Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

1967. NOVEMBER 15. napi a 3 Kiváló együttesek bemutatói A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50 éves jubi­leuma tiszteletére rendezendő kiváló együttesek bemutatói­nak első rendezvényére került sor hétfőn este a Pécsj Ka­maraszínházban. Pécs város legújabb kiváló együttese a Doktor Sándor Vá­rosi Művelődési Ház Irodalmi Színpada az évfordulóra össze­állított műsorával jelentkezett elsőüL A kipróbált anyag már Debrecenben az Irodalmi Szín­padok Országos Fesztiválján sikert aratott. Az összeállító és rendező Bécsy Tamás kul­turáltan és sokoldalúan ra­gadta meg a nagy forradalom lényegét, valamint sokoldalú távlatait. Különösen pozitívan értékelhető az adott hangok szólisztikus és szavalókórus feldolgozásának művészi ötvö­zete. 1917. októberétől a mai Szovjetunió egetostromló ere­jéről vallott ez a valóban mű­vészi előadás, amely kiválóan illeszkedett az együttes eddi­gi produkcióinak sorába és színvonalába. Az est második felében a Nevelők Háza Kamarakórusa profiljától kissé távoleső mű­sorral lépett a színpadra Do­bos László és Tillai Aurél ve­zényletével. A forradalmi harcokra em­lékező művek alkották a kó­rus műsorának jelentős ré­szét. A magasabb értelemben vett mozgalmi zenénél tapasz­talt erőteljesebb hangvétel he­lyett az árnyaltabb, de mégis sokszínűén árnyalt, dinamikus előadásmód áradt az együttes­ből. E fellépésükkel is bizo­nyították magasszintű művészi felkészültségüket. Időjárásjelen tés Várható Időjárás szerdán estig: változóan felhős, párás, ködös Idő, helyenként ködszltálás. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés főként nyuga­ton mérséklődik. Keleten több­felé talajmenti fagy. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0—plusz 5. legmagasabb nappali hőmérséklet a ködös helyeken S, máshol 19 fok körül. Elsősorban istállókat építsenek a tsz-ek építővállalkozásai! A TÖVALL-ok munkájára loiábbra is szükség van Megszűnik a ké ár is építkezés Néhány évvel ezelőtt, ha t egy istálló nem készült el ha- V táridőre, a tsz az építőipari, 1 vállalatot szidta, mert akkor i f az volt a kivitelező. Időközben j t létrehozták a termelőszövet­kezeti építő vállalkozásokat, azaz TÖVÁLL-okat, s a tsz-ek most ezeket szidják. A hely­zet annyiból fonákabb, hogy az átok így a tsz saját fejére száll, mivel a TÖVÁLL a tsz vállalata. Kinek dolgozzanak? A TÖVÁLL-okat annak ide­jén azért hozták létre, hogy istállókat, magtárakat, tehát a mezőgazdasági termelés foly­tatásához szükséges objektu­mokat építsenek, minthogy az állami építőiparnak nem gaz­daságos szétaprózni kapacitá­sát a sok kis mezőgazdasági létesítmény között. A tsz-ek egyesítették építőbrigádjaikat, s hét TÖVÁLL-t hoztak létre a megyében. E vállalkozások­ra igen nagy feladat hárult, a tsz-létesítmények 60 százalé­kát kellett megcsinálniuk. En­nek viszont csak a 40 száza­lékát kötötték le a TÖVÁLL- ok, ha a beruházási összeget nézzük. Tehát a kis értékű, szétforgácsolt, apró építkezé­seket végezték, ami már eleve ellentmond a gazdaságossági elveknek. De a tsz-ek nem is azért hozták létre TÖVÁLL- jaikat, hogy nyerészkedjenek velük, hanem azért, hogy meg gyorsítsák építkezéseiket. Nyereségről tehát szó sem volt. de veszteségről sem. Ma viszont furcsa kettősség