Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-26 / 253. szám

2 naplő 1567. OKTÖBER 26. Az Iliét kincs, az öllel nyereség (Folytatás az 1. oldalról) tudták 4 kiló alá szorítani ezt a számot. A himesházi- aknak sem egy ötletre, ha­nem valóságos ötletsorozat­ra volt szükségük ahhoz, hogy elérhessék ezt a régóta vágyott színvonalat. Minde­nek előtt: meg kellett találni m legalkalmasabb sertésfaj­tát: át kellett alakítani a régi, szerfás fiaztatókat (kü­lön szakcikket lehetne írni arról, hogyan valósították ezt meg), ki kellett kísérletezni egy új tápot és így tovább. "1 T gyane tsz-ben az üzem­^ gazűász azt számolgat­ja, hogy melyik növény ter­mesztése a leggazdaságosabb. A főagronómus sürgeti őt, mert a számítások eredmé­nyétől függően akarják el­készíteni a jövő évi terveket. S ha e számítások meglesz­nek — a párttitkár javasla­tára — az üzemgazdász új feladatot kap. Kidolgozzák a szövetkezet ötéves tervét. Előre akarják tudni, hogy mire készüljenek, hiszen azt már most is látják, hogy a tsz-tagság elöregedése roha­mosan folytatódik, s öt év múlva a fele létszámmal kell megművelni az ötezer holdat. Himesháza természeti és közgazdasági viszonyai iga- zán nem kedvezőek. A leg­nagyobb elővigyázatosság el­lenére, minden évben felbo­rul a határban néhány trak­tor és kombájn, mert a tsz- terület tekintélyes része he- gyes-völgyes. Tizenhat kilo­méterre vannak a legköze­lebbi vasútállomástól, tehát alaposan megterhelik őket a szállítási költségek. Ennek ellenére, évek óta fejlődik és gazdagodik ez a szövet­kezet, az idén már arra is futotta az erejükből, hogy be­vezessék a fizetett szabad­ságot, illetve külön autóbuszt -fogadjanak, s az Adriai-ten- 3g*r partjára látogassanak. Aki egy kicsit ismeri Himes- házát, illetve a környéket, az könnyen érzékelheti azt az óriási ellentmondást, ami egy ilyen utazás mögött van: voltak és vannak olyan tsz- tagok, akik nemhogy Pestet, még Pécset sem látták, s most — pontosabban a múlt hónapban — az Adriára ntazhattak. Himesházán a sertéste­nyésztés, illetve a hizlalás az egyik legjövedelmezőbb üzemág, 600 ezer forint tisz­ta jövedelemre tesz szert a tsz a 200 koca, illetve 1800 hízó után. Ez a 600 ezer fo­rint tény, ezen vitatkozni nem lehet. S tekintve, hogy egy egész ötletsorozat meg­valósítása után tudták elérni ezt a jövedelmet, nem szük­séges hosszasan bizonygatni az ismert tételt: a jó ötlet valóban kincs, a hasznos öt­letek nyereséget eredményez­hetnek. Persze, a legragyogóbb öt­let sem anyagi valóság még, általában szívós, kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy azzá váljék. Még bo­nyolultabbá teszi a dolgot az a körülmény, hogy nem mindig könnyű eldönteni egy ötletről, hogy mennyire hasz­nos. Az ötlet ugyanis új do­log, feltételezi a változtatá­sokat, márpedig ami új, ami eltér a megszokottól, az min­dig magában rejt több-keve­sebb kockázatot. Még a leg­gondosabb számításokkal sem lehet feltárni minden — előre nem látható és vélet­len — mozzanatot. Valószínű, ez is közrejátszik abban, hogy a nagyszerű ötletek és a tömeges méretű, jobbnál- jobb vállalkozások mellett el­vetélt tervek, kezdeményezé­sek is voltak az elmúlt évek­ben a baranyai tsz-ekben. Az új gazdasági mechaniz­mus nem kedvez a lomha gondolkodású agyaknak. Aki nem töpreng, aki a régi és kitaposott úton halad, az menthetetlenül elmarad. Vál­toznak az idők, változnak az emberek, változnak a társa­dalmi szükségletek, az érvé­nyesül, aki előbb észreveszi, felismeri e szükségleteket. Ebhez kellenek az ötletek. Magyar László Súlyos bombatámadás Hanoi ellen Nyolc gépet lőttek le a főváros közepén Szerdán nehéz napot éltek meg a hanoiak. Az első légi­riadó hajnalban, nem sokkal egy óra után ébresztette a várost, ezt reggelig még kettő követte. A negyedik pedig a trópusokon szokásos déli pi­henőtől fosztotta meg az em­bereket. A leghosszabb az ötödik lé­giriadó volt: az amerikai F. 105. és F. 4-es vadászbombá­zók délután 3.45-től 