Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-08 / 238. szám
1987. OKTŐBER 8. _ _------------------------------------napló — 3 Be fejeződött az egyetemi és főiskolai hallgatók II. országos konferenciája Interpellációk — Az Országos Egyetemi és főiskolai Tanács újjáalakítása — Kitüntetések Szombaton délelőtt a Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében, a konferencia színhelyén, a részvevők folytatták a pénteken megkezdett vitát az elhangzott referátum és az előzetesen kiadott dokumentumok felett. A hozzászólások sorát pénteken délután — a házigazda jogán — Szabó László, a Pécsi Tanárképző Főiskola KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg. Még ugyanezen a tanácskozáson fejtette ki véleményét ár. Deríts József, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorhelyettese, dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektorhelyettese, ország- gyűlési képviselő, Pritz Pál, az ELTE Bölcsészkarának KISZ-vb tagja. dr. Fodor József, a Debreceni Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum adjunktusa, Horányi István, az ELTE Bölcsészkarának TDK- tikára, dr. Csanádi Gyula, a Budapesti Felsőfokú Gépipari Technikum tanszékvezetője, dr. Kahulics László, a Művelődésügyi Minisztérium tudományegyetemi főosztályának vezetője, Rúzsa Csaba, a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói pártszervezetének titkára, Raub János, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, Beke Rezső, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója, Simon János, a Nyíregyházi* Felsőfokú Tanítóképző KISZ-titkára és dr. Konci János, a Csongrád megyei KISZ Bizottság titkára. Szombaton, a konferencia második napján Perényi Éva, a Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola csúcstitkára, dr. Dómján Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola MSZMP csúcstitkára, tanszékvezető docens, Borbély Anikó, a Deb receni Kossuth Lajos Tudományegyetem KlSZ-bizottsá- gának tagja, Ladányi Andor, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközponttól. Kállay Gyula, a Budapesti KISZ Bizottság osztályvezetője, Jakus István, a Felsőfokú Építőipari- Gépészeti Technikum KISZ vb-titkára, Kéri András, a Gyöngyösi Hőerőmű és Kül- fejtéses Bányaberuházás KISZ KB szervezője és Gémes Károly, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem évfolyam KISZ-titkára kapott szót, további hét elvtárs pedig írásban terjeszti be felszólalását az Országos Egyetemi és Főiskolai Tanácshoz. A vita lezárása után dr. Kahulics László, a Művelődésügyi, dr. Kovacsics János, az Egészségügyi- és dr. Sziics Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszolt a jelenlévők interpellációs kérdéseire. A minisztériumok képviselői vázolták többek között az egyenlősdi megszüntetésére irányuló új ösztöndíj-rendszer körvonalait, a végzett hallgatók elhelyezésénél több helyen bevezetendő „pályázati rendszert”, mely lényegében elhelyezkedéssé változtatja az elhelyezést, ez. zel kapcsolatban rámutattak: nagy felelősség hárul a KISZ- szervezetre, amely javasolja — illetve nem javasolja — a fiatal szakember alkalmazását egyik vagy másik vállalatnál, intézménynél. A hallgatók elé tárták a beiskolázás gondját, ahol a műszaki-tudományos fejlődés előre pontosan nem látható alakulását figyelembe véve kell meghatározni a keretszámokat, kitértek a termelési gyakorlat rendjében bekövetkezendő változásokra és egyéb, az egyetemistákat és főiskolásokat érintő kérdésekre. Munkatársunk az ebédszünetben találkozott Márk Bertalannal, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatójával és dr. Dómján Károly párttitkárral, akik dr. Füle Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadójának társaságában éppen a konferencián hallottakról beszélgettek. Azzal a kéréssel fordult