ala­kult ki, amelyik TÖVÁLL is­tállókat épít, az veszteséges, miután kétféle építkezés van: állami áras (ilyen a maszek­nak végzett munka) és a tsz- áras építkezés. Mig az előző bizonyos haszonkulcsot is tar­talmaz, az utóbbi nem. Ma­gyarul, a tsz-nek dolgozó ki­vitelező nem nyer semmit az építkezésen, sőt veszít. A TÖ­VÁLL tehát, amelyik kapaci­Zrínyi-opera ősbemutatója Emlékezés a költő Zrínyi halálára A Szigetvárt Vár és Mú­zeum Baráti Köre a költő Zrí­nyi Miklós halálának évfor­dulója alkalmából november 18-án. szombaton este 7 óra­kor műsoros estet rendez a szigetvári járási könyvtárban. Ez alkalommal Molnár Imre, a várbaráti kör elnöke emlé­kezik a költő Zrínyire, majd Iván Zajc horvát zeneszerző munkásságáról és Zrínyi cí­mű operájáról tart magyar nyelvű előadást Hugó Bore­nics eszéki zenetanár. Utána hanglemezről meghallgatják a Zrínyi-operát. A hanglemezen a zágrábi operaház művészei adják elő a művet. Közben Fehér János, a Zágrábi Ope­raház művésze énekli a Zrínyi búcsúja című részletet. Hor­váth József zongorakíséreté­vel. Mivel ez az előadás tu­lajdonképpen magyarországi ősbemutató, a komoly zene iránt érdeklődők számára ma­radandó élménynek ígérkezik. tását főleg kislakásépítéssel köti le, , azonnal nyereséges lesz. Ez esetben viszont me- gintcsak nem épülnek fel a tsz-istállók, s a TÖVÁLL-ok nem töltik be azt a feladatu­kat, amiért tulajdonképpen létre hozták őket. Nyereség nélkül A TÖVÁLL-okat fenntartó tsz-eket érthetően érzékenyen érinti, ha a vállalatuk veszte­séges, hisz tagjaik rovására kell ezt a veszteséget más ága­zatokban kigazdálkodniuk. Nem is beszélve az anyagbe­szerzéssel, szállító járművek biztosításával járó gondokról, a rossz felszereltségből, a szakképzetlenségből, a sok idő béres munkából adódó problé­mákról. E tsz-ek felesleges kö­löncnek érzik már a TÖ­VÁLL-t, s egyre-másra jelen­tik be kilépési szándékukat. A pécsi járási TÖVÁLL-ok munkáját a közelmúltban tár­gyalta a járási pártvégrehajtó bizottság. Kiderült, hogy a két TÖVÁLL kapacitásának 40 százalékát kislakás építésben kötötte le, s ezért elmarad egy sor mezőgazdasági léte­sítmény felépítése. A vb-n, bár végleges döntés nem szü­letett, olyan megállapítás hang zott el, hogy a TÖVÁLL-ok vezetőit anyagilag kell jobban érdekeltté tenni, s arra ösztö­nözni, hogy a vállalkozás el­sősorban eredeti feladatát tölt­se be. Kérdés, elegendő-e ez ahhoz, hogy a TÖVÁLL-ok életképe­sek maradjanak. Pedig mun­kájukra a jövőben is szükség lesz. hisz a beruházásokat a mezőgazdaságban sohasem le­het annyira koncentrálni, mint az iparban. Az új gazdasági mechanizmus irányelvei sze­rint a mezőgazdasági építke­zések kivitelezését — a nagy objektumok kivételével — me­zőgazdaságon belül kell meg­oldani. A korszerűség köve­telményeinek megfelelően a mezőgazdaságban is újfajta építkezési módok honosodnak meg. A nagy koncentrált ba­romfi- és sertéstelepek épüle­teinek vázszerkezetét a nagy építőipari vállalatok állítják fel. de a körülfalazásoknál a TÖVÁLL-ra, mint kooperáló partnerre itt is szükség van. Igaz, hogy 1970-ig tíz nagy sertéskombinát épül a megyé­ben, de 116 tsz van Baranyá­ban, s még jó ideig a kisebb létesítményekből kell építeni többet. Ezeket ki fogja majd kivitelezni? Fejleszteni kell a TÖVÁLL-okat A sok probléma