Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-08 / 238. szám
1961. OKTÓBER 8. napló 5 Beszélő kövek Magnetofon a föld alatt — Előrejelzés és megelőzés Pécsi kutatócsoport nemzetközi sikere Közvéleménykutatás Az érzékelőfej egy vaskos alumíniumkocka. Hossza tíz, szélessége hat és fél centiméter, s a benne elhelyezett parányi műszerek érzékenysége messze túlhaladja az emberi fül érzékenységét. Masszi Dénes geofizikus mérnök megmutatja a köralakú nyílást, amely az érzékelőfej tulajdonképpeni „füle”. A fő ellenség — Az egyik legnehezebb feladat éppen ennek a műszernek a kialakítása volt — mondja. A renkívül érdekes kísérletek két évvel ezelőtt kezdődtek. Masszi Dénes vezetésével a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának geofizikai csoportja szeizmikus eljárást dolgozott ki a bányabeli gázkitörések előrejelzése céljából. Mint ismeretes, a váratlanul kitörő, elemi erejű gáz. a bányászok egyik fő elensége, s az esetek többségében nemcsak óriási anyagi kárt okoz, de emberéletet is követel. A mecseki bányákban — alig több, mint hetven év alatt — 511 gázkitörést jegyeztek fel. A művelési mélység növekedésével az esetek száma is nö- vékedett, s ez a jövő szempontjából létfontosságúvá tette a megbízható előrejelzést, illetve a hatásos megelőzést A nagy bányakultúrával bíró országokban óriási intézetek foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A megelőzés terén jelentősek is az eredmények: ma már világszerte széleskörben alkalmazzák a provokációs robbantásokat, s mind népszerűbbek a különböző injektálási technológiák is. Az előrejelzés gyorsasága és meg bízhatósága azonban még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A problémát Masszi Dénes és csoportja szokatlan és új eszközök fel- használásával egyekezett megoldani, s a hagyományos fúrógépek, gáznyomásvizsgálók és gáztartalom-mérők mellé a magnetofont is beiktatta az előrejelző készülékek sorába. Mit mondanak a kövek? Az elv és a módszer — így utólag — rendkívül kézenfekvőnek tűnik. A gázkitörést a kőzetfeszültségek okozzák, (a gáz a közhiedelemmel ellentétben nem „lencsében”, haAz Orvosi Hetilap idei évfolyamának 41. száma a középkori pécsi egyetem alapításának 600. évfordulója tiszteletére több pécsi cikket és tanulmányt közöl. „A magyar felsőoktatás kezdetének nagy fontosságú évfordulóján a szerkesztőség örömmel ad helyt a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanulmányainak” — írja bevezetőjében a lap. Majd első oldalán közli — 1367—1967 címmel — dr. Boros Bélának, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának vezércikkét. Boros Béla röviden megemlékezik ebben az egyetem történetének fontosabb mozzanatairól, az egyetem 1945 óta történt fejlődéséről, valamint a Nagy Októberi Forradalom küszöbön álló jubileumának jelentőségéről. A klinikai tanulmányok között a következő cikkek láttak napvilágot a lapban: dr. Barta Imre és dr. Patakfalvi Albert: Újabb nézőpontok egy régi betegséghez, dr. Boros Béla: A retinalis és a látást érintő agyi vérkeringészavarok tünettanához és kliniku- mához, dr. Kerpel-Fronius Cdön és dr. Csordás Jenő: Kenalis eredetű káliumhiá- nyos állapotok, dr. Lajos Lász- iá: Adatok a chorionepithelionem molekulárisán helyezkedik el a szénben), s miután a kőzetekben létrejött feszültséggócok hangjelenségekkel járnak, ezek rögzítése és elem zése után viszonylagosan nagy pontossággal meg lehet állapítani, hol és mikor várható gázkitörés. Szeizmikus módszerekkel ma már nem is jelent különösebb gondot az ilyen — ember számára nem hallható —, zörejek felfogása, a bánya speciális viszonyaiból