó lettem.* Hatvan-hatvanöt fős létszámmal dolgozik a villány- kövesdl téglagyár. Vezetője Döbrössi Ernő. A téglagyártás minden munkafolyamatát ismeri. méghozzá jól ismeri. Amikor még fizikai munkás volt, a legjobbak között emlegették. Hogy a vállalat egyik legjóbb téglagyára a villány- kövesdi. az neki is köszönhető. Megemlítendő: a tavalyi esztendőre 17, az ideire pedig — ha minden jó] megy — 24 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek majd. Bégért Jakab fiatal, esaláNyílt kártyákkal dós ember, hét esztendeje dolgozik a gyárban. Az udvaron Zetor áll. rákapcsolva a pótkocsi, Régért és társai téglát raknak fel és fuvaroznak ki a villányi állomásra. — Bejönne velem az üzemvezetőhöz? Tisztáznánk az ügyet... — Persze. Tudja, hogy írtam a Naplónak, megmondtam neki. Azt is, hogy mit írok. ♦ Döbrössi Ernő: — Megszidtam. Nagyon dühös voltam, mert hétfőn reggel jön be, mondja, hogy az orvos táppénzre vette. Abban én nem kételkedem, hogy az orvos helyesen járt el. végülis, aki beteg, az maradjon otthon, gyógyuljon meg. De felborította az egész hetemet, ót kellett szerveznem a munkát, két embert haza kellett kül- denem, hogy jöjjenek majd délutáni műszakra. Megértesz engem? Régért Jakab bólint, bár elégé bizonytalanul. — De tulajdonképpen még ez sem bosszantott annyira, hanem inkább az a tény, hogy Jakab megint sérült lett. — Mással is megesik. Aki dolgozik, azzal megesik — jegyzi meg Régért. Ez annyira igaz. mint amennyire igaz Döbrössi Ernő üzemvezető határozott állás- foglalása is. Azt mondja, hogy Régertnek volt már több balesete, szerencsére egyik sem volt súlyos. — Eddig! De, ha valaki gyakran sérül a kemencénél, arra én már felfigyelek és azt mondom: lelketlenség lenne továbbra is azon a munkahelyen hagyni, mert egyszer nagyobb baj is bekövetkezhet. Az emberek nem egyformák. Megmondom neked őszintén Jakab, hogy ideges a természeted, ezért kapkodsz, ezért dőlt le a berakott téglafal is egy alkalommal. Csak akkor teszlek oda berakónak. ha négyetek közül valakf szabadságra megy. tehát amikor szükséges. De anyagilag nem jársz rosszul akkor sem, ha a szállításnál dolgozol. Mondják is, hogy a kemencénél 2800—3000 Ft a kereset. a szállításnál 3200—3400 forint. Igaz. az előbbit meg lehet keresni heti 42 órás munka mellett — ennyi itt a hivatalos munkaidő. — a szállításnál viszont gyakran 10— 14 órát kell naponta dolgozni. — Ez rendben is van — mondja Régért —, de akkor miért nem fölváltva megyünk mi négyen szállítani? Egyszer egyik, másszor a másik. Ez volna az igazságos. A két ember így latolgat, vitázik előttem. Bármelyikük érvelése elfogadható volna, ha a következő érv és válasz nem volna még igazabb. logiku- sabb. Fölváltva? Valóban, négyen dolgoznak a kemencénél, mint berakók. Tornai Gyula 15. Rózinger János négy. Meyer József két és Régért Jakab két éve. — Csak beszélsz Jakab, de másra nem gondolsz — mondja az üzemvezető. — Tornai Gyulát nem teszem a szállításhoz vagy a csillékhez. Tornai 15 éve szakmunkás, kitűnően érti a berakást, neki ott a helye. Másrészt, éppen emiatt neki már jogai vannak, ezt méltányolni kell. Ö is méltányolja kérésemet, amikor elég gyakran bejelentettem neki: „Gyula, vasárnap gyere be műszakra, sürgős a munka!” És a Tornai szó nélkül jön. És nekem a szociális helyzeteket is figyelembe kell vennem Tornainak több gyereke van, semmi más jövedelmi forrása nincs, csak abból él. amit itt kap a gyárban. Régért bosszúsan megjegyzi: — Tudom, mire céloz. Arra, hogy nekem otthon van négy szerződéses bikám. Igaz. van abban jó pénz is. de munka is van velük. Az üzemvezető elneveti magát; — Eltaláltad. Valóban arra gondoltam, hogy van mellék- jövedelmed is. Igazad van, ha módodban áli. keress pénzt. De abban meg nekem van igazam, hogy egész emberként nem lehet a gyárban is, meg otthon, a gazdaságban is helytállni. Ezt