Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-22 / 250. szám

Hétfőn

Játékfilmszemle

kezdődik

Pécsett

»...reméljük, hagy » szemle hasznosan szolgálja művelődéspolitikai céljainkat, eszközeivel hozzájárni a magyar filmművészet szocialista irányú fejlődéséhez... A magyar játékfilmszemle jelentős alkalma lehet a film művészet alkotói és a közönség találkozásának is."

Két esztendővel ezelőtt hangzottak el ezek a szavak, az első filmszemle megnyitóünnepségén. Akkor még legfeljebb sejteni lehetett, hogy a szemle jelentős eseménnyé nő, s pusztán következtetni lehetett várható eredményeire. Aztán lezajlott az első filmszemle, nagy lelkesedések és kis tévedések, tapasztalatlanságok közepette. Tavaly a vázlat kezdett kiteljesedni: a szemlének egy izgalmas filmesztétikai vita lett a magja, körülhatároltabb formát öltöttek a közönség—művész találkozók, s cseppet sem csökkent forgalom, érdeklődés és lelkesedés mellett a tavalyi szemle már bebizonyította, hogy az eseményre szükség van, hogy rengeteg tapasztalatot, élményt és tanulságot hoz alkotónak, kritikusnak, közönségnek egyaránt.

Ma már azt Is nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy Pécs is megfelelő hely az évente megrendezendő seregszemlének. Házigazda! kötelességeit egyre jobban látja el, a közönség pedig lassan felnő majd arra a színvonalra, amelyet mintegy előlegeztek számára a művészek, hogy t. i. „különlegesen fogékony”, és értő közönsége a filmművészetnek. A közönség—művész találkozók

tavalyi tapasztalatai is mutatták, hogy a kezdeti s helyenkénti elfogódottság, és a filmszemlét valamiféle „sztárfelvonulásnak” tekintő tévedés oldódóban, sőt, eltűnőben van. Jó lenne, ha az idei szemlén a közönség valóban tudna olyan valamit nyújtani a művészeknek, ami számukra a „másik fél” izgalmas és megfontolandó véleményét jelenti.

■Másfelől az idei szemle

érettebbnek ígérkezik, mint a korábbiak: a vita ezúttal egy gondolatkörben mozog, a magyar filmek a világ film- művészetében való helyét próbálja majd kijelölni. Ez módot nyújt az eddigieknél elmélyültebb vitára, a korábbi esetlegességek nélkül. Maguk a versenyben résztvevő filmek puszta színvonalukkal is biztosítékai az idei szemle sikerének, hisz egy kivétellel már minden szemlefilm nemzetközi díjjal rendelkezik. Végül pedig jelentős változás a szemle eseményeinek kiszélesedése, nem is akármivel, hanem hat magyar ősbemutatóval, három kiemelkedő nemzetközi fesztiválfilmmel és a harmincas évek világhirű ma gyár rendezőjének, a kiváló elődnek, Fejős Pálnak filmjeivel.

A holnap kezdődő ITT. Magyar Játékfilmszemléről is elmondhatjuk a bevezető sorokat — de már nem fel- íéíeies módban.

Ki volt Fejős Pál?

A III. Magyar Játék filmszemle adózik a világhírű magyar filmrendező emlékének

flórra bemutatni a magyar filmművészeket — ez a Pécsett megrendezendő magyar játékfilmszemlék egyik újabb, a magyar filmkultúrát gyarapító terve. S az arcképek sorában első: Fejős Pál. Hat alkotása kerül holnaptól kezdve a pécsi Kossuth mozi vetítővásznára, mindennap egy-egy, mégpedig sorban a Tavaszi zápor. Az utolsó előadás, a Nagy ház, Egy marék rizs, Broadway és a Mégis szép az élet.

De ki volt tulajdonképpen Fejős Pál?

Egy időben volt az amerikai filmgyártásnak egy divatos közmondása: Nem elegendő, ha valaki magyar, művésznek is kell lennie! Akkoriban elég sok magyar özön- lötte el az Egyesült Államok művészeti életét, tehetségesek is, dilettánsok is. Nemzeti büszkeségünket növelte, hogy mégiscsak több volt közöttük a tehetség, sőt nem egy olyan egyéniség akadt, aki hatalmassá nőtt odakint, s idehaza, az első világháború utáni nyolcmilliós Magyar- országon sosem tudott volna felnőni. Nem tudni, hogyan feledték el az amerikaiak az idézett közmondást, annyi tény: elfeledték, mert a magyar tehetségek bizonyára elfeledtették velük. S ezek között a tehetségek között, most utólag úgy tűnik, Fejős Pál volt a legnagyobb.

