Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

1961. NOVEMBER 25. napló 5 A Magyar Tudományos Akadémia Pécsett működő in­tézetének munkáját ezúttal legkevésbé ismert oldaláról mutatjuk be. A Dunántúli Tu­dományos Intézet tervében szereplő regionális komplex kutatások egyik legújabbiká­ról, az észak-mecseki bánya- vidég gazdasági és társadalmi lehetőségét feltáró munkáról lesz szó, amelyről dr. Babics András, az intézet igazgatója és dr. Lovász György, az intézet tudományos titkára nyilatko­zott Elmondották, hogy a kuta­tásnak ezt a fajtáját, amely az adott táj és a társadalom rendkívül bonyolult problé­máinak feltárását tűzte ki cé­lul, csak több tudományág képviselőinek összefogásával lehetséges megoldani. Tehát ezt a komplex kutatást úgy kell értelmeznünk, hogy az észak-mecseki tájról nem külön-külön egy-egy történel­mi, gazdaságföldrajzi, termé­szeti-földrajzi, klimatológiai, néprajzi, geológiai stb. kuta­tást magábafoglaló tanulmány lát napvilágot, hanem az em­lített tudományágak összehan­golt munkájának komplex eredményeit rögzíti majd egy meghatározott cél érdekében. Ez a cél pedig az, hogy gaz­dasági életünk szervezőinek és vezetőinek egy olyan kész munkát adjanak át, amely tu­dományosan megalapozott se­gédeszköze lesz az adott terü­let gazdasági, társadalmi éle­tének tervszerű kialakításá­ban. A kutatás célja konkré­tabban így vázolható fel. állattenyésztéssel kapcsolatos tudományos kutató munkáju­kat, amelynek nehezebbik fele igazában a már említett tu­dományágak kutatási eredmé­nyeinek, végső egyeztetésekor, összehangolásakor vár majd az egész művet összefoglaló és kibocsátó szerkesztő bizott­ságra. Noha e nagy munkának egy­előre csak az első felénél tar­tanak. de már az elmondott néhány példából is kiviláglik, a vállalkozás legfőbb jelentő­sége: közelebb viszi kutatóin­kat a gyakorlati élet sokágú és szorító problémáinak meg­oldásához. P. Gy. A száraz nyár és a kevéscsapad ékú fisz! időjárást a Duna víz­szintje is megérzi, a szokásosnál jóval alacsonyabbra húzódott a víztükör Mohácsnál. JOGI 1A\ÁLS4DÓ Miután az említett bánya­vidék szénvagyona kimerült, illetve a még meglévő szén- vagyon geológiai és tektonikai adottságai olyanok, hogy a jelenlegi körülmények között nem kifizetődő a termelés, kézenfekvő volt a kérdés is: milyen lehetőségeink vannak az adott terület külszíni és föld alatti értékeinek jelen, de főleg jövőbeni hasznosítására. Ez a főkérdés természete­ién számos további részlet- kérdést von maga után, ame­lyekre választ a tudományos kutatások eredméneyi adták, Illetve adják meg majd a komplex kutató munka to­vábbi részében. Az eddigi eredményekről röviden annyit: a kőbányászkodást illetően megállapítást nyert, hogy a Szászvártól délre található somlyóhegyi monolit nemcsak kitűnő építőkő, hanem üveg­gyárakban is felhasználható vegyi nyersanyagként. Vagy a Hidas határában található anyag nagyszerűen alkalmas tégla, illetve cserép-égetéshez, hogy csak e két példát említ­sük a már eddig felderített gazdasági lehetőségekből. A természeti és társadalmi energiaforrások feltárásakor minden esetben szigorúan al­kalmazkodnak a rentábilis gazdálkodás állandó változá­sához is. Például számolnak azzal, hogy egy-egy gazdálko­dási ág piac hiányában vagy technikai felkészültség hiá­nyában jelenleg kevésbé ren­tábilisadé a tíz-húsz év múlva megváltozó piaci, Illetve technikai feltételek következ­tében már kifizetődővé válhat. Ezért a már említett termé­szeti