hozzájuk, összegezzék véleményüket néhány szóban. MARK BERTALAN: A társadalmi-közéleti aktivitás kérdése a Főiskola vezetését már régóta foglalkoztatja, ugyanis a végzett hallgatókkal történt beszélgetések során bebizonyosodott: az iskolán kívül végzendő társadalmi tevékenységre nem készítette fel őket kellően a főiskola. A referátum és a felszólalások színesen, sokoldalúan vetették fel az aktivitás fokozásának lehetőségeit, az itt kapott impulzusok alapján nagyobb segítséget tud adni ilyen törekvéseink valóraváltásához a KISZ szervezet, és mi magunk is világosabban látjuk a kérdést, melynek a tanárképzésben úgy vélem különleges fontossága van. DR. DÓMJÁN KÁROLY: Szerencsésnek tartom, hogy a társadalmi-közéleti aktivitást nem szűkítették le valamiféle „funkcióból” következő tevékenységre. Külön érdekes volt számomra, hogy ugyanazt a témát különböző szemszögből, az egyes szakmák egymástól némileg eltérő aspektusából hallhattam. A tanácskozás eredményét így summáznám: közéleti ember csak a közéleti tevékenység gyakorlásán keresztül válhat a szakemberből. DR. FÜLE SÁNDOR: Tulajdonképpen természetes, mégis örültem annak, hogy a konferencia diák résztvevői ennyire komolyan érdeklődnek a felsőoktatás időszerű kérdései iránt. A felszólalások általában tárgyilagosan, lakkozás nélkül mutattak rá a problémákra, ez egészséges tendencia, melyet véleményem szerint tovább kell erősíteni a KISZ-ben. Végül engedje meg, hogy mint a konferencia egyik résztvevője megállapítsam, a Tanárképző Főiskola felső fokon töltötte be házigazdái tisztét. Délután a konferencia keretében került sor az Országos Egyetemi és Főiskolai Tanács újjáalakítására. A Tanács elnöke: Vajó Péter, a KISZ KB titkára, főtitkára: dr. Gombár József, a KISZ KB osztályvezetője lett, pécsi tagjai: Márk Bertalan, Rúzsa Csaba, Szabó László és dr. Tényi Jenő. A kétnapos tanácskozás záróaktusaként Vajó Péter kitüntetéseket nyújtott át a kiemelkedő KISZ-munkát végző hallgatóknak. Áramszünet Áramszünet lesz október 9-én 7—16 óráig a Szigeti u., Tüzér u.. Erkel F. u., Görgey u.. Lotz K. u., Endresz Gy. u., Faludi F. u., Madarász V. u., Kürt u., Homok u.. Gyümölcs u.f Tiborc u.. Málna u., Egres u.. Üttörő u., Mar gyarürögi u., Patacs község, Pata cs újtelep, Csoronika, Makár, Ürög falu. Tolnay és környékén, valamint Rácváros területén. F. hó 9-én 7—15 óráig a Petőfi’ u., Szilágyi D. u., József A. u., Madách I. u., Vas Gereben u., Tompa M. u., Kandó K. u., Nagyvárad u., Kassa u. által határolt területen. Október 11-én 7—16 óráig a Nyár u., Rodostó u., Bálics u., Donátus és környékén. Aranyhegy és környékén. Középdain- dol, Szkókó, Szentkút, Ürög község és környékén, Kis és Nagy- daindol által határolt területen. Október 11-én 7—15 óráig a Mártírok u., Kandó K. u., Szilár- gyi D. u.. Tompa M. u., Vas Gereben u., Nagyszeben u.. Dárda u. által határolt területen. Október 12-én 7—15 óráig a Ferenc u.. Tettye u.. Domonkos u., Zidina környék, Mindszent u., Aradi v. u., Szikla u. által határolt területen. Október 14-én 7—12 óráig a Citrom u., Jókai u., Rákóczi u. a Bem utcától a Zsolnay szoborig. Eötvös u. által határolt területen. A komlói városközpont (Járai Rudolf felv.) Díyúltenyésztés az egerági tsz-hen Több mint 27 ezer nyulat akarnak nevelni 1969-ben Öt emberrel dolgozó üzemág, 650 ezer forint nyereséggel Nagyüzemi nyúlfarmot létesített az egerági Gyöngyvirág Termelőszövetkezet és tsz-ház- táji nyúltenyésztési kooperációt szervez a szövetkezethez tartozó négy községben is. A tsz vezetői arra számítanak, hogy jövőre mintegy tízezer, 1969-ben — legkésőbb 1970- ben — pedig 27 és félezer nyulat fognak előállítani a tsz nyúlfarmján. illetve a háztáji gazdaságokban együttesen. Teljesen szokatlan és új dolog, hogy egy tsz nyúlte- nyésztésre szánja el magát, s még szokatlanabb a 27 ezres méret, hiszen 1966-ban egész Baranya megyének nem volt ekkora az árunyúl termelése. 