W'ecskeméten született, s előbb itthon rendezte filmjeit, té melyek közül a Pán-ra, az Egri csillagokra és a Fe- kete kapitányra emlékezik a filmtörténet. Utána Bécs- be, Berlinbe, majd az Egyesült Államokba ment, ahol négy évi tanulmányozás után 1927-ben az Utolsó pillanat című alkotásával lépett a közönség elé, s kapja is mindjárt az első elismerést. Chaplin lelkesen üdvözli a fiatal magyar rendezőt. Utána sorra aratja nagy sikereit, A nagyváros mostoháival, a Broadway-vel, a Nagy házzal, mellyel hírnevének tetőfokára jut. Chaplinnel, Pudovkin- nal, René Clairrel együtt emlegetik a nevét. 1932-ben hazatér Budapestre, egy darabig itthon dolgozik, majd Becsben megrendezi Mégis szép az élet című filmjét. Aztán Afrikát, Spanyolországot utazza be, majd Párizsban, Dániában filmezik, s az 1939-es velencei fesztiválon díjat nyer Egy marék rizs című filmjével. Később abbahagyja a filmezést és régészeti expedíciót vezet a dél-amerikai inka-városok feltárása céljából. Mint archeológus és antropológus is nemzetközi hírnevet szerez magának, s mint az egyik amerikai egyetem tanára hal meg 1963-ban.

A filmvilágban, pontosabban a világ filmművészetében zm tekintélyes helyet elfoglaló magyar film keresi most a gyökereit. Ha nem is azzal az igénnyel, hogy utólag felfedezzen egy eddig el nem ismert magyar Chaplint, de mindenesetre azzal a céllal, hogy bizonyítsa: filmművészetünk mai rangját egy szegény ország külföldön nagy- gyá nőtt filmesei előzték meg. S nem utólag felfedezett nagyságokat akar most pódiumra emelni. Hiszen már világszerte elismerték őket. Közülük a legnagyobb Fejős Pál volt.

Bemutató a Pécsi Gyermekszínházban

Qánoj

vitéz

Kacsóh Pongrác „örökzöld” daljátékénak felújításával fogadta ifjú látogatóit az új színházi évadban a Pécsi Nemzeti Színház Gyermekszínháza.

Sokféle változatban, előadásmódban és felfogásban láthatta már a néző a János Vitézt. Nem könnyű feladat hát újat. vonzót nyújtani ilyen kis színpadon, s ilyen szűk lehetőségek között, mint amit a Kamaraszínház nyújt. Ennek ellenére nem hagyja el a néző — legyen az felnőtt, vagy gyerek — csalódással a színházat.

Jó előadás megtekintése után nehéz dolga van a véleményírónak. Ez is tetszett, az is jó volt. Hívjuk hát segítségül kis nézőinket! A függöny felgördül, s az első percekben Vata Emil díszletei váltanak ki önfeledt elismerést. A tágasnak nem mondható színpadon úgy kellett elhelyezni és megtervezni a díszleteket, hogy a gyereklogika számára érthetően fejezze ki, hogy ott falu van, a falu végén íluskáék háza, és a közelben egy patak is folyik. A díszletek hangulatilag tökéletesen illeszkednek a darabba, így az első felvonás egyszerű, a gyerekrajzokhoz hasonló díszletei, a francia király palotájának ragyogó színei s a harmadik felvonás ötletes, mozgatható díszletei. Színekben és formákban jól megtervezett, a színészek alakítását és a darab érthetőségét tökéletesen elősegítő díszletek ezek.

