Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-26 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek f Dunámon napló ______ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja______ XX IV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. OKTOBER 26., CSÜTÖRTÖK A magyar film megtalálta sajátos arculatát Jelentés a közel-keleti válságról SZUEZ fiz ötlet kincs, az öllet nyeréséi A z a vezető, aki az irő- asztalánál ül, s maga elé néz, vagy — vérmérsék­letétől függően — fel-alá járkál az irodájában, látszó­lag nem csinál semmit. Csu­pán gondolkozik. A vezető­nek azonban szüksége van arra, hogy gondolkozzék, sőt: nem is jó vezető az, aki nap, nap után más sem tesz, csak irányít és ellenőriz, s eközben „nem” gondolkozik... Megyénk egyik vezetője mondotta ezeket a szavakat, több mint tíz évvel ezelőtt. A sokak által ismert vezető már nincs Baranyában — évek óta az ország egyik fontos intézményének vezető testületében dolgozik —, de a gondolat, amit örökül ha­gyott ránk, időszerűbb, mint valaha volt. Az új gazdasá­gi mechanizmus időszakában valóban csak az a vezető ér­vényesülhet, aki nemcsak tesz-vesz, hanem: gondolko­zik. Magától értetődik. nem akármilyen, hanem alkotó jellegű gondolatokról van szó. Ennek van a legnagyobb értéke, ilyet igényel ma a kor. Nálunk Baranyában is sok az olyan vezető, közöttük <sz-vezető, aki felismerte a kor követelményét, s inten­ziven — gondolkozik. Ter­melőszövetkezete válogatja, hogy miként zajlik le ez, a gyakorlatban. Vaja, ahol a Isz-elnök olyan kiemelkedő tehetségű egyéniség, hogy több ötletet „termel”, mint a vezetőtestület többi tagja, együttvéve. Van olyan tsz — nem is egy —, ahol a tsz- elnök a mindennapos gya­korlati munkában nem, vagy csak kis mértékben vesz • észt, aki — miután a veze­tés általános elvi vonalát ki­dolgozták — a szakemberek­re bízza a gyakorlati végre­hajtást. E tsz-elnökök örökké utaznak, bejárják még Fejér, vagy Nógrád megyét is, csak azért, hogy tapasztaljanak és lássanak, s abból a saját tsz-ük számára valami jót kiokoskodjanak. Az intenzív és nagyarányú szamócatele­pítések is bizonyítják — melyet Nógrád megyéből „lestek el” a baranyaiak —, hogy az ilyen „háztűznéző” látogatások nem haszontala­nok. Máshol — s ez a szeren­csésebb talán — egy „agy­tröszt” vette át az „ötlet­gyártás” szerepét. Így tör­ténik például Himesházán is, ahol a tsz-clnök, főagronó- mus, párttitkár, főkönyvelő, lőállaftenyésztő és üzemgaz­dász időnként — minden kü­lönösebb apropó nélkül — összeül, csak azért, hogy egy kicsit elmélkedjék. Régi szo­kás már náluk, hogy alkotó jellegű, új gondolatokat il­lik felvetni az ilyen alkal­makkor. S hogy felvetnek, egész sor tény mutatja, kö­zöttük az is, hogy a hímes- háziak — háromnegyed évi átlagban — három kiló 82 deka abrakból, illetve tápból állítanak elő egy kilogramm sertéshúst. A múlt évben még az állami gazdaságok sem Befejeződött a filmszemle vitája A vitában felszólalt Robert Schär svájci kritikus. más, mert a maga eszközeivel ugyanezeket a folyamatokat, jelenségeket próbálja megkö­zelíteni. A szintén már ko­rábban felvetődött kérdéshez, hogy tudniillik, a magyar filmművészetet a nemzeti kul­túra egészében kellefte vizs­gálni, megjegyezte, hogy a század egész magyar művé­szetére József Attila és Bar­tók művészetié nyomja rá a bélyegét, s a hatások és kap­csolatok kimutatása sokat lent dítene a kritika fejlődésén is. Hozzászóltak még a vitában Kovács András filmrendező, Peter Hirsch csehszlovák kri­tikus, Szabó Balázs, aki az ELTE filmtudományi diákkö­rének kollektív álláspontját ismertette, majd Bíró Yvette mondott rövid vitazárót, és a vitavezetö Gyertyán Ervin zárszavaival véget ért a ta­nácskozás. \ mai program; Délelőtt 11 órakor a Pécsi Balett műsort ad a Nemzeti Színházban a szemle