fakadóan azonban nem lehetett a már meglévő műszereket felhasználni. Mérni ott kell, ahol munka folyik, ahol emberek vannak — ennek megfelelően olyan érzékelőfejet — mikrofont — kellett kialakítani, amely csak arra „figyel", amit a kövek „mondanak”. ... A megfelelő műszert egy geofon átalakításával teremtették meg, a frekvencia-elv alapján választva szét a hangokat. Miután a mecseki tapasztalatok szerint a fejtésekben nem kellett gázkitöréstől tartani, az érzékelőfejeket az alapvágatok vájvégén fúrt kétméteres furatokban helyez ték el. A műszer érzékenysége 40 méteres körzetben biztosította az informáltságot. A kőzet — ember által nem hallható — pattogásai számos új dolgot árultak el. Számtalan mérés után bizonyossá vált, hogy ha percenként tíznél kevesebb az impulzusok száma — gázkitöréstől nem kell tartani. Igazolást nyert az is, hogy 25 impulzus felett a kitörés valószínűsége szinte százszázalékos. A kísérletek Vasason, Zobákon, Pécsbányán és István- aknán folytak. A magnószalagokat huszonnégy óránként értékelték. A közbeeső idő változásait egy elektromechanikus számláló rögzítette, melyről a felügyelet óránként leolvashatta az impulzusok számát. A közvetlen veszélyt ilymódon a készülék azonnal jelezte. A külföld érdeklődik Masszi Dénest az elmúlt időben több nagyhírű nemzetközi intézet kereste meg. Mindenekelőtt az NDK érdeklődik az újfajta előrejelző eljárás iránt. Az eddigi kísérletek igazolták az eredeti feltevéseket, a módszer tökéletesítése azonban még folyama endocrinologiájához. Az eredeti közlemények című rovat dr. Hámori Artúr, dr. Nemes Tihamér és dr. Hal Tamás tanulmányát közli Prednisolon hatása az atop- hanfekély kifejlődésére kutyában címmel. Az újabb vizsgáló eljárások főcím alatt dr. Benkő György Az artéria coe- liaca szelektív angiographiája, alkalmazása a pancreas daganataiban című tanulmánya olvasható. A továbbképzés rovat dr. Fóka László és dr. Berger Rezső, a Preventio kérdései című rovat dr. Pong- rácz Péter, dr. Schranz Dénes, Szekeresné dr. Rudas Lenke és dr. Nyárády József cikkét tartalmazza. Dr. Tényi Jenő, dr. Buda József és dr. Bédi Gyula kulturális és szociális tényezők hatását vizsgálták a falusi lakosság megbetegedéseinek alakulására. A műtéti mechanika rovatban két cikk jelent meg, egyiket dr. Al- földy Jenő, a másikat dr. Balogh Perec, dr. Szelestei Tamás és dr. Karátson András írta. Az igazságügyi orvostan kérdésköréből dr. Bud- vári Róbert és dr. Farkas Gyula írt tanulmányi. A lap valamennyi tanulmányát a pécsi klinikák és intézetek vezetői, valamint munkatársai írták. matban van. Tisztázatlan a 10 és 25 impulzus közötti tartomány „veszélyessége”, s tovább kutatják a kőzethangok erőssége és gyakorisága közötti összefüggéseket. A mecseki medencében ez idő szerint a gázveszélyes bányák visszatértek a felsőbb szintekre, ahol közvetlen kitöréstől nem kell tartani, néhány év múlva azonban — a szénminőség javítása érdekében —, ismét a mélyszintieken folyik majd a művelés, s akkor már üzemszerűen alkalmazzák a szeizmikus zörejmérőket, s percnyi pontossággal rögzítik, miről „árulkodnak” a beszélő kövek ... Békés Sándor esett a Pannónia Szálló nagytermében a magyar felsőoktatás 600 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepi könyvkiállítás. Rendezői kiadó vállalatok: Tankönyvkiadó, Akadémiai Kiadó, Medicina Könyvkiadó és Állami Könyv- terjesztő Vállalat Mindezek nevében Szabó Kálmán, a Tankönyvkiadó igazgatóhelyettese köszöntötte a megnyitóra egybegyűlt szakembereket, a közönséget, majd dr. Czima- dia Andor professzor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karának