Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ X XIV. ÉVFOLYAM, 370. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. NOVEMBER 15., SZERDA Tanárok jutalmazása a pártiskolán Újszerű kapcsolat a termelés és az értékesítés között Tőkét helyez ki a tsz-ekbe a baranyai MÉK A baranyai MÉK — a ter­melés elősegítése és az áru­alap növelése végett — a ren­delkezésére álló tőkével köz­vetlenül is bekapcsolódik a zöldségtermesztésbe. Az új gazdasági mechanizmus szel­lemében történt kezdeménye­zés egyelőre kísérletnek szá­mít Az értékesítő vállalat két zöldségtermelő gazdasággal — a pellérdi Új Barázda és a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezetekkel — alakított alkalmi „részvény­társ aság”-ot A MÉK adja a hajtatáshoz szükséges 130 ezer forint ér­tékű fóliát és a szaktanács- adót, aki egész éven át irá­nyítja a termelést Garantál­ja, hogy egy hold hasznos fó­lia plusz a hozzákapcsolódó másfél hold szabadföldi ker­tészet után — háromszaka­szos, napenergiás termeléssel — 300 ezer forint évi bevétele lesz a termelőszövetkezetnek. A kihelyezett tőke fejében a bevétel tíz százalékára tart igényt a MÉK, illetve a ga­rantált összeg feletti bevétel húsz százalékára. Mivel a ter­melés sikere döntően a szak- tanácsadó munkáján múlik, a MÉK és a termelőszövetkeze­tek megállapodtak abban, hogy a szakemberek bérét a bevételtől teszik függővé. Ha a bevétel eléri a 300 ezer fo­rintot, akkor — az alapfizetés mellett — minden forintból két fillér, a garantált bevéte­len túl pedig minden forint­ból öt fillér a szaktanácsadót illeti. A kereskedelmi és a terme­lési tőke ilyen összefonódása mindkét fél számára igen elő­nyös. A közös gazdaságoknak ugyanis nem lett volna anya­gi lehetőségük a drága fólia beszerzésére és a szakember alkalmazására. A MÉK segít­ségével viszont intenzív pri­mőrkertészetet alakíthatnak ki, ahol egyrészt sok munka­erőt tudnak foglalkoztatni, másrészt olyan bevételre te­hetnek szert, amilyent sem­miféle más üzemágban nem érhetnének el. A MÉK szá­mára azért jó ez, mert a meg­állapodás értelmében az ösz- szes így termelt zöldséget ő veszi át, tehát biztos árualap­pal rendelkezik. S ehhez jön még a bei'ételből történő ré­szesedés. Leginkább persze a fogyasztó jár jól, hiszen a fó­liás termesztés elterjedése kö­vetkeztében az eddiginél több és olcsóbb primőráruhoz jut A két „részvényes” közös gazdaságban — Pellérden és Szederkényben — a MÉK se­gítségével máris megkezdődött a jövő évi termelés előkészí­tése. A szakemberek nagy ér­deklődéssel figyelik az újszerű együttműködést — mégpedig nemcsak a megyében, hanem országszerte — hiszen siker esetén szélesebbkörűvé válik majd a termelő üzemek és az értékesítő vállalat ilyen jelle­gű kapcsolata. Tass Henrik felszólalása a moszkvai tudományos értekezleten Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet igazgatója kedden felszólalt az „Októberi Forradalom 50. évfordulója és a mai világ munkásmozgalma” c. moszk­vai nemzetközi értekezleten. Vass Henrik hangsúlyozta: jelenleg a szocialista országok teoretikusai előtt fontos fel­adat áll — részletesen tanul­mányozni az internacionaliz­mus és a hazafiság, a szocia­lista országok népei közötti nemzeti és internacionalista érdekek kölcsönös viszonyának kérdéseit. Az internacionalizmus — hangoztatta a szónok — gaz­dagítja a hazafiság értelmezé­sét és ezzel hatékonyan hoz­zájárul a szocialista nemzetek fejlődéséhez. A konferencia, amelyen het­ven ország képviselői vesznek részt, nagy figyelemmel hall­gatta meg Vass Henrik elő­adását. Tíz éve oktató tanárokat \ ünnepélyes külsőségek köze­pette köszöntötte tegnap dél­után Rapai Gyula, az MSZ­MP Baranya megyei Bizott­sága első titkára a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­temen. Emléklapokat és ajándéktárgyakat nyújtott át Rapai elvtárs az ünnepeitek­nek, dr. Báli József, Benkő László, Fehér István, Kertész István, dr. Kiss István, Ko­vács József, Rapi János, So­mogyi János, Szili József, Tí­már Henrik, dr. Vida József, és dr. Zinhober Ferenc elv­társaknak. Képünpön: dr. Vida József átveszi az okle­velet Rapai Gyula elvtárstól. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója Fokozott anyagi a művészeknek Országos bábjátékos napok Pécsett Harmadszor rendezik meg az idén Pécsett az orszá­gos bábjátékos napokat. Az ide! rendezvényeken már több előadást tartanak a nagyközönségnek is, pén- teken és szombaton este 7 órakor, a részvevő csopor­tok. A hazai toábegyütte- sek a következők lesznek: Eger, Ajka, Debrecen, Bu­dapest, Szombathely, Bé­késcsaba és persze Pécs, Itt lesz az Állami Bábszín ház Kamaraszínpada is. A külföldiek közül ezidén a poznani Marcinek Állami Bábszínház együttese vesz részt a bemutatókon. B, Kiss István Jászai-dijas bábművész külön műsorral szerepel. A bemutatók mellett a bábjátékos napok program­jában szerepel az UNIMA magyar szekciójának ülése, az Obrazcov magyarországi látogatásai és a szovjet bábművészet című kiállí­tás, valamint a poznani bábszínház külön gyermek- műsora a Fegyveres Erők Klubjában. A zsűri idén is értékeli a produkciókat, díjakat ad ki — a zsűri elnöke a EH. országos báb­játékos napokon is dr. Jan Malik professzor lesz, az UNIMA főtitkára, — Táppénz, anyasági segély, nyugdíj — Egységes segélynyújtás a Képző- művészeti, az Irodalmi és a Zenei Alap tagjainak A Képzőművészeti Alap, az Irodalmi Alap és a ^ Zenei Alap tagjai 1968. január 1-től egységes segélyezési rendszer alapján részesülnek a társadalmi gon­doskodásból, az anyagi természetű szociális juttatásokból. Erről nemrégiben kormányrendeletet adtak ki, és most — a Magyar Közlöny 79. számában — megjelent a végrehaj­tás mikéntjét szabályozó rendelet is, A művelődésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi minisz­terrel, az egészségügyi miniszterrel és a SZOT-tál egyet­értésben kiadott rendelkezésről Tóth Ferenc, az MTI mun­katársa a Művelődésügyi Minisztériumban kért, s kapott tájékoztatást. Elsősorban arról szóltak az illetékesek, hogy az új intézkedés hogyan enyhíti azokat a viszonylag régi művészgondokat, amelyek a munkaviszonyban nem álló (meg korban előrehaladt) írók, költők, festők, szobrászok, zeneszerzők esetenkénti segélyezésében, szociális ellátásá­ban mutatkoztak. Tizenöt—tizenhét évvel ez­előtt (1950 és 1952 között) ala­kult meg a kulturális terü­leten a Képzőművészeti Alap, az Irodalmi Alap és a Zenéi Alap. A körülmények folytán mindegyik más-más segélye­zési lehetőséget teremtett tag­jainak. Különbségek keletkez­tek a segélyekre jogosító jog­címek és különféle összegek mértéke tekintetében egy­aránt. Ugyanakkor volt egy sor olyaji segélyezés (táppénz, szülési segély, stb.-), amelytől — a dolgozók ellenében — a munkaviszonyban nem álló tagok teljességgel elestek. Tízféle segély juttatását írja elő az egységes segélyezési rendszer bevezetéséről szóló rendelkezés. Bármelyik Alap­ról van szó, január 1-től biz­tosítani kell: a keresetpótló segélyt, szülési, illetőleg ter­hességi-gyermekágyi segélyt, valamint a családi- és nyug­díjsegélyt, özvegyi-, árvasági-, ezülői-nyugdíjsegélyt is, to­vábbá temetkezési és rendkí­vüli segélyt. Fő tartalmában, tendenciájában az új rendel­kezés az Alap-tagok közül a munkaviszonyban nem állók Uj külföldi játékok érkeznek a Pécsi Állami Áruházba a karácsonyi játékvásárra. Különböző távirányítású játékok, telefon, mechanikai játékok, babák, játékvonatok és más játék. A választék tehát a tavalyi évhez viszonyítva jelentősen meg­növekedett. Az Állam! Aruház egymillió forint értékű áru­készlettel varja a vevőket. szociális juttatásait nagyban közeliti a munkaviszonyban levőknek a szociális ellátás­sal kapcsolatos jogállásához. — A rendelet hatálybalépé­sétől az alapok rendelkezésére álló segélyezési összeg az ed­diginél számottevően maga­sabb lesz. Meg kell emelni — a Művelődésügyi Minisztéri­umban is hangsúlyozták ■—, hogy a segélyösszeget az al­kotó tevékenységet közvetle­nül szolgáló