és társadalmi energiák felmérésével óvatos, vagyis a minél kisebb ráfordítással já­ró gazdálkodási módok terve­zésére inspirálják az illetékes beruházókat. De visszatérve eddigi vizs­gálataik eredményeire, kide­rült, hogy az adott területen csak nagyon korlátozott mér­tékben vannak meg a foko­zottabb iparosítás lehetőségei, ezért a kutatásaik is főleg a mezőgazdálkodás, valamint a rátelepülő mezőgazdasági Ipar rentábilis fejleszthetőségére összpontosulnak. Ennek érdekében felkutat­ják azokat a községeket, ame­lyekben ma már megszűnt, de hosszú évtizedekre viszame- nően jó hagyományai voltak egyes ipari növények termesz­tésének és részletesen kidol­gozzák, hogy a mai gazdálko­dási, illetve piaci viszonyok mellett kifizetődő-e az újr«- termesztésük. Példáid az ipari növénytermesztés önköltség­csökkentési módozatainak ki­dolgozásán túl a vizsgálatok kiterjednek arra Is. hogy az ipari növénytermesztésre épü­lő mezőgazdasági üzemek eset­leges létrehozásakor hol, mi­lyen mértékű lehet a profilí- rozásuk. Hasonló kutatásokat végez­nek az egyes gvümölcsfajták legjobb termőhelyeinek felde­rítésére, térképes kimutatásá­ra, s ugyanakkor olyan szövet kezetek megjelölésére, ame­lyekben nemcsak a termelés­nek, de a feldolgozásnak is egyaránt megvannak a reális lehetőségei. Ugyanez a pontosság, rész­11 letesség jellemzi a kertészke­i| déssel, erdőgazdálkodással, Az év elején részletesen fog­lalkoztunk az új termelőszö­vetkezeti nyugdíjtörvénnyel. Ismertetésünket azzal fejez­tük be, hogy a kérdésekre il­letőleg a felmerülő problé­mákra visszatérünk és a ren­delkezéseket ismertetjük ol­vasóinkkal. Több olvasónk ki­fogásolta az évek beszámítá­sával kapcsolatos rendelke­zést, túlságosan szigorúnak tartották. A beérkezett észre­vételek alapján a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tósága szabályozta a vitás kér­déseket. Ezekről kívánjuk most tájékoztatni olvasóinkat. A 90/1966. (XE 24.) Korm. sz. rendelet 27. §-a a követ­kezőkre ad lehetőséget: „A termelőszövetkezeti tag­nak az a családtagja, aki a termelőszövetkezetbe tagként belépett, kérheti annyi — leg­feljebb azonban öt — nyug­díjév beszámítását, ahány naptári évben, mint segítő családtag a közös munkában részt vett." A továbbiakban a jogsza­bályok részletesen szabályoz­zák a beszámítás feltételeit A 6/1906. (XII. 24.) SZOT- szabályzat 38. 5 (4) bekezdés d) pontja előírja, hogy a ké­relmező által beszámítani kért években családtagként A Budapesti Vegyiművek pályázatot hirdet állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és kísérleti gazdaságok szakemberei részére, olyan sikeres vagy kiváló mezőgazda- sági eredmények bemutatására, melyek a Budapesti Vegyiművek által gyártott, vagy kísérleti engedélyeztetés alatt álló növényvédőszerek ha­tékonyságát, gazdaságosságát tanúsítják. Pályadíjak; i db L díj 10 000,- Ft i db IL díj 5 000,- Ft j db HL díj j 000,- Ft A pályázati szándékot a Budapesti Vegyiművek Igazgatóságához (Bu­dapest, IX., Kén u. j.) kell beküldeni az eredmények bemutathatósága előtt legalább egy hónappal A pályázatok lezárási határideje 1968. október ji. A pályázatok eredményeinek kihirdetésére és a pályadíjak kiosztására 1968. december 31-ig kerül sor. A pályázat részletes feltételeiért, illetve további felvilágosításért kérjük az érdeklődőket, forduljanak a gyár Technológiai Főosztályához. Telefon: 273-585 és 476-127. BUDAPESTI VEGYIMŰVEK IGAZGATÓSÁGA Például: a termelőszövetke­zeti tag részére írt