Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-08 / 238. szám
4 napló 1967. OKTÓBER 8. Ötletes, újszerű, látványos „Huszonkilenc operettet írtam idáig, ami egyben annyit is jelent, hogy huszonkilenc librettót tartottam elég inspirálónak arra, hogy felhasználjam őket, de úgy látom, ezzel olyan mérföldkőhöz jutottam, amelyen nem tudok túlkerülni. Azóta hiába kutatok megfelelő librettó után, amely komponálásra ihletne" — írja vallomásában Lehár Ferenc. Mit tehet ilyenkor a zeneszerző, átlapozza darabjait, kiválaszt egyet belőlük és elhatározza, hogy átírja. Ezt tette Lehár „A sárga kabát” című operettjével is. „A közönség már régen elfelejtette ezt a darabomat — nyilatkozta —, ám engem ami kor a múltkor elővettem, any- nyira megkapott a bája és finomsága, hogy nyomban összehívtam librettistáimat és _„ők átírták a szövegkönyvet- ^(éV- pedig átkomponáltam a zenét. így született meg A mosoly országa.* Az az operett, amely az operett mértékével mérve mesteri, és ennek a műfajnak egyik legigényesebb darabja. A kettő szorosan összefügg egymással. Lehár nagyszerű melodikus, remek hangszerelő volt és jól ismerte a színházat, annak lehetőségeit és közönségét is. Ehhez párosult példás igényessége. „Elhatároztam — írja — ... embereket teremtek és ezeket úgy ábrázolom a színpadon, hogy akár köztük is élhetnének. Ha a cselekmény úgy kívánja operai eszközökkel élek. Operettjeimben egyre nagyobb követelményeket támasztottam énekesekkel és zenekarral szemben. Kibővítette a zenekari apparátust és a maximumot kívánta énektechnikai szempontból is a főszereplőktől. Ez kis ellenállást szült, de miként maga is megállapította: „a publikum ismerte már nevemet s úgy látszik operettjeim meghallgatása sok nézőnek okozott valóságos színházi élményt. Ez megerősített abban, hogy helyes úton járok és mind merészebb témákat választottam A mosoly országa Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A merész témájú darabok közé tartozik A mosoly országa is. Különös történet, szép muzsika; ez vonzotta és vonzza ma is a közönséget az operett megtekintésére. Helyesen cselekedett a Pécsi Nemzeti Színház, amikor elhatározta, hogy ismét műsorra tűzi A mosoly országát. Úgy érzem, indokolatlan számonkémi a színháztól bizonyos sorrendiséget ebben a műfajban; azt kell játszani, amire a közönség szívesen beül. Mi jellemzi a mostani előadást, amelyet a színház fiatal rendezője Babarczy László rendezett? Mindenek előtt az érezhető, hogy komolyan vette ezt a műfajt is. Nincs benne semmi hivalkodó és „céltudatosan” rendkívüli. Rendezése hagyománytisztelő. Maximálisan kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek színészi játékra adottak (pl. Feri és a Főajtónálló dialógja), és kedvezően hatnak a darab egészére. Ezzel egészséges egyensúlyt teremt, elfelejteti a librettó gyengébb pontjait. Valószínűleg a premier izgalma okozhatta, hogy túlon túl komolynak éreztem egyes részek valósághűségre törekvő beállítását. Az operett játék a javából, távol áll a természetes valóságtól. A látvány, a hangulatkeltés egyik eszközével, a világítással viszont szerényebben bánt a kelleténél. Itt kívánom megjegyezni, hogy a díszletek ízlésesek és praktikusak voltak, amelyekért Pintye Gusztávot illeti elismerés. Hasonlót mondhatok Fekete Mária jelmezeiről és Léka Antal maszkmesteri munkájáról is. Az operett éltető eleme a zene. Paulusz Elemén vezető- karnagy, énekeseket és zenekart egyént tökéletesen felkészítve szólaltatta meg Lehár muzsikáját a bemutatón, és klasszikus példáját nyújt- totta annak, hogy miként kell nagyzenekarral énekeseket kísérni. A népes szereplőgárda tudásának legjavát nyújtotta. A Lizát alakító Horváth Eszter, a színház új