Sik Ferenc rendező ötletes megoldásának eredménye, hogy szinte az első percekben létrejön a közvetlen kapcsolat néző és színész között. Ezt elsősorban azzal érte el, hogy a színészeket nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is játszatja. Sikerült ezzel kitágítani a játékteret, s egyben a kis nézőket szinte aktív szereplőként bevonni a játékba. Kiemelkedően példázza ezt a falu csőszének jelenete, ahol Szalma Lajos nagyszerű színészi alakítása és előadásmódja külön említést érdemel. Bázsa Éva alakítása ugyancsak elnyerte a nézők tetszését. Eleven, mozgékony játéka, s a szerepnek megfelelő hangja összhangban volt a gyerekek „gonosz mostoha” elképzelésével. A strázsamestert alakító Ber- czeli Tibor és Bolla Tibor játéka és hangja, valamint

Holnap kezdődik, szombaton zárul a III. magyar játékfilmszemle, amelyet a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Pécs megyei jogú város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, valamint a Szak- szervezetek Baranya megyei Bizottsága rendez Pécsett és Baranyában. — A szemlén a társadalmi zsűri a Társadalmi Fődíjat és a közönség szavazatai alapján a Közönségdíjat adja át, a szakmai zsűri pedig a rendezés, az operatőri, a női alakítás, férfi alakítás és a forgatókönyvírói díjakat ítéli oda. A szemlén a követ- •kező filmek vesznek részt: Fábri Zoltán: Utószezon,

Zolnay Pál: Hogy szaladnak a fák, Szabó István: Apa, Kása Ferenc: Tízezer nap, Herskó János: Szevasz Vera és Kovács András: Hideg napok című filmjei. A szemlén ezenkívül hat új magyar film ősbemutatójára is sor kerül. Bemutatják továbbá Fejős Pál filmjeit, valamint három nemzetközi fesztiválfilmet, Antonioni Nagyítás-át. az idei cannes-i fesztivál nagydíjas filmjét, Bunuel A nap szépe című művét, az idei velencei fesztivál fődíjas filmjét, valamint az idei moszkvai fesztiválon fődíjat kapott filmet, Geraszimov Újságíró-ját.

A III. magyar játékfilmszemle programja a következő:

A FILMSZEMLE PROGRAMJA

OKTÓBER 23., HÉTFŐ:

Délután 5 órakor a hírlapolvasóban sajtófogadást tart Takács Gyula, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Papp Imre, a Városi Tanács végrehajtó bizottságéinak elnökhelyettese és Právicz hajós, zz SZMT titkára.

A megnyitó díszelőadáson, fél 7 órakor, a Petőfi moziban, Bogár József, as SZMT vezető titkára és dr. Ranódy László filmrendező megnyitja a filmszemlét, majd bemutatják Jan- csó Miklós: Csillagosok, katonák című új filmjét.

A Fejős Pál-sorozat első darabját, a Tavaszi záport fél 9 órakor vetítik a Kossuth moziban, dr. Molnár István filmtörténész bevezető előadásával.

OKTÓBER 24., KEDD:

Meghívottak részvételével megkezdődik „A magyar film helye a nemzetközi filmművészetben” című vita, a vitaindítót Bíró Yvette mondja, vitavezető: Hegedűs Zoltán.

Az Utószezont 18 órakor, a Hideg napokat 20.30 órakor vetítik a Petőfi filmszínházban. A Kossuth moziban 16 órakor bemutatják a Nagyítást, 18 óra 30-kor Palásthy György: Az özvegy és a százados című új filmjét, 20 óra 30-kor Fejős Pál: Utolsó előadás-ét.

Bolyban és Szigetváron ősbemutató, azaz az Dió- szezon és a Hideg napok díszbemutatója lesz ezen a napon.

OKTÓBER 25., SZERDA:

A vita második napjára és a két üzemi találkozóra kerül sor. Az Utószezon alkotói a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Hideg napok alkotói a Mecseki Szénbányászati Tröszt dolgozóival találkoznak.

A Petőfi moziban 18 órakor bemutatják a Szevasz, Verát, 20 óra 30-kor az Apát. A Kossuth moziban A nap szépe megy 16 órai kezdettel. Vidéken Hintsch György: Kártyavár című filmjének ősbemutatója lesz, és a Szevasz, Vera díszelőadása (Komló), valamint ősbemutató és az Apa című film díszelőadása (Má- gocs).

OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK:

A Petőfi moziban mutatják be 18 órakor az Ujságiró-t. A Nagyítás című filmet ezen a napon vetítik ismét. 16 órakor a Kossuth moziban. A filmszemle vendégeinek tiszteletére műsort ad a Pécsi Balett együttese.