jóvá a termelőszövetkezet a vele kö­zös háztartásban élő leánya által teljesített munkaegysé­geket, és így a tag nevén sze­repelt 1961. évben 234 munka­egység. A termelőszövetkezeti tag nyugdíjban részesül. Ha okiratok alapján megállapít­ható, hogy leánya 110 munka­egységet teljesített, az eset­ben az 1901 évet leánya ré­szére nyugdíjévként figyelem­be lehet venni, mert a 234 munkaegységből levonva á 110 munkaegységet, még min­dig marad 124 munkaegység, vagyis a férfi termelőszövet­kezeti tag is rendelkezik a szükséges évi 120 munkaegy­séggel, tehát a termelőszövet­kezeti tag jogosultsága válto­zatlanul fenn áll. Ha viszont a termelőszövet­kezeti tag részére a fenti pél­da alapján 1961. évben csak 150 munkaegységet Írtak jó­vá, akkor leánya részére az 1961. évet nem lehet megál­lapítani, mert ha csak 80 munkaegységet teljesített is, akkor sem rendelkezik a ter­melőszövetkezeti tag a 120 munkaegységgel. Ebben az esetben a levonás jogosultsá­got érint A másik esete lehet a be­számításnak a következő: A termelőszövetkezeti tag mun­kaegységet nem teljesített, helyette fia végezte a mun­kát A tag idős kora miatt öregségi járadékban részesül. Ebben az esetben a szükséges 120 munkaegység megléte ese­tén a fia számára az év be­számítható, mert a társada­lombiztosítási szolgáltatás munkaegység teljesítése nél­kül is megillette. Végezetül megismételjük, hogy az 1967. december 31-ig előterjesztett beszámítási ké­relmek esetén a havi 27 fo­rintos nyugdíjjárulékot kell fizetni. teljesített munkaegységek, il-1 letőleg munkanapok számát évenként kell a termelőszö­vetkezetnek igazolnia. Ismeretes, hogy a család­tagként teljesített munkaegy­séget tanúvallomás alapján igazolni nem lehet. Így ezzel kapcsolatban utólagos vélel­mezésnek nincs helye. A vo­natkozó termelőszövetkezeti nyilvántartósok korábbi hiá­nyosságaira való tekintettel azonban a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság az 1967. január 1. napját meg­előző naptári évek beszámí­tásával kapcsolatban a kö­vetkezőképp rendelkezett: Abban az esetben, ha a családtag által végzett mun­kát a termelőszövetkezet an­nak idején a termelőszövet­kezeti tag részére írta jóvá, az adott naptári év beszámí­tását kérő családtag azonban az általa családtagi minőség­ben teljesített munkaegységek számát egykorú hitelt érdem­lő okirattal, így például: bri- ; gádnaplóval, a családtagi munkaegység-könyvvel, mun­kanapló adataival stb. kétsé­get kizáróan igazolja, az ilyen naptári évet figyelembe le­het venni, ha a termelőszö­vetkezeti tag: a) a családtag által teljesí­tett munkaegységek alapján annak idején szolgáltatást nem vett igénybe; b) igénybe vett ugyan szol­gáltatást, de ez a szolgáltatás családtag által teljesített mun­kaegységek levonása esetén is megillette volna. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti tag által annak idején igénybevett szol­gáltatásra vonatkozó jogosult­ságot a családtag által telje­sített munkaegységek levoná­sa befolyásolta volna, vagy pedig a termelőszövetkezeti tag javára figyelembevehető, nyugdíjévek száma emiatt | csökkenne a naptári évet a családtag javára beszámítani nem lehet. A rendelet szerint csak az az év volt figvelembevehető, amelynél megállapítható, hogy a családtag által teljesített munkaegységek száma meny­nyi. Ha ilven külön vezetett nyilvántartás nem volt. az évet nem lehet fiffvelembe­venni. A kiadott főigazgató- sági utasítás értelmében most már az az év is finurlembe