magánénekesnője, játszi könnyedséggel birkózott meg az énekesi és színészi feladatokkal. Kiművelt, kellemes énekhangja elegendő alap az operaénekléshez is. Juhász Pál a színház másik új magánénekese Szu- Csong szerepében mutatkozott be a pécsi közönségnek, és hadd tegyem mindjárt hozzá, a várakozásnak nagyon is megfelelően. Szép, telthangzású énekhangja és egyéniséget sugárzó alkata izgalmas szerepek alakítására teszi képessé. Várakozással tekintünk pécsi fellépései elé. A műfajt kedvelő közönség kedvencei: Vári Éva. Mendelényi Vilmos és Szalma Lajos ezúttal is elemében voltak és felszabadult játékukkal méltán érdemelték ki a közönség jutalomtapsait. Kellemes meglepetéssel szolgált Haumann Péter, mint Főajtónálló és Krémer József, mint Csang bácsi; bizonyítva ismét, hogy kisebb szerepekben is lehet remek színészi játékkal emlékezetes alakításokat nyújtani. A darab második felvonásában a tehetséges, fiatal koreográfus, Fodor Antal táncait láthattuk, Lakos Ilona, Hegedűs Mária, Dómján Mária, Ramshorn Gizella, Molnár Mihály, Koronczdy László és a balettegyüttes kitűnő előadásában. Várnai Ferenc Hangszertörléneíi kiállítás Hangszertörténeti kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban. A megnyitó ünnepségen dr. Weiner Mi- hályné főigazgató köszöntötte a nagyszámú vendégsereget. Kovács Dénes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola igazgatója mondta el megnyitó beszédét, utána Fischer Annié Kossuth-díjas kiváló művész interpretált Beethoven-műveket a híres zongorán: Beethoven és Liszt hangszerén. Két hónapig kereshetik fel a kiállítást az érdeklődők. Részükre október 15-én és 29-én, vasárnap délelőtt XVI—XVIII. századi zeneművekből hangversenyt adnak a korabeli hangszerek megszólaltatásával. Nésyholdas tolgyerdöben Korszerű úttörőtábor épül Sikondán A KISZ Baranya megyei Bizottságának hosszú éveken át gondot okozott a mintegy ezer úttörő és kisdobos őrsvezetői kiképzése évente. Szét szórtan, különböző községekben a tanács jóvoltából kaptak csak ideiglenes helyet a tanfolyamok lebonyolítására, amit kevés kivétellel sátortáborozás formájában tudtak úgy, ahogy megoldani. A Komló városi Tanács segítségével most sikerült egy igen tekintélyes, közel négy katasztrális hold telket kapniuk a sikondai fürdő közelében lévő tölgyerdőben. A birtokbavétel első ünnepélyes A vádlott tagad Ki a gyilkos? A tárgyalás holnap folytatódik Villogó tűzfalak /y éhány nap óta CAMEA ■í' fényreklám „ugrál0 a pécsi Kossuth utcai nagycsemege tűzfalán, sőt, a túloldalon újabban az OFO- TÉRT bolt is villogva kelleti magát: FOTO... FOTO.- Örömmel figyeltem fel ezekre az esti fényekre, hisz tartom: egy várost kicsit mindig változó, vibráló neonreklámjai teszik igazán nagyvárosiassá. Pécsnek pedig tudomásom szerint csak egyetlen mozgó neonreklámja volt eddig, a Széchenyi téren. Ű ttörő kezdeményezés a városban, üzleti, de városesztétikai szempontból is, amire fel kell figyelni, hiszen az áruajánlás formái és méretei eddig nem igen kápráztatták el a vásárló városlakókat. A reklám kellékeit pedig, azaz a technikai berendezéseket — nagy szakvállalat híján — többnyire ktsz-ek készítették (és készítik): meglehetősen drágán, és megesett, öt- lettelenül. A színes, vasállvány nélküli CAMEA fényreklámot a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyesáru Nagykereskedelmi Vállalat (a Háztartásvegyipari Vállalattal közösen) szereltette fel, s tudomásom szerint hamasoran a Hírlap presszó melletti kiugró tűzfalra is mozgó fényreklám kerül. Nyer vele az üzlet is, a városkép is. (MZ) A vádlott: özv. Nyirges Jó- zsefné. A vád: 1967. január 25-én este Pécsett a Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz telepén