Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-05 / 235. szám
1967. OKTOBER 5. napló 5 Dr. Petrovich Ede A középkori pécsi egyetem 0 A bécsi Nemzeti Könyvtár őrzi azt a 386 lapból (pagina) álló és néhány magyar szót is tartalmazó kódexet, melyet kolofonjainak (záradékainak) tanúsága szerint Veresmarthy Ipoly másolt le Pécsett 1431 és 1432-ben. Veresmarthy kcdexe A kódex négy középkori író négy egyházi jellegű tanulmányát tartalmazza jelentős változtatásokkal, azaz kihagyásokkal és bővítésekkel. Ilyen bővítésnek kell minősítenünk az 1. tanulmány vége felé olvasható megjegyzést: Hoc opusculum ad petitionem pauperum sacerdotum et filio- rum meorum scolarum... collegi. (Ezt a művecs- két a szegényebb papok és tanítványaimnak kérésére... állítottam össze.). Ezt a bejegyzést ugyanis az eredeti szerzőnek 12 külföldi kéziratában nem találtam meg. Tehát ez sajátos pécsi betoldás. Veresmarthy személyét illetően csak annyit tudunk, amennyit az említett záradékokban magáról elárult: per manus Hyppoliti de Veres- marth. studentis ac declinis- tae Quinqueecclesiensis, nati Ambrosii de Senthgrugh ... in schola praedictae civitatis. (Irta Veresmarthy Ipoly pécsi tanuló és declinista, Szent- györgyi Ambrus fia, a pécsi iskolában.). Ehhez még azt kell hozzáfűznünk, hogy 1438- ban a bécsi egyetemre iratkozott, sajnos, nincs feltüntetve, melyik karra. Mellőzve á kódex-szel kapcsolatos érdekes kérdéseket ezúttal csak arra szeretnénk feleletet kapni: melyik volt az a pécsi iskola, melynek 1431-ben Veresmarthy tanulója volt. A kódex számunkra jelentős részleteiből három pécsi iskola bontakozik ki: 1. amelyikben tanította a latin nyelvet, (declinista); 2. amelynek maga is tanítványa volt, (stu- dens); 3. egy hittudományi iskola, melynek számára az egész kódex készült és amelyre utal a már említett bejegyzés: Hoc opusculum... ad petitionem filorum meorum scolarium ... collegi. Bizonyos, hogy Veresmarthy nem a hittudományi iskola tanulója volt. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy maga teológus volt. Ez esetben azonban kitette volna neve mellé egyházmegyei hovatartozását, illetve, ha szerzetes volt, rendi jellegét (Clericus Quinqueecclesiensis, vagy Ord. Praed, O F M stb.). Föltételezhet-nők, hogy egy városi iskolának volt a tanulója (in schola praedictae civitatis). De mit keresett volna itt az az ifjú, aki a latin nyelvnek (valószi- nüleg a pécsi székesegyházi iskolában) már tanítója (declinista) volt és aki ezt a hatalmas kódexet bizonyára már nem serdülő korában másolta. Gondolhatnánk arra, hogy egyetemünk időközén életképtelen lett és a XIV. század végén megszűnt, ennek pótlására szerveztek Pécsett egy magasabb fokú iskolát. De ez esetben fölmerül a kérdés: ha az egyetem életképtelen volt és megszűnt, miért szerveztek egy szinte teljesen azonos szintű magasabb fokú iskolát?! Leegyszerűsödik a probléma, ha elfogadjuk, hogy Veresmarthy a latin nyelvi tanárkodása mellett a régi egyetem bölcsészeti karának volt a hallgatója. A pécsi bölcsészeti kar él végzése adta neki" a kedvet és később a lehetőséget, hogy 1438-ban beiratkozzék a bécsi egyetemre, olyan fakultásra, melyre Pécsett nem volt módja. E föltevés, hogy Veresmarthy a régi egyetemnek volt a hallgatója, és csak a tágabb körű fogalommal jelölte a régi egyetemet, magába foglalja a schola-studium azonos értelmezését. Bár ez azonosítás a jelen esetben ok- mányszerűleg is kimutatható l volna, mégsem ezen az ala- [ pon véljük, hogy egyetemünk még 1431-ben is virágzott. A