vehető, ahol ilyen külön ve­zetett nyilvántartás vnyan nincs, de hitelt érdemlő ok­irat alapján meaállanitható a családfán által téliesített mun- knemis&nek száma, ha ezek levonása után is fennmarad a termelőszövetkezeti tag jo­gosultsága. Tűzrendészet a ^‘t vényekben IV. A kötelező tflzrendészeti oktatás negyedik, befejező előadásán is részt vett mun­katársunk. Az előadó míg múltkor a mezőgazdaság­ban, a gazdasági épületek­ben előforduló leggyakoribb tűzesetekről beszélt, most a lakó-, illetve a középületek­ben leggyakoribb tűzve­szélyre hívta fel a figyel­met Itt a tél, a fűtési szezon. A tűzveszély okairól szólva elmondotta, hogy sokhelyütt éghető anyagokat tárolnak a kémények és tüzelőberen­dezések közelében, még az is előfordul, hogy ezeket az éghető anyagokat alig fél méterre tárolják a kémé­nyektől, illetve tüzelőberen­dezésektől. Pedig ez nagyon helytelen. Különösen gya­kori egy másik veszély — általában régi épületeknél fordul elő —, hogy éghető épületszerkezeteket építet­tek be a kéményekbe, s ezek most is ott vannak. Ezek jelenlétét a füstnyomáspró­bák kimutatják, a kémény­seprők pedig felhívják a tulajdonosok figyelmét a veszélyre. Mind több lakást fűtőnek ma már gázolajjal. Vannak, akik többszáz liter gázola­jat is tartanak otthon, pe­dig az előírások meghatá­rozzák a tárolható mennyi­séget Az előadás kővetkező ré­sze az erdőtüzekkel foglal­kozott. Gyakori oka az er­dőtűznek, hogy például égő cigarettát dobnak el. Ezt pedig nem szabad. Az er­dőben a kirándulók tüzet Is gyújtanak, egy kis sza­lonnasütéshez. Tüzet gyúj­tani pedig csak az arra ki­jelölt helyen szabad, ezt a helyet tábla mutatja. Ha pedig már nincs szükség a tűzre, el kell oltani! Ha tűz keletkezik, gyor­san kell oltani. Néha a gyorsaságnak akadályai vannak. Például a kapual­jakban tárolt gépkocsi. Sza­bad a kapualjakban gépko­csit tárolni, de úgy, hogy a fal és az autó oldala közt a közlekedésre megfelelő szabad út maradjon. Az előadó befejezésül azt kí­vánta az előadássorozat hallgatóinak, hogy az itt hallottakat hasznosítsák, ügyeljenek a tűzrendészet! szabályok betartására. * A fenti tudósítás hozzá­segít lapunk holnapi szá­mának mellékletében, a „Család-otthon” című lap­oldalon megjelenő tűzren­dészet! rejtvényverseny IV., befejező részének megfejté­séhez. Az utolsó forduló helyes megfejtését, ennek a fordulónak nyerteseit, illet­ve főnyeremény nyertesé­nek nevét lapunk december 17-1 számában közöljük. A főnyeremény sorsolásában azok vesznek részt, akik mind a 4 rejtvényt Helye­sen megfeitették. illetve a negyedik fordulóban leg­alább 13 találatot értek el. Emlékünneptégek Negyvenkilenc éve alakult meg a KMP Tegnap délután a mecseki 1 bányavidék két központjában: Pécsett és Komlón emlékün­nepségekre került sor a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 49. évfordulója alkalmából. A komlói üzemek dolgozói a Zrínyi Művelődési Házban, a pécsiek pedig a Vasas-bánya­telep! Petőfi Sándor Bányász­otthonban gyűltek össze, hogy tisztelegjenek a 49 év előtti zászlóbontás mártírjai és élő tanúi előtt. Az ünnepi meg­emlékezéseket mindkét he­lyen kultúrműsor követte, melynek keretében bányász­zenekarok, kórusok és diák- szavalók léptek fel. Egykorú okiratok alapján beszámítható a családtag nyugdíjévé A kérelmet december 31-ig lehet előterjeszteni Komplex tanulmányterv készül a Dunántúli Tudományos Intézetben Milyen irányban fejleszthető w az Északi Mecsek gazdasági élete

Next

/
Thumbnails
Contents