ácskapoccsal sújtott férje fejére, aki a telep éjjeliőre volt. Nyirges József január 28-án a pécsi Ideg- és Elmeklinikán meghalt „Fantom a gyárvárosban” címmel lapunkban beszámoltunk a nyomozati kísérletről, amikor özv. Nyirges Józsefné a filmfelvevőgép előtt lej át' szotta a történetet. Nyirgesné megmutatta miként vette kezébe a vasdarabot a ház melletti kis kamrából, végigment ugyanazon az úton, amin a tett elkövetésekor. A kamera kísérte a gyárvárosi kis családi házból végig a pécs— mohácsi vasútvonal mellett, aztán fel a dombon, egészen a ktsz telepének bejáratáig. A bejáratnál egy bábát állítottak fel, oda tették, ahol Nyirgesné vallomása szerint férje állt. — Csinálja Nyirgesné! — hangzott a felszólítás. Az asz- szony a bábúhoz lépett és annak fejére sújtott az ácskapocs tompa végével. — így történt. Nyirgesné? — kérdezte az ügyész. — Igen, pontosan így. A kamera ezután még visz- szakísérte az asszonyt a Fürj utca 25. számú házhoz, film- revették hogyan tette vissza az ácskapcsot oda, ahonann — mint mondotta — elvette„Nyirges József megölésében bűnösnek érzem magam” — vallotta a jegyzőkönyvben július 26-án. A jegyzőkönyvet aláírta. A bűnügyet a napokban tárgyalta a megyei bíróság. A tanács elnöke felolvasta a vádiratot. — Megértette-e a vádat, bűnösnek érzi-e magát? — kérdezte a tanács elnöke. — A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek — válaszolta Nyirgesné. Az asszony tagadta a vádiratban foglaltakat. Nem, ő nem ütött férje fejére az ácskapoccsal. Visszavonta rendőrségi és az ügyészségi vallomását is. „Bent voltam a kórházban férjemnél, ott beszéltem az orvosokkal, így tudtam meg, hogy milyen sérülés miatt van ott. Fiam beteg, ő is kórházba került, nem akartam, hogy esetleg a beteg gyereket is zaklassák, ezért vállaltam el a bűntettet a rendőrségen.” Nyirgesné rendőrségi, ügyészségi vallomásában azt is elmondotta, hogy férje fején sapka volt a tett elkövetésekor- Ha nem ő a tettes, honnan tudhatta? „Férjem mindig sapkával járt, elképzelhetetlen, hogy januárban este ne lett volna rajta” Honnan tudta megjelölni pontosan az utat? Végig is ment azon. „Az utat azért jelöltem meg, mert még korábban, amikor együtt éltem vele. mindig ezen az úton vittem neki az ételt.” A vádlott tagad, sőt meglepő fordulatként elmondja: férje halála után néhány héttel felkeresett egy ügyvédet és elpanaszolta neki: mit tegyen, hogy férje halálával kapcsolatban megtudja az igazat. Lánya egy évvel ezelőtt öngyilkos lett. furcsállotta a családban történt haláleseteket és tisztábban akart látni A tárgyalótermek történetében ritkán fordul elő, hogy az ügyvédből tanú lesz. Most ez történt. A vádlott felmentette ügyvédjét az ügyvédi titoktartás alól, így ezután az ügyvéd már mint tanú mondotta: „özv. Nyirges Józsefné valóban felkeresett engem és kérte, hogy a lánya öngyilkosságával és a férje halálával kapcsolatban készítsek panaszt az ügyészségre, amelyben az igazság kiderítését követeli.” A nyomozás során a gyanú az asszonyra terelődött. Tény, hogy Nyirges József fején egy tompa tárgytól származható sérülés volt. Tény, hogy Nyirges József január 26-án reggel munkatársainak fejfájásra panaszkodott- Egyik tanú ezt vallja: „Január 26-án reggel beszéltem Józsi bácsival. Rosszul nézett ki, azt mondtam, hogy Józsi bácsi maga beteg, miért nem megy orvoshoz? Azt válaszolta, hogy valóban el kellene mennie orvoshoz gyógyszerért. mert fáj a feje. De nem említette, hogy valami sérülése volna, arról sem szólt, hogy az éjjel történt volna vele valami.’: A nyomozati kísérletkor az orvosszakértőtől két kérdésre kértem választ: végrehajthatta-e a vádlott a gyilkosságot az általa bemutatott módon? Okozhatott-e az ácskapocs