OKTÖBER 27.. PÉNTEK

Délelőtt 10 órakor a filmklubvezetők országos tanácskozása kezdődik a Bartók Klubban. Újhelyi Szilárd, a Magyar Filmtudományi Intézet igazgatója mond vitaindítót.

Az Apa című film művészei délután 2 órakor találkoznak a Tanárképző Főiskola hallgatóival. Ugyanebben az időpontban lesz a Szevasz, Vera alkotógárdájának és a 12. AKÖV dolgozóinak találkozója.

Díszelőadáson bemutatják a Hogy szaladnak a fák (Petőfi, 18 óra) és a Tízezer nap (Petőfi, 20.30) című szemlefilmeket.

Wiedermann Károly Idézés című filmjének ősbemutatója lesz 18 óra 30- órakor a Kossuth moziban. Szentlőrincen Bacsó Péter: Nyár a hegyen című filmjének ősbemutatójára, és a Tízezer nap díszelőadására kerül sor, Villányban az Idézés és a Hogy szaladnak a fák kerülnek műsorra.

OKTÓBER 28., SZOMBAT:

A Tízezer nap alkotói a Pécsi Porcelángyár, a Hogy szaladnak a fák művészei pedig a Pécsi Sörgyár dolgozóival találkoznak délután 2 órakor. Bemutatják a Balázs Béla Stúdió és a Filmművészeti Főiskola hallgatóinak filmjeit, és a Fejős Pái-sorozat utolsó darabját a Kossuth moziban.

A záró díszelőadás 19.30 órakor lesz a Petőfi filmszínházban. Kiosztják a dijakat, és Darvas József, a társadalmi zsűri elnöke mond záró beszédet. Végezetül bemutatják Bacsó Péter: Nyár a hegyen című új filmjét.

a kórus szépencsengő biztos éneke elősegítette az első felvonás lendületességét, mozgalmasságát.

Elismerést érdemel mindkét Iluska: Cseh Mária és Várhegyi Márta hangja és alakítása egyaránt. Nagyon nehéz különbséget tenni a két igen jól alakítás között. Cseh Mária magasabb cseac: gésű, tiszta hangja. Várhegyi- Márta egyszerű, finom játéka az, ami megragadja a nézőt.

Mester István Kukorica Jancsija az első felvonásban elnyeri a gyerekek rokon- szenvét, mint egyszerű parasztfiú. Igazi sikerét azonban a francia király udvarában aratja, de még a törökök visszaverése előtt, amikor mint délceg magyar huszár bemutatja vitézeit a királynak. Belépőjét csak a nyíltszíni vastaps ütemére tudja elénekelni. Szép hangja párosul jó színészi alakításával, s hangulatilag azonosulni tud szerepével mindhárom felvonásban.

Nagyszerű színész- és énektársa. Bagó mindkét alakítója. Marczis Demeter gyönyörű hangján élményként csendülnek fel a szép melódiák. Krémer József alakítása elevenebb, több játékot, főként régies motívumokat visz a darabba. A francia királylányt alakító Ágoston Edit játéka egy árnyalattal halványabb. mint a többi szereplőé. Ezt még kitűnő énekhangja sem tudja ellensúlyozni. Játéka kicsit mesterkélt. nem mindig tudja természetesen megjátszani a ké- nyeskedő királylányt. Szép hangján felcsendülő „francia királylány dala” nem eléggé lendületes, nem fejezi ki a szöveg mondta kívánságot.

Az együgyű francia király Faludy László. Kiváló játékkal alakított szellemes, ötletes, élő figura. Jól bánik hanganyagával: játékával és hangjával kiváló ellenpontja a királyi udvarnak.

Az előadás esztétikai élményét emeli a balettkar előadásában bemutatott néhány igen szép koreográfiájú, a darabba szervesen illeszkedő táncbetét. Ez az első felvonásban igazi tobor- zó-hangulatot teremt, az utolsó felvonásban pedig Tündérország légies finomságát, líraságát hangsúlyozza. Az ízléses és mutatósán egyszerű jelmezek mindig alkalmazkodnak értelmileg a darab tartalmához.

Györky Jo«B*