1966-ban ugyanis a BOV (Baromfiipari Országos Vállalat) 26 ezer nyulat vásárolt fel a megyében. 180 hold, 7 és félezer nyúl A Gyöngyvirág Tsz vezetői sem azonnal, hanem hosszas latolgatás után döntöttek a nyúl mellett. A szövetkezet ugyanis tavaly még a gyenge kategóriába tartozott, s csupán a múlt év végén szerezték meg a közepes minősítést. Földjei dombosak és soványak, a tagság elöregedett, kevés a munkáskéz. Olyan üzemágat kellett tehát találni, mely nem igényel sok beruházást és embert, s mindemellett sok jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Szóba került a hajtatóház, pálinkafőző, sőt még egy baromfiüzem felépítésének terve is, ám mindegyiket elvetették, mert egyik sem felelt meg a fent említett feltételeknek. A nyúltenyésztés látszott a legkifizetődőbbnek. Ez az üzemág valóban nem igényel sok beruházást. A szövetkezetnek egy elhagyott, romosodásnak induló szarvasmarhaistállója volt az egyik istenhátamögötti pusztán, amelyet viszonylag csekély költséggel rendbehozott. Ebbe az épületbe állították be a háromszintes, fából készített nyúlketreceket, amelyeket ugyancsak a tsz-ben terveztek, illetve építettek meg. A döntésben közrejátszott egy közelmúltban megjelent rendelet is, mely szerint minden — állami felvásárlási vállalatnak eladott egy kilogramm nyúlhús után másfél kiló abrakot kap állami fel- vásárlási áron a tsz. A rendelet nagyon ösztönző, hiszen a tsz vezetői kiszámították, hogy ha ezt az abrakot megkapják. akkor alig 180 holdon is elő tudják állítani a hét és félezer nyúl takarmányozásához szükséges abrak- és lucernamennyiséget. (Az 1969 —1970-re tervezett 27 és félezer nyúlból ugyanis hét és félezret akarnak „megtermelni” a tsz nyúlfarmján. A többit, tehát a „hátralévő’’ 20 ezret a háztáji gazdaságokban kívánják előállítani.) Száznyolcvan hold nem nagy terület egy 3800 hold szántóterülettel rendelkező tsz-ben. Nincs tehát igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a nagyüzemi nyúltenyésztés elvonja a többi haszonállat — sertés és szarvas- marha — elől a takarmánytermő területeket. A tsz-nek egyébként a későbbiekben sem a nyúl lesz a fő profilja, hanem a szarvasmarha és a sertés. A tsz vezetői 1970-re 300-ra akarják emelni a jelenlegi 180-as tehénlétszámot és 2000 sertést akarnak átadni az államnak, az idei 1200 hízóval szemben. tó hatásával szemben. Valószínű, egy vagy két éven belül már lesz gyógyszerünk, de ma még itt tartunk, következésképp a nagyüzemi nyúltenyésztés még a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is magában rejt némi kockázatot. E kockázattal szemben áll az a tény, hogy az egerági tsz — a reális számítások alapján! — 650—700 ezer forint nyereségre tehet szert a hét és félezer nyúl utón. S ami nem kevésbé döntő: mindössze öt ember munkájával, Mint említettük, a tsz 1969- ben. legkésőbb 1970-ben „további” húszezer nyulat akar előállítani a tsz-hez tartozó négy község háztáji gazdaságaiban. A kooperáció szervezése más megkezdődött, s hamarosan kihelyezik az első anyákat is. A tervek szerint a tsz-szel szerződött háztáji gazdaság nyolc anyát és egy bakot kap. A tsz adja a nyúl- ketrecet, illetve a takarmány nagyobb részét is, s a tsz szaktanácsai, útmutatásai alap ján folyik a tenyésztés. A szaporulatot a tsz útján értékesítik — a tsz-háztáji kooperációk szokásos gyakorlata szerint. A tsz-nek nem lesz anyagi haszna a kooperációból, mert a nagyüzemi felár — ami a szövetkezetnél marad — csak arra lesz elegendő, hogy a szaktanácsadás stb. költségeit fedezzék. Ennek ellenére, mégiscsak jó ez, hiszen a hozzáértő tsz-tag 3—5, sőt — ez is reális! — 10 ezer forint évi jövedelmet szerezhet a nyúlból. A nyúltenxésztés megyei bázisa Korszerű aszfaltgyártó