4.35 óráig egymást sűrűn követő hullá­mokban támadták a várost Mindjárt az első hullám be­tört a belváros fölé és szinte válogatás nélkül, vaktában szórta le terhét, hogy miha­marabb kikerüljön a sűrű lég­védelmi tűzből. Golyósbombák hullottak a Dau utcára is, amely a „Visz- szaszerzett kard” nevet viselő tó partján fekszik, s a ha­noiak egyik kedvenc sétahe­lye. Itt mindig sűrű a forgalom, s ez a támadás vá­ratlanul jött. A mentőoszta­gok azonnal munkához lát­tak, az áldozatok száma még nem ismeretes, ez az első eset, hogy az amerikaiak golyós­bombákkal támadták a fővá­ros belterületét. A másik kötelék ipari lé­tesítményekre szórta bombáit, a harmadik hullám egyik bombája azonban a főváros közigazgatási bizottságának kultúrházára. Hanoi második legnagyobb kulturális létesít­ményére zuhant. Közvetlenül a város köze­pén nyolc amerikai gépet lőtt le a légvédelem, a piló­ták ejtőernyőn ereszkedtek le. Washington: A Johnson-kormányzat tel­jes mértékben behódolt a tá­bornokok követelésének. Az amerikai hadvezetés követel­te, hogy intézzenek támadást a VDK minden repülőtere el­len. Ezt a követelést Johnson haladéktalanul teljesítette, mi­kor engedélyezte a Phuc Yen repülőtér bombázását. A ko­rábbi „tilos” listán mindössze négy célpont maradt vissza, s a légierő felhatalmazást ka­pott Hanoi bombázására is. Az Aurórától a csillagoki«: Minszk, o nácik kivonulása után. Romok, romok. A hitit- risták leromboltak és kifosztottak 1710 várost. Több mint 70 000 falut rommálőttek, vagy felgyújtottak. Részben vagy teljesen megsemmisítettek 37 00Ó ipari üzemet, 65 000 kilo­méternyi vasútat, kifosztottak 98 000 kolhozt, leromboltak sok kórházat, iskolát, technikumot, főiskolát és könyvtárat. A szovjet nép anyagi veszte­sége a háború során mintegy 2600 milliárd rubel. A béke évei Születésszabályozás Indiában Az indiai kormány intézke­déseket hagyott jóvá a szüle­tésszabályozás anyagi fedeze­tének biztosításáról. A steri­lizálás, valamint más fogam­zásgátló beavatkozás teljes költségét az állam fedezi. Az Indiai Központi Család- tervezési Tanács határozatot hozott, amelyben kéri a kor­mányt, hogy a jövőben külön- ' böző kedvezményeket, külön szabadságokat, pénzkölcsönö- ket és ösztöndíjakat csak olyan családtagoknak adja­nak, akik vállalják azt, hogy ne legyen több, mint három gyerekük, illetve ha már több van, nem növelik gyerekeik számát. Ismeretes, hogy a lakosság számának növekedése India egyik legsúlyosabb problémá­ja. Indiában évente 21 millió gyermek születik, másfél má- sodpercenkint egy. A halálo­zási arány csökkentésével ez olyan problémát jelent In­diának, hogy évente 4 millió új munkahelyet kellene te­remteniük ahhoz, hogy a fel­nőtt korban lévőket foglalkoz­tatni tudják. A születésszabá­lyozási intézkedések célja, hogy az ezer lakosra jutó szü­letések számát a jelenlegi évi 41-ről 25-re szorítsák le, tíz esztendő alatt. EDZÖMÉRKÖZÉSEK: A Lipcsében vasárnap sorrake­riilő NDK—Magyarország Európa- bajnoki visszavágó mérkőzés elő­készületeinek a jegyében szerdán délután a magyar A-válogatott Gödöllőn játszott edzőmérkőzést. A. VÁLOGATOTT—GÖDÖLLŐI EAC 8:2 (4:1). * A B. válogatott Szarvason ven­dégszerepeit és a helyi együttes ellen 10:1 (4:0)-ra győzött. A Dózsa Kaposváron A Dózsa-labdarúgók szerdán Kaposváron edzőmérkőzést ját­szottak a Honvéd Táncsics SE ellen és 2:l-es félidő után a pécsi csapat 2:1 arányban győzött. G61- lövők: Dunai dr. 2, Illetve Aranyi. ■fis ez az egyik minszki üzem — ma. Üzem, emberek nélkül. Automaták látják el az ti emberek feladatait. Itt már csak mérnökökre és technikusokra van szükség. Számos ilyen gyár épült a Szovjetunióban a legutóbbi két évtizedben. Szüntelenül fejlődik a ter­melés, s a technika. A kommunizmus építésének útjára lépett szovjet technilca meg­könnyíti az emberek dolgát Magyar Honvédelmi Szövetséggé alakult az MHS Országos tanácskozás a Néphadsereg Központi Klubjában Országos aktivistaértekezle­tet tartott szerdán