dékánja mondott megnyitóbeszédet — A kiállítás anyaga jól érzékelteti azt a fejlődést, amit a magyar könyvkiadás az elmúlt 50 év alatt megtett — mondotta. — A felszabadulás előtt a kiadók évente 350-féle elemi, közép- és ipariskolai könyvet jelentettek meg négymillió példányszámban, egyetemi tankönyvkiadásunk pedig lényegében nem volt 1967- ben viszont egyedül a Tan- könyvkiadó 585-féle általános- és középiskolai tankönyvet, tanári kézikönyvet és segédkönyvet, neveléstudományi könyvet, valamint 64-féle egyetemi és főiskolai tankönyvet jelentet meg, több mint 15 millió példányban. A kiállításon pécsi szerzők, így dr. Lissák Kálmán akadémikus, dr. Csizmadia Andor dékán, dr. Babics András, tudományos intézeti igazgató, dr. Donhoffer Szilárd professzor, dr. Kolta Ferenc és dr. Kálmánchey Zoltán főiskolai igazgató-helyettesek, dr. Bihari Ottó, dr. Pap Tibor, dr. Száméi Hajós professzorok tankönyvei is láthatók, s a felsorolt szerzők közül többen meg is jelentek a kiállítás megnyitásán. Néhány érdekességről pedig Szabó Kálmán, a Tankönyvkiadó igazgató-helyettese a megnyitóünnepség után tájékoztatta lapunkat: — Európai viszonylatban egyedülálló kiadó vállalatunknak az a kezdeményezése, Térzene és toronyzene Hétfőn, október 9-én, a 600 éves jubileumi ünnepségek első napján délelőtt 9 órától 10 óráig a Széchenyi téren térzenét ad a Pécs— Bajai Helyőrség Fúvószenekara. Délután háromnegyed 4-től háromnegyed 5-ig a Szent István téren, a Székesegyház előtt ad térzenét a Művészeti Szakközépiskola fúvószenekara. Ugyancsak hétfőn este 7- től 8 óráig toronyzene lesz a Városi Tanács tornyának erkélyén. Kedden este 7 és 8 óra között pedig Űjmecsekalján, a Olimpia Étterem előtt ad térzenét a Mecseki Ércbánya Vállalat fúvószenekara. módszertani füzeteket, könyveket adunk ki. Ezek közül I rendkívül keresettek a következők: „Peti, Panni olvasni, írni tanul” — ebben az elsőosztályos általános iskolai tanulók segítésére adunk tanácsokat a szülőknek. Aztán a Számoljunk együtt című kiadvány is igen hasznos. Ennek első kötete az általános iskola négy alsó osztályába, második kötete pedig az 5. és 6. osztályba járó gyerekek szüleinek szól, de rövidesen megjelenik a 7. és 8. osztályos tanulók szülei számára is a harmadik kötet Ugyancsak igen hasznos és népszerű Re- hák Ferenc—Várkonyi Margit: Játék a veszéllyel című, a gyermekbalesetekről szóló könyve. A bból az alkalomból, hogy a közeljövőben kőzvéleménykutatást kívánunk végezni lapunk olvasói körében, néhány gondolatot szeretnék kifejteni a közvéleményről. Napjainkban mind gyakrabban — különös tekintettel az új gazdasági irányítási rendszer közeljövőben történő bevezetésére — találkozunk a társadalmi, politikai, kulturális és főleg gazdasági élet területén olyan törekvésekkel, hogy jobban megismerjék az emberek, a „fogyasztók” véleményét. A piac- és közvéleménykutatás várhatóan életünk mindennapi kísérőjévé válik. Ma már minden fejlett országban működnek különböző — igen gyakran államilag támogatott — piac- és közvéleménykutató intézetek. Ezek részére saját céljaik érdekében, de megrendelésre is társadalmi, politikai szervek, intézmények kérdéseire, problémáira adnak választ a piac vagy a közvélemény alakulásával kapcsolatban. E tanulmányok igen kedvelt olvasmányai a nagyközönségnek is. Hazánkban a belkereskedelemnek van piackutató szerve. A Magyar Rádió és Televízió közvéleménykutató osztálya ötödik éve működik. és többek között arra törekszik, hogy felderítse a különböző korú, nemű és foglalkozású emberek műsorigényét és azt az időpontot, amely legalkalmasabb a nézők, hallgatók részére kedvelt műsor