berendezés tJjmecsekalján Ötmillió forintos automata magyar gép A Baranya megyei Építőipari Vállalat 1963-ban létrehozta újmecsekaljai aszfalt- gyártó üzemét. Az annakidején még szerény, naponta mindössze 30—35 tonnányi termelésével nem okozott kon- kurrenciális gondot az ugyancsak Pécsett üzemelő Aszfaltútépítő Vállalatnak, de any- nyit elért, hogy a saját területén sürgetően jelentkező határidős aszfaltburkolási munkákat nem kellett többé idegen vállalatoknak kiadnia. Az időközben beállított újabb aszfaltgyártó berendezésükkel duplájára emelték ugyan a termelést, de már ezzel sem tudták kielégíteni a beruházók rohamosan növekvő igényeit. Különösen a korszerű útburkolatok vagy speciális belső aszfaltozást igénylő vállalatok okoztak gondot a kezdetleges berendezésekkel dolgozó üzemnek, amely nyilvánvalóan nem akarta elveszíteni partnereit. Ennek érdekében a megyei | Építőipari Vállalat idén szép-, temberben ötmillió forint ér- j tékű, nagyteljesítményű és | minden tekintetben korszerű aszfaltgyártó berendezést vásá rolt az újmecsekaljai üzemé- • nek, ahol néhány nappal ezelőtt már a sikeres • próba- üzemelésen is túljutottak. A berendezést a Ceglédi Közlekedési és Gépjavító Vállalat gyártotta, s a teljesítményről csak annyit, hogy óránként több, mint 20 tonnás termelésével háromszorosát produkálja a fentebb említett két régebbi berendezés összteljesítményének. A magyar gyártmányú, automata vezérlésű aszfaltgyártó gép vagy inkább gépsor üzemeltetése szinte teljesen kiiktatja a megerőltető fizikai munkát és emellett egészségügyi, munkavédelmi szempontból is tökéletesebb minden eddigi konstrukciónál. S hogy a korszerűsítés teljes legyen, új laboratóriumot is kapott az üzem, olyan műszerekkel és felszereléssel, amellyel eddig csak az Országos Aszfaltútépítő Vállalat munkahelyi laboratóriumai rendelkeztek. Jövőre pedig egy korszerű aszfaltterítő gépet kapnak. Korlátlan lehetőségek Az állam egyébként nem véletlenül támogatja a nagyüzemi nyúltenyésztési. Közhely már, hogy az emészthető fehérjékben gazdag és sovány nyúlhús fogyasztása egészségesebb, mint a sertéshúsé, s éppen ezért egyre inkább a nyúlhús felé orientálódik a fejlett fogyasztói ízlés. Rendkívül keresett lett a nyúl, Magyarország — a BOV szerint — másfél kiló baromfihúsnak megfelelő valutaértéket kap külföldön minden kiló nyúl- ért. Minden elképzelhető mennyiséget átvesz tőlünk külföld, korlátlanok a lehetőségek. Megkétszerezheti, háromszorozhatja a „nyúltermelést” a kisüzem (ez egyébként így is történik), ez még mindig kevés, nagyüzem nélkül akkor sem oldhatjuk meg a nyúl- kérdést. Csak azzal érhetünk el frontáttörést, nagyüzemi nyúltenyésztési tapasztalatunk viszont — egyelőre — még nincs. Nincs erről szakiroda- lom, s — ma még! — nincsenek olyan gyógyszereink, amelyekkel a nagyüzemi nyúl- állományt megóvhatnánk egy esetleges járvány tömegpusztíAz egerági tsz egyébként nem holmi parlagi nyulakkal, hanem drága, importállatokkal kezdett ehhez a vállalkozáshoz. (A jövő héten kapnak száz Német nagyezüst anyát az NDK-ból.) Ennek megfelelően, nem is a hústermelés, hanem a tenyészállat előállítás lesz a fő cél, egyelőre csak azt adják el húsáruként, ami tovább tenyésztésre nem felel meg. A tsz sok évre szóló szerződést kötött az újpetrei fogyasztási szövetkezettel, illetve — ennek révén — a ME- SZÖV-vel. A szerződés szerint Egerág lesz a megyei nyúltenyésztés bázisa, egész Baranyát innen látják el majd tenyészállatokkal. Magyar László — Szombaton délután Pécsett a Gárdonyi Géza utca 15-ös számú ház előtt Kardos Pál személygépkocsija elektromos hiba folytán kigyulladt. A tűzoltók 5—6 percet várakozni kényszerültek a leengedett sorompó előtt, s mire a helyszínre érkeztek, a tüzet, a lakosság eloltotta. A gépkocsiban mintegy ötezer forint kár keletkezett.