a Néphad­sereg Központi Klubjában a Magyar Honvédelmi Sport­szövetség. A tanácskozás — amelynek elnökségében he­lyet foglalt Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, Borbán- di János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tője, Úszta Gyula altábor­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes, az MHS főtitkára és Molnár György a KISZ Központi Bizottságának tit­kára — a honvédelmi neve­lés fejlesztését, valamint az MHS feladatainak, szerveze­tének módosítását tűzte napi­rendjére, Czinege Lajos megnyitó szavai után Borbánéi János tartott referátumot. Egyebek között elmondotta, hogy az MHS jelentős részt vállalt a honvédelmi nevelő­munkából, tevékenysége szá­mottevően járult hozzá a fia­talok szocialista szellemű gon­dolkodásának fejlesztéséhez, a haza védelme iránt érzett .felelősségük elmélyítéséhez, Hatékonyan segítette a pol­gári védelem oktatását, és sportolói számos hazai és nemzetközi versenyen győze­delmeskedtek. Szervezeti fel­építése, munkájának tartal­ma azonban több vonatkozás­ban is elmaradt a fejlődés diktálta követelményektől. Ezért a kormány — az MHS elnökségének előterjesztése alapján — határozatot ho­zott arra, hogy a Magyar Hon védelmi Sportszövetséget Ma­gyar Honvédelmi Szövetség néven olyan sezrvezetté kell átalakítani, amelynek felada­ta, felépítése eredményeseb­ben szolgálja a haza védel­mére való felkészítés ügyét. Borbánéi János a továb­biakban ismertette az MHSZ szervezeti felépítésének főbb vonásait. Kiemelte, hogy a Magyar Honvédelmi Szövet­ség — az MHS-től eltérően — nem alapszervezetekre, ha­nem klubokra épül. Megszű­nik a tömegszervezeti forma, s a választott vezető szervek helyett egyszemélyi irányítás lesz. Ez megnöveli az intéz­kedési hatáskört, biztosítja az országos, budapesti, megyei, járási, kerületi, községi és üzemi — szintű vezetők na­gyobb felelősségét. Munká­jukat segítendő, az MHSZ fő­titkára, illetve titkárai mel­lett minden szinten tanácsadó testületet hívnak életre. Az átszervezést 1968. február 1- ig hajtják végre. Ezután Úszta Gyula altá­bornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, az MHSZ főtit­kára ismertette a szövetség előtt álló főbb tennivalókat. Utalt arra, hogy a legfonto­sabb feladat továbbra is a lakosság, s elsősorban az if­júság honvédelmi nevelése, s ebben a munkában jelentős szerep jut a KISZ szerveze­teknek és az oktatási intéz­ményeknek is. Befejezésül szólt az MHSZ-en belüli tö­meg- és versenysport fejlesz­tésének fontosságáról, a szak­ági kluboktatás minőségének emeléséről, az MHSZ-klubok gazdasági önállóságának idő­szerűségéről. A két referátummal kap­csolatban számos hozzászó­lás hangzott el, amelyek so­rában kifejtette véleményét Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja —, a Központi Bizottság titkára is. A tanácskozás Czinege La­jos honvédelmi miniszter zár­szavával ért véget* rjkrajnában, amelyet náci csizma taposott, aratnak • U kombájnok. A gépesített szovjet mezőgazdaság az új ötéves tervidőszakban 1 790 000 traktort és 550 000 ga­bonakombájnt kap. Ezzel a traktorok és gabonakombájnok száma egyaránt megduplázódik. A szovhozokban és a kol­hozokban a legnagyobb munkát már géppel végzik. 1965-ös adatok szerint a burgonyaültetés 73 százalékát, a kukorica­kapálás 97, a cukorrépa kapálás 87, o gabonabetakarítás 98, a kukorica betakarítás 74 százalékát géppel végzik. Tömeges letartóztatások Spanyolországban Párizs. Továbbtart a feszültség Madridban, ahol a rendőr­ség 48 óra alatt több, mint 150 embert tartóztatott le—, írja az Humanité. — A hír- ügynökségek 300-ra becsülik az egy hét óta letartóztatot­tak számát. A letartóztatás! hullámot a spanyol munkás­bizottságoknak az a döntése váltotta ki. amely akcióhetet tart a spanyol dolgozók kö­veteléseinek támogatására. Az akcióhét csúcspontját pénteken Madridban és Spa­nyolország több más váro­sában tervezett sztrájkokban, tüntetésekben éri eh

Next

/
Thumbnails
Contents