vendégeinek. A Petőfi filmszínház­ban este 6 órakor leve­títik az 1967, évi moszk­vai nemzetközi filmfesz­tivál nagydíjas filmjét, Geraszimov: Az újság- iró-jának !. es II. részét. A tegnap Kojnlőn bemn tatott Kártyavár ma ke­rül bemutatásra Pécsett, este fél 7 órakor a Kos­suth moziban. Este fél 9 órakor a Fejős sorozat következő filmjét az Egy marék rizs-t vetítik. Az Apa bemutatója (Folytatás a 2. oldalon) A tegnapi vitában elsőként a svájvi Robert Schär szólalt fel. Ahhoz a gondolathoz kap­csolódva, hogy milyen okok­kal lehet magyarázni a ma­gyar film nemzetközi „áttö­rését”, elmondta, hogy véle­ménye szerint a mai magyar filmművészetben rendkívül sok színes és érdekes alkotó egyéniség található. B. Nagy László Bíró Yvettenek a vi­taindítóban vázolt kategóriáit egészítette ki, hangsúlyozva, hogy a kategóriák megállapí­tásában a művészi megköze­lítési mód vizsgálata a döntő. Ludmilla Pagozseva többek között a film és közönség vi­szonyáról beszélt, hangsúlyoz­va, hogy korunkban a mű­vészet és a közönség is diffe­renciálódik, s hogy a néző­szám egymagában nem lehet mérce. Gyertyán Ervin felszó­lalásában, tapasztalataira hi­vatkozva úgy vélte, hogy a magyar filmművészet nap­jainkban azért foglal el ér­dekes helyet a világ filmmű­vészetében, mert kérdés-fel­vetése a legkollektivabb, tör­ténelmi perspektívákban gon­dolkodóbb. A korábbi évek­ben is, mondotta többek kö­zött, voltak jó filmjeink, de azok csak azt bizonyították, hogy „jól beszélünk más nyel­veken”, de az utóbbi két-há- rom év magyar filmjei már sajátos új hangot, arculatot tudtak felmutatni. Bacsó Pé­ter többek között a közönség „nagykorúvá” nevelését sür­gette, hangsúlyozva, hogy ezen a téren egyre inkább szükséges a nevelés. Lukács Antal is a közönség-problé­máról beszélt, elmondta, hogy véleménye szerint véget kell vetni a nézőszám fetisizálásá­I nak. A Hideg napok egymil­liós tábora például egyébként is közönségsikernek nevezhe­tő, tekintetbe véve más ada­tokat, valamint sok társadal­mi körülményt Huszár Tibor hozzászólásában elmondta, hogy amikor egy művészet európai vagy világhorizontot kap, mindig egyetemes jelen­tőségű, összefüggéseket, el­lentmondásokat, problémákat sikerül megragadnia. Több ! korábbi hozzászóló vélemé- S nyére ragálva beszélt az el- * idegenedés kérdésének, a ma- f gyár filmművészetben való I tükröződéséről. Utalt a mar- j xista filozófiának még elvég- jj zetlen feladataira, korunk I problematikájának további t elemzésére és kijelentette, Éhogy véleménye szerint a mai I magyar film is azért izgal­A szemlefilmek vetítésének második napján második film­ként Szabó István filmje, az Apa került bemutatásra a Pe­tőfi filmszínházban. A megnyitót tartó Antal Gyula, a Baranya megyei Ta­nács vb. népművelési csoport- vezetője megnyitó szavaiban először a film nemzetközi si­keréért gratulált a film alko­tóinak. Elmondotta, hogy a film egy igen fontos, égető társadalmi problémára felel: a fiatalok az apáktól öröklött jogokra, vagy saját tehetsé­gükre támaszkodjanak-e? A bevezető után Zay Lász­ló, a Magyar Nemzet filmkri­tikusa vette át a mikrofont és mutatta be a film Pécsett megjelent alkotóit: Szabó Ist­ván rendezőt, Gonda János zeneszerzőt, Pintér' Györgyöt, a film hangmérnökét, a sze­replők közül Bálint Andrást, Efdélyi Dánielt és Sólyom Katit. A rendezővel a korsze­rű film problémairól beszél­getett lángolt Itass Szerdán hajnalban még mindig pusztított a tűz Szuez olaj berendezéseiben. Az olaj­tároló tartályok körül több száz méteres tűz- és füstosz­lop emelkedik, amely a Kai­róba vezető úton 64 kilomé­terre is ellátszik. Harnid Mahmud, Szuez kor­mányzója a szerdai korareg­geli sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy a kár súlyos. Az EAK két legnagyobb olajfi­nomítója közül az egyik tel­jesen