anyagi juttatá­sokon (tanulmányi, alkotói ösztöndíj, stb.) kívül fogják biztosítani; az alkotókat ser­kentő közvetlen juttatások ed­digi mértékén nem változ­tatnak. — A tízféle segélyezés kö­zül sokakat érint a kereset- pótló segély, amely voltakép­pen a táppénzt hivatott „he­lyettesíteni”. A munkaviszony­ban nem álló Alap-tagok kapják, ha betegség miatt nem tudják végezni alkotó­művészi tevékenységüket. A keresetpótló segely napi 25— 80 forint. Előfeltétele az igény jogosultságnak, hogy a kére­lem időpontját megelőző egy esztendőben a művész alkotó munkájából származó tiszta jövedelme 10 000 és 60 000 fo­rint között legyen. A terhes­séggel, a szüléssel, a gyermek­ággyal kapcsolatos segélyeket az általános társadalombizto­sítási rendelkezések értelem- szerű alkalmazásával adják az igényjogosultaknak. A ter­hességi és gyermekágyi segély naponként 25 forinttól 80 fo­rintig terjedhet, a szülési se­gély 600 forint. A nyugdíj­segély havi 500—2000 forint­ban állapítható meg, kivételes esetben viszont a művelődés- ügyi miniszter hozzájárulásá­val az összeg felső határa elérheti a 3000 forintot is. Az özvegyi nyugdíj-segély 350 és 1000 forint között váltako­zik, esetenként viszont — (ugyancsak miniszteri hozzá­járulással) 2000 forintig emel­kedhet. Legfeljebb 500, leg­alább 250 forint az árvasági segély havi összege — gyer­mekenként. Méltánylást ér­demlő esetben lehet folyósí­tani rendkívüli segélyt a ta­goknak: egyszeri alkalommal vagy meghatározott időtartam­ra, havonként (azoknak Is, akik munkaviszonyban állnak a családtagok részére nem­különben). Az egyszeri összeg 3000 forintig terjedhet, a ha­vonkénti juttatás pedig nem lehet több 1000 forintnál. Ezer kiállítási tárgy Gépjavító állomásm termékbemutatója Villányba« A Villányi Gépjavító Állo­máson ma délelőtt 9 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye gép­javító állomásainak első kö­zös termékbemutatóját. Nem­csak Baranyában, hanem egész Délkelet-Dunántúlon ez az első ilyen jellegű mező- gazdasági kiállítás, érthető tehát, hogy nagy érdeklődés előzi meg. A szomszédos me­gyékből közel 300 gépjavító, termelőszövetkezeti és taná­csi vezető, illetve szakember jelezte már, hogy megtekinti a bemutatót, A nagyszámú résztvevőre való tekintette! a kiállítás rendezői tervbe vették, hogy a bemutató ideje alatt szak­mai napokat tartanak. Teg­nap délután a zsűri — Szé­niéi Imrének, a Megyei Tá* nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető jéhek elnökletével — elbírálta a kiállításra kerülő mintegy ezer gépet, alkatrészt, gyárt­mányt, s díjazta is azokat. „Mozgó bérskála44 öt baranyai gazdaságban Öt baranyai állami gazda­ságban — Bolyban, Bikáiban, Pécsett, Villányban és Zengő­alján — alkalmazzák már a „mozgó bérskálát” a műszaki vezetők fizetésénél. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek önként vállalták az újszerű — az új gazdasági mechaniz­mus követelményeinek in­kább megfelelő — bérezési formát. Három gazdaságban egye­lőre csak az állattenyésztési vezetők bére „mozog", míg Zengőalján a kertészekre is. Bolyban pedig valamennyi alsó- és középszintű vezetőre kiterjesztették ezt a rend­szert. Lényege az, hogy fi­zetésüknek c'sak a 90 száza­lékát kapják kézhez havonta, a többit pedig akkor, ha a rájuk bízott gazdasági egy­ség teljesítette a tervét. Amennyiben viszont az elő­irányzottnál többet termelnek és takarékosan bánnak a költségekkel, magasabb bér illeti meg őket. A „plafon” a havi fizetés 120—140 szá­zaléka között váltakozik. A „mozgó bérek” rendsze­rének bevezetése máris ösz­tönzően hatott a termelésre: általában emelkedtek a ho­zamok és csökkentek a költ­ségek. Az új bérezési rend­szer kezdeményezőjénél — a Bólyi Állami Gazdaságban — például minden fontosabb növénytermesztési és állat- tenyésztési ágazatban túltel­jesítették a terveket, s az év végéig — előreláthatóan — 15—20 millió forint terven felüli nyereséget érnek el. > í j November 17—201

Next

/
Thumbnails
Contents