meghallgatása illetve megtekintése céljából. Ez évben meg alakult az Országos Piackutató Intézet, ahol megrendelésre készítenek a vállalatok részére egyes termékeik piaci fogadtatásáról, a fogyasztói véleményekről, a piaci helyzetről tanulmány számba menő jelentést. A Hírlapkiadó Vállalatnál is néhány éve kifejlődőben van egy piac- és közvéleménykutató szervezet, amely eddig egyes sajtótermékekről, azokban megjelent írásokkal és rovatokkal kapcsolatban kérte ki az olvasói véleményeket és készített ezekről tanulmányokat a szerkesztőségek, elsősorban a Népszabadság szerkesztősége részére. Eddig már a Tükör, a Nők Lapja, Szabad Föld, Esti Hírlap és hat megyei napilap szerkesztősége végeztetett közvéleménykutatást. Mint minden új tudomány ág, a közvéleménykutatás is heves viták jegyében fejlődik. Olyan kérdések körül folyik a vita pl. mi a közvélemény? Milyen módszerek segítségével ismerhetjük fel és. ha ismerjük, mit kezdhetünk vele? Mi is hát a közvélemény? A közvélemény a társadalmi tudat sajátos része, mely a társadalom tagjainak ítéleteit, gondolatait, érzéseit tükrözi a társadalmi élet jelenségeivel és folyamataival kapcsolatban, amikor ezek az „ítéletek” éá az ebből kiinduló képek még nem kristályosodtak ki tételekben, eszmei rendszerekben. A közvélemény általában nagyon is megosztó nézeteket összegez, különböző érdekű családi és munkahelyi körülmények és különböző nézetek által befolyásolt emberek, csoportok, esetleg ellentétes vélemények összeütközésének eredményeként jön létre. Ez nem zárja ki, hogy igen sok esetben ne jöjjön létre egységes vélemény, sőt igen gyakran létre is jön, főleg közös érdek esetében. Ami a közvélemény megismerésének módszereit illeti. arról már kevesebb a vita. A fejlett közvéleménykutató intézetek az elmúlt évtizedek során, a módszerek tömegét dolgozták kt Ezek nálunk is alkalmazhatók. Ilyenek a kérdőíves kikérdezés, interjú és ankét forma, amely már jól bevált módszer, alkalmas eszköz a közvélemény megismerésére. A közvélemény ismeretét az élet valamennyi területén ma már nem nélkülözhetjük. Az elmúlt néhány évben az illetékes szervek, így a sajtó is a közvéleményen keresztül igyekezett lemérni irányvonaluk, intézkedéseik, törekvéseik helyességét. Tudni akarták és akarják, hogy a tömegek helyesiik-e, megértik-e törekvéseiket és támogatják-e azt. A közvélemény nem fogható fel. mint valami merev és állandó nézet, hanem nagyon is változó, akár csak maga a társadalmi élet minden jelensége. Az egyén véleménye e folyamatban vagy eggyé válik a közvéleménnyel vagy elszigetelődik. Ez igazolja az egyre gyakoribbá váló közvéleménykutatások létjogosultságát, szükségességét. Lapunk szerkesztősége la ezek alapján határozta el a közvéleménykutatást, hogy mind korszerűbben szolgálhassa a megye lakosainak a lap irányában kifejlődött sok irányú igényét és napról napra jobb lapot adhasson az olvasók kezébe. Közvéleménykutatási programunk első lépéseként hétfőn. 9-én 19 órakor a vajsz- lói kultúrházban és Püspöklakon a pártszervezet helyiségében ankétot tartunk, ahol lapunk munkatársai az újságolvasókkal találkoznak és megbeszélik, mit várnak az olvasók a Dunántúli Naplótól. F. D. Űjmecsekalján az Építők útja középső részén 100 fős óvoda építését kezdték meg augusztusban. A két és félmillió forintos épület jövő év nvár végén készült el Az új óvoda az ÉVM Pécsi Tervező Vállalata egyeli tér -’lapján épül. I Pécsi tanulmányok az Orvosi Hetilap ünnepi számában Szerzőket keres a Tankönyvkiadó Ünnepi könyvkiállítás Pécsi szerzők és műveik a megnyitón Tegnap délben megnyílt Pé- I hogy szülőknek szóló nevelési,