elpusztult, a másik öt- ven százalékban. Kairóból* Port Saidból és Alexandriá- ból egész éjszaka érkeztek a tűzoltó mestőegységek, de képtelenek voltak a tüzet megfékezni. A kormányzó szerint 12 olajtartályt ért találat és amennyiben a szélirány nem változik, nyolc-tíz újabb tar­tály gyulladhat ki. Százméteres tűsoszlopok A Szuez ellen elkövetett izraeli tüzérségi terrortáma­dás hírére a tudósítók egy önként vállalkozó csoportja kedden este a kikötővárosba sietett, hogy beszámoljon a Szuezt ért károkról. Már a sivatagi úton, a várostól 50— 60 kilométernyire, látni lehe­tett, hogy hatalmas tűzvész dühöng Szuezben. 100 méte­res túzoszlopok emelkedtek a két olajfinomító fölé. A tűz­vész — megvilágította kihalt utcák pokoli képe fogadta a Szuezba érkező tudósítókat. Szuezben két nagy finomító van: a Suez Oil Company és a Nars Oil Company. Mind kettőt súlyos károk érték. A megfigyelők felhívására az izraeliek háromszor is megígérték a tüzelés megszün tetését, de háromszor meg­szegték Ígéretüket, hogy az olajfinomítók elleni támadást befejezhessék, A tüzelést csak akkor szüntették meg, amikor az olajfinomítók nagyrésza már lángokba borult. A Suez Oil Co. kapacitása 3 millió tonna. A Nasr. Olaj- finomítóé pedig 4 millió ton­na évente. A Suez olajfino­mító tartályaiban 80 000 ton­na olajat tároltak a támadás napján. Két tartályt telibe ta­láltak a lövedékek, s a tűz átterjedt tíz másik tartályra is. És a tűz a többi olaj­tartályt is fenyegeti. A tűz­oltók műiden egyekezete arra irányult, hogy a többi tar­tályt megmentsék. Súlyos károk keletkeztek a szuezi vegyi és műtrágya gyá­rakban, a kikötő berendezé­seiben és a polgári lakóne­gyedekben is. ahol a többi közt két iskolát is találatok értek. Fedorenko nyilatkozata a közel-keleti válságról Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője a Lityeratumaja Gazettának adott nyilatkozatában rámu­tat: a Szovjetunió annak a híve, hogy a Közel-Kelet, te­hát a szovjet határok köz­vetlen szomszédságában lévő térség valamennyi népe a bé­ke és biztonság feltételeinek közepette élhessen. A békét azonban nem lehet elérni, lia nem kerül sor az első szük­séges lépésre: az intervenció- sok által megszállt arab föl­dek felszabadítására és az iz­raeli csapatok visszavonulá­sára azokra a vonalakra, ame lyeket az agresszió kezdete előtt foglaltak el. Az arab országok realisztikus állás- foglalásával szemben Izrael Találkozó a nézókfcel Komlón. mindezideig nem hallgatott az értelem szavára. A Tel Aviv-i nyilatkozatok Izrael terjeszkedési vágyának növe­kedéséről tanúskodnak. Sőt, mi több, az izraeli szélsősé­ges körök tovább folytatják szomszédaik fenyegetését, mi­közben fehérházbeli védnö­keik mindent elkövetnek a rendezés megnehezítésére, sőt elősegítik, hogy a területrab­lók a megszállt területeket politikai alku tárgyává te­gyék, vagyis jutalmat kapja­nak az elkövetett bűntettért. tljahb incidensek Egy izraeli repülőgép Szu­ez fölött behatolt az EAK légiterébe és gépfegyvertüzet nyitott az izraeli tüzérség keddi támadása következté­ben kigyulladt olajfinomí­tóknál a lángokkal küzdő tűzoltóságra —, jelenti gyors hírben az AP. Az incidens szerdán a ko­rareggel! órákban történt* amint azt a helyszínen tar­tózkodó újságírók is megál­lapították. -Az egyiptomi lég­védelem visszafordulásra késztette a repülőgépet. Hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el. Az AP másik Tel Aviv- ból adott gyorshíre szerint szerdára virradóra incidens történt a Jordán folyón át­vezető Damjan híd közelé­ben. Az izraeli hadsereg szó­vivője szerint két izraeli ka­tonát megöltek, s egy másik súlyosan megsebesült a helyi idő szerint hajnali 1.30 óra­kor a hídtól 11 kilométerrel északra „beszivárgott” ara­bok és izraeliek között le­folyt lövöldözésben.

Next

/
Thumbnails
Contents