schola-studium azonosítása ' ugyanis nem szavaktól függ, hanem attól, osztogatott-e ez a schola egyetemi fokozatokat vagy sem. Nézetünk szerint i ugyanis ez az egyetem főkritériuma. Tudjuk, hogy az egyetemeket a középkor delén két szóval jelölték: stúdium és universitas. Egyetemünk megerősítő okiratai is fölváltva használják mind a két szót. De ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Bonfini például még a bécsi egyetemet is archigimnasiumnak nevezi, az , óbudai egyetem is gimnasium I szóval van jelölve, sőt Ist- i vánfy még a pécsi iskolát is ! gimnasiumnak írja. De fel- j tűnő, hogy azok az okmányok, | melyek a pécsi tanulók 1400. és 1402. évi halálos kimenetelű torzsalkodásait beszélik el, ugyanakkor a pécsi intézményről fölváltva használják mind a két szót: schola és stúdium. Sőt a bécsi egyetem Statútumai között is fölváltva fordulnak, elő e szavak. Egyéb ként az egyetemi tanulóknak a studens szó mellett a scola- ris-szóval való jelölése is sej teti, hogy az egyetemnek sem volt kizárólagos terminusza a stúdium szó. Föltevésünket mégsem erre az azonosságra építjük, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pécsi iskolának 1431-től szinte következetesen (egy adat kivételével) schola-val való jelölése való- szinüleg az egyetem belső életében bekövetkezett változásait tükrözi. Véleményünk szerint a folyton erősödő török betörések (gondoljunk Jakab scholaris 1400. évi pana szára) következtében a külföldi tanárok és tanulók számára Pécs nem volt eléggé biztonságos, ezért lassanként elmaradoztak. Pécs periferikus fekvése miatt távolabb esett az új. kor lüktetőbb tudományos központjaitól, a szükséges könyvek nehezebb beszerzési lehetősége miatt az orvosi kar elsorvadt és így az eredeti egyetemből két fakul tá- sos, provinciális jellegű főiskola lett. Ez a két fakultás egyetemnek volt nevezhető, mert a régi egyetemnek törés nélküli utóda volt, schola-nak volt nevezhető, mert nem töltötte ki azt a fogalmat, melyet a XV. században értettek egyetem alatt. A pécsi schola maior Veresmarthy kódexe után 30 évvel ismét fölbukkan a pécsi schola. Huendler Viturs, Janus Pannonius segédpüspöke, 1460-ban lakásul kérte magának azt a házat, mely prope scholam maioris eccle- siae, a székesegyház iskolája mellett állott, hogy a püspökhöz közelebb jutva, könnyebben állhasson annak rendelkezésére. Ez adatból tehát az következik, hogy az említett iskola a székesegyház és a püspöki palota közelében állt, de az nem, hogy több lett volna, mint egy egyszerű, alsófokú tudományokat közvetítő székesegyházi iskola. Azzal is számolnunk kell, hogy a gyakori emlegetés folytán a templom jelzője, maior, átcsúszott a szomszédságában álló iskolára. Mert a segédpüspök ismételten és következetesen ecclesia maior (főtemplom) néven emlegeti a székesegyházat. Tekintettel azonban arra, hogy Veres- marthynál a schola magasabb fokú iskolát jelent és hogy II. Ulászló 1495. évi adománya a pécsi schola maiomak szólt, az 1460. évi adatot is főiskolára vonatkoztatjuk. A II. Ulászló által említett schola maiornak lehetett tanulója az a Tamás nevű maior puer, (nagyobb fiú), aki a török követet Pécsre kísérte és ezért 4 forint útiköltséget kapott. Ha a Veresmarthy schola-ját az egyetem jogutódjának tartottuk, logikusak vagyunk, amikor a schola-maiort is az egyetemmel hozzuk kapcsolatba. Tehetjük ezt annál ini kább, mert ennek a hallgatói j is felnőttebbkorú ifjak vol- ! tak. Arisziote esz tizikája A középkori egyetemek böl cseleti karán tankönyvként használták Arisztotelésznek a Fizikáról szóló munkáját. Nem meglepő tehát, hogy e mű latin fordítását állítólag a XV. században egy pécsi ember is lemásolta. | Egyelőre még nem eldön- I tetlen, Pécsett történt-e ez a ! másolás, vagy valamelyik külföldi egyetemi városban. 