ellenére a TÖVÁLL-ok meggyorsították a tsz-epitkezéseket. További jó működésük a jelenlegi for­mában nem látszik biztosított­nak. Hogy az egyre növekvő követélményeknek- eleget te­hessenek, növelni kell e vál­lalkozások műszaki, technikai színvonalát, ellátottságát. s mindenekelőtt érdekeltté kell tenni e vállalkozásokat abban, hogy elsősorban istállókat építsenek, kislakást pedig csak felesleges kapacitásuk erejéig. Hogy 1968-tól kezdődően a TÖVÁLL-ok ügyében is előbb­re jutunk, erre ad biztatást a Mezőgazdásági és Élelmezési Értesítő legutóbbi száma, mely közli, hogy jövőre megszűnik a két áras építkezés, egységes lesz az ár, s ez az intézkedés már egymaga egy sor ellent­mondást megszüntet majd. A Szilágyi Dezső utca és a Petőfi utca által határol! deltában ** lakásos, hétemeletes lakóházat ép;t a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A Tillai Ernő Ybl-dijas építész által tervezett OTP-társaz- ház a tervek szerint, a jövő év végére készül el. Egyéni érdekeltséggel a kosos eredményekért Ankét az tPFU gépkocsive*etuinek te jehiíinénybprezéséről Ez év áprilisában kezdték alkalmazni a teljesítménybé­rezés fejlettebb formáit az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi üzemegységénél. Az új bérezés tapasztalataival kap­csolatosan szerkesztőségünk ankétot rendezett, melyre meg hívtuk az érdekeltek képvise­lőit: Paulik Mihályt, az ÉPFU pécsi üzemegységének igazga­tóját, Tatár József párttitkárt, az üzemegység munkaügyi ve­zetőjét, Kürtös Györgyöt, a szakszervezeti bizottság titká­rát, Szabó István, Herendi Dezső, Latin Gyula, Schubert József, Magyar Károly és Ternovits Béla gépkocsiveze­tőket. Az ankéton elhangzott véleményeket, tapasztalatokat az alábbiakban foglalhatjuk össze. A Bikali Állami Gazdaság halászati ágazatáról hiába is írnánk meg felkiáltójelesen az az idei közel 14 mázsás hol­danként! halhozamukat, bajo­san hatna már a szenzáció erejével. Annál inkább sem, mert hosszú évek óta szinte egyenletesen tartják ezt az eredményüket, amelyről, ha más-más megvilágításban is, de rendszeresen beszámoltunk. Nem csoda hát, hogy Buzási László, az üzemág vezetője is kerülgette az ismételgetéseket: — Hogy mi új van nálunk? Egyik talán a takarmányárak felemelése, ami ha érzékenyen érintett is bennünket, mégsem fogadtuk tragikusan. Amíg há­rom kiló kukoricából egy ki­ló halat tudunk előállítani, ad­dig nincs baj... Persze gyorsan hozzátette, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, mert nem elég az, ha a gazdaság csak a bajt akarja elkerülni. — Ahhoz, hogy a drágább takarmány mellett a régi jö­vedelmet tartani tudjuk, több­Haltároló Alsómocsoládon féle módját kell megtalálni ennek. Egyik az. hogy a hal természetes táplálékát kell megnövelni olyképpen, hogy a kukorica legyen a haltáp pót­ló, persze csak módjával, mert egyik táp sem teljes, illetve eredményes a másik nélkül. Körülményes volna szaksze­rűen is idéznem, hogy Buzási László mit értett a természe­tes és a mesterséges táp új módszerű hasznosítása alatt, mert ez esetben bele kellene bonyolódni a korszerű halte­nyésztés biológiai követelmé­nyeinek részletkérdéseibe is, ami nem a mi dolgunk. Természetesen maradt még néhány nagyszerű példájuk, ami minden bizonnyal meg­ragadja a figyelmét más hal­gazdaságoknak is. Egyik