olyan sérülést, amelyet a boncolás során a koponyacsonton találtak? — A látottak megerősítették véleményemet. Mindkét kérdésre igennel válaszolhatok — mondta az orvosszakértő. Nyirgesné tagad, s az esetnek nem volt tanúja. Nyirges József január 26-án reggel munkáját befejezte Január 27-én reggel — mint a tanúk állítják — rosszullétről panaszkodik. „Elmegyek a körzeti orvoshoz.” — mondta. Beutalták a klinikára, de ekkor már eszméletét vesztette és nem is nyerte vissza. Svájcisapka és ácskapocs a bíró asztalán. A sapkát a tanúk felismerik, valóban Nyirges Józsefé volt. Az ácskapocs ugyanaz, amivel a nyomozati kísérletet lefolytatták és bűnjelként lefoglalták. Ügyész: Indítványozom a mai tárgyalás elnapolását, egyben kérem elrendelni a sértett sapkájának szakértői vizsgálatát annak tisztázása végett. hogy annak felületén nem található-e rozsdaszemcse, ami az ácskapocsról származik. A tárgyalást elnapolták. Azóta megérkezett a BM. Országos Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Technikai Osztályának szeptember 16-án kelt átirata, amely így hangzik: „Osztályunknak küldött bűnjelet, néhai Nyirges József sapkáját, valamint egy darab rozsdás ácskapcsot vegyészszakértőnk megvizsgálta. Az elvégzett elektrográfiai és mikroszkópos vizsgálat alapján a sapkán a mellékelt ácskapocstól származó fémnyom, illetve szennyeződés nem található.” Következő tárgyalás időpontja: október 9. Garay Ferenc aktausa a telek körülkerítése volt, amit tereprendezés követett. Ezután Buvári Margit és Novotni Mária tervezőmérnökök, továbbá a kis kolektívá- hoz tartozó statikus, mélyépítész. talajmechanikus és egy organizátor, társadalmi munkában elvállalták a sikondai úttörőtábor teljes beépítési tervének elkészítését. A hivatalos árán közel 100 ez«- forint értékű tervezői munkát augusztus eleje óta szabadidejükben és ingyenesen végzik számolatlan óraráfordítással. A tábor bejáratánál kap helyet a kétszintes főépület 200 fős étteremmel, melegítő konyhával, zuhanyozó és mellékhelyiségekkel, orvosi szobával és betegszobákkal, tanácskozóteremmel és stúdióval. Az első szinten, illetve az alagsorban kap helyet az előadóterem, a porta, a vasaló és szárító helyiség, továbbá a szerszámraktár. Az étterem elé egy körülbelül 180 négyzetméternyi alapterületű, rendezvényekre alkalmas nyitott teraszt terveztek, ami fölött egy lépcsőzetesen kialakított lelátó biztosítja majd a rendezvények közönségének kényelmes elhelyezkedését. A főépület mögött tölgyerdővel övezett térségben helyezik el a nevelők és az úttörők lakóépületeit, amelyeket parkosított környezet és kiépített járdák kötnek össze egymással. Egy-egy ilyen épületcsoport négy, egymással összefüggő lakóépületet, illetve egységet alkot, s hat ilyen egység épül a tábor területén 200 úttörő, illetve kisdobos kényelmes befogadására. A tábor centrumában kap helyet a zászlófelvonásra, s egyéb ünnepélyes aktusok lebonyolítására alkalmas, úgy nevezett alakuló-tér és a tábor tisztásán egy kézilabda- pálya méretű sporttelep egészíti összkomfortossá a nagyszerű létesítményt. Uj magi/ar világszabadalom A WOM egytk legújabb gyártói ányávaL az automatikus Derlvatográffal az anyagok mennyiségi összetételét vizsgálják. Különösen az építőiparban nagyjelentőségű ez a meghatározás. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat vegyészeti osztályán a közelmúltban munkába állított Derivatograf tized milligramm pontossággal dolgozik. Miniatűr kemencéje fel hevíti az anyagot és a hő hatására bekövetkezett súlycsökkenés alapján kiszámítják a vizsgált anyag, a talajminták mennyiségi összetételét. Az eddigi sokszor több napot igénybe vevő vizsgálatot az automatikus műszer egy« két órán belül elvégzi.