1 A bécsi egyetem, melynek tulajdona volt egykor ez a kódex, melyet ma a bécsi i Nemzeti Könyvtár őriz, ta- ; nulói között nem találtuk meg annak a pécsi Jakabnak nevét, aki a másolást végezte. Viszont a pécsi források több Jakabról is tesznek említést, az egyikről már szó esett az 1400. év iratai során, aki sco- laris volt Pécsett; a másik kettő kanonok volt az 1445. és az 1460-as években, de eddig egyiknek sem merjük a másolást tulajdonítani. Kérdéses a kódex írásának helye. A vonatkozó kutatás folyamatban van, mert ha bebizonyosodik, hogy a kódex Pécsett íródott, akkor ez a 146 paginából (lap) álló munka koronatanúja egyetemünk XV. századi létezésének. Meg kell még jegyeznünk, hogy a kódex szóról szóra egyezik Arisztotelésznek 1507. évi genfi kiadásának latin szövegével. (A tanulmány következő részét szombati számunkban közöljük). Kilencven külföldi tudós érkezik Pécs készül a vendégfogadásra Valutabeváltó a Pannónia Szállóban 80 e/er forint értékű eozin dísztárgy Pécs készül a vendégfogadásra. A magyar felsőoktatás megindulása 600. évfordulójának ünnepségei alkalmából ugyanis számos külföldi és hazai vendéget várnak a városba. Kilencven olyan neves külföldi professzort, egyetemi oktatót, tudóst hívtak meg hivatalosan, aki a természettudományok illetőleg a társadalomtudományok területén ki emelkedő eredményeket ért el- így többek között várják a Szovjetunióból Joffe profasz- szort, valamint az Egyesült Államokból a magyar származású Czehmeister volt pécsi professzort. Természetszerűleg Miniatűr vízfestmények Ú1 rdekes ötletet valósi- ■*-* tott meg a pécsi IBUSZ: egy nemrég Pécsre került idős iparművésszel miniatűr akvarelleket festetett a Pécsre érkező külföldiek számára. Felhívtuk az idős iparművészt, Kraft Aladást. — Nyugalmazott bányászati főintéző vagyok és Salgótarjánban éltem le életemet — mondja. Annakidején az Iparművészeti Főiskolát végeztem el Pesten, de főfoglalkozásom nem a művészet volt, hanem a salgótarjáni bányaigazgatóság titkára lettem. Közben egész életemben festettem, 1948-ban mentem nyugdíjba, s az idén júniusban kerültem Pécsre. — S az említett alkotások? — Miniatűr akvarelleket festettem könyvjelzőkre, mégpedig a dzsámit, a barbakánt, a tettyei romokat, összesen 35 könyvjelzőre. Ezenkívül, ugyanezeket a témákat nagyobb akvarell- ben is feldolgoztam. Az IBUSZ tudomásom szerint a Pécsett járt külföldieknek szánja munkámat. Pécsre érkezik a pécsi egyetem történetében először díszdoktorrá avatott három külföldi professzor, feleségével együtt: Jaques Dehaussy, Kazimierz Opalek és Erwin Melichar. Mindhárman jogászok. Jaques Dehaussy a di- joni egyetem dékánja, államjogász illetőleg nemzetközi jogász. Kazimierz Opalek a krakkói egyetem jogelméleti professzora, Erwin Melichar pedig a bécsi egyetem állam- jogász professzora. A hivatalosan meghívott vendégeken kívül az IBUSZ is számos hazai és külföldi látogatót vár. Az ünnepség első három napjára például 32 külföldi vendég foglalt szállást, mégpedig 26 szocialista államból, nyolc pedig nyugati Országból. Ezenkívül ugyancsak az első három napra 105 hazai vendég jelentkezett valamint körülbelül 100—130 sportoló. Az ünnepség másik három napjára is legalább ennyi látogató érkezik majd. A hivatalos és a