az, hogy ők már szakítottak azzal a „hagyománnyal”, hogy ta­vasszal kitelepítsék, ősszel be­takarítsák a haltermést, s ehe­lyett a bővített újratermelés valóban nagyüzemi módszerét tűzték ki célul. A tóegységek minden eddiginél gazdaságo­sabb kihasználása érdekében el akarják érni azt, hogy a le­halászás egész évben folyama­tos legyen. Méghozzá olyféle- képpen. hogy az évközben le­halászott egységeket azonnal új ivadékkal telepítik meg, aminek nyilvánvalóan az a feltétele, hogy külön ivadék­nevelő tavakat tartsanak ál­landó üzemben. A másik, de ehhez szorosan kapcsolódó jövedelemnövelő forrásuk a fölös ivadék érté­kesítése, amelyre már konkrét példájuk is van. Tavaly nem kevesebb, mint 860 mázsa iva­dékot adtak el hazai és kül­földi halgazdaságoknak, de ez csak annyiban újdonság, hogy tovább akarják növelni az ér­tékesítésre szánt ivadékhoza­mot. A legújabbnak, a legjöve­delmezőbbnek is lerakták már on Az utóbbi években prémiu- mos órabérrel számolták el a gépkocsivezetőket. Az elszá­molható alapteljesítmény 210 óra volt. Az ezen felüli tel­jesítményekre maximum 40 százalék prémiumot fizethet­tek — 1500 forint alapkereset után 600 forintot —, azonban az üzemegység prémium átla­ga nem haladhatta meg az alapkeresetek 20 százalékát. A prémium tehát nem növeked­hetett a teljesítmények ará­nyában, így nem is lehetett „húzó” hatása. A jobb munka­eredményekre ösztönző idő­az alapját. Az alsómocsoládi , százholdas tóegységük mellett | : megépítették azt a nyolc tele- j , lóból álló, több. mint ezer má- , zsa befogadóképességű haltá- | ; rolót, amely a fentebb em- . lített folyamatos lehalászás folyamatos értékesítését szol­gálja már a jövő évben. Az egymillió 600 ezer fo­rintos költséggel épülő haltá­roló mellett tető alatt áll már a halászok korszerű ebédlője, öltözője és decem­ber végére elkészül a maka­dámút is, amely a haltárolót összeköti a forgalommal. Ami­kor megkérdeztük, hogy meny­nyi idő alatt térül meg a tá­roló építési költsége, Buzási László nem késlekedett a kalkulációval. — Még tart a lehalászás, de már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy elérjük idén is az egymillió 700 ezer forintos tiszta jövedelmet. S ha így lesz. miért ne érnénk el ennél többet is. ha majd üzembe helyezzük az új tá­rolónkat ... & Gy. béres teljesítménybért — amin azt Tatár József elmondott — az ömlesztett cemente szállító nyerges teherautók ve zetőinél alkalmazták. 30—3 embert érintett ez az új bére zési forma. Lényege az, hog: meghatározták: mennyi id alatt, milyen távolságra kel elszállítani 1 tonna cemente és azért mennyi bért kap . gépkocsivezető. Könnyen áttekinthető ez - bérezési forma. A gépkocsi vezetők táblázatot is kaptak amelyből könnyen kiszámít halták, hogy melyik útjukka mennyit kerestek. Bár az ú bérezés nagyobb lehetősége két kínált, a gépkocsivezető; egy része mégis bizalmatla nul fogadta. Volt is néír okuk erre, mert a Beremend Cement- és Mészműben, ahc a tartályokat töltik, gyakra órákig kellett ácsorogniok Számolt ezzel az üzemveze tőség is. ezért az új bérezés sel egyidejűleg gondoskodtál a rakodás meggyorsításáról Kérésükre a cementgyár át alakította a rakodót, a zsáko cement rakodását különvá lasztották az ömlesztettétől Bevezették a tartalék puttó nyok töltését, hogy a nyerge