Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

napló 1387, NOVEMBER 15. SZATO Amerikában Szato japán miniszterelnök hétfőn kétnapos hivatalos lá­togatásra megérkezett az Egyesült Államokba. Útjára elkísérte Takeo Miki külügy­miniszter. A tárgyalások napirendjén a délkelet-ázsiai helyzet, a vietnami háború kérdése, a Délkelet-Ázsiának nyújtandó japán gazdasági segély (John­son egyik kedvenc témája — írja az AP), és végül, de egy­általán nem utolsó sorban az amerikai megszállás alatt álló japán szigetek, elsősorban Okinawa és a Bonin szigetek kérdése szerepel. Külpolitikai kislexikon Okinawa A Csendes-óceán nyugati részén húzódó, amerikai közigazgatás alatt álló Ryu- Kyn és Bonin-szigetek nevű szigetfűzér legnagyobb szi­gete. Fővárosa — és egy­ben az egész közigazgatási egység székhelye — a 240 ezer lakosú Naha. A sziget- csoport összlakossága 908 ezer, területe 2300 négyzet- kilométer. Hivatalos pénz­neme az amerikai dollár, hivatalos nyelve az angol. A XIV. században a Ryu- Kyu szigetek önálló király­ság volt, később a császári Kína hűbéresévé, majd a XIX. századtól japán-bir­tokká vált. Az őslakosok azóta keveredtek a japán telepesekkel és maguk is japánul beszélnek. A Bonin- szigetekről az amerikaiak kiköltöztették a japánokat és helyüket Hawaibó! és az Egyesült Államokból oda­telepített halászokkal töl­tötték be. 1345 tavaszán 82 napos harc után foglalták el Oki- nawát az amerikai Mac- Artur tábornok tengerész- gyalogosai. A csatának 30 ezer japán katona és 170 ezer polgári lakos esett ál­dozatul. 1951. szeptember 8-án az Egyesült Államok Japánra kényszerített San Francisco-i különbékében egyszerűen bekebelezte a 104 négyzetkilométer terü- -letű Bonin-szigeteket és a > Ryu-Kyu szigeteknek az ^■északi szélesség 29. fokától délre eső részét. Okinawát azóta az USA legnagyobb kelet-ázsiai tá­maszpontjává építette ki. Nahátöl északra a Kadena katonai repülőtér a világ egyik legnagyobb légikikö­tője s havi tízezer le- és fel­szállás történik rajta. A White Beach hadikikötő a hetedik flotta fontos után­pótlási központja. Tizenöt Mace B-tipusú rakétakilövő állomás van a szigeten, amelynek katonai létesít­ményein 40 ezer amerikai és 20 ezer japán alkalma­zott dolgozik. Brandt beszéde a Szociáldemokrata Párt munkakonferenciáján Japánba szököü négy amerikai katona Bonn. A Szociáldemokrata Párt Bad Godesberg-i országos munkakonferenciája hétfő dél­után a párt elnökének. Willy Brandt külügyminiszternek hosszú beszédével kezdődött meg. Brandt áttekintette az NSZK számos fontos bel- és külpolitikai problémáját, s is­mertette ezekkel kapcsolatban a párt álláspontját. Brandt fejtegetései lényegében arra irányultak, hogy meggyőzze a szociáldemokratákat: a nágy- koailícióba való belépés elke­rülhetetlen volt, de ezzel a párt nem adta fel önálló po­litikáját. Hangoztatta, hogy 11 hónap alatt nem lehet helyre­hozni. amit 15 év alatt elmu­lasztottak. Brandt igyekezett megnyugtatni a szakszerveze­teket, kijelentve, hogy az SPD elsősorban a munkavállalók érdekeiért száll síkra. Beszé­dének külpolitikai részében aláhúzta, hogy a tényekből kell kiindulni s ezzel közvet­ve állástfoglaít a CDU—CSU politikája ellen. Az Erhard-kormány össze­omlása — mondta — nem­csak egy politikailag