magánvendégek részére a rendező szervek illetőleg az IBUSZ lefoglalták a Nádor és a Pannónia Szállót, továbbá a SZOT is átadta erre az időre a Mecseken lévő üdülőjét. Az AKÖV ebben az időben sűríti a 30-as buszjáratait, hogy a vasúton érkezőket lehetőleg várakozás nélkül, mielőbb felhozza a városba. Készülődik a jubileumra az ÜVÉRT Nagykereskedelmi Vállalat is. Nem bolti árusításra ugyan, de hivatalos aján dékozások céljára több mint 300 darab, az egyetem címerével ellátott eozin plakettet készíttetett, ezen a Pécsi Porcelángyárból 70—80 ezer forint értékű, mintegy 30—40 féle porcelán és eozin dísztárgyat vett át. Továbbá 800 darab pécsi épületek képével ellátott porcelánfigurát is árusítanak majd a boltokban. Ezenkívül herendi árut is igyekeznek beszerezni, továbbá a hódmezővásárhelyi gyártól olcsó, magyaros stílusú dísztárgyakat. Kevés számban megjelenik majd egy téglalap alakú 15x10 centiméteres eozin plakett a Székesegyház dombormű vével. S még egy hír: a Pannónia Szállóban állandó valutabeváltó helyet nyitnak. Hét acta pécsi szerzőktől A Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű kiadványai, az Acták so- ronkövetkező számai a pécsi egyetem alapításának 600. évfordulója alkalmából teljes egészében a pécsi szerzők tanulmányait közlik. Hét Acta jelenik meg: Acta Biophisica et Biochemica, Acta Phisiologica, Acta Chirurgica, Acta Morphologies, Acta Paediatrica, Acta Mikrobiologica és Acta Medica. A hét kü- lönszám felöleli a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáinak és elmé- (, leti intézeteinek szintéi j egész tudományos tevékenységét. Ünnepi könyvkiállítás; A magyar felsőoktatás 600 éves jubileuma alkalmából a Tankönyvkiadó Vállalat, az Akadémiai Kiadó Vállalat, a Medicina Orvosi Könyvkiadó Vállalat, valamint az Állami Könyvterjesztő Vállalat ünnepi könyvkiállítást rendez Pécsett, a Pannónia Szálló nagytermében. A kiállítás keretében bemutatják az említett könyvkiadók gondozásában megjelent egyetemi tankönyveket, szakkönyveket, nyelvkönyveket, szótárakat, neveléstörténeti, nevelés- elméleti, módszertani, valamint lélektani, pálya- választási és idegenforgalmi műveket. De bemutatják az általános- és középiskolák tankönyveit is. A kiállítást október 7-én, szombaton délben fél 1 órakor nyitja meg dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Kétszáz tolmács és idegenvezető A magyar felsőoktatás jubileumi ünnepségeire igen sok külföldi érkezik városunkba. A szervező bizottság gondoskodott róla, hogy az ideérkező külföldi vendégeket elegendő tolmács kalauzolja. A leendő tolmácsok zöme a Tanárképző Főiskola nyelvszakos hallgatói közül kerül ki, legtöbbjük német szakos, de az orosz szakosok csak azért vannak kevesebben, mert a negyedévesek nyelvgyakorlás céljából jelenleg a Szovjetunióban tartózkodnak. A délszláv tanszék néhány hallgatója is vállalkozott a tolmács szerepére. A jogi- és orvoskar angol és német nyelvet beszélő hallgatókat küld. Felmerült azonban a kérdés: ismerik-e vajon feladatukat a fiatalok? Az esetleges nehézségek áthidalása végett szombaton a Pécsi Tanárképző Főiskolán dr. Kolta János, a Dunántúli Tudományéi Intézet munkatársa tájékoztató jellegű előadást tartott a tolmácsjelöltek számára, amelyen várostörténeti, s különösen a pécsi felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozott. Ám ez az előkészületeknek csak egy része. A vállalkozó kedvű fiatalok október 7-én délelőtt 9 órakor részt vesznek egy városnéző körsétán, melynek vezetője hivatásos idegenvezető lesz.