nekem hiába is mondja bárki! Látod, most már azt is megmondom, hogy amikor otthon a szemed megsérült és bejelentetted, táppénzre mégy. hát főleg ezért dühödtem fel. Még csak nemis a gyári munkában sérültél le, hanem otthon, amikor masze- koltál. De a táppénzt az államtól kapod... Hosszú délutánba húzódik át a vita. Döbrössi azt mondja a végén, ő elismeri Jakab igazát, de van másik igazság is, az pedig az övé: megbízták a gyár vezetésével, ehhez kötelességek is járulnak és a kötelesség azt diktálja, hogy az embereit a leghelyesebb elgondolások alapján állítsa rá különböző munkafolyamatokra. Menjen a termelés, a termék jó minőségű legyen, a termelés gazdaságos legyen, de ami a legfontosabb: mindezt úgy elérni, hogy a hatvan ember egészségét, épségét kár ne érje. Mert. ha kát éri. azért is a gyár vezetője felel: a vállalat, előtt is, a család előtt is. Ezért ő nem enged. Rab Ferenc is meghirdetett „Baranya megye legtisztább és legkulturáltabb községe” verseny. Az értékelés két fő szempont alapján történik. Az első szem pont — a község külső képe, rendezettsége — alapján már értékelték is, eszerint az A-kategóriában Sellye első helyezett, a B-ben Csányosz- ró, harmadik a C-ben Garé második. A végleges értékelésre — két szempont együtt — 1968-ban kerül sor. Az új gazdaságirányítási rendszerben az első fokú tanácsok is önálló gazdaságirá- nyító szervek lesznek. Az irányításuk alá taltozó vállalatok és intézmények feladatait a községek további fejlesztését a III. ötéves községpolitikai terv utolsó három éve tartalmazza. A tervek megvalósításához szükséges anyagi eszközöket az eddigiektől eltérően a költségvetés és a fejlesztési alap biztosítja. A siklósi járásban az 1968- ban tervbe vett feladatok megoldására az előzetes tervek szerint közel 12 millió forintot irányoztak elő, amely összeg a helyi forrásokból és költségvetési juttatásokból tevődik össze. Mindehhez a tervek szerint 2,6 millió forint, társadalmi munka járul. Milyen fontosabb létesítmények készülnek el jövőre? A siklósi gimnáziumot két tanteremmel bővítik. Harkányban fogorvosi lakás, Sellyén, Csányoszrőn és Cunban autóbuszváró, Szaporcán egészségház, Kovácshidán házasság- kötő terem épül. A járásban közel hét kilométerrel bővítik a vízvezeték hálózatot, báróin kilométerrel a szennyvízcsatornák hosszát, több. mint egy kilométerrel a villanyhálózatot, ezenkívül tízézSr négyzetméter járda és 600 méter hosszú szilárd burkolatú út létesül. Érdemes belepillantani az 1969 és 1970-es év terveibe is. A siklósi járás községeiben 17 400 négyzetméter járda, 2,2 kilométer szilárd burkolatú út, 2,6 kilométer hosz- szú villanyhálózat készül el. Beremend, Csányoszró, Gof- disa, Hegyszentmárton. Magyarbóly és Vejti felújítja művelődési házát, Egyházas- harasztiban új művelődési ház épül. Tésenfa autóbuszvárót. Drávátok és Vajszló tisztasági fürdőt, Csányoszró. Sellye, Sik lós és Villány vízvezeték hálózatának mintegy három kilométerrel való bővítését tervezik. Víztársulás alakul és törpevízmű épül Felsőszentmártonban, Magyarmecskén és Vajszlón, orvosi rendelő Drávaszabolcson, ravatalozó Drávasztárán, Egyházasharasz- tiban és Vejtiben. Egészség- ügyi rendelőt alakítanak ki Hegyszentmárton bán, Dráva • sztárán. Kémesen és Tésen- fán, húsz férőhelyes óvoda épül Kémesen, házasságkötő terem Magyarmecskén. Az elkövetkezendő években sportöltözőt kapnak Kovácshida sportolói, iskolai tantermet alakít ki Sámod. Új székházban a pécsváradi erdészei Százkilencven esztendeig működött a pécsváradi középkori várban az állami erdészet. illetve elődje. Az idegen- forgalmi hivatal felkérésére az erdészet most a Kossuth Lajos utcai új székházba költözött. a vár teljes egészében az idegenforgalmat szolgálja majd. — Divatos férfi és női gyapjú sálak, kendők 40 százalékos engedménnyel a Leértékelt Aruk Sallai u. boltjában. (x)