tehetet­len kormánykoalíció csődjének az elismerése volt, hanem fon­tos mulasztások elismerése Is. A múlt év őszén a nép nem tudta, milyen messzire haladt az állami tekintély széthullá­sa. Mi, a szociáldemokrata ve­zetők csak a kormányba való belépés után láttuk, milyen mélyen megrekedt a mocsár­ban a kocsi. A nagykoalíciót nem neve­zem sem szerelmi, sem kény­szerházasságnak. Pártunk nem hajlandó fügefalevélként sze­repelni, ha a CDU—CSU-ban a visszahúzó erők a kormány- nyilatkozatnak számukra kel­lemetlen pontjait el akarják felejteni, vagy fel akarják vi­zezni. Brandt azt mondta a múlt év végén olyan gazdasági pan­gás kezdődött, hogy ezen a télen másfél-kétmillió munka­nélkülivel kellett volna szá­molni, ha a dolgokat hagyták volna. Jelenleg azonban már megkezdődött a gazdaság új­bóli növekedése. A gazdasági intézkedések és tervek részle­tes ismertetése után a párt­elnök megígérte, hogy a párt és a szakszervezetek viszonyát megjavítják. Beszédének külpolitikai ré­szében Brandt ismét azt bi­zonygatta, hogy az NSZK a béke biztosítására törekszik. „Mindenesetre néha az az ér­zésem, hogy a CDU—CSU egy része keveset változott. Emlé­keztetni kell Stresemann-ra. aki azt mondta: van Német­országban egy hatalmas párt, azoknak a pártja, akik azért imádkoznak, hogy: add meg nekünk a mindennapi illúzi­ónkat. Aki ez ellen a párt el­len küzd, annak bátornak kell lennie és viselnie a népsze­rűtlenséget is." A Szovjetunióval folytatni akarjuk a megkezdett beszél­getést. Pontosabban: jelenleg bizonyos alapot látok arra, hogy komolyan megkezdjük a tárgyalást — folytatta Brandt. „22 évvel a háború után vi­lágos. hogy nem lehet a né­met érdekeket azzal képvisel­ni, hogy csak arra szorítko­zunk, hogy jogi álláspontun­kat fenntartsuk. A szociáldemokrata munka- konferencia kedden bizottsá­gokban kezdte meg a vitát. A jogi bizottság ülésén Hei­nemann igazságügyi miniszter éles támadást intézett Schrö­der hadügyminiszter ellen, a szükségállapot törvénykezés­ben elfoglalt álláspontja miatt. Róma: A vasárnap és hét­főn Olaszországban megtartott helyi választásokat az Olasz Kommunista Párt és a Prole­tár Egység Olasz Szocialista Pártjának (PSIUP) előretöré­se jellemezte. Kereken egy­millió polgár választott meg 178 községi, illetve városi ta­nácsot, valamint Forli megyé­ben a megyetanácsol. A Forli megyében megtar­tott választásokon az OKP 139 491 szavazatot (41,32 szá­zalékot) kapott, azaz 2625-tel többet, mint 1966-ban és a me­Lczuhant egy amerikai tábornok helikoptere Dél* Vietnamban Saigon: Egy amerikai heli­kopter, amely Brúnó Hoch- muth tábornokot a demilita- rizált övezet mentén harcoló amerikai tengerészgyalogosok parancsnokát szállította, a le­vegőben felrobbant és egy se­kély vizű tóba zuhant. A tá­bornok és a kíséretében lévő négy másik személy meghalt. Hochmuth gépe Hűéből szállt fel és Saigontól 650 kilomé­ternyire északra zuhant le. A robbanás okát egyelőre nem tudják. Hírügynökségek meg­jegyzése szerint ez az első amerikai tábornok, aki életét vesztette Vietnamban. gyetanácsban — 13 mandátum mai — a legerősebb frakciót képviseli. A PSIUP tavalyhoz képest csaknem kétezer új sza vazatot szerzett. Ezzel szem­ben az olasz kormánykoalíció­hoz tartozó Egyesült Olasz Szocialista Párt, továbbá a Kereszténydemokrata Párt és a monarebofasiszták jelentős számú szavazatot vesztettek. Nagy sikereket könyvelt el az OKP a Forliban és Leccé- ben megtartott városi tanácsi választásokon. Szardínia négy városában a kommunista lista abszolút többségre tett szert. Leccében, a kereszténydemok­raták fellegvárában a kor­mánypártok részben a mo- narcbisták rovására — akik négy mandátumot vesz­tettek — egy új mandátumra tettek szert. A baloldal sikerével foglal­kozva Luigi Uongo, az OKP főtitkára rámutatott: különö­sen jelentős az a tény, hogy pártunk egyáltalán nem lebe­csülendő előrehaladást ért el azon helységek jelentős részé­ben, ahol szavazást tartottak mind Észak-, mind Dél-Olasz- országban. A „Békét Vietnamnak!” elnevezésű japán bizottság a sajtó rendelkezésére bocsátotta négy amerikai katona fényképét, akik az Intrepid repülőgép-anyahajóról Japánba szöktek, mert nem akartak harcolni Vietnamban. Balról fent: Alfréd A. Lindner, jobbról fent: John M. Barilla. Balról lent: Craig W. Andcrson, jobbról lent: Richard D. Bailey. VIETNAMI JELENTÉS Elkeseredett harcok a dzsungelben Saigon—Hanoi: A kambodzsai határ köze­lében fekvő stratégiai fontos­ságú fennsíkon, Dák To vi­dékén a harcok körzete ki- szélesedett. Hétfőn este a sza­badságharcosok heves táma­dást intéztek az amerikai 173 ejtőernyős brigád egységei el­len a Dák To-i amerikai tá­maszponttól 22 kilométernyire délnyugatra. Hírügynökségi je­lentések szerint ezen a terü­leten a majdnem áthatolha­tatlan dzsungel a felszabadító hadsereg egységeinek helyze­tét könnyíti meg. Az ameri­Az örök tűz városa Melyik volt az első híd Budapesten 1945-ben? Nem mindig égszínkék az ég. Vagy nem mindenütt. A hajóról nézve, ♦ ahogy vissza­tükrözte a Volga, egészen élénknek látszott. A hajó­vágta hab-üstökön meg úgy szikrázott a Nap, hogy szinte könnyeket csalt a szemébe an­nak, aki ezt a szikrázást néz­ni szokta. Itt, a Volgán sikló hajón folytattuk a már előző este megkezdett beszélgetést Bur- denko elvtárssal és feleségé­vel. — Hajnalban érkeztünk Pestre — mondta. — Füstöl- gött az egész város. Azutcá­kon német hadifoglyokat ve­zettek. Budáról meg lőttek a fasiszták. A mi utász-különít­ményünket egy munkás-ne­gyedben helyezték el. — Ahhoz, hogy a fasiszták ágyúit, golyószóróit elhallgat­tassuk, át kellett jutni a Du­nán. Kisebb egységek átkeltek és a budai parton is megve­tették a lábukat, de híd még nem volt, amelyen tank is át­mehetett volna, hogy támad­hassunk. Az első feladat volt tehát: hidat építeni. — A pestiek bizonyára em­lékeznek még a háború utáni első ideiglenes pontonhídra. Azt azonban kevesen tudják, hogy már ezt a pontonhidat megelőzően is építettünk egyet. Csak sajnos nem vettük soha hasznát. — Amikor a jég zöme le­zajlott a Dunán, elkezdtük a munkát. Cölöphidat építet­tünk. A Duna két partjáról indultunk, hogy középen ösz- szekapcsoljuk a hidat és in­dulhassanak a tankok. Az egyik csoportot én vezettem. Az utászszázad ezekben a na­pokban elfeledkezett a pihenő­ről. Ebben a munkában segí­tettek nekünk a magyarok is. Feltűnő volt, hogy a németek — bár lötávolságon belül vol­tunk tőlük, nem lőttek ránk. Csak éjszakánként lőttek fel különböző színű rakétákat. — Egy ködös éjszakán, ami­kor már csak néhány cölöp hiányzott, hogy a hidat vég­leg összeköthessük, a tankok már indulásra készen felsora­koztak, amikor valami fekete tömeget látunk a Dunán fe­lénk úszni. Valaki kiáltott: „jég!" — Mielőtt a jégtömb a cö­löp őket elérte volna, felrob­bantottuk. De abban a pilla­natban megláttuk a másikat, aztán elborította a Dunát a jég. Ezek ellen már nem tudtunk védekezni. Elvitte a hidat. — Nem véletlenül. A né­metek elfogták az egyenként úszkáló jégtáblákat, aztán ami­kor elkészült a híd, ráenged­Burdenkó kapitány, aki az első híd építését vezette 1945 elején és felesége Anna Iva­novna, aki ugyancsak hazánk felszabadítói között harcolt. lék az összegyűjtött jégtöme­get. A végzetüket — ez, most már nyilvánvaló — nem ke­rülhették el igy sem. Egy­idejűleg a miénkkel, felépítet­tek egy pontonhidat is, azon keltek ál a tankjaink. Ezen a hídon jött át Bur- denkó elvtárs és felesége is. Mert ő is katona volt és fér­jével — akkor még nem volt a felesége — együtt szolgált. — Székesfehérvárnál ke­mény harcok folytak, de a Balatont csak távolból láttuk, gyors ütemben üldöztük az ellenséget. Kergettük őket Bécsig. Akkor, bizony nem so­kat láttunk az országból, de ugyanezt az utat megtettük visszafelé is. Addigra eltaka­rították a romokat. — Rövid idő telt el a há­ború befejezése óta, amikor újra Magyarországon jártunk, még a fű sem nőtt ki elesett társaink sírján, de a magya­rok akkor már hozzákezdtek a háború okozta sebek gyó­gyításához. — Ezt az utat — Linztől Oqyesszáig — gyalog tettük meg. de nem éreztünk fárad­ságot. Akkor már béke volt. Csaba Imre kai ejtőernyősöknek hosszú órákra van szükségük ahhoz, hogy háromszáz méter hosszú ösvényt vágjanak a dzsungel kígyóktól és vöröshangyáktól hemzsegő bokrai között. A Dák To-i harcokban, amelyekbe az amerikaiak be­vetették a B—52-es óriásbom­bázókat is, mindkét fél súlyos veszteségeket szenved. A VNA jelentése szerint az ame­rikaiak és a dél-vietnami kor­mánycsapatok közel 1300 ha­lottat vesztettek. Amerikai közlés a saját veszteségről azt állítja, hogy az 100 ha­lott és több mint 500 sebe­sült. Ugyanez a forrás azt kö­zölte, hogy a szabadságharco­sok veszteségé kétszer vagy háromszor akkora, mint az amerikaiaké. Washingtoni tájékozott kö­röket idézve jelenti kedden az UPI, hogy amerikai kormány- tisztviselők elhatározták rö- videbb bombázási szünetek beiktatását Vietnamban a ka­rácsonyi és ai újévi ünnepek alkalmából, de ez „nem érinti az Egyesült Államok alapvető politikáját, hanem csak em­beriességi gesztus.” ÉhségtünJetések Indonéziában Djakarta: A Kompas djakarta! ka­tolikus napilap kedden arról tudósított, hogy Nyugat- Kalimantanban (Indonéz- Borneo) ébségtüntetések folynak, a helyezi óráról órára zűrzavarosabb. Az úgynevezett „értelmi­ségi akciófront” a Kasi, ked­den nyilatkozatot tett közzé a romló gazdasági és bel­politikai helyzetről, a nyilat­kozat élesen támadja Suhar- to ügyvezető államelnökök A Kasl egykor Sukarno el­nök esküdt ellenfele volt. Most azt mondja, hogy ,A jelenlegi kormány nem kü­lönbözik a Sukarno-kabinet- től. A vezetőségben helyet foglaló katonák nem értik a dolgukat.” A Kasi kormány­átalakítást követel Suharto- tóL Az o'asz baloldali erők előretörése az oaszországi hely. választásokon

Next

/
Thumbnails
Contents