gépkocsikkal érkező gépkocsi vezetők a vont rész egyszeri cseréje után azonnal indulhas sanak útjukra. Ankétünkön a munkaügy vezető adatokkal bizonyított: a teljesítménybérezés „elsi lépcsőjének” sikerét. A múl év azonos időszakához viszo nyitva ez év júniusában 4,1 százalékkal nőtt a cement szállítók keresete, munkájúka 10 százalékkal rövidebb idi alatt végezték el és 9,8 szá zalékkal növekedett az effi órára eső fuvardíj bevétel. E: év szeptemberében 4,9 száza lékkai volt magasabb a kere­setük a tavalyinál, ezt 6,7 szá­zalékkal rövidebb idő alatt érték el és 7,8 százalékkal nö­velték az egy órára eső fu­vardíj bevételt. Olyan tények ezek, melyekhez nem kell kü­lönösebb kommentár... föl Az új bérezés „második lépcsőjét” a nyár folyamán a nagyobb földmunkáknál beve­zetett egyenes teljesítménybér jelentette. Ennél az időtől függetlenül csak az elért szál­lítási teljesítményt veszik ala­pul. A norma kialakítását ter­mészetesen körültekintő idő­elemzéssel végezték. Azok a nyolc tonnás . Skoda teher­autókkal dolgozó gépkocsive­zetők, akik korábban óránként 8,20 forintnál többet nem ke­reshettek, augusztusban 9,21, szeptemberben 9,76 forintot kaptak egy órai munkájukra. Végeredményben az embe­reken múlik — amint arra ankétünk több résztvevője rámutatott —, hogy az ösztön­ző bérezés ne vezessen egész­ségtelen túlzásokra. Mert ilyen is előfordult. Egyes gépkocsi- vezetők kíméletlenül hajtanak és ezzel idő előtt tönkreteszik a járművet. Vannak például, akik menet közben billentik kocsijuk szállítótartályát. Csak addig torpannak meg a lera­kodóhelyen, amíg bekapcsol­ják az emelőszerkezetet. Az ilyen szabálytalanság használ­hatatlanná teszi a kocsikat. Sietségük a visszájára fordul, az igyekezetből „lerobbanái”, hetekig tartó javítás lesz. A könnyelmű gépkocsivezető váltótársa ugyancsak ráfizet partnere mulasztásaira. Ezért kérték az ankétünkön többen is, hogy váltótársaikat — a ki vei egy kocsin dolgoznak — le­hetőleg saját maguk választ­hassák meg. • Amint Paulik Mihály igaz­gató elmondotta ezt igyekez­nek lehetővé tenni, bár a szál lítási feladatok növekedése miatt erre nincs mindig mód. Szükséges, hogy a józanul gon dolkodó, szorgalmas gépkocsi- vezetők igyekezzenek megne­velni a hanyagokat és jelent­sék, ha mulasztást tapasztal­nak. A lakóhelyüktől távol dol­gozó gépkocsivezetők 8 óra után fél, 12 óra után egész, azaz 31 forint napidíjat kap­nak. Az érvényben lévő ren­delkezés nem teszi lehetővé a napidíj kifizetését, ha Pé­cset érintik útjuk során. Sé­relmezik ezt, hiszen a telep­helyre nem mehetnek be, ahol üzemi ebédet kaphatnának, hazamenésről meg azoknál a keveseknél sem lehet szó, akik a városban laknak. A cement­szállítók ezért nem örülnek a kaposvári, a komlói, vagy a hirdi fuvaroknak, viszont annál szívesebben járnak Mo­hácsra, Bajára vagy Szek- szárdra. ■ November elsejével belépett a teljesítménybérezés „har­madik lépcsője”. Valamennyi gépi rakodású szóródó anyag­szállításnál, az üzemegység járműveinek 70 százalékánál egyenes teljesítménybér —, képletesen szólva —, darab­bér van. Az eddigi tapaszta­latok alapján bízhatunk ab­ban, hogy ez az intézkedés is jól szolgálja a dolgozók egyéni és közösségi érdekei­nek érvényesülését. Lőrinc* Jánes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents